|
2018-10-25 18:26:49, csütörtök
|
| |
| |
- Igenaptár oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
A nektek juttatott kegyelem szerint segítsetek a szenteken.
Testvéreim!
A nekem juttatott kegyelemmel azt mondom mindnyájatoknak: Senki ne becsülje magát a kelleténél többre, hanem józanul gondolkodjatok, mindenki az Istentől nekijuttatott hit mértéke szerint.
Mi egy testet alkotunk Krisztusban, egyenként viszont egymásnak tagjai vagyunk. Az Istentől kapott kegyelemnek megfelelően azonban különböző kegyelmi ajándékaink vannak. Aki a prófétálást kapta feladatul, prófétáljon a hit szabálya szerint! Aki tisztséget kapott, gyakorolja tisztségét! Aki tanításra nyert megbízatást, tanítson! Aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson! Aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben! Aki elöljáró, legyen gondos! Aki irgalmasságot gyakorol, tegye derűsen!
Szeressetek tettetés nélkül. Irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást. A buzgóságban ne lankadjatok! Legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak.
Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet.
Ez az Isten igéje. Róm 12,3-13
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.
Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek.
Akkor így szólt tanítványaihoz: ,,Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!"
Majd odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 9,35-10,1
- Magyar kurír oldalon
Szent Mór püspök
2018. október 25. csütörtök 09:00
A 11. századi pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokból mégis kirajzolódik előttünk alakja. Szent Mór életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, október 25-én.
A hagyomány szerint Mór magyar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint, ahogy az Szent András és Benedek legendájában olvasható, Szent István uralkodása elején iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül már a kolostor apátja volt, s ebben az időben történhetett a király és Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036-ban István király akarata kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította.
Képen: Székely Bertalan: Szent Imre köszönti Szent Mórt
.........
Végül a király egy Mór nevű testvérhez ment, akit Szent Imre hétszeres csókkal tüntetett ki, de sem szelíd üdvözléssel, sem a királyi fenyegetés szavaival nem tudott belőle választ kicsikarni. Reggel aztán, amikor a testvérek összegyűltek, a király maga is jelen volt, és hogy Mór testvér lelkét az alázatosság erényében kipróbálja, a nyilvános bűnvallomáskor igen sok olyan dolgot vetett a szemére, ami a szerzetesi élettel ellenkezik. Vádaskodása ellen Mór egyáltalán nem védekezett, hanem alázatosan állt, s reménykedve Istenhez menekült, aki az emberi lelket vizsgálja. Ekkor aztán megismerte Szent István, hogy fiának szavai megfontoltak voltak. Miután a történteket rendben és a valóságnak megfelelően elmondta, Mórt dicséretekkel halmozta el, és hogy egy főpapi szék dísze legyen, kevéssel ezután Pécsett a püspöki méltóságra emelte."
Mindenható Istenünk, tekints Szent Mór püspök érdemeire, és közbenjárására add, hogy példája nyomán tiszta és alázatos szívvel szolgáljunk neked! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Bővebben Link
- Szent Mór lelkivilága - Kühár Flóris bencés tanulmánya Pécs második püspökérő.
Mór püspök kezdte meg az 1064-ben leégett pécsi székesegyház újjáépítését, valamint ő írta az első magyarországi legendát, Szent Zoerard-András és Benedek remeték életrajzát. Pécsett kialakuló tisztelete hatására 1848-ban boldoggá avatták.
........
936-ban, Szent Mór püspökké szentelésének 900. évfordulóján emlékkönyvet jelentetett meg az egyházmegye. Ebben olvasható Kühár Flóris bencés szerzetes, egyháztörténész tanulmánya, melyben a Szent Mór személyéhez kapcsolódó írásos emlékeken túl a történelmi, szellemi környezet vizsgálatával igyekezett az egykori pécsi püspök alakját felidézni.
Szent Mór a Zobor-hegyi remetékről szóló legendájában azt írja, hogy iskolás fiúként személyesen látta Zoerard remetét, akinek történetét később a zobori apáttól, Fülöptől hallotta. Ebből tudjuk, hogy Mór gyermekkorában került a nem sokkal korábban épült pannonhalmi (Szent Márton-hegyi) monostor iskolájába. Abból, hogy nem novíciusként, hanem fiatalabb korában, iskolásként került a bencésekhez, arra következtethetünk, hogy jobb módú, magyar, már keresztény családból származott. Milyen volt az a környezet, amelyben Pécs második püspöke iskoláskorától nevelkedett? Mit tanult gyermekként Szent Márton hegyén? Milyen könyveket olvasott? Milyen életpályát áhított? Mi vezette Szent Istvánt arra, hogy a pécsi püspökség élére állítsa? Ilyen kérdések megválaszolásával rajzolódik ki előttünk Kühár Flóris tanulmányában Szent Mór alakja.
Bővebben Link
- Szent Mór emléknapja
2011. október 25. kedd 15:08
Pécsi Boldog Mór, másutt Pannonhalmi Szent Mór (1000 körül - 1070 körül) az első magyar származású bencés szerzetes, pannonhalmi apát, majd pécsi püspök. Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. A rendben a Maurus, Mór nevet kapta.
Bővebben Link
- Mindszenty Alapítvány oldalon
BOLDOG (SZENT) MÓR püspök
Az első magyar származású bencés szerzetes 1000 körül született, gyermekkorában került Szent Márton hegyére, itt nevelkedett a benedekrendi szerzetesek között. A rendbe belépve kapta a Maurus, Mór nevet és fiatalon, már harmincéves kora körül elnyerte az apáti tisztséget. 1030 körül Szent István és Imre herceg meglátogatták az apátságot, és néhány évvel később a király a pécsi egyházmegye élére helyezte őt.
Az 1046-ban kitört pogánylázadáskor, amelynek több más püspökkel együtt Szent Gellért is áldozatul esett, Mórnak nem esett bántódása. Ő és két életben maradt püspöktársa koronázták királlyá I. Andrást Székesfehérváron 1046. év végén. 1055-ben a tihanyi alapítólevél egyik aláíró tanúja volt. Benne tisztelhetjük az első magyar írót is, aki papírra vetette a két szent remete, András és Benedek életét. Halála 1070 körül következett be, valószínűleg Pécsett.
Alakját megőrizte Szent Imre legendája, XV. századi misekönyvekben találhatunk rá utalást és martirológiumokban is szerepel a neve, ezek szentként említik. Emberemlékezetet meghaladó, folyamatos tiszteletét Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én kiadott bullája erősítette meg az akkori pécsi püspök, Scitovszky János kérésére.
XI. Piusz pápa 1925. december 4-én a pécsi egyházmegye társ védőszentjévé nyilvánította Boldog Mórt.
...... ........... ........... ........... .......
Magyar Nemzet oldalon
Boldog Mór pécsi püspök, a Szent Benedek-rend első hazai krónikása, sejthetően Szent István megkoronázása évében, 1000-ben született valahol a Felvidéken, módos magyar családból. Főműve a latin nyelvű Vita Sanctorum heremitarum Zoerardi confessoris et Benedicti martiris a beato Mauro episcopo Quinecclesiastensi descripta, vagyis a Szent Szórád és Szent Benedek remeték élete Boldog Mór pécsi püspöktől. E művet röviden Legendának is szokták mondani. A mű a két, általa személyesen is ismert, Zobor-hegyi bencés szerzetesnek, a messzi földről származó Szent Szórádnak (Zoerardus-András) és tanítványának, Szkalkai Szent Benedeknek állított méltó emléket.
A püspök, akit Pannonhalmi Boldog Mórként is számon tartanak - mivel iskoláit a pannonhalmi monostorban végezte -, s hosszú élete néhány emlékezetes és boldog évét szerzetesként itt élte le, 1036-tól volt Pécs püspöke.
Példamutató életéről két legendát is megőriztek a korabeli feljegyzések. Mindkettő Szent István királyunk és fia, Szent Imre herceg pannonhalmai látogatásával kapcsolatos. A nevezetes Szent Imre-legenda elmondja, hogy államalapító királyunk egy alkalommal a fiával Pannonhalmára utazott valamikor a XI. század húszas éveinek végén, hogy az ünnepeket ott imádsággal töltse. A szerzetesek hosszú menetben vonultak fel a becses vendégek köszöntésére, és az ifjú Imre herceg mindnyájukat csókkal üdvözölte. Atyjának viszont feltűnt, hogy némelyik bencés szerzetest csak egyszer, másokat kétszer, háromszor, ötször, de volt egy - maga Boldog Mór -, akit a herceg hétszer csókolt meg. Atyja kérdésére Imre elmondta, hogy égi sugallatot kapott, és vendéglátóit érdemük szerint csókolta meg. Boldog Mórt pedig azért hétszer, mert mindük között ő a legtisztább és legelhivatottabb szolgálója az Úrnak.
Ezután Szent István király - erről is fiának Legendája számol be - próbára tette az ifjú Mórt. A szigorú szilencium órájában odament hozzá és megszólította. Az ifjú azonban néma maradt, amiért elöljárói megfeddték - mondván, hogy a király kérdésére válaszolnia illett volna -, ám Szent István megvédte a derék szerzetest, akinek sikerült meggyőződnie feltétlen hitbuzgalmáról...
Boldog Mór immár Pécs püspökeként szerepelt azon tizennyolc személy között, akik az 1055-ben kelt nevezetes tihanyi alapítólevelet aláírták, amikor I. András királyunk monostort építtetett a félszigeten. 1061-ben Szekszárdon - I. Béla jelenlétében - szintén ő szentelte fel a helyi apátságot. 1064-ben Pécsett ő tette Salamon fejére a koronát.
A püspök műve, a rövid, ám személyes emlékeket is szép számmal tartalmazó Legenda elmondja, hogyan vonult el a világtól Szkalka-hegyi barlangjába a példamutató életű Szent Szórád, akivel ifjú korában maga is találkozott, és akinek csodatévő vezeklőöve később a birtokába került. Leírja, jórészt Szent Benedek személyes elbeszélése nyomán, a remetével történt csodákat: hogyan mentette meg az életét egy ,,angyali tekintetű ifjú", továbbá hogyan sanyargatta a testét a feje köré akasztott kövekkel. Később rátér az említett rövid életű és martalócok által meggyilkolt Szkalkai Szent Benedek életútjának ismertetésére is...
A jó emlékű Mór püspök, akit joggal mondhatunk az első magyar írónak, 1070 körül hunyt el. 1848-ban Rómában kihirdették, hogy őt a szenteknek kijáró tisztelet illeti meg. 1925-ben pedig a pécsi egyházmegye védőszentjévé választották. Megilleti tehát a szent jelző, hagyománytiszteletből azonban mind a mai napig inkább Boldog Mórként tartja számon a bencések rendje. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Férfi szentek |
|
|
|
Címkék: emberemlékezetet, pogánylázadáskor, legelhivatottabb, székesfehérváron, vendégszeretetet, tiszteletadásban, egyháztörténész, mindnyájatoknak, meggyógyítsanak, hitbuzgalmáról, ragaszkodjatok, közbenjárására, egyszerűségben, alapítólevelet, bűnvallomáskor, misekönyvekben, gondolkodjatok, gyermekkorában, tanítványaihoz, iskoláskorától, elcsigázottak, látogatásával, meggyógyított, tanulmányában, pannonhalmára, ismertetésére, tisztelhetjük, szentlélekkel, zsinagógákban, jótékonykodik, szerzetesként, dicséretekkel, védőszentjévé, magyarországi, tanítványának, irgalmasságot, nektek juttatott, nekem juttatott, kelleténél többre, testet alkotunk, prófétálást kapta, buzdítás ajándékát, testvéri szeretetben, tiszteletadásban előzzétek, reményben legyetek, nyomorúságban béketűrők, imádságban állhatatosak, munkás kevés, szíve rajtuk, pásztor nélküli, aratás Urát, tisztátalan szellemeket, Szent Mór, SZENTLECKE Szent Pál, EVANGÉLIUM Szent Máté, Szent András, Szent István, Szent Márton, Szent Imre, Székely Bertalan, Szent Mórt, Mindenható Istenünk, Jézus Krisztus, Kühár Flóris, Szent Zoerard-András, Szent Márton-hegyi, Szent Istvánt, Pécsi Boldog Mór, Pannonhalmi Szent Mór, Mindszenty Alapítvány, Szent Gellért, Andrást Székesfehérváron, Boldog IX, Scitovszky János, Boldog Mórt, Magyar Nemzet, Boldog Mór, Szent Benedek-rend, Vita Sanctorum, Szent Szórád, Szent Benedek, Szent Szórádnak, Szkalkai Szent Benedeknek, Pannonhalmi Boldog Mórként, Mindkettő Szent István, Szent Imre-legenda, Ezután Szent István, Szkalkai Szent Benedek, Boldog Mórként,
|
|
Offline
