|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2011-10-15 22:20:34, szombat
|
|
|
Gyulai Pál: Őszi délután
1865
Oh mi kedves őszi napfény!
Jőj a kertbe, jőj velem
Kies ősszel, délutánként
A sétát úgy kedvelem.
Halld a hulló lomb sóhaját,
Bús és mégis oly szelíd,
Nézd a napfény ragyogását,
Bágyadt, mégis melegít.
Halványul a kert viránya,
Mégis benne mennyi zöld;
Nyílik még egy-két virága,
S mily mosolygó arcot ölt.
Nem halljuk már a pacsirtát,
Mégis cseng-bong még a lég;
Meglebbenti a köd fátylát,
Mégis tiszta kék az ég.
Látszik, hallik az enyészet,
Mégis itt-ott mennyi báj!
Álmodozik a természet,
S elálmodja, ami fáj.
Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol vígan szedtük hajdan
A tavasz virágait.
Elhanyatlik ifjúságunk,
Itt van őszünk nem soká,
Bár nem érzi boldogságunk,
Szívünk nem gondol reá.
Oh de eljő észrevétlen,
Loppal lépve, csendesen;
Már fehérlik egy-egy fürtem,
Tied is fog, kedvesem!
De ne búsulj: akkor is lesz
A virányon enyhe zöld,
Meg-megcsendül egy édes nesz,
Fel-felvidul ég s a föld.
Nyílik akkor is virágunk,
S a hervadó levelen
Ott ragyog meleg sugárunk,
Örök fényed, szerelem!
|
|
|
1 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 21:28:31, szombat
|
|
|
Jószay Magdolna /Magdileona/: Oson az ősz
Megkérdeztem a fákat:
vége-e már a nyárnak?
Aranylevél hullt lábam elé,
látom, ez már a válasz...
Megkérdeztem a felhőt:
szelet hoz-e vagy esőt?
Hűvös vízcsepp hullt fejemre,
jelezve: közel az ősz.
Megkérdeztem a fecskét:
őrzi-e még a fészkét?
Üres a fészek, hosszú útra
húz Délre a fecskenép.
Megkérdeztem az árnyakat:
mért nyúlnak hosszan a fák alatt?
A lemenő Nap fénye felelt...
más szögből vöröslik, simogat.
Megkérdeztem a Holdat,
miért is ébred hamarabb?
De hisz´ fenn kell lennie az égen,
ha már elszunnyad a Nap.
|
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 21:07:38, szombat
|
|
|
Videó link
Link
Őszi levél egyedül száll a réten át,
Párjára sosem talál, bármerre is jár.
Rád vár, siess, rád vár,
És sír már, hogy is látnád,
Kit elhagytál oly könnyedén.
A fényes napot felváltják a sötét éjszakák,
S a kisleány még most is vár egy hosszú év után.
Rád vár, siess, rád vár,
És sír már, hogy is látnád,
Hisz szeretni nem is tudsz talán.
A kislány lassan elfelejt, s új fiút keres.
Már mennél hozzá szívesen, hogy őszintén szeresd.
Ő vár rád, titkon vár rád,
S te ott állsz, mint egy bálvány,
Mert nincs erőd hívni a lányt.
Indulj el végre, és mondd, hogy kedveled,
Majd átkarol téged, élni sem tud, csak veled,
Úgy szeret...
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 20:57:13, szombat
|
|
|
Bajza József:: Őszi dal
Köd borong, száll a daru
Zúgva fenn az égen;
Száll s meleg hazát keres
Déli messzeségen;
Néki ott virít a hon,
Hol nincs tél az ormokon.
Sárga a virágbokor,
A lomb hervadó;
Amit látsz, ó, föld fia,
Hamvatag, mulandó.
Gyarló létből a kebel
Jobb hazába esdekel.
Szív, beteg szív, itt az ősz
lombjaid lehulltak,
S többé földileg neked
ők ki nem virulnak:
De ne szálljon bú reád:
Lelsz te is majd más hazát
|
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 19:51:21, szombat
|
|
|
Dsida Jenő: Zúg az őszi szél
Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.
Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
duruzsoló, piros, érett meséket:
fehér időkre kellenek.
Gondjainkkal megtömjük a kályhát,
- hiszen annyi van, annyi van! -
rövidke négy hónapig, öt hónapig
bizton eltartanak.
Vacogva megcsókoljuk egymást.
Aztán egy egész lompos fenyő-erdőt
húzunk magunkra takarónak:
Téli álomra térünk |
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 19:24:21, szombat
|
|
|
Weöres Sándor: Őszi melódia
Hüvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bujnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbujnak már a vének,
hüvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.
A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
kékre csipik az esték.
Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.
Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hüvös és öreg az este.
|
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 19:12:21, szombat
|
|
|
Tobai Rózsa: Ismerkedés a neten
2011.10.08.
A gépen keresztül, tudjuk más a beszéd,
Hisz nem láthatod a partnerednek szemét.
Nincs hang, arc, se valós személyiség,
Nem lehet köztünk semmi érzékiség.
Társalgásunk eszköze egy betű, vagy jel,
S egymást szórakoztatjuk a történeteinkkel.
Vajon meglátjuk-e egymás ez kérdéses?
Mert így ez az egész olyan mesterséges.
Láthatod, hogyan mosolyog, vagy sír a másik,
Ha ő a másik oldalon webkamerázik.
De bármennyire is jó minőségű a képed,
Sajnos a kamera, s mit benne látsz, téved.
Nem veszed észre mi a másik szívéből fakad,
Mert ő a kamera túloldalán marad.
Te is rejtve maradsz a monitor mögött,
S csak görnyedsz magadban a billentyű fölött.
|
|
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 16:58:56, szombat
|
|
|
Juhász Magda: Eljött az ősz
Nézd kedvesem, eljött az ősz
a fákon már szélvihar táncol,
és udvarunkban a sok dió
csörögve hull, a fáról.
Háztetőnkről galamb figyel,
és amint a dió megreped,
csendesen suhanva felkapja,
s viszi a dióbelet.
Az utcákon sietve járnak,
bár az őszi nap tüze heves,
októberben nehéz elhinni,
hogy ily nagy meleg lehet.
Esőt várunk, de hiába
száraz a kertünk, és a liget,
kókadtan lógnak az ágakról,
a fonnyadt falevelek.
Felettünk ragyog az égbolt,
talán a nyárról mesél nekünk,
de utat tör magának az ősz,
hiába reménykedünk.
Nézd kedvesem eljött az ősz,
talpunk alatt az idő pereg,
fagyot hoz felénk az őszi szél,
de nem győzhet szíveink felett.
|
|
|
1 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2011-10-15 16:55:42, szombat
|
|
|
Juhász Magda: Őszi hangulat
Csendes az este, csendes a hajnal,
nem ébreszt már a madár se dallal.
Dermedt a szívem, jéggé fagyott,
a sok virág is mind itt hagyott.
Borús az égbolt, eső csorog,
magányos szívem rá fel-felzokog.
|
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
233 db bejegyzés |
e év: |
4538 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 7396
- e Hét: 30456
- e Hónap: 63610
- e Év: 297357
|
|
|