|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 23:47:21, szerda
|
| |
| |
Balatonfüred - híres emberek
- 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított
- Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.
- Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya.
- Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait
...... ..........
Bővebben olvasható az alábbi linken
Link
- 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred.
- Tagore sétány
Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.
...... ......
...... ......
A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek
...... ......
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 23:17:21, szerda
|
| |
| |
Török Villa - egy romantikus villa a múlt századfordulóról, Balatontól másfél kilométerre fekszik
A villa szőlőskertekkel és tölgyerdővel borított domboldalon fekszik.
Romantikus kertben, mediterrán növények és gyümölcsfák között élvezheti a csendet és nyugalmat
.....
Ami viszont a történet kevésbé ködbe vesző része, hogy az első birtokos és építtető Fábián Gáspár építész volt, őt dicséri a villa alapvetően romantikus hangulatú, eklektikus stílusa. Aztán az ötvenes években egy Török nevű orvos vásárolta meg és újította fel az épületet, amely innentől a Török-villa néven vált ismertté.
A ráérős helybéliek évtizedek óta sutyorogtak az épület átmeneti és ideiglenes tulajdonosairól, az itt elszállásolt művészekről, a nyári vakációra érkező hírességekről. Egyesek saját szemükkel látták Karády Katalint, ahogy egyik évben a ház úrnőjeként fogadja az érkezőket, mások ugyanígy tudni vélték, hogy Honthy Hanna, a kor ünnepelt dívája kapta ajándékba a házat egyik hódolójától
Török villa Felsőörs
Kilátás a Balatonra
.....
Esti kép a teraszon
...... ......
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 22:39:44, szerda
|
| |
| |
La Villa Balatonföldvár
...... .......
A XX. század elején épült gyönyörű villa első tulajdonosa Bajor Gizi volt. Megőrizve az eredeti stílust alakítottak ki egy igényes környezetetet, ahol a század eleji hangulat korunk igényével ötvözve nyújt nem mindennapi élményt minden vendég számára. A hotel közvetlenül a Balaton partján található, a teraszról festői kilátást nyújtva Tihanyra.
...... ..............
Bajor Gizi 
1893 - 1951
A XX. századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja, akinek 55 évvel ezelőtt bekövetkezett halála okán, már egyre kevesebben emlékezhetnek rá személyesen, ráadásul ezek az emlékek sem a művésznő sok évtizedesre tehető zenitjéről valóak. Lassan legendává érett személye, anélkül, hogy pontosan és konkrétan ismerhetnénk a legenda mögött húzódó személy munkásságát, és bár több tucatnyi könyv, írás keletkezett róla, de egyetlen összefoglaló sem. Talán ez is sorsa a mitikus lényeknek. A ma, az egyre kevesebb számú érdeklődőjének csak sablonos lexikonjelzők maradnak róla, kiüresedő tartalommal, és őt is lassan utoléri a színművészet nagy betegsége, az egyre halványuló emlékezés. Mítoszként lebeg a valóság felett személye, afféle elérhetetlen abszolútumként, pedig neki is voltak esendőségei, és személyes varázsa, tüze, kétségek gyötörték premier előtt, szerényen meghúzódott, és zavartan belepirult, ha valaki felismerte az utcán, ugyanakkor derűs, vidám személye, gurgulázó nevetése sokakat elvarázsolt környezetében. Jelen összefoglalónkban igyekeztük a szakmai szempontokat egészségesen ötvözni a személyes megnyilvánulásaival, hogy túl munkásságnak egzakt ismeretén, mondatain keresztül ismét idevarázsolhassuk a ma emberének tündöklő lényét, megismerhessük a világról, a színészetről vallott vezérelveit, ami ma éppoly aktuális, mint 60-70 évvel ezelőtti riportjai idején.
Õ például soha sem írta le nevét másképp, mint Bayor Gizi. Ellipszilonnal. De már az 1930-as Színészeti lexikonban Bajor Giziről beszél Schöpflin, pontos jével... és azóta mindenki, még a róla elnevezett Színészmúzeum is így íródik, pontos-jével. Õt valószínű a legkevéssé sem érdekelte ez az egész mizéria, mi úgy gondoljuk emlékének ápolását, ott kezdjük, hogy rá való tekintettel ellipszilont használunk neve leírásakor - mi legalább is. De annál grandiózusabb személyiség volt, hogy külsőségekkel törődjék, sokkalta fontosabb az amit létrehozott és azóta is szent tűzként lobog láthatatlanul is a magyar színjátszás egén.
A Színművészeti Akadémián
Középiskoláit Budapesten végzi, s beiratkozik a Színiakadémiára. "...Papa nagyon könnyelmű ember volt, de ezt nem ellene mondom, hanem mellette. Sohasem ismerte a pénz értékét. Mikor például tönkrementünk, én éppen a negyedik felsőbe jártam az Angolkisasszonyoknál. Kitűnő alkalom volt nekem, hogy iskolát váltsak, beiratkoztam a színiiskolába, színésznő akartam lenni és sok pénzt akartam keresni. Szüleim nem tudtak elhatározásomról, pedig én már kétéves korom óta készültem erre. Később a színészet lett családunk megmentője, ebből éltünk... A felvételi vizsgán Szép Ernő "Gyermekjáték" című versét szavaltam. Mikor megtudták otthon, hogy színiiskolába járok, azt mondták, most járjam ki, de nagyon vigyáznak rám, mindig elkísértek, és mindig értem jöttek. Harmadéves koromban már szerepeket kaptam, "A kicsinyek" című darabban léptem föl először. Jókat írtak rólam. Mikor végeztem, a Vígszínházhoz hívtak, de Tóth Imre nem engedett."
Alighogy végez, a Nemzeti Színházban kap szerződést
A Színművészeti Akadémiát 1911-től 1914-ig végzi, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. Az első világháborút megelőző hetekben tartja a Színművészeti Akadémia a vizsgaelőadását, akkor Szigligeti Ede "Nőuralom" című vígjátékában, amelyben - ahogy a korabeli kritika emlegeti - "egy karcsú, fekete leányka" lép fel először és kelt feltűnést, akit Beyer Gizellának hívnak. Bánki Judit, Pécsi Blanka, Bodnár Jenő, Földényi László és Kiss Ferenc társaságában lép fel. A Színművészeti akadémián már 1914-ben tehát a Nőuralom vizsgaelőadásán már feltűnést kelt tehetségével, úgy hogy az iskola padból egyenesen a Nemzeti Színházhoz kerül, sőt még meg sem kapja a színiakadémiai oklevelét, máris szerepet ajánlanak neki Lucien Népoty "A kicsinyek" című darabjában, amelyet a Nemzeti Színház mutat be, 1914. április 24-én, annak a Csathó Kálmánnak a rendezésével, akivel gyermekkora óta egy házban lakik. Fennmarad az első interjú, amelyet a Magyar Színpad riporterének ad: "...én "A kicsinyek"-ben Villaret Fanny szerepét játszom, de nem tudom, mit mondjak róla, mert tőlem még sohasem kérdezett ilyet senki, és nem tudom, mit szokás ilyenkor mondani. Csak azt mondhatom, amit most a premier előtt érzek, mégpedig: hogy "A kicsinyek" a világ legjobb, legdrágább darabja, és a Fanny a világ legnagyszerűbb, legfontosabb szerepe, mert én játszom, és mert a Nemzeti Színház színpadán játszom először életemben..." - mondja az akkor 21 esztendős Bayor Gizi.
1928-1933-as, első pályacsúcs időszaka
Hevesi igazgató előveszi a Márkus Emília játszotta és mérsékelt sikert adó Barrie, skót szerző "Vén leányok" című melodrámáját, ezúttal Bayor Gizi és Uray Tivadar összjátékával viszik a korábbinál is nagyobb sikerre a Kamaraszínházban. Klabund "Krétakör" című darabjának Haitang nevű kínai lányát alakítja, ahogy az egyik kritikusa mondja: "Nem parádézott a szereppel: azonosult vele." Maga a szerző is hálás az előadásért, dicséri Bayor Gizi elmélyült europer játékát. Játssza Csathó darabjában, a "Lillá"-ban Vajda Júliát, Zilahy Lajos "Szibériájá"-ban Lizavétát - elmélyült, igényes darabok, Bayor Gizi lenyűgöző, a közönség és vele a siker mégis elmaradozik. Mást igényel a néző, mint amit kap a színháztól. Viszont osztatlan sikert arat Herczeg Ferenc "Déryné ifjasszony" című játékában, mint Déryné. Varsányi Iréntől veszi át a szerepet, ám több Varsányi Irén után játszott szerepet követően ezúttal a nagy elődnél talán mintha elsőbbséget szerezne, de mindenesetre méltó utódja a színpadon. A szerep másik nevezetessége, hogy Ligeti Miklós Bayor Giziről mintázza meg közismert és a Horváth-kertben felállított Déryné-szobrát, az előadás hatására. Az időszak következő nagy szerepe Zilahy Lajoshoz fűzi ismét. "A tábornok" Juditja eleve - mint mondják - Zilahy egyik legkövetkezetesebben végiggondolt nőalakja. Schöpflin Aladár szerint: "Bayor Gizi színésznői genialitása, lényének elragadó bája soha nem látott sokszínűséggel bontakozik ki szerepe folyamán." Csortos Gyulával (Tábornok) való összjátékát a magyar színművészet legjobb teljesítményei között emlegetik. Hevesi Sándor két kiemelkedő rendezése is Bayor Gizi nevéhez fűződik ekkor. Lessing születésének kétszázados évfordulójára megrendezi a "Barnhelmi Minná"-t Kazinczy Ferenc fordításában, ahol Minna szerepét adja Bayor Gizi "finom eleganciával, természetességgel, ahogy a virágból árad az illat" (egy kritikusa említi). A Nemzeti Színház színpadán ekkor adják elő először ezt a darabot! Egy másik Hevesi-rendezéshez, Dario Niccodemi olasz szerző "Hajnalban, délben, este" című virtuóz színpadi játékot igénylő darabjához fűződik nevezetes Bayor Gizi-alakítás. Az egy nap alatt játszódó kamaradarab Uray és Bayor kettősére épít. Annát és Mariót a véletlen egy kertben összesodorja, és pillanatok alatt szerelemre ébrednek. Hajnalban támad föl szerelmük, délben már megrettennek a szenvedély lángjától, este pedig el is égnek szenvedélyük tüzétől. Niccodemi darabjában pusztán felvázolja az alakokat - ám Bayor Gizi és Uray Tivadar olyan élettelivé varázsolják, hogy az már nem játék, hanem a néző szeme láttára lezajló valóság - vallja kritikájában Rédey, majd így folytatja -, "a két színpadi alchemistának sikerült a csekély súlyú flittert arannyá hamisítania." Az időszak másik kiemelkedő Bayor Gizi-alakítása a nagy költőóriás múzsájának, Szendrey Júliának megformálása, Herczeg Ferenc darabjának a címszerepében. Már az első jelentnél leírhatatlan hatású kép fogadja az előadás nézőjét: külsőleg valóságos Szendrey Júliát formál önmagából, megszólalásig emlékezetet az ismert Szendrey Júliáról készült kőnyomatra. Vonásai, ruházata, hajviselete, az a póz, ahonnét indítja a darab elején a cselekményt, zavarba ejtő módon emlékezetet az egykori múzsára. Ám nem csak külsőleg, hanem belülről is azonosul a kissé biedermeieres figurával. Normális körülmények között szavalni nem szeret, főképp kiállni pódium elé, ráadásul verseket tanulni... A színpadon elrejtheti személyiségét a színpadi alak mögé, csak intim társaságban oldódott némiképp, de idegen közönségnek a közelségét nem bírja, zavarja egyszerűen, meg különben sem szeret szavalni. Ám ezúttal, a "Szeptember végén" nem egy vers számára, hanem szerepének a része, bekapcsolható egy drámai helyzetbe, Szendrey Júlia életébe, személyes ügyévé lett a játszott alaknak, s már nem Bayor Gizi szavalja el, hanem Petőfi özvegye, kétségbeesett helyzetében.
Kitüntetései:
A Nemzeti Színház örökös tagja (1925)
Szabadságrend (1945)
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1947)
Kossuth-díj (1948)
Kiváló Művész (1950)
A Bajor Gizi Színészmúzeumot Gobbi Hilda alapította Bajor Gizi villájában. Célja az volt, hogy Bajor Gizi hatalmas hagyatéka ne szóródjon szét, s a népszerű színésznő páratlan pályafutását bemutassa a nagyközönségnek...
Az új állandó kiállítás középpontjában a Stromfeld Aurél úton álló ház áll: Gobbi Hilda különleges életpályájának fontos része volt a színészmúzeum megszervezése, a relikviák gyűjtése, a múzeum kialakítása. Éppen olyan fontos, amilyen fontos Bajor Gizinek a villa berendezése, s a villában művész-szalon létrehozása.
...... .............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 21:33:31, szerda
|
| |
| |
Ratkó József: Zsoltár
....
Az anyák halhatatlanok,
csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibirják
a világ összegyűjtött kínját
Ének Vikidál Gyula
Videó link Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 20:14:23, szerda
|
| |
| |
Kedves Maroka!
Nem tudom igazán, mivel érdemeltem ki azt, hogy barátja vagy a verseimnek. Mindenesetre azon nem csodálkozom, hogy ezt az anyagot összeszedted és megszerkesztetted, hiszen profi netes szerkesztő vagy.
Köszönöm szépen a munkádat, a hozzáállásodat, és ha valóban híve vagy a verseimnek, én örömmel veszem.
Igazán megleptél az érdeklődéseddel és az értékeléseddel, a netes varázslásod tudományában biztos voltam. Köszönöm a tiszta szándékot és az odaadó munkát
Szeretettel: Béla 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Barátaimtól elismerés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 18:10:47, szerda
|
| |
| |
Magyarország - Kazahsztán 16:5 Sanghaj VB
...... ...........
MAGYARORSZÁG-KAZAHSZTÁN 16-5 (4-1, 4-0, 3-2, 5-2)
Gól lövők:
Nagy V., Szécsi - Biros 3, Gór-Nagy, Hárai 1, Hosnyánszky 3, Kiss G. 1, Madaras 4, Steinmetz Á., Szivós 1, Varga II Zs., Varga Dá. 1, Varga Dé. 2.
GRATULÁLOK szép volt fiúk 
Teljes mérkőzés megnézhető MTV2 videó link
Link
1. forduló (július 18.)
3.30 Magyarország-Montenegró 11-10
4.50 Kazahsztán - Spanyolország5-18
2. forduló (július 20.)
Spanyolország - Montenegró 7-9
Magyarország-Kazahsztán 16-5
3. forduló (július 22.)
11.00 Magyarország-Spanyolország xx-xx
12.20 Kazahsztán-Montenegró xx-xx
Csoport állása - pont számok
1. Magyarország - 4
2. Spanyolország - 2
3. Montenegró - 2
4. Kazahsztán - 0
Meccs végi örörm
...... .........
A csoportmeccsek pénteki zárófordulójában, magyar idő szerint 11 órai kezdettel száll medencébe Kemény Dénes legénysége a spanyolok legjobbjaival. A négy kvartett első helyezettje egyenesen bejut a negyeddöntő mezőnyébe, míg a második és harmadik helyezettek egymás elleni párharcban, úgynevezett keresztbejátszással osztják el a maradék négy helyet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vízi sport |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 13:32:19, szerda
|
| |
| |
Levendula ház Tihanyban
...... .....
Videó link
Link
Nyitva tartás - Levendula Ház Látogatóközpont
2011. május 27. - augusztus 31. minden nap: 9:00-19:00;
szeptember 1. - október 31. minden nap: 10:00-17:00;
november 1.- 2012. március 31. Szo-V: 10:00-15:00;
2012. április 1.-május 31. minden nap: 10:00-17:00;
egyéb időpontokban bejelentkezéssel (min. 15 fő)
Belépődíj
Felnőtt: 800 Ft | Kedvezményezett: 600 Ft | Gyermek (4-14 éves): 400 Ft
Balatoni levendula
Videó link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 11:26:54, szerda
|
| |
| |
Kasza Béla
Egy anya és egy apa gyermekeként jöttem a világra több, mint öt évtizeddel ezelőtt, egészen fiatalon. Azóta kisgyerekből nagy gyerekké váltam, és ha az utóbbi évtizedet nézem, közeledtem a felnőtté váláshoz is, hiszen egyre kevésbé irányít a hit, helyét a félelem foglalja el. A természetbe menekülök a társadalom elöl, verseket pedig valamiféle kényszer hatására írok. Ez utóbbinak már hat ember örül, így hát én sem bánom.
Versei az alábbi linken:
Link
Vendégszerzők oldala
Link
Évszakok jegyese
Tavaszol a kert, tarka gondolat,
szellő libben a gyümölcsfák alatt.
Zümmög a napfény, dongó-ragyogás,
szorgos a gazda, veteményest ás.
Nyáron egész nap ölel a meleg,
kedvem folyóban, tóban őgyeleg,
sellőkkel flörtös táncokat járnék,
vén fűzfa tövén csókol az árnyék.
Színes az ősz, gyümölcsös, kedves,
lángmúlással szíven szeretget.
Léptem a hegyen, velem a párom,
gyalogló álom az ideálom.
Békés pelyhekben havazik a tél,
kristályt ringat egy hűséges levél.
Hófehér mosoly a meztelen csendben
Négy évszakkal járok szerelmes jegyben.
Kasza Béla Baja_könyvtár
...... ......
Az alábbi linken is sok verse található
Link
BalatonIwiw oldalon lévő versei az első három oldalon
Link
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-20 11:06:06, szerda
|
| |
| |
Vörösmarty Mihály: A tihanyi viszhang
Olvasható az alábbi linken
Link |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2011. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
413 db bejegyzés |
| e év: |
4538 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 10221
- e Hét: 33281
- e Hónap: 66435
- e Év: 300182
|
|
|
Offline
