|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2015-06-04 22:47:14, csütörtök
|
| |
| |
Videó Link
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.- Ezt a pár sort 1920-tól kezdve egész a II. Világháborúbeli orosz fordulatig kórusban zengte minden általános iskolás osztály a napi tanítás megkezdésekor és befejezésképpen.
- Papp-Váry Elemérné írta 1920-ban ezt az imát egy pályázatra Hitvallás címmel.
...... .....
A Rákosi Jenő által elnökölt bírálóbizottság Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) költőnő Magyar Hiszekegy című írását hirdette ki győztesnek az ima, míg az ismeretlen szerzőjű ,,Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" frázist a jelmondat kategóriában. Az ima a Trianon utáni korszak nemzeti imádsága, a jelmondattal együtt pedig a magyar területi helyreállítási igényt máig kifejező ,,himnusza", illetve jelmondata lett. Utóbbinak gyakori verziója, átirata még a ,,Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország", melyben az ,,egész" szót a ,,Nagy" helyettesíti.
Videó Link
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
"Ámen"
A magyar hitvallás videó Link
Varga B. Tamás: Magyar Hitvallás videó Link
Dalszöveg
1. Jaj én édes szép hazám, tevéled mit tettek?
Ezerfelé szakajtották a te drága tested.
Idegen uraknak nyögöd rabigáját,
Mondani se szabad néped igaz hitvallását:
Refr.:
Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában!
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában!
Hiszek Magyarország feltámadásában!
2. Könnyben ázó rónaság, amerre csak járok,
Népünk sírját nyomja sírva évezredes átok!
Átok arra mindre, aki ezt akarja
aki magyar, ameddig él, örökre ezt vallja:
Refr.:
3. Adják-veszik javaink, mintha övék volna,
A magyar nekik csak annyi, mintha nem is volna.
Szolganépnek béklyó a sorsunkra verve,
Verje meg a mi Istenünk, aki ezt engedte!
Refr.:
4. Mohács, Arad, Trianon a magyar keresztje,
ha így tűrjük, az leszen tán országunknak vesztje!
De vesszen inkább az, ki ellenünk támad,
Nem adom senkinek az én drága szép Hazámat!
Refr.:
5. Dicsőség az Istennek, dicsőség Hazának,
Szent István urunktól eredt nagy birodalmának!
Dicsőség a népnek, az ő hatalmának,
Dicsőség országunk dicső feltámadásának!
Refr.:
Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában!
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában!
HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN!!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Trianon Országunk feldarabolás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-04 20:44:27, csütörtök
|
| |
| |
A videón azt örökítették meg, amikor a kis tollas némi unszolás hatására vízbe merészkedik, és rádöbben: EZ AZ! A történethez természetesen a megfelelő, felemelő aláfestő zene is jár. Íme!
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai nap, hét képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-04 20:25:43, csütörtök
|
| |
| |
Forrás: MTI 2015-06-04
...... ..........
A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
- A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét ekkor hazánkkal, az Egyesült Államok kivételével (Woodrow Wilson amerikai elnök nem adta nevét ehhez a békéhez, az amerikai-magyar békeszerződést 1921. augusztus 29-én kötötték meg). Délelőtt 10 órakor - az aláírás vélelmezett időpontjában - a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
........
........
........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Trianon Országunk feldarabolás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2015. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
143 db bejegyzés |
| e év: |
3156 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5781
- e Hét: 28841
- e Hónap: 61995
- e Év: 295742
|
|
|
Offline
