|
 1/6 oldal 
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 23:24:01, szombat
|
| |
| |
Kedvezményes mulatás: Őszödön dőzsöl a neokommunista elit
2009-01-10. 11:59
A gazdasági és gázválság közepén filléres áron korcsolyázással egybekötött balatoni üdülést szervezett erre a hétvégére a Miniszterelnöki Hivatal a kormány tagjainak . Eközben hazánkban, a 21. század elején, még mindig megfagynak az emberek az otthonukban. Hiába lettünk a szociális és gazdasági fejlődés csúcsszervének kikiáltott EU tagjai, életszínvonalunk lassan a középkori szintet is alulmúlja.
A kedvezményes kikapcsolódásra a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és a szakállamtitkárok jogosultak. A helyszín a Gyurcsány Ferenc beszédéről elhíresült Balatonőszöd kormányzati üdülője. A kancellária által jegyzett s a Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus tájékoztatóból kiderül, hogy a péntek estétől - vacsorától - vasárnap ebédig tartó pihenésért kedvezményesen 6800 forintot kell fizetniük a jelentkező kormánytagoknak egy teljes napra.
Szimbolikus, hogy a politikai hazugság fellegvárában, Balatonőszödön mulatnak a kormánytagok. A multimilliomos neokommunisták kedvezményes áron tölthetik el hétvégéjüket, míg az adófizető polgárok gyakorlatilag semmi támogatást nem kapnak az államtól. Szégyen, hogy ezt ilyen nyíltan megtehetik, még félniük sem kell! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 23:20:50, szombat
|
| |
| |
Gyerekgyilkosokat ölel keblére Amerika - a képviselőház Izraelt támogatja
2009-01-10. 10:16
Az amerikai képviselőház támogatja Izrael gázai hadműveletét - az erről szóló határozatot pénteken fogadták el. A cionista vezetést nem érdekli az sem, hogy a halottak több mint egyharmada nő és gyerek, azaz nem "terrorista"!
Az Egyesült Államok kongresszusának alsóháza felszólította a palesztin Hamászt, hogy állítsa le a rakétatámadásokat a zsidó állam ellen. Magyarán ne védje magát, se népét, feltartott kézzel várja, hogy az izraeli golyók és bombák eltöröljék a Föld színéről népét. A Hamász persze magasról tesz a jenkikre, azért mégis elgondolkodtató, hogy a demokrácia mintaállama gyerekgyilkosokat támogat. A képviselők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy védeni kell a polgári lakosságot és mindent meg kell tenni a súlyos humanitárius válság enyhítésére. Csütörtökön az amerikai szenátus is hasonló állásfoglalást hagyott jóvá.
Azaz egy kis humanista szájtépés, hogy ne tűnjön annyira háborúpártinak a legnagyobb zsidó állam.
Ez a határozat és annak elfogadása méltó lezárása a Bush rezsimnek, aki nemsokára távozik az elnöki palotából, emlékünkben viszont úgy marad meg, mint a modern kor legbunkóbb és leginkább háborúpárti amerikai elnök, a zsidók texasi cowboya |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 23:18:30, szombat
|
| |
| |
Emlékezzünk a 160 éve meggyilkolt 800 nagyenyedi magyarra!
2009.01.08. 22:54
1848. szeptember 29-én, a pákozdi győztes csatával világossá vált a bécsi kormányzat számára, hogy nem számolhat a magyar szabadságharc azonnali elfojtásával. Az osztrák kormányzat a szerbek és románok fellázításával próbálta a magyarokat többfrontos háborúra kényszeríteni.
Egy erdélyi román ügyvéd, Avram Iancu vezetésével 1848 októberében kisebb megfélemlítő hadjárat indult az Erdélyi-szigethegység környékén található magyar települések ellen. Az egyik legvéresebb román akció a zalatnai mészárlás volt, ahol 700 fegyvertelen magyart mészároltak le 1848. október 24-én. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás.
A vérengzések 1849 tavaszáig folytatódtak, a gyilkosságokat rendkívül kegyetlenül hajtották végre: nem volt ritkaság a végtagok lefűrészelése, elevenen megégetés, földbe ásás, eke elé fogás, megvakítás, karóba húzás, nők, lányok megerőszakolása és halálra kínzása.
Bem erdélyi hadjáratát követően, miután sikerült 1849 márciusára a császáriak csapatait Erdélyből kiűzni, a magyar hadvezetés viszonylag kis létszámú haderő átcsoportosításával a románok vérengzéseinek gátat tudott szabni. Egy ilyen hadjárat során esett el Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyik vezetője is.
A vérengzések egyik különösen borzalmas csúcspontja az 1849. január 8-i nagyenyedi népirtás volt.
A várost az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák vezette román felkelők támadták meg. Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos dermesztő hidegben. A vártemplomban talán kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre.
A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították. A halottak egy részét a vársáncba, másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol, bokroktól takarva, csak a dátumra és az áldozatok számára emlékeztető tábla áll. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem Erdély-szerte szobrok és utcanevek hirdetik "dicső tetteiket". (Így attól sem riadtak vissza a gyilkosok szellemi örökösei, hogy Gyulán a népirtásokat politikailag megalapozó és hallgatólagosan jóváhagyó hazaáruló Andrei Saguna püspöknek szobrot akarjanak állíttatni: http://img.kuruc.info/r/2/29676/)
Következzen egy lista az 1848-49-ben a román felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum - Település - Magyar áldozatok száma
1848. október 12. Kisenyed (Sangatin) 140
1848. október Magyarigen (Ighiu) 176 család
1848. október Asszonynépe (Asinip) ?
1848. október Boklya (Bochia) 30
1848. október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73
1848. október Bugyfalva (Budesti) ?
1848. október Csáklya (Cetea) ?
1848. október Forrószeg (Forosig) ?
1848. október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind
1848. október Zám (Zam) ?
1848. október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400
1848. október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött
1848. október Sárd (Sard) környéke 3000
1848. október Algyógy (Geoagiu) 85
1848. október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely - 700 zalatnai magyar
1848. november 13. Felvinc (Unirea) 200
1849. január 8. Nagyenyed (Aiud) 800
1849. január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?)
1849. január Marosújvár (Ocna Mures) 90
1848. december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung), Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Alsócsernáton (Cernat), Tatrang (Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ?
Gerendkeresztúr (Grindeni) 200
1848. október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu
1848. október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60
1848. Gyulafehérvár (Alba Iulia) ?
1848. október Naszód (Nasaud) ?
1848. október Borbánd (Barabanţ) ?
1848. október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család
1848. október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága
1849. május Abrudbánya (Abrud) 1000
1849. május Bucsesd (Buces) 200
A népirtással megváltozott Dél-Erdély etnikai képe, előkészítve egyben a trianoni országrablást is. A román történetírás mai napig nemzeti hősként tekint Avram Iancura és Axente Severre, itthon pedig, ha tudunk is ezekről a borzalmakról, valahogy könnyen átsiklunk rajtuk, pedig ,,aki elfelejti a múltat, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azt."
Bővebben: itt.
Szabó Pál
http://epa.oszk.hu/01300/01343/00072/pdf/20080125-22077.pdf
,,Az 1849. január első napjaiban beállott rendkívüli hideget máig emlegeti az élő
nemzedék" - írja Vajda János. A költő a Délvidéken, ott is az egyik legkegyetlenebb
harctéren, a Bánság déli részén teljesített szolgálatot, és miközben a távoli
Pesten egy városszéli indóházban forró grogot szürcsölve megrendült és gondterhelt
férfiak kívánnak Kossuth Lajossal együtt boldogabb új esztendőt a hazának,
Vajdáék már elindultak ,,a végzetes járatra. Késő estig megállapodás nélkül egyre
marsoltunk, s a már fölégetett, földúlt Szt. János, Alibunár falvakon át Petrovoszello
alá értünk. Nappal egy kis hó esett, de éjjelre beállt az iszonyatos hideg."
Errefelé egyébként is különösen szörnyű sors jutott osztályrészül a magyar katonáknak:
,,ellenséges indulatú nép között voltunk, ahol, míg a felsőtáborbeli honvéd
jó puha cipót, lelkes házigazdát és gazdasszonyt kapott, mi ehelyett kővel,
méreggel, alattomban ellőtt golyóval találkoztunk. Azután a rendes ellenség habár
durván, de mégiscsak fogolyként bánt a sebesültekkel vagy elfogottakkal. Itt
azonban hallatlan kínzások között végezték ki a foglyul esett honvédet. Példának
okáért: fölmetszették az élő honvéd hasát, szalmát tettek belé s azt meggyújtották.
Egyiknek lábát térdig megnyúzták, aztán a nyúzott lábainál fogva a napra kiakasztották.
Másokat elevenen eltemettek stb. Mondhatnék még többet" teszi hozzá
keserűen Gina leendő szerelmese, ,,de elég ebből ennyi".
Nem elég.
A szigorú 48-49-es tél kellős közepén, január első napjaiban a magyar szabadságharc
a tavaszi zenitet megelőző mélyponton van. 2-án Görgey már hiába keresi Kossuthot
a fővárosban, Bem tihucai győzelméről (annak ellenére, hogy - miként Teleki
Sándor beszámol róla - a diadal után katonáit legeslegelőször ,,gyermekeimnek" szólító
Bem maga úgy jelenti be a győzelmet, hogy ,,fél Erdély a miénk") igazából még
senki sem tudja biztosan, hogy a hajnal hasadásának legelső, halovány jele. A Délvidékről
iszonyú csaták után az új év kezdetén kivonják a magyar erők nagy többségét,
Szeged lesz az utolsó védett déli magyar helység, az Alföld csak Erdéllyel a hátában
tudja úgy-ahogy tartani magát. Windischgratz újévet követő budai bevonulásával Görgey
kiválóan látja, az ellenség gyakorlatilag ,,blokkolja" a teljes magyar mozgásteret
a Dunántúlon. A negyedik nagy tájegység, a Felvidék lehet a kiindulási pont a nagyívű
magyarországi felmentő hadmozdulatok irányába - de Görgey parancsára Guyon
csak február közepén indul Branyiszkó felé... Az ilyesféle, reménytelennek tűnő helyzetekben
kik szárnyakat - kik vérszemet szoktak kapni...
Nagyenyed körül egyre nagyobb csoportokban járnak-kelnek, egyre nagyobb
tömeg gyülekezik a Maros bal partján, Csombordon, Szentkirályon, Bagóban és
DOMONKOS LÁSZLÓ
Apokalipszis, akkor
NEMZET ÉS HAGYOMÁNY
Magyarlapádon, de a jobb parton, Muzsnaháza és Felenyed környékén is. ,,Mert
itt katonaság nincs." A hírek legalább tíz-tizenkét, sőt, tizenöt ezer románról szólnak.
Közben ,,egy Pajusai Vaszi nevű oláhlapádi tisztességes oláh ember felkeresi
egyik jó ösmerősét, Butyka József iparos polgárt Enyeden, s így szól hozzá:
uraim, meneküljetek innen valamerre, mert Axentétől parancsunk van, hogy a várost
elpusztítsuk" (Szilágyi Farkas). Hiszik is, nem is; mindenesetre egy delegáció
január 5-én Horváth István városi főjegyző és Vajna Antal professzor vezetésével
Tordára megy segítségért, bár ők maguk is sejtik-tudják, hogy ilyesmire nincs
most lehetőség. Beöthy kormánybiztos meg is erősíti mindezt, sőt írásba is adja.
A levelet csak 9-én keltezték - sohasem vették át Enyeden...
Felvirrad 1849 januárjának nyolcadik napja. Hétfő, a görög keleti karácsony, a szeretet
ünnepének második napja. Gyönyörű, tiszta idő, felhőtlen ég, metsző, még itt az
erdélyi hegyek között is szokatlan hideg. Nagyjából mostanra érkezett meg már mindenki
Pestről a magyar országgyűlés új helyszínére. ,,Nyolc teljes napon át, mert enynyi
időbe tellett, míg elértük Debrecent, az utakat mindenütt végeérhetetlen karavánok
lepték el. Újoncok, sebesültek, rokkantak s ezeknek málhaszállítmánya" - idézi
Lukácsy Sándor az egyik résztvevőt. Kossuth Lajos még tegnap, vasárnap déli egy óra
tájt érkezett - miként Mocsár Gábor az e kötet elején már emlegetett, Gyémántper
című művében leírja - ,,csukott utazókocsin Debrecenbe, a város kapujához. A kapuőr
- a nevét nem ismerjük - a 2265. sorszám alatt jegyezte be az érkezők közé. Neve
után - nem tartván fontosnak semmiféle bővebb jellemzést - csak ennyit írt: Magyarok
Mósese." És Kossuth másnapra, azaz erre a hétfőre, 8-án estére már össze is hívta
a Debrecenben megjelent képviselőket.
* * *
Alkonyat tájt, délután négy óra felé Csombord felől ,,5 lovas s mintegy 30
gyalog fegyveres rossz lelket áruló kinézésű oláhok" érkeznek Enyedre, ,,lassan
lépve s figyelve a Torda felőli útra". Lipcsey Ildikó az Erdélyi Magyarság 1996.
április-május-júniusi összevont számában tette közzé egy szemtanú vallomását.
Adjuk át a szót a kortárs dokumentátornak: ,,A város ezen részében Axentének
s szerintök mintegy 12 ezerből álló oláh táborának szállás rendelésre a városi elöljáróság
előparancsoltatik. Ekkor mindenkit egy borzasztó aggodalom lepe meg,
mert éppen ezelőtt egy héttel 19 polgártársunk, katonák, oláhok és egy Wagner
nevű szász kíséretében rabságra faluról falura, a leghidegebb időben, épp új év
első reggelén elhurczoltattak, s még többen űzőbe vetettek, ezzel köszönvén meg
elválásukkor vendégszeretetünket. De hogy vissza térjek. Elrendelék a jövő oláh
tábort a város egyfelébe, de azért mindenki főzött, és készült, hogy őket is jól láthassák
étel és ital dolgában."
Több tanúvallomás szerint hatezer ember számára rendeltek szállást Nagyenyeden.
(Ez több volt, mint amennyien egyáltalán ekkor a városban tartózkodtak.) ,,Nagy
sötét tömeg volt ez írja Kacziány Géza, amely eddigi szokása ellenére csöndesen és
félelmesen haladt előre." Ezt közvetlenül megelőzően azonban, ahogyan az Erdélyi
Magyarságban közzétett vallomásban olvasható, ,,amint sötétedni kezd", elterjed a vá-
[ 86 ] H ITE L
[ Nemzet és hagyomány ]
rosban, hogy az éjszaka Enyedet fel fogják gyújtani. ,,Erre a város hadnagya (polgármestere
- D. L.), Hank József s több tanácsosok elmennek Prodan oláh perfectushoz,
s kérik, hogy könyörüljön a város népén. Ő mindeniköknek kézfogással ígéré is hogy
bé nem fogja éreszteni, sőt visszajártatják a városon, miszerint nyugodják le mindenki
csendesen, s ne tűnődjék, mert az oláh tábor nem fog bészállásoltatni. Vidámodni
kezdünk, s nyugodni hajtók bánat tele fejeinket." Kacziány is arról számol be, hogy
,,Prodan... papi esküjével állott jót arról, hogy amíg ő Enyeden lesz, a város lakói biztonságban
lesznek." Amikor Axente embereinek ezen előreküldött ,,előőrsök" mégis
szállást követelnek, a városi tanács ismét Prodanhoz fordul, ki írásban is kötelezi magát
a polgármesternek, hogy a ,,január 8-i bevonulástól elállnak". Ugyancsak ígéretet
tesz - méghozzá szintén írásban - maga Axente Sever is. ,,Megnyugtatta a várost, írásban
ígérve, hogy egyetlen egy oláhot sem bocsát be" - írja báró Kemény István Fehér
könyvének több megszólaltatottja (i. m. 12 és 14). ,,Axente levelet küldött Nauk bíróhoz,
melyben ígéretet tett, hogy egyetlen oláhot sem bocsát a városba" (i. m.
16). Ádám Sándor szerint Prodan ,,a katolikus főpapot - mint Júdás Krisztust - megcsókolta,
s a lelki üdvére esküdözött, hogy senkinek se lesz bántódása a magyarok
közül Erdély Athénjében" (Erdély sorsa, 23). Rácz Levente úgy tudja, ,,Prodan több
ízben is biztosította a város elöljáróit, hogy nincs szándékukban bejönni a városba,
a polgárok maradjanak nyugodtan házaikban, és térjenek nyugovóra." Többen azt fejtegetik,
hogy a város népének bizakodása már az ígéretek előtt történtek fényében sem
volt alaptalan. ,,Abban a tudatban, hogy a fegyverek ki lettek szolgáltatva, császári
lobogó kitűzve, új hivatalnokok kinevezve, egyszóval a régi rend helyre állott, békés
állapotot reméltünk" (17). ,,Mivel a város hűségi esküt tett... semmi erőszakos cselekedetben
részes nem volt, azt hittük, a császári csapatok elvonulása után is biztonságban
leszünk; főleg miután azok húsz tekintélyes polgárt túszul vittek el magukkal"
(11-12).
Feljegyezték: a nagy megnyugtatások után maga Simion Prodan ,,Probu" - más
források szerint, természetesen latinizáltan: Probus (negyvenéves ekkor s a közeli
Muzsnaházán pópa) - bennmaradt a városban és az éjjel néhány emberével az
egyik enyedi vendéglőben iddogált, miközben ,,a lakosság, bizakodván az ígéretekben,
álomra hajtá fejét".
* * *
Debrecenben - az ország jelenlegi igazi fővárosában -, a honatyák tanácskozásán
nem készül jegyzőkönyv. Ugyanaz a helyzet, mint Enyeden: ,,csak az egymást
tökéletesen nem fedő emlékiratokból lehet rekonstruálni, mi történhetett" - írja
Mocsár Gábor. Gyorsan tegyük viszont hozzá: azokból meglehetős pontossággal
és plaszticitással. Először számba veszik: ki jött el ebben a vad télben a fővárosból
ide a Tiszán túlra - kiderül, hogy például az országgyűlés két alelnöke is hiányzik.
Azután Bartal György tolnai képviselő tetemre hívja a fáradtan, gondterhelten
üldögélő Kossuth Lajost: adjon számot az ország pénzügyi helyzetéről, és teljesen
őszintén tárja fel a hadsereg állapotát. Továbbá: ,,álljon jót a követek személyi és
vagyon biztonságáért".
2 0 0 8 . J A N U Á R [ 87 ]
[ Nemzet és hagyomány ]
A hatás elképesztő. A hangzavarban a szónok nem is tudja befejezni mondandóját,
az eddig elfojtott feszültség elemi erővel tör ki a törődött, zaklatott emberekből. Hadonásznak,
rikoltoznak, öklök emelkednek a magasba, van, aki az asztalt veri: kötelet
az átkozott girondistáknak! Itt nem ,,két magyar - három párt" van, hanem vagy másfélszáz
és legalább öt-hat párt... ,,A szikra kipattant", összegez Mocsár Gábor, ,,egymást
szinte a tekintet villanásából felismerik és megértik az egymáshoz húzók, hát még
az ellenfelek!... ez a pár pillanat elég volt arra, hogy feltáruljon a szikrázó feszültség,
a komor ellentét, ami a képviselőházat bontja, repeszti."
Kossuth sápadt-dermedten feláll, átsiet a dolgozószobájába, máris jön vissza,
papírhalommal a kezében. Azt teszi, amit lehet: igyekszik nyugtatni, biztatni, felelősségre
figyelmeztetni. Csakhogy - a magyarok Istenének különös rosszkedve
ezen a január 8-ai estén - pontosan úgy van, ahogyan Mocsár leírja: soha nem
volt olyan mélyen a csillaga, mint azon az első debreceni estén".
* * *
Késő este van, tíz óra is elmúlt már. A Maros jegén, Csombord határában feketéllik
az embertömeg. Középtermetű, szakállas férfi emeli magasra a kezét,
hosszú haja a vállára omlik a báránybőr kucsma alól. Nem erre a vidékre való:
Nagy-Küküllő megyében született, Medgyestől 15 kilométerre délnyugatra, a szászok
vidékén. Az Asszonyfalva (Frauendorf) nevű faluban ekkor, 1821-ben erős kisebbségben
élnek románok. A Ratiu-Batiu nevű család őseit egy-két nemzedékkel
korábban még Rác-Bácsnak hívták, egyértelműen utalva a déli eredetre, no meg
az ezt követő (átmeneti) elmagyarosodásra is. Ioan Ratiu-Batiu papnak készül,
a balázsfalvi görög katolikus papneveldében tanul, de kicsapják, mert magyarbarátságáért
lépten-nyomon szidja-átkozza Lemény János megyéspüspököt. (A szabadságharc
bukása után faj- és hittestvérei ,,elintézik", hogy a főpap magatartásáért,
főleg az erdélyi unió támogatásáért 20 év várfogságot kapjon.) A májusi első
balázsfalvi gyűlésen a 27 éves Ioan felveszi az Axente Sever nevet. Ez egyrészt
- a már országszerte ismert dákoromán kultuszt szolgálandó - latinos hangzású.
Másrészt és ráadásul a ,,sever" (szigorú) jelző szójátékával az önmagáról is kialakítandó
képhez - mai szóval: imázshoz - járul hozzá jelentékeny mértékben...
Axente - úgy is mint tribun - tehát felemeli a kezét, figyelmet kér a nagy hidegben
izgő-mozgó, felhevülten kiabáló, pálinkaszagú tömegtől. Feltűnően mélyen
ülő, szúrós fekete szemeit végigjártatja a lándzsáit, fejszéit rázó sokaságon. Leveszi
kucsmáját, hátracsapott hosszú haja miatt kevésbé alacsonynak látszó homloka elővillan,
amikor az eskü szövegének mondatait a holdvilágban terpeszkedő folyó fölött
elkiáltja. Zűrzavaros összevisszaságban ordítják őket utána. (,,Megöljük mindet!...")
Fokozódó izgalom, nyüzsgés, akármerre pillant. Akárcsak Balázsfalván,
villan át rajta diadalmasan. Újra felemeli a kezét. Jelt ad az indulásra.
* * *
Ők is a mostani vasútállomás felől, a Szentkirályi (ma: Creanga) utca és az
úgynevezett Váradi-kert, illetve a vasútállomás irányából (Magyar, jelenleg
[ 88 ] H ITE L
[ Nemzet és hagyomány ]
Transsilvania utca) érnek be a városba. ,,Az első épület felgyújtása után kezdetét
vette az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes
sikoltozásai és olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér
megfagyott... Ez a nagy romlás a mai Kossuth (akkor Magyar) utcai református
papi lakásban talált mint 9 éves gyermeket, egyik nagybátyám, Sándor József lelkész
családja körében. Sándor József lelkész ekkor már Nagyszebenben volt mint
politikai fogoly, atyám a hadseregnél nemzetőr. A lelkészi lakásban nem volt felnőtt
férfi, hanem csak nők, éspedig Sándor Józsefné, édesanyám, édesanyám nőtestvére,
Zsigmond Lászlóné Sándor Rákhel s ennek pár hónapos csecsemője,
nagyanyám, özvegy Sándor Elekné, egy nőtestvérem, a 13 éves Karolina... Zsigmondné
és csecsemője súlyos lázas betegségben szenvedtek. A vész kitörésének
lármájára s a lakás utcára néző bezúzott üvegtábláinak csörömpölésére a nők
rémülten kifutottak a lakásból. Én elmaradtam tőlük; benn maradtam a lakásban,
és öltözködtem. Anyámék távozása után pár perc múltával a rablók, mintegy
19-20-an, betörték az ebédlő szoba bezárt ajtóját, és a lakásba özönlöttek. A nagy
zajra szegény Zsigmondné eszméletre ébredt, ágyából kiugrott, s futásnak eredt,
de alig tett néhány lépést, elbukott, s eszméletlenül terült el a szoba padlózatán.
Engem a rablók párszor meglökdöstek, ördögfiókának tituláltak, aztán kezembe
adták az égő gyertyát, hogy hordozzam utánuk. Hordoztam is, amíg a lakást megjárták,
s az abban talált értékesebb tárgyakat magukhoz vették, minek utána
nyomban távoztak. Utánuk nyomban távoztam én is a Kossuth utcán felfelé.
Az utcán hallottam a várbeli toronyóra ütését. A tizenkettedik órát kongatta el.
A borzalmas kép, ami az utcán a szemeim előtt feltárult, olyannyira fájdalmas volt
gyermeki kedélyemre, hogy hangos sírásra fakadtam... Ekkor a Kossuth utcában
még csak néhány épület lángolt."
A kisfiú, aki kilenc esztendősen mindezt átélni kényszerül: az a Szilágyi Farkas, akit
az enyedi nevezetes paptanárok között említettünk, megjegyezvén: még fogunk találkozni
vele. Élményeit, tapasztalatait 1891-ben teszi közzé. Ami további januári sorsát
illeti: az utcákon kóborolva egy-két házban kap - átmeneti, alig néhány órás - menedéket,
és egészen másnap, 9-én késő estig bolyong, majd ,,könnyű, hiányos öltözetben
indultam menekülési utamra a rettentő hidegben. Utunkat nagyobbára az erdőkben
folytattuk Torda irányában. A hó nekem néhol a derekamig ért. Egész éjjel kódorogtunk
az ismeretlen utakon. Megpihenés nélkül mentünk január 10-én is. Végre azon
nap estéjén 7-8 óra tájt elértük az egyik Aranyos széki községet, Kercsedet. Kercseden
a telehold világánál engemet megismert egy jó asszony, ki az előző évben nagyanyámnál
szolgált volt Enyeden, bevitt a lakására, s gyöngéd gondjai alá vett. Ennek
a jó asszonynak a házánál maradtam egy hétig. Ezen hét múltával atyám rám talált, bevitt
előbb Tordára, onnan Kolozsvárra, hol - mint súlyos beteget - felvétetett a Karolina
kórházba." Szilágyi Farkas lábujjai lefagytak, egész életére béna maradt. Édesanyja
szintén menekülni próbált: vadállatok falták fel valahol Aranyosmohács, Kercsed
környékén...
Az első lövöldözések és gyújtogatások után a minorita rendfőnök, Viskóczy
Henrik elrohan a Szent Erzsébet nevét viselő zárdából - egyenesen a kocsmába,
2 0 0 8 . J A N U Á R [ 89 ]
[ Nemzet és hagyomány ]
Prodanhoz. Jól ismeri: a tribun még arcon is csókolta, midőn megegyeztek...
Prodan, úgy tűnik, teljesen őszintén, nagyon felháborodik, káromkodva köti fel
a kardját, kél fel az asztaltól. Emberei - elvileg a várost őrizték volna eddig - fel
fogják venni a harcot a betört garázdálkodókkal. Viskóczy Henrik némiképp megnyugodva
indul vissza a rendházba. Később így vall: ,,magam valék első áldozata
a gyilkosoknak, kik is fejemen öt halálos sebet ejtvén, két ujjamat levágva és két
szuronyszúrással az oldalamat majd halálosan kilyukasztva, félholtan a földre kiterítettek,
és minden ruhától levetkőztetve, hét lövéssel idvezlettek". Kacziány Géza
így írja le a történteket: a hazafelé indult Viskóczyt ,,a szemközt jövő csorda megrohanta,
és fején s teste egyéb részén hét lősebet ejtettek, két ujját (a rajta levő
gyűrűkért) levágták, lándzsákkal oldalát átszúrták, majd az aléltan összeroskadót
teljesen levetkőztetvén, a fagyon otthagyták. A zárdában maradottak keresésére indulván,
megtalálták az utcán, és hazavitték... A szerencsétlen agg lelkészt azonban
a zárda kirablásánál még egyszer agyba-főbe verték, s meglövöldözték..., de az isteni
gondviselés mégis megtartá életét, s később megírhatta naplójában a pusztulás
történetét is."
Ami Viskóczy Henrikkel történt - a csodaszámba menően szerencsés végkifejletet
nem számítva - az teljességgel tipikusnak mondható az összes, Enyeden és
környékén fellelhető magyarra vonatkoztatva. ,,Az utcára kifutó magyarokat azonnal
ledöfték vagy lelőtték, tekintet nélkül korukra és nemükre." Ugyanakkor az
ember elpusztításának roppant változatos módozatai is egymás után sorjáznak,
igencsak találékonyan. Ahogyan Tamáska Péter nevezte: a kézműipari végzet működött,
teljes erővel. A magyarsággal ,,úgy bántak, ahogy egy teljesen fanatizált,
szexualitástól átitatott bandától várható egy teljesen korszerűtlen háborúban".
Gergely Márton szabómestert jóformán agyonrugdosták, tucatnyian tapodtak, ugráltak
rajta. Horváth főszolgabírót előbb megcsonkították - mivel a beszámoló,
másokkal ellentétben, szemérmesen nem közli, hol, sejthető, hogyan - , majd egy
padra kötözték, és minden román annyit verhetett rá, ahány botütést állítólag tőle
kapott. Később a már halott embert is tovább ütlegelték. Szepesi Istvánt a háza
előtt, az utcán szinte a szó szoros értelmében ízekre szedték. Enyed egyik legtekintélyesebb
családjának egyik gyermeke, az alig hatodik évét betöltött Zsigmond
Elek, sok kis sorstársához hasonlóan, sírva rohangált szüleit keresve a füstbe burkolózott,
ordításoktól hangos, havas és véres nagyenyedi utcákon, amikor az egyik
banda elkapta, és két lábánál fogva úgy vágták az egyik ház falához, hogy egész
agyveleje kiloccsant, a halottak összeszedésekor találták meg a ház előtt, a falra és
a kőre rá volt fagyva az agyveleje. Kacziány Géza közli azt az adatot is, hogy
Benkő László házában vagy 20-30 odamenekült nőt és gyermeket öldöstek halomra,
a házigazda a látottak hatására szívszélhűdést kapott, és azonnal meghalt.
A nyugdíjas Horváth Sándor egykori huszárkapitány törött lábbal feküdt otthon,
az ágy mellett volt tiszti díszegyenruhája. Az ágyból kiráncigálva, az uniformistól
pár lépésre verték agyon. Kacziány szerint legalább százra rúg azoknak az idős
embereknek a száma, akiket kifejezetten válogatott kínzások között gyilkoltak
meg: gróf Nemess Károly (70 éves), Nagy József földbirtokos (70 éves) özv. Me-
[ 90 ] H ITE L
[ Nemzet és hagyomány ]
zei Györgyné (82 éves), Hajdú Dánielné (61 éves), özvegy Prohászkáné (64 éves),
özvegy Virágné (75 éves), özvegy Csehócziné (70 éves) - ,,és még vagy hatvanhetven
idősebb magyar, kik legnagyobb részét órákig tartó kínzásokkal" pusztítottak
el. Veress Józsefnének 14 és 12 éves fiát, Krahjet József mézeskalácsosnak
12 éves fiát, Pásztori Ferencnének négyéves fiát, Virág Károlynénak 13 éves, Bíró
Istvánnak 8 és 10, Birtalan Györgynek 12 éves fiát ölték meg. (Az utólagos vizsgálatok
megállapítása szerint mintegy 90 gyermeket gyilkoltak meg, ,,kik közül
46 agnostikáltatott temetés előtt".)
,,Undorító kegyetlenségek kegyetlenségével kiagyalt halálnemeket alkalmaztak",
állapítja meg a moldvai csángók apostola, Domokos Pál Péter. Hadd soroljuk fel
most csak kapásból az élve megsütést, nyárson forgatva, a megnyúzást, eke elé, járomba
fogva halálra hajtást, vagy hogy ,,Róma nemes vérű leszármazottai", miként
a prefektek és tribunok előszeretettel nevezték magukat és népüket, tőből vágták
le a magyarok lábait és az aláhullott véres csonkkal fejüket zúzták össze...
,,...a szőlősorok között meglelte Daczónét. Termetes, szép asszony lehetett,
amíg élt. Arca szétroncsolva, lándzsadöfésekkel éktelenítve, combjai szétfeszítve,
kitágított szeméremtestébe cső kukorica erőszakolva, nyilván csak záró töltelékül,
mert a bocskornyomok az élő asszonnyal való élvezkedés sokadalmát mutatták...
két fiatal leányt talált. Alighanem Daczóné kisasszony lányait. Egymástól kissé távol,
nyilván, hogy a velük való művelkedésben a két férficsapat ne zavarja egymást.
A kisebbiknek még alig fanosodott a szemérme, de őt sem kímélték, combjai
szétfeszítve, akár lentebb anyjáé s odébb nénjéé. Mindkét leány combjai között
a férfi térdnyomok a bocskorok lenyomatait őrizték. Szemérme táján mindkettőnek
szikkadt férfilucsok. Testüket valami furcsa tisztelet - talán a szüzesség látványa
- megóvta a vérmocskos lándzsaszúrásoktól. Éppen csak a torkukat metszették
el, hogy ne siránkozzanak, jajgassanak tovább" (Cseres Tibor: Vízaknai csaták, I.,
15-16).
Néhány a hasonló sorsra jutott enyedi nők közül: Kovács Katalin (17 éves),
Farkas Ilona (15 éves), Szász Mária (14 éves)... Egy ma már Budapesten élő erdélyi
magyar orvos - Erdély egyik legnevesebb családjának leszármazottja - mondotta
el e sorok írójának: odahaza nemzedékről nemzedékre örökítették a dermesztő
történetet egyik Nagyenyeden élt rokonukról: az illetőt házának udvarán nyakig
beásták, így kellett végignéznie feleségének többek általi meggyalázását - majd
szétverték a fejét...
Győry Dezső Viharvirág című, 1961-ben már negyedik kiadást megért regényében
a felvidéki főhős, Kalla Mihály őrmesterként, katonai megbízatással kerül
1849 januárjának első napjaiban Erdélybe. Marosvásárhelyen hall az Enyeden történtekről.
,,Amíg a lovakat etették-itatták, szóba állott egy sápadt menekült fiúval,
akinek le volt fagyva mind a két füle... - Én Török Dániel felenyedi református
lelkész unokaöccse vagyok. De pár hete már Enyeden laktunk... Egy éjjel irtózatos
jajveszékelésre és hátborzongató ordítozásra ébredtünk. Már a szomszéd utcában
gyújtogatták a házakat. Mire valamit magunkra kapdostunk, a mi házunkba is
betörtek. Bemenekültünk a minorita rendházba. Megostromoltak. Dániel bátyámat
2 0 0 8 . J A N U Á R [ 91 ]
[ Nemzet és hagyomány ]
az oltár mögül cipelték elő, leütötték, kivitték a templom elé a lépcsőre, és ott
erdei fűrésszel lefűrészelték a karját... Én a három gyerekkel elosontam. Futottunk
Torda felé. De a mezőn elvesztettük egymást szeme elől. Csak én és
Amália értük el a várost. Én másnap megindultam a két gyerek (a 13 éves Katica
és a 12 éves Ferenc - D. L.) keresésére. Ott találtam őket kézen fogva az út mellett
megfagyva. Beszöktem Enyedre. Még égtek a házak. Szegény bácsim holtteste
ott feküdt a piacon... Lászlóné menekülés közben holtan esett össze az út mellett.
Az egyik lány nem akart megválni tőle. A falusiak erőszakkal cipelték el szegényt
az anyja holttestéről. Egyre csak azt sikongta, hogy ,,nem engedlek, anyám, nem
engedlek, anyám, megrágnak a kutyák!"
Előttem Török Amália levele, amelyet a császár őfelségének írt, annak későbbi,
erdélyi útja alkalmával.
,,Képzelheti felséged a mi félelmünket... semmit sem kímélt az ellenség...
A barbár horda a várost megrohanta, minden sarkát felgyújtotta, s borzasztó mészárlásba
kezdett. Mi majdnem ruhátlanul, ahogy az ágyból kiugráltunk, futottunk
az udvarra, hogy elrejtőzzünk... A nagy, erős felgyógyi pópa volt a vezetőjük, szegény
atyámon súlyos sebeket ejtett... pedig mi térden állva kértük, védelmezne
meg bennünket... egy nagy fűrészt hozatott ki a kínzására... két testvéremet
megfagyva, éhenhalva találtam... Térden állva esedezem... kegyeskedjék felséged
a tényállás megvizsgálása után hozzátartozóim gyilkosait megbüntetni, s nekem
szegény kifosztottnak kegyes kárpótlást engedélyezni."
A minorita zárdában körülbelül három-négy száz ember zsúfolódott össze, remélvén,
hogy a szent hely visszariasztja a babonás románságot a támadástól. A felgyógyi
- Kacziány Repedje néven említi - pópa vezetésével betörők mindenkit kihurcolnak
a templomból. (Sokan - hiányos öltözetben lévén - ezután odakünn fagynak meg.)
Török Dániel mellett Szente Pál szabó fejét egy tőkén baltával vágják le, Zakariás Imre
kereskedő ujjait - Viskóczy rendfőnökhöz hasonlóan - a rajta levő gyűrűkért levagdossák,
Vajna László gazdát és az ,,igen öreg" Borbereki Sándort vasdorongokkal péppé
verik. Amikor Lengyel Albertet leütik, menyasszonya, Sándor Borbála ráborul, mire
lándzsával egyszerre szúrják át mindkettejüket. A padlásra menekült 15 éves Udvardy
Józsi megfagy. A kis Zsigmond Elekhez hasonlóan több gyermeket lábánál fogva vernek
falhoz, az anyja keblére borult csecsemőt, a férje tetemét testével védelmező aszszonyt
dárdákkal, lándzsákkal szegezték szeretteik testéhez... Üvöltöző, sikoltozó, recsegő-
ropogó káosz mindenfelé.
A minorita rendház, a zárda mellett a katolikus templomba is jó néhányan
(mintegy ötvenen-hatvanan) betódultak. Ide - a történeti igazsághoz tartozik -
magyar származású, a románokhoz csatlakozott ember vezette a támadókat.
(Enyeden a források szerint több ,,oláhvezető" is működött, Szilágyi Farkas nem
akarja leírni nevüket, hogy családjuk ne bélyegeződjék meg. Nemes Ioan tribun
neve valamiképpen mégis ismertté vált. Ő volt az, aki belovagolt a templomba,
kizavarta az embereket, és parancsot adott a hekatombára.) Az is megemlítendő,
hogy több becsületes román neve is fennmaradt: Ion Radut kereskedőnél több
magyar húzhatta meg magát, házába fogadta és védelmezte a menekülőket Ioan
[ 92 ] H ITE L
[ Nemzet és hagyomány ]
Hirceaga zsellér, kocsin szállítva őket Csombordra, ahol egy Nicodim nevű nemzettestvérére
bízta őket, aki tovább menekítette valamennyit. Az éppen Enyeden
tartózkodó Ioan Maier tompaházi görög katolikus pap saját kezűleg, élete kockáztatásával
mentette meg Bernád Péter nyugalmazott huszárszázadost. Névtelenek
maradtak azok az irgalmas román asszonyok, akik meggyalázott vagy meggyalázni
akart magyar nőknek nyújtottak oltalmat. Szilágyi Farkas egyik átmeneti szállásadója
is egy román asszony volt...
* * *
Igen sok sorstársával egyetemben - megkésett, vézna kis elégtételpótlékként -
körútján kérvénnyel fordul I. Ferenc Józsefhez Veress Mihály nagyenyedi gyógyszerész
özvegye, László Júlia is. Leírja, hogy persze az ő házukat is megtámadták,
,,engem a boltba vezettek, és durva káromlások, fenyegetések közt pénzt követeltek,
értéktárgyaimat zsákba dobálták". Az egyik előember a boltban égő lámpára
lőtt - a házban rettegő család erre szétfutott. Júlia soha többé nem látja két fiát
és férjét. Ő el tud rejtőzni egy pincében, és kérvényében beszámol Sissy majdani
férjének arról, hogyan nézte végig: ,,egy distinguált kinézésű asszonyt lándzsával
agyonszúrni, ezzel a kiáltással: így járjon minden magyar nő! Egy oláh asszony
meglátott engem, és mutatott a többieknek, de az egyik visszalökött, mondva:
nem tudjátok, hogy a tribunok csak a férfiak legyilkolását parancsolták meg?"
Júlia megpróbál menekülni. Közeledik a hajnal: a tüzek mindenfelé kísérteties, remegő
fénnyel világítják meg a romokat, a szanaszét heverő, emberi maradványokkal,
elhányt holmikkal összekeveredett üszkös maradványokat. A csikorgó hideg jeges halálölelés
dermedtségét sugározza mindenfelé. ,,Támolyogva futottam az utcákon, és
véletlenül belebotlottam 80 éves anyámba, de csak azért, hogy halálának tanúja lehessek,
mert rövidesen szemeim előtt ütötték agyon." (Az október 23-ai zalatnai magyarirtásban
Júlia testvére, László István is áldozatul esik kisfiával és feleségével együtt.)
Egész családok pusztultak, írja - már Nagyszebenből április 14-én - húgának, Bartha
Jánosnénak Bíró Ede: ,,Erdély egy rettentő szomorújátékot látott színpadán, melynek
számtalan áldozatait senki megolvasni képes nem lenne még most is... mi családunkból
is esett véres áldozat. Szeretett kedves jó apósomat, Fanny és István gyermekeivel
együtt lándzsákkal szúrdalák gyilkosai agyon irgalmatlanul."
Ami Enyeden január 8-án késő este elkezdődött: négy napon át tart. Ádám
Sándor úgy tudja, a megmaradt házakat szalmatekercsekkel gyújtották fel, és a város
pusztítása január 10-én érte el csúcspontját: a már emlegetett pópa egyik
kezében feszülettel, a másikban vasdoronggal járta végig a többiekkel a házakat.
A megmaradottaknak sem kegyelmeztek. Már 9-én a felenyedi pópa, bizonyos
Petru Birlea behozta a városba Prodan seregének ottani maradékát: jusson nekik
is valami... Ugyanezen a napon Buteanu ,,prefekt" bandái is Enyedre érnek.
A 9-éről 10-ére virradó éjjel van a legtöbb magyarirtással foglalkozó román a városban.
Több forrás is beszámol arról, hogy a lángokat, a füstöt, a lármát még
jó 20 kilométerről is látni-hallani lehetett: a Nagyenyedtől 22 kilométerre levő
Mihálcfalván az úgynevezett Zérics-tetőről nézték a város pusztulását.
2 0 0 8 . J A N U Á R [ 93 ]
[ Nemzet és hagyomány ]
1849. január 11., csütörtök. Temetetlen magyarok százai Nagyenyed romjai
között. Az omladékok közül innen is, onnan is, főleg ha napközben kicsit megenyhül
az idő, furcsa, émelyítő szag csap ki: bűzlenek a hullák. Szétmarcangolt
tetemek, húscafatok, testcsonkok, megfagyott vér, agyvelő, testnedvek a szabadban
mindenfelé. Kormos orrú, csapzott, morogva félrehúzódó kóbor kutyák,
a jóllakottságtól alig tudják vonszolni magukat a még mindig füstölgő gerendák,
kiszakított ajtók, falmaradványok, szerteszét hányt holmik, összetört-összedobált
bútorok, ruhafoszlányok között. (Amit elrablásra, lopásra érdemesnek nem ítéltek,
egymásra hányták-halmozták és elégették.) A fel-feltámadó jeges szél pernyét,
rongydarabokat, széttépett papírlapokat sodor végig a szürkésfehér tájon,
miközben hol a kutyák csaholásai vagy vonításai, hol a környező hegyek irdatlan
erdőségeiben tanyázó toportyánok üvöltései reszkettetik meg a levegőt.
A templom körül - az itt körben elhelyezkedő épületek ,,egy tűztengert képeztek,
mint valamely óriási lánggyűrű. Akárha minden épületet olajjal leöntve, külön-
külön, de egyszerre gyújtottak volna meg, olyan megszakadás nélküli lángtenger
volt az" - mintha a későbbi korok szőnyegbombázásának nyomait lehetne
látni: afféle mini-Drezdát, nem egészen száz évvel korábban...
Akik kijutottak a városból, egyszerre kellett az éh-, a fagy- és a - váltig esedékes
- kínhalállal szembenézniük. Az életben maradottak többnyire csak úgyahogy
felöltözve, sebtében magukra kapkodott ruhákban, fejvesztve kellett nekilóduljanak
a rettenetes hidegben a még jobb időkben is vad vidéknek. Tucatjával
fagytak meg, haltak éhen vagy - akár megváltásként - hulltak el a környező román
hegyi falvak kóborlóinak fejszecsapásai alatt, már ha előzőleg a farkasok
vagy medvék zsákmányai nem lettek. Feljegyezték: végső kínjukban - akárcsak
a tatárjárás után bujdosók - fakéreggel, hóval próbáltak táplálkozni... ,,Túl boldognak
tartotta magát - írja Kemény István báró nevezetes Fekete könyve - az,
a ki néhány pengő forintért kevés kukoricalisztet kaphatott, és amúgy nyersen
megehette, mivel az ott lappangó oláhok miatt tüzet sem mertek csinálni... az
asszonyoknak és gyermekeknek lábai már első éjjel elfagytak volt; az ápolatlan
fedetlen, bekötözetlen és a bozótban feltépett sebek gennyedésnek indulva, kiállhatatlan
bűzt terjesztettek." (Nyilvánvalóan a legtöbb nagynehezen, páratlan
szerencsével életben maradott vagy egész életére bénává vagy idegbeteggé, vagy
más gyógyíthatatlan nyavalyát beszerzett, örökre sebzett emberré vált.) És azokat
a gyermekeket is meg kell említeni - Ádám Sándor közlése -, akiket egyegy
,,jószívű" martalóc a falujába vitt, hogy ott rabszolgát (és ,,jó románt") neveljen
belőlük...
Ezekben a napokban indul el Debrecenből Erdély felé, Bem seregébe a kor
legzseniálisabb huszonévese. ,,Hideg téli reggel mentem át a Királyhágón. Feketetón
túl kezdődtek az oláh dúlások nyomdokai, melyek Kolozsvár felől föl egészen
Besztercéig tartanak. Kirablott, fölgyújtott, félig s néhol egészen lerombolt házak."
Útközben kapja a hírt Erdély Athénjának elpusztításáról. Ekkor, pontosabban
ezután születnek a sorok: ,,Föl hát, magyar nép e gaz csorda ellen... föl az
utolsó ítéletre, föl!"
[ 94 ] H ITE L
[ Nemzet és hagyomány ]
,,Jan. 9-én délután a szomorú hírre Tordáról félszázad honvéd elindul Enyed
felé, de a nagy tűz látására az útból visszatér", számol be Lipcsey Ildikó szemtanúja.
,,11-én egy század honvéd, 25 Mátyás-huszár és számos nemzetőrök elindulának
segedelmökre a még itt-ott bujkálóknak. (Ennek az alakulatnak volt
köszönhető 11-én estefelé a templom padlásán sikeresen elrejtőzött - kivételesen
nagyobbrészt férfiakból álló - csoport megmenekülése is. - D. L.) Az egész
sereg elszántan béhuzódék a lángok és üszkök között este a városba számtalan
menekültekkel, kik szívszakadva keresik az övéiket - kiáltozván mindenfelől: magyarok
jertek elé. Sokan elé is jöttek, sokan pedig cselnek vélvén nem mertek
helyükről kimozdulni. (Gyakran előfordult ugyanis - Kacziány Géza leírja -,
hogy a magyarul tudó románok ,,Magyarok! Kijöhettek már, mert a honvédek
megjöttek!" kiáltásokkal előcsalták a rejtőzködőket, mire azok persze azonnal
,,a gyilkosok kezébe estek". - D. L.) Házról házra jártak, s kereste ki-ki
a magáét. Iszonyú öröm és bánat - ez örvend, hogy már menekülhet, s rátalált
az övéire, amaz atya sír, mert megtalálta megholt nejét s mellette lándzsával átvert
kisdedét, könnyekkel áztatja, de vissza azt soha, de soha nem hozhatja, sőt
el sem temetheti. Honvédeink egy óránál tovább állomást nem tartottak meg.
Ezalatt az imitt amott még rabló s pincéket feltörő oláhokat lelődözték érdemök
szerint. - Ellentállás az oláh részéről nem történt, hanem futottak, kikre
a honvédek rá nem akadtak. - Az országútban több oláhszekerekre akadtak, terhelve
valának rablott enyedi bútorokkal s gabonákkal, itt is többet lelődöztek."
A magyaroktól elrabolt javakat ,,az oláh szekerek százai hurcolták szét a városból
a szászok segítségével" (Ádám Sándor). A szászok, miként a Fekete könyvben
is olvasható, a Medgyesről berendelt kocsikon segédkeztek a románoknak a rablott
holmikat elszállítani.
A magyar csapatok, Czetz alezredes csapattestének zöme, emlékszünk, Balázsfalva
felé indult, majd Bem seregéhez csatlakozván, Szeben ellen vonult. A Tordáról
küldött, a lángtenger láttán visszaforduló maroknyi alakulattöredék után három
nappal Enyedre érő osztag ,,csak egy nappal előbb alakult", a piski csata
majdani hőse, a hídnál magát elsőként a vízbe vető Inczédy László őrnagy vezetésével.
(Az egység másik parancsnoka Újlaki Gusztáv százados volt.) Ez a 230 ember,
néhány tucat lovassal és nemzetőrrel együtt: távol s közel az egyetlen magyar
csapat, amely fegyverrel a kézben nézhetett farkasszemet az apokalipszissal és elállatiasodott
lovasaival.
* * *
Csombord mellett, egy kisebb dombon vékony, középmagas férfi áll az éjszakában:
kucsmája jó mélyen a szemébe húzva, bundája szorosra kötve a dereka körül.
Apró, szúrós szemei a prédára leső ragadozó mohó, önelégült tekintetével pásztáznak
körbe. A pokoli zsivaj és a tűz ropogása valami távoli, tompa mormogássá folyik
össze benne, az általa megölt négy apró gyermek és három védtelen asszony
árnyait lassan beborítja a város felől szüntelenül áramló füst. (Báró Kemény Gábor
- 1882 és 1886 között majd osztrák-magyar közmunka- és közlekedésügyi
2 0 0 8 . J A N U Á R [ 95 ]
[ Nemzet és hagyomány ]
miniszter - emlékirata, valamint Török Dániel özvegyének és Veres Mihályné
László Júliának a császárhoz írott kérvényeiben olvasható beszámolók is megerősítik:
a valamikori Ratiu-Batiu család új, ,,dák" nevet felvett - 1918 óta sok erdélyi
város utcáinak nevet adó - leszármazottja álldogál ott a Csombordhoz közeli halmon,
kései, 1849-es Néróként bámulva a tűzbe és a pusztulásba.) Korábban Losenau
császári ezredessel tárgyalt: a császári főtiszt - akit vezérkarával együtt nemsokára
Bem apó személyes parancsára a piski csatában a magyar sereg székely
tüzérsége a szó szoros értelmében darabokra kartácsol szét - megnyugtatta: nem
fognak közbeavatkozni.
- Milyen pompás látvány - veti oda a mellette álldogáló szótlan, borostás alaknak
-, látod, mégiscsak hatalmasabbak vagyunk, mint a magyarok...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 23:01:28, szombat
|
| |
| |
Üdvözöljük a Kárpát-medencében, válasszon egy települést, s nézzen körbe!
http://www.karpatmedence360.hu/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:58:55, szombat
|
| |
| |
Az EGY őseszméjének titkai. A Hármas Egyháromság világrendszere
Megjelent: KAPU, 2007.10.
Grandpierre Attila:
Királyi mágusok ősnépe: a magyar
*
Az első emberiség és az ember rendeltetése
(részletek a hamarosan megjelenő könyvből)
Mottó: A felemelő, maradandó örömet adó tudás a legfőbb ajándék,
amivel ember rendelkezhet
I. Bevezető. Kik voltak a mágusok?
Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni egyéni és közösségi, társadalmi életünkben, választ kell kapnunk a kérdésre: kik voltunk eredetileg mi, magyarok? Miben állt eredetileg magyar voltunk lényege? Hol éltünk? Mikor? És mit akartunk? Miért hozta létre a Természet az embert? Mi adja az ember lényegét, és mitől válhat újra egész emberré? Miért kell tudnunk, mi volt a kezdet kezdetén? Mert mindennek oka van. Semmi sem történik ok és értelem nélkül. Magának a Mindenségnek is megvan a miértje, amit nekünk tudnunk kell ahhoz, hogy újra kerek legyen a világ. Az elmúlt néhány évben olyan rendkívüli régészeti, történelmi és természettudományos bizonyítékok sora bukkant fel, amelyek jelzik a királyi mágusok tízezer évekre és az egész Földre kiterjedő civilizáció-alapító és irányító szerepét. Részletesen alátámasztjuk, hogy ezek a királyi mágusok hozták létre a vízözön előtti ősidőkben az emberiség első királyságát, a Napkirályság intézményrendszerét, és hogy ezek a királyi mágusok alkották a magyarság magvát. A királyi mágusok népe a ,,rendkívüli teremtmények" népe (Tarih-i-Üngürüsz, 1982, 41, 402) a magyar nép különleges nemzetségcsaládja volt.
Az emberiség történelmének, a magyarság nemzetalkotó tevékenységének és egyéni életvezetésünknek is kulcskérdése a magyarság történelmi szerepének értékelése. A magyarság ugyanis az emberiség történelmében, kultúrájában a nyugati civilizáció szokásos gyarmatosító gyakorlatával ellentétben rendkívüli, felemelő szerepet játszott évezredeken át (ld. alább). Az európai és ázsiai történelem legjelentősebb államait a magyar királyi mágusok hozták létre. Megvilágítjuk, miért volt az ősi időktől egészen az i.sz. 2. évezredig a magyar királyok címe világszerte: a Föld védelmezője.
Sokan kétségbe vonták, lehet-e az ókorban és az őskorban magyar nevű népről beszélni. Ezzel szemben kimutattuk, hogy az első ember neve, aki az őshazában élt, és aki egyben az első király is volt, a magyar Hargita nevet őrzi a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondában (Hérodotosz, i.e. 440/1989, 266. o.); fiainak neve pedig Árpa, Zab és Köles (Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila, 2006, 42. o. - a továbbiakban e szerzők neveire rövidített alakban hivatkozunk, mint GKE, ill. GA), vagyis magyar nevek. Hasonlóan, Nimród, Hunor és Magor nevei magyar nevek, s Magor neve a magyar nép nevét őrzi közvetlenül az özönvíz utáni korban. A Tarih-i-Üngürüsz Árpád-kor előtti magyar ősgesztánk részletes elemzésével egyikünk (GKE, 1979, 1990) bebizonyította, hogy a Csodaszarvas-mondakör a mágikus őskorból származik (lásd különösen id. mű, 67.-68. o). Hunor és Magor ikertestvérek voltak, s ezért úgy tűnhet, helyesebb hun-magyar népről beszélni. Azért látjuk mégis helyesebbnek a magyar, illetve magyar-hun népnév használatát, mert a Tárih-i-Üngürüsz őskori Csodaszarvas-mondájának legelején Magor neve Hunoré előtt szerepel, és ez azt jelzi, hogy a két testvérnép, a hun és magyar közül a magyar az ősibb (GKE 1990, 17. és 40.-43). A magyar nép nevének folytonossága tehát legalábbis ötezer évre, Nimród koráig, illetve még sokkal tovább, a Kárpát-medencében élő első emberig visszavezethető.
A nyugati civilizáció megszületésekor hadat üzent az emberiség ősemlékezetének, és igyekezett a múltat végképp eltörölni. A történelem azonban úgy hozta, hogy az Európában ezer éven át betiltott s tűzzel-vassal irtott ókori görög kultúra arab közvetítéssel mégiscsak bekerült az európai kultúra vérkeringésébe. Az ókori görög kultúra viszont a korabeli magyarságnak, görög néven szkítáknak köszönhette írását, filozófiáját, természettudományát, kultúráját (Meuli, 1935; Dodds, 1951; GA, 2001; GKE-GA, 2006, 127-128). A legnagyobb görög gondolkodók, tudósok jó részét mágusok nevelték, és nem gyarmatosító céllal, hanem önzetlenül, az emberiség felemelését szolgálva. A mágusok voltak ,,az emberiség legősibb tanító nemzetsége, kétségbevonhatatlanul. A mágusok részrehajlás és előítéletek nélkül dolgoznak" (Stanley, 1731, 250). A magyar 'mágus' szó őskori-ókori jelentése: csillagász, matematikus, természettudós, filozófus, bölcs, pap, énekes-bárd, orvos, bíró, a tudományok megteremtője, a mezőgazdaság, ipar, közlekedés, általában a mesterségek feltalálója, az állami intézményrendszer kialakítója. Vessük ezt a jelentéskört össze a kultúrhősével: ,,kultúrhérosz, szereplő a mítoszokban, aki elsőként szerzi meg vagy állítja elő az embereknek a különféle kulturális javakat (tüzet, kultúrnövényeket, mesterségeket, munkaeszközöket), bevezet egy adott társadalmi rendszert, házasodási szabályokat, mágikus előírásokat, rítusokat és ünnepeket" (Meletyinszkij, 1988, I: 159). A kultúrhősök a régmúlt idők kimagasló, valóban létezett személyiségei voltak világszerte, mágikus erejük nélkül tetteik elképzelhetetlenek lennének (id. mű, 160). Kortársaik a ,,kultúrhősöket" mágusoknak nevezték.
Nemzeti jelképeink páratlan tudományos világképet őriznek
Az EGY őseszméjének titkai. A Hármas Egyháromság világrendszere
A kultúra eredeti jelentésének megértéséhez a Világegyetemet és szervezetünket egységes egésszé szervező EGY fogalmát kell megvizsgálnunk. Az EGY ősjelentése nemcsak az emberi kultúra, hanem egyben magyarságunk, világképünk lényege. Ipolyi Arnold (Ipolyi, 1854/1987, 3) ezzel kezdi ,,Magyar Mythologiá"-ját. Ideje felfedeznünk, mit is jelentett őseink számára az EGY fogalma. Ősi nemzeti zászlónk és 1848-as címerünk központi jelképéről van szó. Ha sikerül megértenünk, mit értettek őseink az EGY eszméje alatt, bepillanthatunk a magyar érzésvilágba, őseink lelkébe, észjárásába. Az EGY őseszméjének megismerése segít magyarrá lennünk, emberré válnunk, talpra állnunk (Grandpierre, 2005b).
Talán a kultúra legalapvetőbb fogalma az EGY eszméje, hiszen a Világegyetem ősi eszméjében rejlő magas-tudást éppúgy magában rejti, mint a mai Isten-fogalmunk kialakulását megelőző korszakunk világképét. Gondolkozzunk el azon, mi lehet az oka, hogy a magyar nyelvben az Egyház szót az EGY-ből képezzük. Vegyük észre, hogy a magyar rovásírásban a GY (╪, olvasata: EGY; másik olvasata: EGI; Forrai és Andrássy Kurta, 1976, 6) jele egyenlő szárú kettős kereszt, ami pedig egyik legközpontibb nemzeti jelképünk (lásd pl. 1848-as nemzeti címerünkben is, lásd 1. kép).
1. kép. Magyar nemzeti címer 1848-ból, Árpád-sávokkal, hármas halommal, rajta korona, rajta az EGY jele az egész címer legkiemelkedőbb jelképe. Figyeljük meg, hogy az EGY-et jelentő kettős kereszt szárai itt egyenlők, ahogy ezt a magyar világfelfogás megköveteli.
Gondoljuk meg, miért fordulhat elő, hogy az EGY jelképét három vonalból alkottuk meg? A római számoknál az '1' jele: | , vagyis egyetlen vonal. Természetes, hogy az '1' számnevet egy jellel ábrázoljuk. Mégis, a magyar rovásírásban nem egy, hanem három jellel ábrázoljuk az egyetemes, kozmikus 'EGY'-et, jele két egyenlő hosszúságú vízszintes, és egy függőleges vonal: ╪. Világos, hogy amikor a ,,három" jelenti az ,,EGY"-et, akkor a hármasság egységéről: Egyháromságról van szó. E következtetésünk pedig a magyar ősvallás felé vezet, mégpedig az ,,EGY" ősi ,,szent" jelentését megelőző és megalapozó felfogás felé, hiszen az ősi magyar Egyháromság a keresztény Szentháromság eredeti forrása. Mindmáig észrevétlen maradt, pedig rendkívül figyelemre méltó, hogy magyar Egyháromság eszméje a világ legnagyobb ősvallásaiban is központban áll. Az indiai ,,három gúná"-ban (sattva, rajas, tamas; anyag, élet, szellem) éppúgy, mint a kínai ,,három kincs" (jing, chi és shen; anyag, életerő, szellem) eszmekörében. A többezer éves ind filozófiában a megnyilvánulatlan prakriti (Egy, Isten) lényegét a három gúna (a Világegyetem három alapelve) adja. Nevezetesen ,,tamas" a sötétség, a tehetetlenség, az anyag elve; ,,radzsas" az energia, a cselekvés, a változás, az élet elve; ,,sattva" a fény, az értelem, az öntudat elve. ,,Radzsas", az élet elve az egyetlen dinamikus elv, a másik két elv az élet teremtménye, az életet szolgálja. Modi professzor (Modi, 1926) és Aradi Éva (Aradi, 2005) könyveiből tudjuk, hogy a szkíta-magyar-hun kultúra alapvető hatást gyakorolt az indiai történelemre. Ami a kínaiakat illeti: őskultúrájukban kimutatható a hun világfelfogás uralkodó szerepe, és az agyaghadsereg ábrázolásaiban szereplő magyaros, bajszos, európai alkatú harcosainak létszámából ítélve a hunok a kínai népességben nagyon is jelentős arányt képviseltek. Tény, hogy a mai Kína lakosságának 93%-át adó ,,han" nép hun eredetű (lásd alább). Kínai krónikaírók feljegyezték, hogy a hun zenét be kellett tiltaniuk ahhoz, hogy ne vegye át az uralkodó szerepet a kínai zenekultúrában! A kínai filozófia, az univerzalizmus a Világegyetemet szerves egésznek, élő szervezetnek tekintette - minden bizonnyal hun-magyar hatásra. Az indiai ,,három gúna" és a kínai ,,három kincs" szoros kapcsolatban áll az ,,Élő Világegyetem" nemrég feltárt világképével (GA, 2002, 2004, 2005, 2006), amiben a Világegyetemet három elv alkotja: az anyag, az élet és az öntudat elve. Az indiai filozófiában éppúgy, mint az Élő Világegyetem világképében az ÉLET a központi elv, hiszen amikor meghalunk, szervezetünk EGY-sége, a test-lélek-szellem háromságának egysége felbomlik. Az ÉLET elvétől EGY a szervezetünk. Hasonlóan: az Élet elvétől EGY a világ. Az Élő Világegyetemet a kozmikus élettevékenység szervezi egységes egésszé. Csak az Élet által tarthatja fenn az EGY épségét, egységét.
A függőleges vonal tehát az EGY rovásjelében: ╪ - az Élet jele, mert az Élet elve fogja össze Egyháromsággá a másik két kozmikus elvet. Valóban, az indiai három ,,guna" (elv) közül az élet elvének a neve: királyi (rádzsa=király), ahogy a kínaiban is a ,,chi", az életelv a legfontosabb. Az Élő Világegyetem hármassága, az anyag-élet-öntudat, egyetlen egységes egészet, EGY-et alkot; teljesen megfelel az egyéni testhez kötődő test-lélek-szellem, vagy az atom-érzés-gondolat hármasságoknak. És mivel ez a világszemlélet alapját adó hármasság a Világegyetem lényegét írja le, az EGY nem más, mint maga az Élő Világegyetem. Ha tehát mi magyarok Egyháznak nevezzük vallási intézményünket, akkor ezzel azt fejezzük ki, hogy EGY az Isten, és ez az EGY-Isten egyenlő az Élő Világegyetemmel!
Nézzük ennek fényében, mit ír a Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára (1984, rövidítve: TESZ) ,,egy" szavunk eredetéről? ,,Vitatott eredetű." Mit jelent ez a gyakorlatban? A vitatott eredet rendszerint azt jelenti, hogy nem tudták semmiféle más nyelvre visszavezetni, vagyis magyar eredetű. Annál is inkább, mert 1984-ben Magyarország nem volt független ország, és az akkori nyelvtudósok elsősorban az idegen érdekeket szolgálták. A TESZ ennek jegyében finnugor származtatásokra tesz kísérletet, az ,,egyik" mutató névmásból, illetve az ,,egyikük" személyi birtokos ragból. Ha így van, akkor mutató névmásról, vagy személyi birtokos ragról neveztük volna el egyházunkat, ami nyilvánvaló képtelenség. De nézzük meg a Czuczor-Fogarasi féle szótárt (Czuczor és Fogarasi, 1862, 2: 26). Ebben ,,egy" szavunk rokonai: a héber ,,echad", a káldeus ,,ec, echad" a perzsa ,,ék", a szanszkrit ,,éka", lengyel s más szláv ,,jeden", s a magyar ék v. hegy (valaminek a csúcsa, hegye). Közelítünk az ősvallás fogalomköréhez, hiszen a hegyek csúcsán tartották a magyar ősvallás tudósai-papjai, a mágusok az éggel eggyéválás ünnepeit. A ,,hegy" attól hegy, hogy ék alakú jellegzetessége, hegye van, olyan hegye, éke, amely ék egyenesen az Egy-be, az égbe fúródik. A TESZ szerint első előfordulásaiban az ,,egy"-et ,,ig, igg, ég"-ként is írtuk. Igen - az EGY egylényegű az éggel. EGY szavunk EGY-ház szavunkban eszerint ÉG-HÁZ-at jelent. Egy-házunk az Ég Háza, az EGY Háza, a Világ-EGY-etem Háza. A világ EGY. Az Isten= EGY. Az ÉG az EGYtől kapta nevét. Amikor felnézünk az égre, az EGYet látjuk. A Végtelen EGYet, hiszen nem csupán szemünkkel, hanem értelmünkkel, egész szervezetünkkel látunk, a bennünk az EGY látványától feléledő kozmikus szervezőerővel látunk. S amikor érzéseink, gondolataink megelevenednek, felragyog előttünk a végtelen csillagvilág a maga EGYségében. Érzéseinktől, gondolatainktól a világ Egésszé válik. Érzéseink, teljes megértésre törekvő kozmikus szervezőerőnk kikapcsolása esetén viszont egy elidegenedett, gépies, felszínes nézés lesz az ősi látás egységéből. Ha a modern, elidegenedett világban ,,minden egész széttörött" - ez csak látszat, mert valójában, teljes belső értelmünket mozgósítva érzéseink, gondolataink a csillagos égbolttal összekapcsolódva újra EGY mivoltában képesek felfogni a világot. És mi emberek is csak így lehetünk újra egésszé, ha a bennünket egységes egésszé szervező belső életerő egészével fogjuk fel a világot. S ha a teljes bennünk élő egésszel fogjuk fel a teljes külső világ egészét, akkor ismerjük fel a teljes igazságot. Az EGYtől, ettől a végső, legmagasabb, legfölemelőbb egységtől ered az egészség, az igazság.
Az egésszé válás a Természet, az Élet akarata. A bennünk lakó életerő az, amely bennünket gyógyít, helyreállít, éppé és egésszé tesz. És ha valami egésszé válik, akkor válik igazzá. Az igazság és az egészség, ahogy az ige és az igen, egyetlen tőről fakadnak a magyarban. Csak az igaz ige igéz igazán, mert csak az igazság az igazi egészség. És ide tartozik az ,,ego", az én, hiszen az én sem más, mint személyiségünk éltető magja, égi forrása. Énünk a kozmikus biológiai szervezőerő, vagyis az Ég szülötte, az EGY eszméje emberi szervezet alakját öltve. De honnan ered ,,én" szavunk? Éppen annak felismeréséből, hogy Énünk az Ég szülötte, tehát az Ég Énünk anyja! Az EGY Anya, Ana neve ősidők óta közkeletű, mint Természet Anya, a magyar kultúrában Boldogasszony ANYA! Boldogasszony=Világegyetem! Ezért világít Boldogasszony minden porcikája minden ábrázolásán! És Énünk ebből az Élő Világegyetemből fakad, s épp mivel egylényegű Természet Anyával, mert Természet Anyából fakad, ezért neve őrzi Anya szavunk alakját, csak épp szűkebb értelemben, s ezt jelzi az ,,a" mély hangrendű magánhangzó ,,é" magas hangrendűvé válása.
Az Élő Világegyetem az élet három fő megjelenési formája alapján háromféle módon jelképezhető: növényi, állati és emberi alakban. Növényi alakja a Világfa, állati alakja a minden porcikájában világító Csodaszarvas, emberi alakja csillagokkal és Nappal világító Boldogasszony. Boldogasszony egyben e hármasság egysége! Boldogasszony=EGY! Ebből a magyar gondolatból fakad világszerte az ,,Egy" másik hangalakja: ,,uno", ,,one", ,,ein". Az ógörögben Univers, a latinban Universa két szóból tevődik össze: az Uni, Egy és a vers (versa), ,,fordul" igéből, s így szótürténet jelentése: ,,minden egybefordulva". S ha az Uni Anya jelentését vesszük, az Univerzum jelentése: a ,,sok" anyja, a Mindenség Anyja, Mindenség-Anya, Természet Anya, Boldogasszony. EGY ANYA, ÉG és ÉN, az ősi nyelvalkotó felfogásban mind egylényegűek. Az ÉN az ősi időkben kozmikus ÉN volt. Az ÉN és az ÉG EGY volt. És éppúgy: ÉN és ANYA EGY-ek voltunk. Újabb párhuzam, hogy magzatkorunkban Édesanyánk éppúgy körbevett, magába ölelt bennünket, mint ahogy megszületésünk után Természet Anya ölel magába, és életével ad életet nekünk - és ahogy Édesanyánkkal EGYek voltunk, úgy vagyunk most EGYek Természet Anyával. Ahogy magzati életünkben Édesanyánk vérkeringése táplált és segítette fejlődésünket, ugyanúgy megszületésünk után Természet Anya testi-lelki-szellemi vérkeringése segíti fejlődésünket. Számunkra tehát Természet Anya maga az életerő, az életünket felemelő erő. S Természet Anyával kell élnünk ahhoz, hogy életünket felemeljük, boldoguljunk. Számunkra Természet Anya: Boldogasszony.
Csíksomlyón Boldogasszonynak hármas a koronája (2. kép).
2. kép. Csíksomlyói Babba Mária. Figyeljük meg a Napba öltözött Asszony, Babba Mária mögötti sugarakat, amelyek minden porcikájából áradnak, ugyanúgy, ahogy a Csodaszarvasnak ,,ahány szőre szála, annyi csillag rajta". Babba Mária az Élő Világegyetem jelképe. Karján a kisded, a Nap, a csillagászati valóságnak megfelelően koronát visel. Az Élő Világegyetem koronája pedig hármas korona, mert az Élő Világegyetem Egy és Egyben Három: Egyháromságot alkot az ősi magyar kozmikus bölcseleti rendszerben, a hármas háromság világrendszerében.
http://www.grandpierre.hu/200711/0710.htm
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:53:16, szombat
|
| |
| |
Köszönjük Gyurcsány Ferenc!
Köszönjük, hogy mutatod a helyes utat, hogy felnyitod annyiunk szemét és rámutatsz a hibákra, hogy erősíted a radikális változásokat követelő jobboldaliakat, hogy egységbe tömöríted az elégedetlenkedőket, azaz a magyar nemzetet!
Tudom egy kicsit meglepő, de azért kifejteném egy kicsit bővebben is. Minden egyes politikus és párt aki az úgynevezett "rendszerváltás" óta hatalomra került és semmittevésével hozzájárult az ország széteséséhez és lerobbanásához felelős a radikális jobboldal erősödéséért. A problémákat nem kezelték a felelősöket nem kérték számon amikor lehetett volna így az ország egy olyan szintű zsákutcába került ahonnan a kiutat csak radikális változtatások jelentik. Már kevés az, hogy honatyáink átülnek másik padsorba vagy fordítanak egyet köpönyegükön ahogy szokták. Itt már nem segíthet, hogy szegfűre cseréljük a vörös csillagot, naranccsal tömjük be az emberek száját, a tulipános demokratákról már nem is beszélve akik egy kanál vízbe fojtanák egymást a hatalomért.
Napjainkban amikor szabad madarakat uszítanak nemzetünkre, hogy kivásárolják a talpunk alól földjeinket, vizeinket, lerombolják templomainkat, meggyalázzák vallásunkat, nemzeti tudatunkat és jelképeinket, amikor politikai életünk jeles képviselői nyakunkba zúdítják az élősködő, rabló, gyilkos cigány csürhét már nem elég azt hazudni, hogy dübörög a gazdaság és még kevesebb, hogy akinek ez nem tetszik felszólítjuk el lehet menni ebből az országból, itt lehet hagyni minket. Amikor az elégedetlenkedő és szavát felemelő népet könnygázzal és gumilövedékekkel tizedelik a rendőr droidok akár templomainkban is, amikor határainkon kívül rekedt honfitársainkat elárulják és bratyizva cimborálnak a magyargyűlölőkkel, magyar verőkkel, földtolvajokkal, amikor náci és rasszista nyilas lesz valaki egyből, ha felmeri vállalni hazafiságát és nemzeti tudatát akkor már kevés, hogy chartákat és nemzeti csúcsokat szervezünk ahol összegyűlik az a pár száz semmirekellő akiknek érdekükben áll, hogy minél több halat tudjanak kifogni a zavarosból.
Ki kell mondjuk a nemzeti, radikális jobboldal erősödik, fejlődik és terjed! Felnyitja azok szemét akik a hazug médiákból és még hazugabb politikusainktól megvezetve hittek abban, hogy az ország jó és biztos kezekben van. De vajon ha így lenne csökkentenék e a családi pótlékot, megszüntetnék e a 13. havi nyugdíjat és újra csak a "kisembereken" akarnák e behajtani azokat a pénzeket amiket rossz gazdasági stratégiájuknak köszönhetően és egyéni vagyonosodások érdekében elherdáltak, elloptak?
Ugye egyre tisztábban látszik, hogy Gyurcsány nem akar rosszat az országnak? Rávezeti a nemzeti gondolkodású és megélhetési gondokkal küzdő, vagyon és személyi biztonságukért aggódó állampolgárokat arra, hogy nem maradt más csak egy jobbik, radikális változásokat ígérő út támogatása.
Köszönjük, hogy mutatod a helyes utat, hogy felnyitod annyiunk szemét és rámutatsz a hibákra, hogy erősíted a radikális változásokat követelő jobboldaliakat, hogy egységbe tömöríted az elégedetlenkedőket, azaz a magyar nemzetet!
Köszönjük Gyurcsány Ferenc!
http://www.radicalpg.hu/koszonjuk%20gyurcsany%20ferenc.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:46:15, szombat
|
| |
| |
Vétkesek közt cinkos aki néma!
A bűnről való hallgatás maga is bűnössé tesz. Így a hazai média döntő része bűnös az elhallgatás, a manipulálás és hazugság terjesztése miatt, s a pártok a cinkos közönyösséggel hasonlóképp kiveszik a részüket Gyurgyányostúl Orbánostúl kivétel nélkül!Az ilyen esetekben látható a legjobban, hogy egyetlen érdekkör irányítja hazánkat, s a pártokat, utóbbiakat pusztán az emberek eleve meglévő érzelmi hangoltságára és értékrendjére lettek sminkelve, valójában mégis mindenütt az egyetlen érdekkör érvényesül. A képviselők szóban külsőségekben visszhangozzák ugyan a választói akaratot, tettekben azonban szinte soha!
http://portail.islamboutique.fr/gaza2008/
http://portail.islamboutique.fr/forum/forum2.php
ezek közül a képek közül sehol, semmikor nem adtak közre semmit, hogy az emberek láthassák a gázai háború, - mit háború: ez mészárlás -eseményeit(2500 egyénből 2, azaz kettő harcos volt a többi, csecsemő, gyermek, anya, apa, nagyszülő), melyet az SS méltó utódai "bátor" ca katonák hajtanak végre, kipróbálva az új USA technológiákat. Persze jól tudják eme háborút nem tudják "megnyerni" - igaz jelenleg nem is akarják, csak fenntartani(ennyit tudnak jelenleg), akár az USA a vietnamit, jó "biznisz". S alig várják, hogy eme provokáció által berángathatóvá válljanak az arab országok, avagy Irán ahol a legnagyobb olaj és gáztartalék van, no meg egy túlzottan is egységes, kevéssé globalizálható nép, s fogytán a fosszilis energia.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:40:36, szombat
|
| |
| |
Franco lánya megtörte a csendet
"Apám attól félt, hogy elrabolják"
Tószegi Barbara, vilag@hetivalasz.hu
Heti Válasz Online - 2009.01.10.
A néhai spanyol fasiszta diktátor lánya, Carmen Franco, aki évtizedekig kerülte a médianyilvánosságot, első alkalommal vall édesapjával kapcsolatos emlékeiről Franco, az apám című könyvében. A két történésznek adott interjúsorozatból álló emlékiratban, amely Spanyolországban, múlt év végén jelent meg, a Vezér lánya többek között feltárja, hogy Francisco Franco tábornok attól félt, Adolf Hitler elrabolja, hogy ezzel kényszerítse bele Spanyolországot a második világháborúba.
Francisco Franco 1975-ben, 82 évesen hunyt el, és épp ennyi idősen döntött úgy Maria el Carmen Franco y Polo, hogy megtöri a csendet. A spanyol diktátor egyetlen gyermeke tavaly év végén tette közzé Madridban egy merész múltidéző gyakorlat gyümölcsét. A Franco, mi padre-ban két történésszel - a spanyol Jesus Palacios-szal és az amerikai Stanley G. Payne-nel - osztja meg legszemélyesebb emlékeit, amelyeket édesapjáról őriz. Ennek eredményeként megdöbbentő életrajz született a Vezérről, amelyben a történelmi tények - mint a spanyol polgárháború vagy a második világháború - bensőséges, szinte banális anekdotákká szelídülnek.
Sötét kabátba burkolózva
A 800 oldalas memoárban Carmencita - ahogyan őt hajdanán a rezsim sajtója becézte - mindvégig gyengéden és csodálattal tekint apjára, akit még ma is ,,Spanyolország megmentőjének" tart. Nem meglepő hát, hogy a könyv a megjelenése óta meglehetős vitát gerjesztett. Az édesapja emlékéhez hű maradt Carmencitával a spanyol politikai élet szélső jobboldalán ma is úgy bánnak, mint valami ikonnal. Bírálói azonban azzal vádolják, hogy emberivé kívánja varázsolni a diktátor alakját, aki harminchat éven keresztül (1939-75) állt az ország élén. Carmen ezt nem is titkolja, sőt már az emlékirat első lapjain figyelmezteti az olvasót: ,,Én a lánya vagyok, és nem nagyon fogok negatív dolgot mondani róla."
Carmen Franco
Ennek az ellenkezője okozott volna meglepetést. A diktátor halála óta Carmen Franco idejének nagy részét a Franco Alapítvány működtetésének szentelte, amelynek célja a Generalissimo emlékének ápolása. A hétgyermekes édesanya ugyanakkor mindig is kerülte a reflektorfényt: egy kézen meg lehetne számolni nyilvános szerepléseinek számát. Akárhányszor felkeresi például édesapja sírját a Valle de los Caidos-beli mauzóleumban, sötét kabátba burkolózik, és menekül a média elől. Utoljára 18 éve adott interjút a legnépszerűbb spanyol bulvármagazinnak, az ¡Hola!-nak, ám akkor is kerülte apja említését. Spanyolország nagyjairól beszélt, akik közé ő maga is tartozik: Juan Carlos (János Károly) - aki a spanyolul Caudillonak, vagyis vezérnek nevezett diktátornak köszönheti koronáját - adományozta neki a Franco hercegnő címet. Gyermekeivel ellentétben azonban, akik gyakran jelennek meg a bulvársajtó címlapjain, Carmen Franco mindig árnyékban maradt - egészen 82. életévéig.
Teljesen megdöbbent, vallja be Stanley G. Payne, amikor Carmencita megkereste őt és szerzőtársát a könyv ötletével. ,,Nem kért semmiféle anyagi részesedést, és húsz órán keresztül beszélt." Senki nem ismeri e nyilvános tanúvallomás indítékait, ám az okok között fő helyen szerepelhet, hogy Carmen megpróbálja újraaranyozni édesapja imázsát.
Egy diktátor hétköznapjai
A világesemények mellett a mindennapi élet történéseit is felidéző emlékiratok épp akkor jelentek meg, amikor Spanyolország a francóista bűnök feletti megbánás időszakát éli. A spanyolok ugyanis 2000-ben ,,kollektív katarzis" útjára léptek, mely folyamat lényege a francóisták által elkövetett és a diktatúra négy évtizede alatt elhallgatott bűncselekmények leleplezése. A diktátor ellenfeleiként fellépő republikánusok leszármazottai ma igazságtételt követelnek, ha másként nem, jelképesen. Országszerte exhumálják a tömegsírokból a kivégzett több ezer köztársasági holttestét, és Franco lovas szobrait sorra eltávolítják a közterekről. A bíróság megkísérelt vádat is emelni a Generalissimo és csatlósai ellen emberiség elleni bűncselekmények elkövetéséért. A Caudillo szülővárosa, Ferrol pedig úgy döntött, hogy visszavon minden kitüntető címet, amelyet Francónak és családjának adományozott. Így Carmencita sem lesz többé ,,Ferrol örökbefogadott leánya".
Carmen Franco megvallja, hogy megbántva érzi magát a francóista jelképek elleni hajtóvadászat láttán, ezért szívesebben merül el az emlékeiben. Egy kislány lelkesedésével idézi fel édesapja ,,vidám természetét". ,,A papám szeretetteljes és mosolygós ember volt, és legfőképp nagy humorérzékkel megáldott." Elmeséli, hogy apja szeretett zarzuelákat (spanyol operett) dúdolni az autóban, nem szívesen beszélt azonban otthon államügyekről. A szerzők kérdésére, zavarta-e apját, hogy diktátornak tartották, lánya kijelenti: ,,egyáltalán nem", sőt ,,csodálta Primo de Rivera diktatúráját is". Carmen Franco elismeri, hogy apja uralma is diktatúra volt, de szerinte annak idején a szónak nem volt olyan ,,másodlagos jelentése", mint ma. Majd hozzáteszi, a Vezér végül is ,,katona volt, és mindenekelőtt rendet akart".
Francisco Franco
Carmen megemlékezik apjának a korabeli vezetők iránt érzett rokon- és ellenszenveiről is. ,,Eleinte nem nagyon kedvelte de Gaulle-t, de végül, utóbbi madridi látogatása után, már tisztelte, mert tábornok volt. Kedvence azonban Pétain marsall maradt, aki korábban Spanyolországban szolgált nagykövetként, és nagyon jó barátságba került a mamával." Lánya szerint Franco úgy érezte, a második világháború alatt jó kapcsolatban volt Nagy-Britannia miniszterelnökével, Winston Churchillel is. A Vezér csodálta a briteket, mert törvénytisztelőnek tartotta őket, ezzel szemben nem igazán szívlelte az amerikai elnököt. ,,Szerette az Egyesült Államokat, de egyáltalán nem értett szót Roosevelttel, különösen a feleségével nem, aki az ő ízlésének túl kommunista volt."
Pápább a pápánál
Míg Carmen emlékei szerint Franco ,,szívélyes viszonyt" ápolt Benito Mussolinivel, Hitlerben ,,nem bízott". Olyannyira nem, hogy amikor a spanyol határ mögötti kis francia városba, Hendaye-ba utazott, hogy találkozzon a Führerrel, három személyt bízott meg a hatalomgyakorlással, arra az esetre, ha a németek elrabolnák. Az 1940 októberében létrejött találkozó célja az volt, hogy Hitler rávegye Francót, Spanyolország a németek oldalán vegyen részt a világháborúban, a Generalissimo azonban nem kötelezte el magát. (Mindössze annyival támogatta Németországot, hogy a Szovjetunióval szembeni háborúban 1943-ig rendelkezésére bocsátotta az ún. Kék Hadosztályt.) ,,Hitler mérhetetlenül erős volt akkoriban", mutat rá Carmen, és simán elraboltathatta volna ,,azt a fárasztó spanyol katonatisztet", csak hogy ezzel is fitogtassa az erejét. Franco előtt pedig nem volt ismeretlen az egykori spanyol király, IV. Károly sorsa, akit Napóleon béketárgyalások alkalmával ejtett fogságba 1808-ban.
A spanyol diktátor ,,óriási hibának" tartotta, hogy Hitler 1939-ben lerohanta Lengyelországot. ,,Szüleim szemében Lengyelország nagyszerű ország volt, és ráadásul katolikus", akárcsak Spanyolország. A múltbéli alakok között felbukkan Eva Perón, az argentin elnök felesége is, aki 1947-ben járt Spanyolországban, mielőtt tovább utazott a Vatikánba. Evita megmutatta a rendíthetetlenül katolikus Francónak feljegyzéseit arról, amit a Szentatyának készült elmondani. A jegyzetek láttán - amelyek tartalmát Carmen nem ismeri - a Caudillo elborzadt. ,,Ez rémes!", fakadt ki. ,,Hogyan akarhatsz ilyesmit mondani a Pápának!? Nem, nem, mondd el neki, de sokkal finomabban", tanácsolta végül.
Bizonyos témák ugyanakkor továbbra is tabunak tűnnek. Carmen Franco nem sok szót veszteget a spanyol polgárháborúra. Beéri annak hangsúlyozásával, hogy édesapja abban az időben veszítette el a humorérzékét. ,,Nem tetszett neki a háború gondolata, sem az, hogy a katonák ily módon vegyék át a hatalmat. Mivel azonban az ellentábor erőszakosnak mutatkozott, vissza kellett vágni. A jelmondata az volt, hogy szemet szemért, fogat fogért". A könyvben Carmen kitér Franco utódlásának és a demokrácia megteremtésének kérdésére is. ,,Ellenezte a többpárti politikai rendszert. A háború végén úgy gondolta, hogy Spanyolország nem elég érett ehhez, és hogy az országnak mindenekelőtt gazdaságilag kell talpra állnia, mielőtt a monarchiát vissza lehetne hozni, sőt talán bevezetni a demokráciát is." A Vezér ágyban, párnák közt halt meg, anélkül, hogy megengedte volna a pluralizmust, ugyanakkor - a jelenlegi uralkodó, I. János Károly személyében - olyan utódot választott, akinek első dolga volt helyreállítani a demokráciát.
http://www.hetivalasz.hu/cikk/0901/franco_lanya_megtorte_a_csendet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:20:19, szombat
|
| |
| |
A minisztérium elkúrta, emiatt a települések buknak 3 milliárd forintot
2009-01-10. 19:45
Megsemmisítette és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróság a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot az egyik uniós vidékfejlesztési csoport megalakításával kapcsolatos törvénysértő döntése miatt. Az agrártárca az ítélet szerint törvénytelenül járt el a Pápa környéki Leader-csoportok megalakítása során meghozott döntéseiben, ami miatt a települések most közel 3 milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénztől eshetnek el.
A bíróság szerint az FVM törvénytelenül avatkozott be az egyik pápai kistérségi Leader-csoport megalakulásába. A testület alkotmánysértőnek találta azt, hogy a szaktárca önkényesen csoportosított, és a bejegyzését kérő Somló-Marcalmente-Bakonyalja társulástól 26 települést egy másik, a helyiek állítása szerint a kormányhoz közel álló közösséghez csatolt. A bíróság elmarasztalása miatt jelentős uniós forrástól eshetnek el a települések.
,,Ha a különböző ellenőrzések következtében elvonnak Magyarországtól támogatásokat, akkor nemcsak a mi térségünket, de akár jóval szélesebb régiót is megfoszthatnak az uniós támogatástól. Akár még ennek is fennáll a veszélye, így én mindenképpen azt gondolom, hogy ez az eljárás a mi térségünket illetően is közel 3 milliárd forint értékű támogatást kockáztat" - nyilatkozta Menyhárt Tibor, a Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport elnöke.
Az átcsatolt települések szerint a minisztérium azért avatkozott közbe önkényesen, mert az általa támogatott Leader-közösséghez tartozó falvak összesen nem tudták volna teljesíteni a pályázatokhoz elegendő minimális, tízezres lakosságszámot.
,,A képviselőtestület ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy a Somló-Marcalmente-Bakonyalja közösséghez kíván csatlakozni, s ennek keretén belül próbálja a lehetséges uniós forrásokat lehívni. Azt gondolom, hogy Magyarországon a minisztérium nincs olyan jogosítványokkal felruházva, hogy ezt a döntést felülírhassa" - mondta el Győrffi Balázs, Nemesgörzsöny polgármestere.
A bakonyaljai kistelepülések vezetői úgy érzik, az agrártárca rá akar tenyerelni a vidékfejlesztésre szánt Leader-pénzekre.
,,Ma nem látom annak az esélyét, hogy a minisztérium változtasson ezen a gyakorlatán, hiszen eddig erőből próbálta megoldani a kialakult helyzet feletti uralmat. Az előttünk álló napok eseményei, a felénk érkező üzenetek sem erről szólnak, viszont azért őket is köti a törvény, az alkotmány, egyszer nekik is be kell tartani a szabályokat" - mondta Nagy Gábor, Németbánya polgármestere.
Az FVM államtitkára, a térség országgyűlési képviselője szerint nem történt törvénysértés, csak a minisztérium nem volt elég körültekintő.
,,Szó sincs arról, hogy itt alkotmánysértés történt volna, egy olyan utalás azonban van az ítéletben, hogy célszerűbb lett volna figyelembe venni, hogy az önkormányzatok hova akarnak tartozni, s nem a helyi vállalkozóknak meg civileknek az óhaját teljesíteni. Mondjuk, ellentmondásosan keveredett egynémely településen a vállalkozói és a civil akarat, és az önkormányzat, vagy ténylegesen a polgármester akarata" - nyilatkozta a Hír Televíziónak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.
A kistérségek fejlesztésére létrehozott Leader-programban a következő 7 évben 260 milliárd forint uniós pályázati pénz hívható le.
(hírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-10 22:14:55, szombat
|
| |
| |
Fehérpólós Schmitt Paja marad a MOB elnöke
2009-01-10. 13:44
A Magyar Olimpiai Bizottság tisztújító közgyűlésén újabb négy évre Schmitt Pált választotta meg elnöknek. Az egyedüli jelöltként induló Schmitt 151-ből 125 igen szavazatot kapott. A nevéből élő, dögunalmas, karakter nélküli, narancsmezbe öltöztetett, bólogatásból jól megélő politikus megválasztásával a magyar sport további hanyatlása biztosnak tűnik. A homo-orbanicusok Palikája, a hazánkat felvásárló nemzetközi nagytőkével kollaboráló zsideszes siserehad padsoraiban üldögél hétköznaponként. 2006 őszén viszont nem tétlenkedett, hanem főszerepet vállalt az ígéretesen induló nemzeti felkelés kisiklatásában. Annak az elmebeteg fideszes öteletnek lett a szószólója, hogy a gyurcsányi hazugságok ellen tiltakozva "húzzunk fehér pólót". Azóta is összerezzen minden fehér póló láttán a kormányon maradt bűnbanda.
"Az, hogy egyedüli jelöltként indultam, azt jelenti, hogy mindenkire számítanom kell - mondta megválasztása után Schmitt Pál. - Az is növeli a felelősségemet, hogy páran nem szavaztak mellettem. Köszönöm az észrevételeket azoknak, akik korábban bírálták a munkámat, és felhívták a figyelmet a hibákra" - mondta a zsidóbérenc.
A négy alelnöki posztra nyolcan pályáztak, közülük Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, Győr polgármestere (97 szavazat), Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos (83), Szabó Tamás, a NUSI igazgatója (83) és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke (80) lett a befutó. Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára 68, Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke 65, Bakonyi Tibor korábbi alelnök 49, Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázó pedig 20 voksot kapott. Jelentős sajtóérdeklődés mellett kezdődött a közgyűlés, amelyen a 168 szavazatra jogosult tagból 154 jelent meg.
Minden eddiginél többen jelentkeztek a különböző tisztségekre, Schmitt Pál szerint a több mint 30 pályázó a MOB erejét és megbecsültségét mutatta. Schmitt köszöntője és bevezetője után az újra nem pályázó alelnökök közül Gémesi György vette át a levezető elnök szerepét.
A napirendi pontok közül elsőként a tisztújításra került sor, a technikai feltételek biztosítása után mégis csak több mint egy óra elteltével sikerült az első szavazást lebonyolítani. Az egyedüli jelölt Schmitt újbóli elnökké választása után az alelnöki voksolás eldőlt az első körben, mivel Borkai, Gyulay, Szabó és az undorító, kajmánjellemű Gyárfás is megkapta a szavazók legalább 50 százalék plusz egy fős támogatását. A 11 elnökségi helyre 29-en jelentkeztek, a vezetőségben automatikusan helyet kapott NOB-tagként Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke és Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke.
Az első körben Berkes István, az OSEI főigazgatója (107), Hegedüs Csaba (89), Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes műkorcsolyázó (88), Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász (85) és Sinka László (84) került be az elnökségbe, a következő két fordulóban senki. Azután újabb két olimpiai aranyérmes, Konrád János (78) és Kovács István (77) csatlakozott, majd Bakonyi Tibor (80). A hatodik körben senki sem kapta meg a szükséges voksokat, a hetedikben Schulek Ágoston, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke (95), Faragó Judit, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség versenyigazgatója (90) és Kulcsár Győző olimpiai bajnok vívó (90) lett elnökségi tag.
(Sport.ma nyomán kuruc.info)
http://kuruc.info/r/1/33206/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/6 oldal
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
2009. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1115 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1740
- e Hét: 12007
- e Hónap: 23118
- e Év: 176614
|
|
|
Offline
