|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 22:10:36, péntek
|
| |
| |
Még soha nem volt olyan rossz, mint most?
DeDi A.
2010. december 17., péntek 08:19
Magyarország rosszkedvű, de pocsékabb is volt már a helyzet - állapítja meg heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet. Sorra vettük, a rendszerváltás óta mely kormányzati ciklusokban milyen is volt a hangulat, és hogy következett-e ebből irány- vagy kormányváltás. Vagy bármi. Ezúttal szavazási lehetőséggel is kedveskedünk olvasóinknak.
A csapatok harcban állnak, a kormány a helyén van, nagy meglepetések nincsenek már. Igaz, hogy a Fidesz támogatottsága - nem véletlenül - csökkent [1], az elutasítottsága meg nőtt [2], mégis azt kell mondanunk: a dolgok a maguk immár körvonalazódott medrében haladnak tovább. Egyre jobban sejtjük, milyen célokat milyen módszerekkel iparkodik elérni Orbán Viktor. Nagyjából azt írhatnánk meg tehát megint, amit megírtunk többször, a hangsúlyokat rakosgathatnánk ide-oda. Egy gondolat azonban megfogott bennünket nemrég: ,,A szekértábor-politika nem ma kezdődött, és nem is holnap ér véget. Mégis, nekem úgy tűnik, hogy a második Orbán-kormány első félévében ebben a tekintetben is új időszámítás kezdődött. A legfontosabb változásnak azt látom, hogy a fal most valóban mindkét oldalról épül" - fogalmazott blogján Török Gábor [3].
Nem vitás, a politikai hangulat rosszabbodik, ami gyakran a mindennapokban is lecsapódik. Ellenzékiek, civilek és hasonszőrűek lassan nem a Kádár-, hanem a Rákosi-korszak újjászületését látják bele a nemzeti együttműködés rendszerébe. Az idő mindig megszépíti a múltat - mármint azt a múltat, amely nem vállalhatatlan és megszépíthetetlen szőröstül-bőröstül -, csakhogy ha megpróbáljuk objektíven, elemzői szemüvegen át szemlélni a korszakokat, árnyaltabbá válik a kép. Erre az árnyalásra tesznek most kísérletet intézetünk munkatársai.
1990-1994, Antall József, Boross Péter
Antall József már ott elrontotta 1990 tavaszán, hogy nyert. Az akkori liberális ellenzék - elsősorban az SZDSZ - képtelen volt elhinni, hogy a magyar választópolgárok olyan hülyék, hogy jobbra szavaztak. Aztán amikor felocsúdott, óriási energiákkal lendült támadásba. Az MDF-központú koalíció magától sem állt a helyzet magaslatán, súlyos káderhiányban szenvedett, pozícióba került emberei képességbeli deficittel küszködtek, és a fejét fel-felütő Horthy-nosztalgiáról még nem is szóltunk. De a rendszerváltás utáni feladatok hatalmasak voltak, ellenszél nélkül sem lett volna könnyű megbirkózni velük. A jobboldal az őszi önkormányzati választásokon brutális vereséget szenvedett, majd a taxisblokád hatására akár távozhatott is volna a hatalomból.
Budapest, 1990. szeptember 23. Antall József miniszterelnök beszél a Magyar Demokrata Fórum országos választási nagygyűlésén
Nem tette, három és fél rosszkedvű év következett. Ezalatt a választók egyre nagyobb aránya csak várta-várta, hogy jöjjön már a kormányváltás. Előbb a Fidesznek állt a zászló, de a fiatal liberálisokat senki sem vette tényleg komolyan. Sokáig arra számított a többség, hogy a szabad demokraták válthatják az MDF-et, ám apránként egyre erősebb lett az MSZP. Érdekes módon három év elég volt, hogy meg legyenek bocsátva a kommunisták bűnei. Mindegy, ki jön, csak Boross Péter és csapata takarodjon végre a hatalomból, vélekedtek a magyarok. Átlagos rosszkedvfaktor: 9/10.
1994-1998, Horn Gyula
A rendszerváltás előtti utolsó külügyminiszter ölébe egyfelől ideális helyzetben - a legtöbben azt remélték, szakértő kezekben lesz a kormányrúd, és végre a szükséges irányba indulhatunk -, másfelől nem túl jó állapotban hullott bele az ország. Antalléknak sikerült elkerülniük a kelet- és közép-európai államok nem csekély részében bekövetkezett összeomlást, de a magyar gazdaság egyáltalán nem tündökölt. Nyolc hónap szerencsétlenkedés után érkezett Bokros Lajos, és vele a csomag. Az a csomag, amely sok mindent rendbe tett, de sokakat ki is taszított a balliberális oldal hívei közül.
Budapest, 1994. június 28. Szekeres Imre és Horn Gyula az Országgyűlés alakuló ülésén
1996-ban újabb rést ütött a pajzson a Tocsik-ügy. A maga nemében ez volt az első sztori, amely pártokhoz kötődő korrupciós szálakat engedett láttatni. Ebben a ciklusban eleinte a Torgyán József vezette FKGP látszott váltópárttá nőni, más kérdés, hogy erre a formációra éppúgy senki sem tekintett esélyesként, mint négy évvel azelőtt a Fideszre. Jogosan. Ahogy közeledtek az 1998-as választások, világos lett, hogy csakis az MDF-csőd miatt üresen maradt jobboldalt ügyesen elfoglaló Fidesz lehet Horn Gyuláék riválisa. A szabad demokraták ekkor már nem számítottak tényezőnek, a fölösleges és reménytelen koalíciókötéssel egyszer s mindenkorra leamortizálták magukat. Ezzel együtt az utolsó pillanatig úgy nézett ki, Hornék duplázhatnak. A változás elsöprő igénye nem volt tetten érhető, azért sem, mert a bokrosi gazdaságpolitika eredményeinek és a nemzetközi konjunktúrának hála a gazdasági helyzet folyamatosan javult. Átlagos rosszkedvfaktor: 6/10.
1998-2002, Orbán Viktor
Orbán Viktor fantasztikus lehetőséget kapott, hogy békében-nyugalomban-kegyelemben kormányozzon. Az országgal baj nem volt, az első pillanatokban mindenki bizalmáról biztosította a miniszterelnököt, még a Népszabadság is arról vezércikkezett, hogy nem kell ellenségeskedni, okos és felkészült ez a fiatalember, meg kell várni, mi lesz. Hogy ki ütött először, annak megállapításához tizenkét év távlatából mélyreható vizsgálatokat kellene folytatnunk. Mindenesetre viszonylag hamar elkezdődött az egész pályás letámadás, kivirágzott a szimbolikus politizálás, felbukkant Kaya Ibrahim és Josip Tot, egymás után ásták az árkokat az árokásók.
Budapest, 1999. február 4. Orbán Viktor országértékelő beszéde a Vigadóban
A gazdaság ezzel egy időben a természeti és egyéb csapások ellenére - csupán durva tiszai árvízből akadt kettő, egy 1998 őszén, egy még súlyosabb 2001-ben - nőttön nőtt, és bár az ígért hétszázalékos GDP-bővülést nem sikerült teljesíteni, volt egy negyedév, amikor a 6,8 összejött. Az ország fasizálódásáról szóló szólamoktól ekkortájt csak mérsékelten volt muszáj megijedni, a koronaúsztatás és a hasonló húzások viszonylag keveseket izgattak, 2001/2002 fordulóján úgy tűnt, nem lesz kormányváltás. Ám az MSZP a se hús, se hal Medgyessy Péter személyében meglepően megfelelő miniszterelnök-jelöltet talált, a 23 millió romános és a köteles beszédes kampánytrükkök bejöttek, így szoros csatában győzött a baloldal. Átlagos rosszkedvfaktor: 6/10.
2002-2006, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc
Eleinte tejjel-mézzel folyt a Kánaán. Medgyessy Péter beváltotta választási ígéreteit - na ez az, amit nem kellett volna tennie. A pedagógusokat, közalkalmazottakat soraikban tudó családok egy-két évig örültek, azóta is nyögik az utóhatásokat. A politikai és a gazdasági egyensúly gyorsan megbillent, a Medgyessy iránti bizalom hamarabb roggyant meg párton belül, mint a teljes népesség körében, a levegő a viszonylag súlyos vereséget hozó európai parlamenti választások után fogyott el körülötte végleg. Gyurcsány Ferenc, a tanácsadóból lett sportminiszter jókor volt jó helyen, tökéletes ütemben kapta fel a fonalat, került az élre.
Medgyessy és Gyurcsány a kajak-kenu válogatott tagjainak aláírásával ellátott pólóval
Ekkor már tudtuk, alapos reformok, teljes irányváltás nélkül nagy bajok lehetnek. Csakhogy Gyurcsány másfél éven keresztül nem tett semmit, mert tisztában volt vele, ha tenne, azonnal megbukna. Érthető, hogy nyerni akart, gondolván, 2006 tavasza után lesz ideje megcsinálni, amit eladdig senki sem mert. A Fidesz közben polgári köröket szervezett, utcára vitte a politikát - 2002-től kezdődőden állítólag családok és barátságok mentek tönkre; elemzőink magánéletükben nemigen találkoztak ilyenekkel -, saját bázisát igyekezett aktivizálni, az MDF-et és a centrumot elvesztette. Ráadásul eleve hibás gondolatra - rosszabbul élünk, mint négy éve - építette fel a kampányát. Nem sokon múlott, de nem jött be. Gyurcsány Ferenc lehetett az első duplázó. Átlagos rosszkedvfaktor: 7/10.
2006-2010, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon
Mikor volt a legrosszabb a hangulat?
1990 és 1994 között
1994 és 1998 között
1998 és 2002 között
2002 és 2006 között
2006 és 2010 között
2010 tavasza óta
A miniszterelnök munkához akart látni az utolsó utáni pillanatban. Hogy akiknek kell, értsék, miről van szó, mondott egy nem a nyilvánosságnak szánt beszédet Balatonőszödön. Néhány hónapig nem történt semmi, majd a szöveg kiszivárgott, és elkezdődtek Magyarország 1990 utáni történetének leghisztérikusabb hetei. Olyan a rendszerváltáskor és azután sem volt, hogy zavargások törjenek ki, tv-székházat ostromoljanak, tüntetők szemét lőjék ki gumilövedékekkel, tankokkal korzózzanak a Deák téren. Végképp felzárkóztunk a Nyugathoz.
Hogy Gyurcsány Ferenc éveken át hazudott, reggel, éjjel meg este, azt azok sem tudták neki megbocsátani, akik számára ebben a vallomásban semmi meglepő sem volt. A miniszterelnök egészen más okokból, de pontosan úgy járt, mint Antall József 1990-ben: a bizalmat egyik pillanatról a másikra veszítette el az utolsó morzsáig. Ezek után egyetlen érdemi munkálkodásra irányuló kísérlete sem vezethetett eredményre, három és fél év agonizálás következett, amin az sem változtatott sokat, hogy a végén a technokrata Bajnai Gordon váltotta. Mindegy, mi jön, csak ezek takarodjanak el végre a hatalomból, vélekedtek a magyarok. Átlagos rosszkedvfaktor: 9/10.
2010-, Orbán Viktor
Orbán Viktornak rengeteget kellett dolgoznia első kormányra kerüléshez, a másodikért ellenben a kisujját sem kellett megmozdítania. A ne szólj, szám, nem fáj fejem kampány végén kétharmados eredménynek örülhetett a Fidesz - és emiatt izgulhatott a közvélemény elég jelentős része. Mindazonáltal azt is gondolhattuk, épp ez a hatalmas fölény hozhat némi nagyvonalúságot és önkorlátozást. Ma már látható, ebben hiába bizakodtunk: az egész pályás letámadás teljes pompájában ragyog.
Orbánnak ezzel együtt iszonyú helyzetben kellett átvennie az országot. Nyolc év szocialista töketlenkedése a világválság hatásaival súlyosbítva tönkretett mindent. Most kétségkívül rosszabbul élünk, mint négy éve. A Fidesz új utakon indult el, amelyeken még senki sem járt, fogalmunk sincs, hová vezetnek. Közben letarol mindent maga körül, testületeket szüntet meg és hoz létre, alkotmányt módosít, médiát ijesztget, hatásköröket szűkít és von meg, nincsenek skrupulusai. A hangulat ennek okán rohamosan romlik. Az sem segít, hogy most sehol sincs senki, akinek visszatérésében-felbukkanásában bízni lehetne. Attól, hogy a Fideszt kevesebben szeretik, mint tavasszal-nyáron, a szocialistákat nem szeretik többen. Nehéz is lenne megszeretni őket - ha megengednek a szakmaiságra kényes olvasók egy ilyen kiszólást. Rosszkedvfaktorban megítélésünk szerint 8/10-nél tartunk. Sarlatánság lenne megjósolni, hogy eljuthatunk-e a maximumig. A 10/10-ig. Imádkozzunk!
http://index.hu/belfold/2010/12/17/meg_soha_nem_volt_olyan_rossz_mint_most/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 22:06:27, péntek
|
| |
| |
Orbán Viktor: A fő feladat az euró megerősítése lesz (a forint meg le van %+!arva)
2010. december 17. 23:08:55
A januárban kezdődő magyar EU-elnökség alatt nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet, és azon belül is az euró megerősítése a fő feladat - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Elmondta: annak ellenére, hogy az euróövezet most éli fennállásának legnehezebb időszakát, az állam- és kormányfők az előző csúcstalálkozókhoz képest ezúttal derűlátóbbak voltak, és határozott szavakkal rögzítették a válságból való kilábalásnak, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának a teendőit. Tavaszig módosítani kell az uniós alapszerződést, júniusig meg kell alkotni a pénzügyi stabilitási mechanizmust - hívta fel a figyelmet a kormányfő az uniós csúcsvezetők kategorikus megfogalmazásaira.
Megnyugtatónak nevezte, hogy a tartós érvényű stabilitási mechanizmus 2013 júniusi hatályba lépéséig fennmarad az eddigi válságkezelő mechanizmus. Orbán Viktor szerint ami történt az euróval, az leginkább az új autók töréstesztjéhez hasonlítható. A teszt nyomán kiderült, hogy melyek a konstrukciós hibák, és az uniós vezetők most úgy döntöttek, hogy kijavítják ezeket a hibákat. A fő probléma megállapítása szerint az, hogy a közös pénzhez eddig nem társult közös gazdaságpolitika. Megjegyezte, hogy a javítási munkák nagy része a magyar EU-elnökség időszakára esik. Egy másik autós hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy mostanra ,,a gépjármű az árokból visszakerült az úttestre".
Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kitért arra, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos jelentést. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer megválasztása minden tagország nemzeti hatásköre, és hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kulcsa magán a nyugdíjrendszeren kívül található. Nevezetesen: emelni kell a foglalkoztatottak arányát, és annak érdekében, hogy több gyerek szülessen, családbarát politikát kell folytatni. Helyesnek mondta, hogy egy később létrehozandó uniós szabályban nem büntethetik azt az országot - így a hárompilléresről kétpilléres rendszerre áttérő Magyarországot -, amely előzőleg megváltoztatta nyugdíjrendszerét.
A csúcstalálkozón szó volt az EU stratégiai partneri kapcsolatairól is. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta: hozzászólásában megfogalmazta a közép-európaiak garanciaigényeit, így például azt, hogy az eddigi kelet-nyugati infrastrukturális összeköttetések rendszere mellé teremtsék meg uniós támogatással az észak-déli összeköttetést is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szlovákia megállapodott gázvezeték-rendszerének összekapcsolásáról, és hogy a lengyelek is meg fogják teremteni az összeköttetést Szlovákiával. Így a gázellátás tekintetében létrejön majd a szükséges észak-déli infrastrukturális összeköttetés, de ugyanerre van szükség más rendszerek - például a vasút és a közút - tekintetében is.
Azzal kapcsolatban, hogy David Cameron brit miniszterelnök - német és francia támogatás mellett - kezdeményezi az uniós költségvetés reálértéken való befagyasztását a 2013 utáni hétéves pénzügyi ciklusban, Orbán Viktor leszögezte: a magyar elnökség nem engedi, hogy eltérítsék menetrendjétől, hanem a legidőszerűbb problémákkal kíván foglalkozni. Mindent a maga megfelelő idejében kell megvitatni, és az Európai Bizottság csak a magyar elnökségi ciklus vége felé, júniusban fogja közzétenni többéves költségvetési elképzeléseit - jegyezte meg.
Az MTI kérdésére a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai nem a horvát felkészültségi fok hiányosságai, hanem az unió ,,bővítési fáradtsága" miatt nem értek még révbe. Magyarország - mondta - stratégiai kérdésnek tekinti Horvátország mielőbbi csatlakozását, mert az nem csupán Horvátországról szól, hanem üzenetet hordoz az egész Nyugat-Balkán felé. E térség országainak szükségük van az európai perspektívára, mert a térségben még nincs minden rendben, az érintett országokat nem szabad magukra hagyni - mondta.
,,Kár ide szaladgálni Brüsszelbe" - reagált Orbán egy másik újságírói kérdés nyomán arra, hogy egy 15 céget magában foglaló csoport - köztük vezető német és osztrák energiavállalatok - közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezte aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt. A levél szerint - amelyet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV - a magyar kormányban hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A levélírók szerint ez kárt okoz a beruházásoknak, illetve az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa otthon dől el, nem Brüsszelben. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni - mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát ,,össze kell kötni Magyarország sorsával".
Forrás: MN
http://nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt=7444 9&offsetlo=0 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 22:03:00, péntek
|
| |
| |
A nemzeti egysíkúság rendszere - baráti interjúvolgatás a -köztévében-
2010. december 17. 23:47:06
Bándy és GulyásOlvasom, hogy Bándy Péter milyen sokoldalú ember. Bándy Péter ugyanis nemcsak fideszes képviselőket faggat fideszes újságírói minőségben az úgynevezett köztévében, a lelkem ráadásul még képviselő is a II. kerületben. Na találják ki, melyik párt színeiben...
Végtére is örülnünk kellene, hisz a nemzeti együttműködés megvalósult, egy ember intéz mindent, minek ide stáb meg közpénz, spórolni kell, nem igaz?
Bándy Péter továbbá a rendkívül objektív Demokrata nevű hetilap újságírója, aki olyannyira fel merte vállalni a Fidesz kétes ügyeinek demokratikus lapjában való leleplezését, hogy rögtön második kerületi képviselőként ébredt fel. Innen ugrik be ő a köztévébe, hogy fideszes képviselőtársát faggassa barátilag, az adófizetők pénzén ugyebár, mert a magyar adófizető van annyira barom, hogy két állást biztosítson egy pártkatonának.
Dühöt és viccet félretéve: nem kéne elgondolkodni azon, hogy ez a Hazafias Népfronthoz hasonló belpolitika nem biztos, hogy nyerő lesz négy év múlva? Távol álljon tőlem, hogy a Fidesz jövője miatt aggódjak, ám amíg a szocik nem haltak ki végleg és feltámaszthatatlanul, addig bizony Orbán Viktornak és pártjának nagy felelőssége van abban, hogy ne váltson át hazánk ismét egy vöröslő banánköztársaságba.
Mégis milyen dolog az, hogy egy fideszes képviselő, aki egyben egy fideszes lap bértollnoka is, közpénzből mossa a kormány képviselőjének szennyesét? A jelenség persze túlmutat ezen az ügyön, és igazán érdemes elgondolkodni azon, hogy amennyiben ez az egysíkúság így marad Szalai Annamária, a médiaalkotmány legfőbb őrének országában, akkor tulajdonképp mi szükség van ránk, újságírókra?
Hisz Szalai Annamária kitűnően tudja majd kezelni Orbán Viktor mikrofonját, ha esetleg Bándy elvtárs megbetegedne, másokra pedig nincs is szükség, a híradót majd beolvassa Szijjártó Petike, az időjárást pedig Pokorni, meg különben is, minek költsön az állam annyit a széleskörű tájékoztatásra, ha azzal csak gond van? Még az is megtörténhet, hogy gondolkodni is kezdenek az emberek, így aztán Orbán is jobban tenné, ha fogná magát, és kinevezne egy maximum ötfős grémiumot, melynek joga van interjúvolni, riportot készíteni és időjárást beolvasni ebben az országban, a többi pedig mehet a levesbe.
Mindegy, hogy a mikrofon melyik végén, a lényeg, hogy fideszes képviselő kerülhessen a képernyőre.
Isten hozta Önt az ex-pornómagazinos sajtóbirodalmában!
Florian Geyer
Forrás: Kuruc.info
http://nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt=7446 4 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 21:47:03, péntek
|
| |
| |
A megfigyeltek végre hozzájuthatnak a róluk készült iratokhoz
2010. december 17. 23:42:00
Az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Ezt tartalmazza az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatok felülvizsgálatáról szóló, most megjelent kormányrendelet.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Az új kormányhatározat és rendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.
Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat.
Kifejtette: a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása megszűnik, a testületnek a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül be kell számolnia eddigi tevékenységéről a miniszterelnöknek. Hozzátette: a mágnesszalagok, amelyek eddig civil külső kezelésben voltak, visszakerülnek kormányzati kezelésbe, és az azokon található adatok minőségének felülvizsgálata során bármely adathordozón keletkezett iratanyag kezeléséről az Alkotmányvédelmi Hivatal gondoskodik majd.
A parlamenti államtitkár kiemelte: az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült minden irat, dokumentum eredeti példányához. Azért, hogy az információs önrendelkezési szabadság minél inkább érvényesülhessen, és hogy az érintettek személyes adatainak védelme a legmagasabb szintű legyen, a közigazgatási miniszter törvénytervezetet készít. Ebben kiemelt figyelmet szentelnek majd a minősített adatok védelméhez fűződő közérdekre és a sérelmet szenvedett személyek információs kárpótlásának széles körű megvalósítására - mutatott rá.
Hozzátette: nagyon kis arányban lesznek kitakarva az iratokon az olyan személyek, akiket nem ismerhetnek meg az érintettek az Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereinek minősítő felülvizsgálata után. Alapvetően mindenki tiszta képet kaphat az elmúlt rendszerben vele történekről - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.
Sosem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a rendszer legerkölcstelenebb üzemeltetői azok voltak, akik ezeket az embereket beszervezték, akik utána másokról jelentettek, akik ezt az egész rendszert működtették és az ,,ördögi logikát érvényesítették". Éppen ezért az állam és ügynökeinek adatai kutathatók lesznek a továbbiak során a Történeti Hivatalban - fűzte hozzá Rétvári Bence.
Bajnai Gordon miniszterelnök idén február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.)
A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepelt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.
2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.
Forrás: MTI
http://nemenyi.net/default.asp?SID=1&AID=0&Direkt=74462 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 21:42:04, péntek
|
| |
| |
Gagyitévé karácsonyi levele: Tisztelt Néző!
2010. december 17. 12:55:21
Az Ön igénytelensége nélkül nekünk már rég befellegzett volna, Ön azonban évek óta a műsorunkra tapad, amiért nem tudunk elég hálásak lenni.
Tisztelt Nézőnk!
Ön a Trágya tévé Trash termékét fogyasztja. Köszönjük, hogy minket választott.
Az Ön igénytelensége nélkül nekünk már rég befellegzett volna, szerencsére azonban Ön évek óta változatlan intenzitással tapad a képernyőre, amiért nem tudunk elég hálásak lenni Önnek. Kívánjuk, hogy továbbra is teljen minél nagyobb öröme az általunk kínált, műsornak nevezett szemétben, továbbá a Jóisten tartsa meg azon szokását, hogy emelt díjas hívásaival és sms-eivel lehetővé teszi: idén is a Bahamákon lazítsunk.
Kedves Eltartónk!
Számunkra Ön a legfontosabb, ezért a jövőben is igyekszünk Önnek minél színvonaltalanabb és egyre romló minőségű terméket biztosítani. Engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét néhány jelenleg is futó produktumunkra, így például GagyiSztár fantázianevű gyártmányunkra, amely - az újszerű csomagolásnak köszönhetően - megtévesztésig hasonlít egy tehetségkutató versenyre. Természetesen sohasem terhelnénk Önt valóban értékes, igazi minőséget felvonultató televíziós produkcióval. Ez távol álljon tőlünk! Termékünket tekintse továbbra is annak, ami: 1-10 millió forint tiszta haszon per percnek.
Szintén említésre méltónak tartjuk PornóVilág nevű, ipari méretekben előállított szexárucikkünket. Bevételeink fokozása érdekében szeretnénk arra bíztatni: szavazzon minél többször arról, mely pozitúrában szeretné legközelebb látni Kiscuncit, Rövidphallost vagy Dudajulit. (Gyermekváltozata már előkészületben, munkacíme: Pedo Fíling)
Amennyiben Önt hereleszakadások, kétfejű ikrek, esetleg élő bonctermi közvetítések érdeklik, ne feledje: nincs az a határ, amit át ne hágnánk az Ön kedvéért. Megfelelő érdeklődés esetén Pede Rasztácska címmel új csatornára is vállalkozunk (aminek büntetését természetesen készséggel hárítjuk Önre).
MI ÖNÉRT VAGYUNK! ÖN ÉRTÜNK VAN!
Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Porpanek José Armando
Forrás: gondola.hu
http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&Cal=&AID=0&Direkt=74441 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 20:54:41, péntek
|
| |
| |
Szabadlábon a sukorói bankár - mi az, megint beszólt az EU?
2010. december 17. 20:43
Hunhír.info
Megszüntette a bíróság Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatójának, valamint Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatójának előzetes letartóztatását és mindkettejüket szabadlábra helyezte.
Az MNV Zrt. két vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség a sukorói telekcsere-ügylet miatt. Az ingatlanok cseréjéről szóló szerződést 2008-ban Tátrai írta alá, míg Császy ellenjegyezte azt - mindkettejüket augusztus végén vették őrizetbe.
A bíróság a két gyanúsított elleni legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésekor arra hivatkozott, hogy a korábbi vezérigazgató illetve az igazgató szabadlábon megnehezítené a nyomozást, befolyásolná a tanúkat illetve eltüntethetné a bizonyítékokat. A bíróság a jelek szerint már nem tart ettől - legalábbis helyt adott az előzetest elrendelő korábbi határozat ellen benyújtott fellebbezéseknek.
Aztán legyen olyan bamba, aki ezt elhiszi. ennek is ára volt, mert nálunk csak az lehet, amit a Világhatalom megenged. Egy világhatalmista bankár nálunk a legritkább esetben lehet börtönben. Beszóltak, hogy Tátrai bócher börtönben, és ti itt ugráltok?
http://hunhir.info/?pid=hirek&id=36053 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 20:46:25, péntek
|
| |
| |
2010-12-16. 21:40
Izraeli küldöttség járt az Országházban - jobbikosokba ütköztek
Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.
A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben.
A magát második generációs magyar zsidónak nevező Bin-Noun szerint a két ország közös érdeke a jó kapcsolatok fenntartása, elmondása szerint rendszeresen járnak magyar politikai vezetők - múlt héten épp Martonyi János - Izraelbe és viszont. A nagykövet asszony Izraelt a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országának nevezte, a hazai antiszemitizmus kapcsán pedig kifejtette, a vidéket járva számos rettegő holokauszt-túlélővel találkozott.
A nagykövetet Jákov Hadas-Handelsman, az izraeli külügyminisztérium Közel-Keletért és békefolyamatokért felelős osztályának vezetője követte, aki örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi években Magyarország több más kelet-európai országhoz hasonlóan hirtelen megnyílt Izrael előtt. Jákov úr felvezetőjében kifejtette: lehetetlen nem észrevenni, hogy Magyarország a rendszerváltás óta milyen sikereket könyvelhet el magának, majd rátért a találkozó legátfogóbb témájára: a közel-keleti politikai helyzetre.
A diplomata szerint az arab-izraeli (és ezen belül a palesztin-izraeli) konfliktus csak egyike a számtalan közel-keleti problémának, valójában a Mauritániától Irakig terjedő terroristaveszély fenyegeti leginkább az arab országok stabilitását. Emögött a Hezbollah, az al-Kaida és számos más terrorista szervezet áll, ehhez Izraelnek semmi köze. Hadas-Handelsman leszögezte: Irán nukleáris fegyverkezése nem csak Izrael problémája, a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az egész arab világot fenyegetik. (Az osztályvezető instabil térségnek jelölte még meg Irakot, Jement, Szudánt és Libanont). A palesztin konfliktusra kitérve az izraeli politikus sajnálatosnak nevezte Ariel Saron korábbi miniszterelnök erőszakos gázai kitelepítését, az új vezetés érdemeként említette azonban a Gázai övezeti zsidó telepítések 10 hónapos moratóriumát, illetve hogy nemrég engedélyezték, hogy a terület nyugatra exportáljon. (Mint ismert, az izraeli bombázásoknak köszönhetően a Gázai övezet mára gyakorlatilag semmilyen exportcikk gyártására nem képes, jelentős importra szorul viszont élelmiszerből, gyógyszerekből és építőanyagból, amelynek behozatalát azonban Izrael a mai napig tiltja, fegyveres blokád alatt tartva az övezetet - a szerk.).
A delegáció álláspontja szerint a béketárgyalások a kölcsönös bizalmatlanság miatt szakadtak meg, amelyhez hozzájárult, hogy a palesztinok nemzetközi fórumokhoz fordultak segítségért. Hadas-Handelsman a tárgyalásokat az autóvásárláshoz hasonlította, ahol mindkét félnek engednie kell kicsit, hogy az álláspontok közeledésével végül megállapodjanak a vételáron. Elítélte továbbá, hogy a múlt héten Brazília és Argentína az 1967-es háború után szerzett izraeli hódítások figyelmen kívül hagyásával ismerte el Palesztina létét. A külügy közel-keleti osztályának képviselőjét annak közép-európai megbízottja, Gershon Zohar követte, aki elárulta: látható és láthatatlan kötések (,,invisible bonds") vannak Izrael és az Unió között, Európa pedig magán hordozza a zsidó örökség és kultúra hatásait.
Az izraeli delegáció után a bizottság magyar képviselői szólaltak fel. Szabó Vilmos az MSZP képviseletében elmondta, a szocialisták kormányon és ellenzékben is egyaránt azon dolgoztak, hogy a magyar-izraeli kapcsolatokat erősítsék. Mile Lajos LMP-s képviselő szerint azok, akik nincsenek figyelemmel az antiszemitizmustól rettegőkre, beláthatatlan hibát követnek el, de ugyanolyan hibások azok is, akik e félelemből politikai erőt próbálnak kovácsolni.
Az érdemi kérdések sorát Gaudi-Nagy Tamás kezdte meg, aki emberi jogok iránt elkötelezett jogvédőként a nemzetközi szerződések be nem tartásáról, az izraeli háborús bűncselekményeket feltáró Goldstone-jelentésről, az illegális telepítésekről, a nem zsidó származásúak törvényi diszkriminációjáról kérdezte a követséget. A Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, a magyar emberekben is van egyfajta félelem, nevezetesen hogy ha a magyarországi izraeli befektetők úgy állnak a magyarokhoz, mint a zsidók Izraelben az arabokhoz, akkor életlehetőségeink beszűkülnek és palesztinokká válhatunk saját hazánkban. Gaudi-Nagy Tamás a két ország kölcsönösségére utalva arra volt kíváncsi, hogy magyar állampolgárok hogyan vehetnek földet és ingatlant, illetve alapíthatnak céget Izraelben.
A sort Gyöngyösi Márton, a Külügyi és határon túli bizottság alelnöke folytatta, kiemelve, hogy a telepítési moratórium be nem tartása miatt az addig Izraelt csak óvatosan bíráló világsajtó is a zsidó állam ellen fordult, egy EU-felmérés szerint pedig az emberek 59%-a a világbéke első számú ellenségének Izraelt tartja, még az USA is csak a második helyen áll. A Jobbik frakcióvezető-helyettese Simon Peresz hírhedt 2007-es beszédét is felhozta, mondván három év után a magyar emberek szeretnének választ kapni arra, hogyan kell értelmeznünk a nyilvánosság előtt beharangozott zsidó birodalomépítést. Végül a napokban nyilvánosságra került izraeli rabbik nyilatkozatát kérte számon a megjelenteken, amely felszólította a zsidókat, hogy nem zsidóknak ne adjanak el ingatlant Izraelben.
A felszólalók sorát magyar részről Fónagy János, a magyar-izraeli baráti tagozat elnöke zárta, aki magát az Országgyűlés egyetlen holokauszt-túlélőjeként mutatta be, leszögezve, hogy a magyar nép nem antiszemita, csak vannak hangadói, akik rövid távú politikai érdekeik miatt ezt kihasználják. Fónagy János szerint Izrael ,,nem jódolgában vívja önmaga harcát", hanem a történelem és a körülmények kényszerítették rá.
A mintegy 2 órás ülést az izraeli delegáció magyarázkodásnak beillő válaszai zárták. Aliza Bin-Noun védelmébe vette Simon Peresz beszédét, mondván, szó sem volt gyarmatosításról, Izraelből csak befektetők érkeznek Magyarországra: a TEVA gyógyszervállalat például 500 új munkahelyet teremtett Debrecenben. A nagykövet szerint Izraelnek nem érdeke, hogy más országot elfoglaljon (sic!), Magyarországot pedig különösen nem. Jákov Hadas-Handelsman szerint továbbá Izraelben bárki szabadon vásárolhat földet, ők mindenkit szívesen fogadnak, hiszen demokratikus ország, és bár egyik demokrácia sem tökéletes, Izrael békés, igazságszerető ország, lakosai pedig túlzottan is szeretik kritizálni magukat, az önkritika zsidó népszokás. A Goldstone-jelentés kapcsán kijelentette: az izraeliek maguk is megvizsgálták volna a visszaéléseket, sőt, több aktát megnyitottak, mint az ENSZ küldöttei. A rabbik felhívásával kapcsolatban elmondta, ők csak köztisztviselői jogállásban vannak, az akciót azonban a miniszterelnök, az államfő és a főügyész egyaránt elítélte. Az ország negatív megítélése kapcsán megtudhattuk: annak, hogy az Amnesty International éves jelentésében Kuba, Észak-Korea, Szíria és Irán csak Izrael után következik a listán, nem az az oka, hogy ott nem történnek jogsértések, hanem az, hogy az adatokhoz nem jutnak hozzá. A diplomata szerint ha egy újságíró Iránba megy, vele együtt a jelentését is eltemetik, Izraelben ezzel szemben engedély se kell, hogy valaki újságíróként nyomozzon...
A találkozó végén a palesztin-izraeli béketárgyalások kudarcának elemzésekor Jákov Hadas-Handelsman elmondta, amikor Izrael engedményt tett a Gázai övezet ügyében, Libanon határsértéssel reagált. Gesztust akartak tenni, de ezt a többiek gyengeségként értelmezték, a gyengeség jele pedig a Közel-Keleten egyenlő a bukással.
(Barikád nyomán)
http://kuruc.info/r/6/71175/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 20:43:30, péntek
|
| |
| |
Infláció mint gazdasági fegyver
Az infláció évszázadok, sőt évezredek óta ismert, sokszor felhasznált folyamat volt. Ez néha azt jelentette, hogy az aranyérméket hígították más fémekkel, vagyis rontották az értékét, egyszerűen szólva hamisították. Máskor ugyanazt a címletet ütötték kisebb érmére. A Harmadik Birodalom arra használta az inflációt, hogy a gazdag és élősködő rétegek által bitorolt pénzt elértéktelenítse és a tényleges értéket a nemzetgazdaságba forgassa vissza, kivonja a pénzt uralók ellenőrzése alól. Magyarországon a ,,rendszerváltás" után arra használták, hogy a tömegek összvagyonát értéktelenítsék el, vagyis az embereket elszegényítsék, és a bankokat erősítsék (bankkonszolidáció), létrehozva egy gazdaságot irányító, uraló elitréteget. Tehát az infláció használható erre is, arra is. Önmagában az infláció természetes úton is létrejön, a gazdasági átrendeződés eredményeképpen. Ha tehát a gazdasági folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a régi gazdasági elit elveszítheti gazdasági befolyását, az infláció is megjelenik, erősödik. A gazdasági elit (rövid távon) ha meg akarja őrizni a hatalmát, akkor ebben az esetben az egyik legfontosabb feladata az infláció letörése. Érdekes tehát, hogy most ugyanazok az érdekkörök nem engedik elszabadulni az inflációt, amelyek régen annak mesterséges gerjesztésében voltak érdekeltek. De olyan ez, mint egy gát, amelyet a természetes folyamatok elé emelnek: jöhet egy nagyobb árhullám, és a gát túlcsordul vagy átszakad. És akkor a pusztítás mértéke mindent felülmúl.
Általában a jegybankok irányítják a monetáris politikát, amelyek függetlenek a nemzettől, nemzetek feletti (cionista) érdekeket szolgálnak. Olyan ez, mintha a középkorban minden aranybánya (pénzkibocsátás monopóliuma) nem a király, hanem a pénzváltók kezében lett volna. Ennek a monopóliumnak a jövedelmezőségét nem lehet vitatni. Mindaddig, amíg nincs teljes állami ellenőrzés alatt a jegybank, nem beszélhetünk független államról sem. Ez nem csak a névleges ellenőrzést jelenti, hanem azt is, hogy a jegybank élén egy megbízható szakembernek kell állnia, aki átlátja a gazdasági folyamatokat, és pontosan tudja, hogy a nemzet érdekében mit kell tennie. Olyannak, aki nem dől be a hazugságoknak - hiszen hazug propaganda révén, beépült ügynökökkel került a jegybankok irányítása idegen kezekbe. Az ügynök vagy származása, vagy eszmeisége miatt lett idegen érdekek kiszolgálója, sokszor el is hitte azt, hogy egy szebb világért, igaz eszméért építkezik, munkálkodik.
Kimondva-kimondatlanul azt a képet vetítették elénk, hogy az állam rossz gazda - de nyilvánvaló, hogy az idegen állam (a nemzetek feletti szervezetek néven nem nevezett birodalma) sokkal rosszabb gazda. Nem csak a számunkra, de önmaga számára is: a nemzetek feletti szervezetet ugyanis, ha dekadenciába fordul és pazarlóvá válik, senki sem tudja ellenőrizni, így a romlásával nem csak önmagát emészti el, de mindent megfertőz, ahol jelen van. Ez is egyfajta infláció, a burkoltabb fajta - és a cionista birodalom irányítói nélkülözik az önvizsgálat és bűnbánat erényét, hogy ezt észrevegyék. Ki is végzik magukat vele.
Tamási Attila - Jövőnk.info
2010. december 17.
http://jovonk.info/2010/12/17/inflacio-mint-gazdasagi-fegyver |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 20:32:55, péntek
|
| |
| |
2010. december 13., hétfő
Kell Izraelnek az uniós tagság?
A címben megfogalmazott kérdéseket persze továbbiak követik, a kérdések kérdése azonban mindenképpen az, hogy tulajdonképpen mire volt jó létrehozni az Európai Uniót jelenlegi formájában, és egyáltalán - meddig létezik még Európa?
Izrael és az EU között jelenleg bonyolult és sokrétű viszony létezik, amelynek értelmében a zsidó állam ugyan nem tag, de mindenképp több jogosítvány illeti, mint egy mezei kívülállót. Ezt a viszonyt szeretné a legtöbb érdekelt teljes tagsággá változtatni. Izrael uniós csatlakozását pártolja mindenekelőtt maga az izraeli lakosság - a felmérések szerint a megkérdezettek háromnegyede, vagyis kicsit se euroszkeptikusak -, a mindenkori jeruzsálemi kormány, valamint maga az Unió. Pártolják az uniós tagállamok is, és a csatlakozási megállapodásokat az egyes parlamentek is rendre megszavazzák, bár néha vannak kivételek - ilyen volt legutóbb Budapesten a társulásról szóló euromediterrán megállapodással kapcsolatos indítvány elutasítása nem csak az Országgyűlés - remélhetően ideiglenes jelleggel - neohungarista majomketreccé züllött ötöde, de fél tucat ,,politikailag korrekt" (a józan ész használatáról önként lemondó) LMP-s agyhalott részéről is.
Nem kétséges, Európának miért van szüksége a világ 17. legerősebb gazdaságára, egy fiatal, lendületes és erős hi-tech államra, az viszont annál kérdésesebb, mi vonzót lát Izrael Európában, amely már előbb megbukott, semmint valódi birodalommá fejlődhetett volna. Pedig az eredeti elképzelés, a tőke és a munka szabad áramlása, a határok eltörlése, a szabad letelepedés egymás országában, példás és hasznos volt, kitűnően működött is a hatvanas és hetvenes években. Az akkor Közös Piacba csak azok az országok tartoztak bele, amelyeknek ott keresnivalójuk volt, és ez a közösség tökéletesen kielégítette az őt létrehozó igényeket. A lendület a nyolcvanas években tört meg, akkor csatlakoztattak először a régióhoz gazdasági-pénzügyi értelemben semmi szín alatt nem tartozó államokat azzal, hogy segítik őket, és később majd jól utolérik a többieket. A jól működő Közös Piac az évezred végére szinte észrevétlenül torzult mind hatalmasabb, mind bürokratikusabb vízfejjé, és egyre több olyan államot vett fel soraiba, amelyek sem teljesítményük, sem demokratikus berendezkedésük színvonala, sem más jellemzőjük alapján nem voltak oda valók. Az ezredforduló utáni nagy bővítés államai közül kizárólag Szlovénia és a három balti állam volt felkészülve a csatlakozásra; Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a fél Balkán csatlakoztatása már közröhejszámba ment - ehhez képest még olyan hangok is hallatszottak, amelyek keleten egész Grúziáig, nyugaton Izlandig, délen pedig Marokkóig (!) képzelték el a bővítést. Ebből a szempontból még szerencse is a hitelválság kirobbanása, mert legalább ezek a hagymázas elképzelések lekerültek egy időre a napirendről.


Egyelőre nem kerül több csillag a zászlóra
A bedőlés-sorozatot Izland nyitotta meg, de szinte azonnal rebesgetni kezdték, hogy ezt a csődöt az írek, a görögök, a spanyolok, a portugálok, az olaszok és az újonnan csatlakozottak sem fogják megúszni szárazon. A jóslatok beigazolódtak, csak épp azzal nem nézett szembe a vén kontinens, hogy ezen a vizsgán nem csak fél tucat vagy tucat tagállama bukott meg, hanem maga az Európai Unió. Ezt természetesen előre tudni lehetett, és még csak közgazdásznak sem kellett lenni hozzá (azt már meg sem kérdezzük, hol is voltak a közgazdászok). Köztudott, hogy a kapitalizmussal hét-nyolc-tíz évente együtt jár egy válság. Józan paraszti ésszel akár azt is tudni lehetett, hogy amennyiben egy ötszázmilliós lakosságú birodalomban egyre kevesebb ember termel GDP-t, és abból egyre több embert kell eltartani, akkor az csak hitelekből finanszírozható, továbbá piramisjáték, és minden piramisjáték egy ponton összeomlik. Az összeomlást csak újabb játékosok bevonása késleltetheti, de csak olyanoké, akiknek van pénzük. Az Unió 1985 óta sorozatban vont be olyan országokat, akiknek nem volt, és akik később sem kezdtek el pénzt csinálni - hanem a máséból éltek, jobban, mint az amerikaiak és kevesebb munkával, mint a magyarok. Azt is tudni lehetett, hogy rendkívüli gondok vannak egy olyan birodalom preferenciáival, amely a költségvetése ötven százalékát - nem elírás - oktatás, kultúra és tudományos kutatás helyett a mezőgazdaságra fordítja. (Muszáj! Különben kimennek az útra a gazdák.) És végül: azt is tudni lehetett, hogy amennyiben a közösség tízmilliószámra fogad be olyan harmadik világbeli kisebbségeket, akik asszimilálódni nem hajlandók és nem is képesek, azzal a saját sírját ássa meg. Az Európai Unió a válság előtti években pontosan ugyanott tartott, ahol a Római Birodalom nem sokkal Romulus Augustus előtt: minden széterodálódott a barbárok rohamai és a megoldatlan problémák miatt, de erről felelős tényezők nem igazán vettek tudomást.


Ima Londonban, rendőrsorfallal. Háttal az uniós eszmének
A számok tükrében érdemes igazán megvizsgálni azt, csakugyan érdeke-e a zsidó államnak, hogy beszálljon ebbe a mélyen leszállított árú csődtömegbe. (Az adatok, ahol külön nem jelöljük, tavalyiak.) Izrael egy főre jutó GDP-je 21 ezer euró, míg az EU-é 25 ezer. Ezt az adatot tovább árnyalja, ha megnézzük az egyes tagállamokat: azt látjuk, hogy csak a nyugat-európai országok GDP-je haladta meg az izraelit (tudjuk, mi van az ír adat mögött), a később csatlakozott országoké nem.


A tel-avivi Rotschild sugárút, az izraeli pénzügyi világ egyik központja
A legfontosabb mutató mindenképp a GDP, de önmagában nem elégséges, nem árt másokat is szemügyre venni. Ilyen az, hogy mennyivel nőtt a GDP az előző évhez képest, és ez az adat most, a válság alatt különösen sokat elárul. Izrael fél százalékos növekedést produkált még ebben a nagyon kemény időszakban is; szó sincs tehát arról, hogy ne érezték volna meg a válságot, de a gazdaságuk mindenképp képes volt arra, hogy a kihívásokra, ha csak minimálisan is, de expanzióval feleljen. Ehhez képest az EU összesített GDP-je több mint mínusz négy százalék, magyarán szólva az Unió gazdasága nyolcszor akkorát bukott, mint amekkorát az izraeli nőtt. Sőt: a huszonöt EU-tagállam közül egyáltalán növekedést csak egyetlen tagállam tudott felmutatni, s ez Lengyelország volt, de ott is az 1,7 %-os GDP-növekedés mögött egy szerény, 18 ezer eurós GDP állt, azaz volt honnét növekedni; a siker az EU összképét pedig nem változtatta meg, mert mindenki más mínuszra hozta a GDP-jét, és a lengyel GDP az uniósnak még a két és fél százaléka sincs.


A zsidó állam mindinkább támaszkodik az alternatív erőforrásokra
Az eladósodás terén egyik félnek sincs mivel villognia. Az Unió adóssága a GDP kerek háromnegyede, a zsidó államban ez az adat 78 %. Más azonban a helyzet a munkanélküliség terén. Izraelben a munkaképesek 6,2 %-a van állás nélkül, ezzel szemben az EU-ban majdnem tíz százalék, és a különbség még nagyobb, ha megint csak utánanézünk az egyes tagállamok adatainak. Az ír és a szlovák munkanélküliség 15, a Baltikumé átlag 18, a spanyol pedig 20 %-os; Izraelnél jobb munkanélküliségi mutatóval az Unióban csak Luxemburg, Ausztria, Hollandia, Málta dicsekedhet. Fontos szempont a pénz értékállósága. Izraelnek tavaly négy százalék alá sikerült nyomni az inflációt. Gyakorlatilag ez az egyetlen fontos mutató, amiben az EU jobban áll: az átlagos infláció az Unióban csak egy percent.


Számítógépvezérelt öntőzőberendezés.
Izrael munkaképes lakosságának 2,6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban
Nem véletlen, hogy a 2010 szeptembere óta OECD-tag Izraelt kevésbé rázkódtatta meg a válság, mint az uniós gazdaságokat, amelyek egyre kevésbé mondhatók piacgazdaságnak, s ahol mindjobban eluralkodik a felosztó-kirovó szemlélet - magyarán: a szocializmus. A zsidó állam valóban piacgazdaság, rendkívül visszafogott állami szerepvállalással, ellenben ragyogó hi-tech szektorral, amelyet erőteljes kockázatitőke-ipar támogat. Izrael a világ gyémántfeldolgozó iparának egyik központja, szoftver-nagyhatalom és turistaparadicsom egyben, fejlett bankrendszerrel és minimális munkaerőt foglalkoztató mezőgazdasággal - miközben semmiféle természeti kincse nincs (a nemrég felfedezett tengeri gázmezőket még nem kezdték el kiaknázni). Szabadkereskedelmi egyezményeket írt alá az Unión kívül az Egyesült Államokkal, az Európai Szabadkereskedelmi Szervezettel, Törökországgal, Mexikóval, Kanadával, Jordániával és Egyiptommal, sőt, három éve - első nem latin-amerikai országként - az EU ottani megfelelőjével, a Mercosurral is. A központi bankok hatékonysági világranglistáján az izraeli jegybank 2009-ben a nyolcadik helyen volt, idén - az első helyen végzett. Idén az amerikai tőzsdén Izrael volt a második legtöbb céget felvonultató külföldi ország.


Tel-Aviv és Ramat Gan határán éjjel. Középütt a Gyémánttőzsde
Európa? A leadben feltettük a kérdést, meddig létezik még. Nos, nyilván ugyanígy fogják hívni talán száz vagy kétszáz év múlva is, hiszen tudjuk, hogy a Nyugat-római Birodalom is hiába bukott meg az ötödik században, a Szent Római Birodalomnak még az 1800-as évek elején is működtek Bécsben a hivatalai. Nem kétséges, hogy a brüsszeli eurokraták még sokáig fogják ontani a fejléces papírokat, de a gazdasági és mindenekelőtt a demográfiai mutatók arról tanúskodnak, hogy az a kísérlet, amit Európai Uniónak neveznek, már az előtt kudarcot vallott, hogy az EU elérte volna legnagyobb kiterjedését. Ez a gigász olyan problémákat halmozott maga elé, amelyeket csak a legnagyobb határozottsággal lehetett volna megoldani, vagy húsz évvel ezelőtt.
Kép szöveg nélkül
Nyitott a kérdés, vajon mit várhat Izrael egy, az Unióba történő részleges betagozódástól. (Teljes betagozódásra nyilván nem kerülhet sor, mert az a szabad költözködés jogát is magában foglalná, és érdekes lenne látni, amint a zsidó állam megnyitja a kapuit elméletileg ötvenmillió muzulmán vallású európai lakos előtt.)
http://miertcion.blogspot.com/2010/12/kell-izraelnek-az-unios-tagsag.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-17 20:32:16, péntek
|
| |
| |
2010-12-17. 19:44
Holokassza, avagy költségvetési milliárdok a rettegőknek
A 2011. évi központi költségvetés tervezete a Jobbik szerint szinte semmiben sem különbözik a korábbi Gyurcsány- illetve Bajnai-kormány által benyújtott költségvetésektől - ezt Bödecs Barnabás jobbikos képviselő mondta egy sajtótájékoztatón. A politikus hangsúlyozta, amíg a kormány csökkentette a Civil Alapra fordítható forrásokat és ezáltal a civil és nonprofit szervezetek támogatását, addig közalapítványokon keresztül milliárdos nagyságrendű összegek mennek ki egyes érintetteknek.
Például a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének, akik az elmúlt parlamenti ciklusban azzal voltak elfoglalva, hogy utcai demonstrációkon fasisztázzák a nemzeti oldalt. Bödecs Barnabás rávilágított, hogy hatvanöt évvel a második világháború után több milliárd forint szerepel kiadási tételként az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlási kötelezettségek jogcímén.
Olybá tűnik, hogy a magát nemzetinek valló Fidesz kis ,,eltérésekkel és kozmetikázásokkal" ugyan, de folytatja a ballib kormányzás munkáját. Sokak szerint érthetetlen például, hogy közel hatmilliárd forintnyi támogatást kap a hazai izraelita közösség, amelynek hivatalos lélekszáma körülbelül 80 ezer.
Összehasonlításul: a történelmi egyházak alaptevékenységét és működését 10,7 milliárd forinttal támogatja a 2011. évi központi költségvetés. De vizsgálható más megközelítésben is a kérdés. Az egymilliós hazai cigányság felzárkóztatására, szociális programjaira, önkormányzataira körülbelül kétmilliárd forintot költ jövőre az állam.
Milliárdos támogatás. Na és?
Mielőtt bárki antiszemitizmust kiáltana: nem az izraelita közösséggel van a baj, hanem a támogatás jogcímeivel. A történet nem újkeletű. Horn Gyula miniszterelnöksége idején, 1997-ben rögzítették egy kormányhatározatban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozását. A szervezetet az 1947-es párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségvállalás, valamint az örökös nélkül elhalt zsidó személyek után az egész zsidó izraelita közösség kárpótlására hozták létre. A Horn-kormány közel 1,3 milliárd forint értékben ingatlant és értékes ingóságokat, valamint négymilliárd forint címértékű kárpótlási jegyet biztosított az alapítványnak induló vagyonként. A négymilliárd forintot akkori, s nem mai értékén kell számítani. A Horn-kormány rögzítette továbbá azt is, hogy az alapítvány folyamatos működése érdekében minden évben meghatározott állami támogatásban részesül, amelyet a központi költségvetésben rögzíteni kell. A szervezet azóta is élvezi a mindenkori magyar kormány anyagi juttatásait. Horn miniszterelnöksége óta újabb ingatlanokat is kapott az alapítvány, körülbelül egymilliárd forint értékben. Idén júniusban is gazdagodott az alapítvány egy épülettel az állami vagyonból, Budapesti XII. kerületében. Értéke ötszázmillió forint. A szerződést Kamarás Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója írta alá, majd két napra múlva lemondott. Az MSZP-közeli szakembernek ez volt az utolsó lépése. Egyelőre nem hallani, hogy a Fidesz-kabinet számonkérte volna rajta igencsak különös döntéseit.
2007 (is), a zsidó kárpótlások éve
2007-ben újabb kormányhatározat alapján létrehozták a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló tárcaközi bizottságot. Ugyancsak 2007-ben a Gyurcsány-kormány döntött arról is, hogy biztosítja a még élő, izraelita kétkezi munkások további anyagi támogatását, valamint a zsidó közösségek igényeit a felek, vagyis a magyar állam és az izraelita érintettek közötti kompromisszumos megoldással zárja le. A szerződésben foglaltak szerint ez 21 millió amerikai dollár állami támogatást jelent. Az összeg nagy részét a MAZSIHISZ kapja, kedvezményezettként pedig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (MAZSÖK) jelöli meg a szerződés. A magyar állam már kifizetett 12,6 millió dollárt, a fennmaradó részt pedig 2011-ben és 2012-ben folyósítják majd.
A főösszeg kifizetésének indoka a MAZSÖK működésének biztosítása. De több, említett támogatási formához még ennyi magyarázatot sem fűztek és fűznek a döntéshozók. A 2011-es költségvetés mindenesetre tartalmazza a közel egymilliárd forintos állami támogatás kifizetését.
Még mindig holokauszt
Vajon mire fordíthatják ezt a vagyont? A szervezet honlapja szerint a MAZSÖK célja, hogy ,,a részükre átruházandó javakból és azok hozadékaiból megteremtsék annak lehetőségét, hogy azok a személyek, illetve utódaik, továbbá e személyek közösségei, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák".
A jövő évi költségvetés tervezetben szerepel további 190 millió forint is, melyet az állam a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékmű Közalapítványnak folyósít.
A szervezet az 1938 és '45 közötti vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztő irodalmát, és az e témakörhöz tartozó művészeti alkotások gyűjteményének őrzését és bővítését végzi. Tevékenységük közé tartozik a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, valamint az eredmények folyamatos publikálása, konferenciák és tanácskozások szervezése, ismeretterjesztés, a közoktatás és közművelődés támogatása.
A 2011-es költségvetésben található továbbá Pénzbeli Kárpótlások és Rendkívüli Kormányzati Kiadások címén közel hárommilliárd forint, amelyet szintén a hazai izraeliták számára folyósít a kormány. És még valami. A 2011-es költségvetés tervezetében szerepel közel kétmilliárd forint ,,adomány" az 1947-es párizsi békeszerződés jogcímén. Ezt az államnak nem külföldi országok, tehát nem a győztesek számára kell kifizetnie, így fennáll a gyanúja annak, hogy ezt a pénzt is a hazai izraelita közösség kapja.
Megszokhattuk, hogy hazánk a furcsaságok országa, de több milliárd forintnyi ,,kárpótlás" évente mégiscsak túlzás. Demagóg és populista a párhuzam, de: ennyi pénzből vajon hány lélegeztetőgépet, mentőautót lehetne venni? Hány létminimum alatt élő kisgyermek napi étkeztetését lehetne megoldani? Hány árvíz- és iszapkárosult családon lehetne segíteni? Itthon.
Izrael gazdag ország, kellő politikai-gazdasági erővel is rendelkezik. Ezt Simon Peresz, Izrael elnöke sem rejtette véka alá, amikor bizonyos kelet-európai államok, így például Magyarország felvásárlásáról beszélt a legszélesebb nyilvánosság előtt.
Mint látható, Magyarország természetesen továbbra is fizeti a meghatározott összegeket saját izraelita közössége számára. Teszi ezt azzal együtt, vagy éppen annak ellenére is, hogy Hering József író szerint különös jelenségre hívta fel a figyelmet nemrég az interneten.
Idézett az egyik legolvasottabb izraeli napilap levezési rovatából. Ezek szerint ott a következő megnyilvánulások láttak napvilágot a magyarországi iszapkatasztrófa idején.
,,Égjen el egész Magyarország! Antiszemita nép. Kívánom, hogy az összes átok hulljon a fejetekre, magyarok, zsidógyűlölők. Dölyfös magyarok, nevettetek a románokon, most fizessetek." Egy másik komment: ,,Gyilkosok! Bűnözők számára nincs irgalom. Sajnálom a megsérült országot, a természetet és az állatokat, ám a magyar ember számára nincs irgalom. És: ,,Ha hinnék Istenben, most azt mondanám, hogy minden tisztelet kijár neki, mert későn ugyan, de a magyarok megkapták a magukét. A magyarok nagyon kegyetlenek voltak a zsidókkal a második világháború idején és előtte is, s az antiszemitizmus ott manapság is virul... Tessék, most Isten megadta nekik a méltó választ."
Hering Józsefet újságírót nehéz lenne antiszemitának nevezni, hisz nem lehet antiszemita az, aki katonaként harcolt a jóm kippuri háborúban, s nem az arab oldalon.
Tovább is van...
Az Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége félmillió forintot kap jövő évben az államtól. Ugyancsak meghökkentő az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítványnak tervezett 10 millió forintos támogatás. Az emberi jogokat védő szervezet élén ugyanis az a Kondorosi Ferenc áll, aki a 2006-os véres október idején a Gyurcsány-kabinet igazságügyi és rendészeti államtitkára volt.
Elemzők szerint a Fidesz-kormány külföldi nyomásra átvette az MSZP költségvetését. Ez megint annak a külföldön óhajtott ,,jogfolytonosságnak" a jele, amelynek kiköveteléséért az IMF küldöttsége is Magyarországon járt. Az is lehet, hogy a Fidesz szakértői még csak arra sem vették a fáradságot, hogy átnézzék legalább, mi is szerepelt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok költségvetésében.
Magyar fájdalom
Érdemes felidézni a MÁV ellen indított chicagói pert, melynek kártérítésként követelt összege legalább 400 milliárd forint.
De utalni kell az úgynevezett hortobágyi kitelepítettekre is. Minden vagyonuktól megfosztotta a Rákosi-rendszer, pusztán jelképes nyugdíjkiegészítést kapnak. Igazi kárpótlásuk most, a rendszerváltás huszadik évében sem valósult meg. Ahogy soha, senki, semmilyen módon nem kárpótolta az 1944-45-ös délvidéki partizánvérengzés közel 40 000 magyar áldozatát sem. Őket azért ölték meg, mert magyarok voltak. Nemhogy kárpótlásuk nem jött szóba, de erről a magyar holokausztról beszélni sem szabadott az elmúlt évekig. Nemcsak Szerbiában, de itthon, illetve az emberi jogokra és az emberi szenvedésre oly érzékeny ENSZ, illetve EU fórumain sem.
Sinkovics Szilvia
Megjelent a Barikád hetilap november 25-i számában. Vegye a lapot!
http://kuruc.info/r/2/71223/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
736 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 842
- e Hét: 11109
- e Hónap: 22220
- e Év: 175716
|
|
|
Offline
