|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 22:04:51, kedd
|
| |
| |
Forrás:
Link
Nobu Matsuhisa japán származású, világhírű séf
Nemzetközi étteremlánccal rendelkező üzletember keze alól került ki, akit egyszerűen csak a keresztnevén: Nobuként emlegetnek az ínyencek. Több forrásból táplálkozó stílusában japán és dél-amerikai (főként perui és argentin) ízek alkotnak harmóniát.
Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy mesterségének egyik fontos eszköze: a kés szimbolikus ábrázolását is felismerjük grafikumában.
Ars poeticáját, melyet honlapján ismertet, így fogalmazza meg: Az ételt áthatják az érzések és a szakács személyisége. Biztos vagyok abban, hogy ha mindenben követed az utasításaimat és pontosan méred ki az alapanyagokat, akkor sem tudod ugyanazt az eredményt, ugyanazt az ízhatást elérni, mint én. Mert én mindig beleteszek valami különlegeset az ételeimbe: a szívemet - vagyis a kokoro-t, ahogyan Japánban mondjuk -, és neked is ugyanezt kell tenned, amikor főzöl. Számomra a főzés elsősorban arról szól, hogy mindig meg tudjam lepni valamivel a vendégeimet és hogy segítsek nekik felfedezni saját rejtett "ízeiket". Hogy minden egyes tálon keresztül, amit elkészítek, ott legyen szívem-lelkem: a kokoro-m.
A fotóról kiemelt és kinagyított aláírás talán legfeltűnőbb eleme a már említett késforma, amely grafológusszemmel nézve egy óriási felső zónás hurok. Ez hatalmas élményterületet mutat az intellektuális szférában - az aláíróból nem hiányzik a fantázia és fontos számára, hogy amit csinál, azt nagyon tudatosan és megfelelő ismeretek birtokában tegye. Ezzel egyben hitelesíti is tevékenységét a külvilág előtt: a méretes, jobbra irányuló hurok egyfajta védőernyőt is képez a "márkanévvé" vált, és az egyértelműsítés kedvéért csupa nyomtatott nagybetűvel írt NOBU szó fölött.
Érdekes, hogy mind vezeték-, mind keresztnevét határozott vonallal áthúzza a mesterszakács. Vajon ez a kötelező japán udvariasságból adódik csupán, amely szerény, sőt a mi szemünkkel nézve már-már alázatos viselkedést követel? Biztosan ez is igaz, de a grafológus úgy gondolja: az írásban nincsenek véletlenek. Minden bizonnyal olyan emberről van szó, aki képes hatást gyakorolni környezetére és kellő magabiztossággal halad céljai felé (hiszen az aláírás mérete, lendületes, határozott vonalvezetése, valamint a csupa nagybetűvel leírt keresztnév és a célirányos késforma sem kelt bennünk olyan benyomást, hogy készítője visszahúzódó, tétova személy lenne), de a "vonalak mögött", a háttérben akar maradni.
...... ..........
Ételein keresztül üzen önmagáról a külvilágnak úgy, hogy azzal az általa kívánt képet közvetítse. Igazi énjébe, intim szférájába nemigen engedi betekinteni környezetét. Ugyanerre utal az áthúzó vonalak hosszúsága is. Az egyik balra, a másik jobbra, túl is nyúlik a leírt szavakon - biztosítva, hogy mások ne jöhessenek túlságosan közel hozzá...Ugyanakkor, az ilyesfajta áthúzások a legmagabiztosabb fellépés és a leglátványosabb eredmények ellenére is felvetik a kérdést: legbelül, valójában mennyire érzi érvényesnek magát az, aki így jeleníti meg a személyiségének lényegét sűrítő aláírását...?Aki tulajdonképpen "saját magát" húzza át egy tollvonással...?
Az áthúzott nevek mindemellett azt is kifejezhetik, hogy leírójuk, félretéve saját pillanatnyi igényeit, teljesen átadja magát egy számára fontos ügynek - ami ez esetben minden bizonnyal a nagy sikerrel gyakorolt hivatás.
Budapesti étterme:
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: receptek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 21:24:07, kedd
|
| |
| |
...... .....
Sajnos a hétvégén vége lesz a finom jó időnek. Megérkezik a hűvös őszi idő. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai nap, hét képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 20:47:27, kedd
|
| |
| |
Tóth Árpád: Szeptemberi szonet
Szeptember szép szultánja, Ősz, pompás, buja zsarnok,
Már vár a hódoló táj; a zöld és elviselt
Kaftánú bús tuja mind furcsa dervised,
Mind mélyen hajladoz, s halkan imázva mormog.
Sárga selyemben várnak a szép, hervatag ormok,
Rabnők, kiket elgyötresz, s kik engedelmesek;
S te jössz, puhán s pompázón, s gyűrűfényes kezed
Aranyos reflexétől a tiprott fű is csillog.
Ki gőggel és egykedvűn, de fénylőn s mégis áldva
Ölsz meg mindeneket, hervadás padisáhja,
Köszöntelek e szirtről, leghívebb dervised.
Hatalmas úrkezed ereszd vállamra keggyel,
S ha térdre tör hűs súlya, szólj halkan: most eredj el,
S átkos, dús ajándékul az őszi bút vigyed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 19:55:53, kedd
|
| |
| |
Kasza Béla: Egy hordó bor
Fények pásztázták az ódon falakat,
a tőkék közt tücskök heverésztek,
vággyal az október dalra fakadt
és tántorgott kissé, akár a részeg.
A jeles őszidő már szüret után járt,
vörösült bele a szőlőlevélbe,
kondult egy harang, hallgatták a fák,
s a hordó teli volt a gazda szívével.
Imára kulcsolta durva tagadását
a szőlész ember, két kezébe fogta.
A nap-kövér fenti fény szórta áldását,
megvénült, szikkadt arcába ragyogta.
Így telt a délután, ő csak egyhelyben állt,
szél hozott jó estét a diófa alá.
Picit sem érezte, hogy szelíd szíve fájt.
Derűvel fogadta az altató halált.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 19:28:04, kedd
|
| |
| |
Kasza Béla: Őszi szerelem
Október betoppan s a nyarat itt találja,
kinek zöld még lenge, falatnyi ruhája.
Rozsdátlan, színtelen, mintha nem ősz lenne,
a napba néz, gyúlik könnyű szerelemre.
Szíve fodrosodik, édes, mint az álom,
szótlan szél mosolya ragyog a faágon,
ahol a napsugár csókban fürdik éppen,
mámora ott lebeg magasban és mélyben.
Október, nyárünnep, így köszön az Isten,
én is dédelgetem minden apró kincsem.
Nyílik a csicsóka, szoknya-szirma bájos,
megdobban a szívem, olyannyira lányos.
Itt hát a szerelem, nekem is virágzik,
hiába is kínálnak helyette bármit!
Jöjjön vadóc öröm vagy szelíd szenvedés,
ragadjon el táltos, szédült, új szenvedély!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 18:37:58, kedd
|
| |
| |
Margitsziget - rövid leírása
Hossza: 2,8 Km
Szélessége: 500 m
Területe: 96,5hektár
Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja. A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta. Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává.
1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is. Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet.
1876-ban például a Vasárnapi Újság így írt: ,,A szép szigeten alig van itt-ott egy kis pázsit, fehér homok borítja a talajt, néhol két lábnyi magasságban. (...) Hanem az iszap eltávolítása nagy dolgot ad. Nem is hordják el, hanem a fáktól tisztes helyeket fölszántják, hogy a homok alá kerüljön s a termőföld felszinre jusson, aztán fűmaggal vetik be. Ahol mélyebb a homok, hogysem eke bejárná, ott árkot ásnak, s a kiemelt föld helyébe a homokot teszik."
A további árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték. A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.
1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.
Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly, Korányi Sándor, Szarvas Gábor, Jászai Mari, Wekerle Sándor, akiket követ egy későbbi nemzedék:Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos, Krúdy Gyula és Szerb Antal, aki Budapesti útikalauz marslakók számára című művében így írt a szigetről, bevezetve Arany Jánosról írandó szakaszát: ,,Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is."
Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének. A törökök, valószínűleg az ott élt és a magyarok által sűrűn emlegetett, de onnan elmenekült apácák után Lány-sziget, Kyszadaszi néven emlegették, ha szó esett róla. A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete ,,annak előtte mondatik vala Nyulak szigetének". Az Insula leporum valóban fordítható így is a latin lepus ('nyúl') szó alapján, de a szerkezet származhat a lepor ('ékesség, dísz') szóból is, ez esetben jelentése: Ékességek szigete. Torgmayer Ottó régész szerint a nyulak szigete elírás is lehet, hiszen a latin név egy betű kihagyásával (hibás másolásával) keletkezhetett a leprások szigete latinul: Insula leprorum szóból is. Az itt épült ispotályok és a terület várostól elszigetelt volta valószínűsíti a régész feltevését.
A 19. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezik, bár egy ekkor írt cikkben még megemlítették korábbi nevét is (Nádor-sziget), amely József nádor élete végéig (1847) használatban maradt.
Közigazgatási értelemben (mint városrészt) egybeírják, természetföldrajzi értelemben (mint szigetet) pedig kötőjellel. Ha nem lehet eldönteni, hogy melyik értelmezésről van szó, hagyományosan az egyszerűbb megoldást, az egybeírást javasolják. A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt.
Hét vezér platán fa, kb 140 éves. /Én a fótóimnál 7 ágú fának írtam/
...... ..............
Idézet Krúdy Gyula: Szent Margit, Szent Margitsziget, 1927. Nagyboldogasszony napján c. írásából
Sodródik az aranylevél, futamodik lábunk alatt a Hét Vezérek fájának termése, mert rendszerint ez a vén fa kezdi meg leghamarább hullajtani platánleveleit, mintha már nem bírná őket vénségére eltartani. Igaz, hogy nagyon öregnek mondják őkelmét, hétágú törzséből napjainkban már csak három van meg, a többinek a helyén szurkos homok vagy odú, amelybe játékos gyermekek üldögélnek, mint valami bölcsőbe. És a vén fa ringatja felettük sárguló, ritkuló lombjait mindaddig, amíg egyetlen levél lesz az ágain. Persze észak felé kopaszodik leghamarább a vén fa, mert arról kapja ama hideg szeleket, amelyek mindig ellenségei voltak a fáknak és virágoknak. Az öreg áll, halkan rezeg, mint a csendesülő, búcsúzkodó szív, pedig én úgy nézem, hogy ebben a vén törzsben még mindig annyi életerő van, hogy valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk. Bólongathatsz öreg, másodpercenkint szórhatod alá búsult leveleidet, mint halk mondanivalókat; én már nem hiszek neked, még ha nyugdíjasságodban azt is megengedted magadnak, hogy a sziget fái között legkésőbben keljél fel tavasszal, és nyár vége felé leghamarább menj el aludni. Soká, nagyon soká élsz te még itt, a vén kastély előtt. Favágó nem meri reád emelni fejszéjét, mert nagy és dicső múltad miatt kegyelmet kaptál arra az időre is, amikor már egyetlen levelet sem tudsz hajtani."
Magyarország legnagyobb, nyaranta zenélő szökőkútja a Margit-sziget déli részén. Átmérője 36 méter, a középső vízsugár több mint 25 méteres magasságba szökell fel. A Margit-sziget két zenélő kútja közül a délit, amely a Margit híd felőli oldalon helyezkedik el, 1962-ben adták át. Magyarország legnagyobb zenélő kútja. (A másik zenélő kút az Árpád híd felől érhető el.) A vandalizmus miatt 1999-re teljesen tönkrement. A 2002-es felújítás után újra szórakoztatja és hűsíti a szigeten sétálókat. A Margit-szigeti zenélő szökőkutat minden tavasszal hozzák működésbe, május 1‑jén, és őszig működik minden év október 31‑éig; műsorában negyedóránként hangzik fel egy zenei blokk. A kút vizében tilos a fürdés.
...... ........... .....
Videó link:
Link
Palatinus strand
1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt. A Margitszigeten, természetvédelmi területen található strandfürdő Duna-parti strandként 1919-ben nyitotta meg kapuit. A nagymedence megépítésével 1921-ben alakult át strandfürdővé. Nagy népszerűsége miatt bővíteni kellett, ezért 1937-ben építészeti pályázatot írtak ki, amelyen Janáky István terveit fogadták el. Ezek alapján készült el a mai létesítmény, melynek medencéit a Szent Margit sziget termálforrásai táplálják. A 80-as évek második felében öt pályás csúszdát építettek. A hullámmedencével rendelkező ligetesített strandfürdőt a magyarok mellett sok külföldi vendég is felkeresi. Sportpályák és gyermekjátszóterek is kitűnő kikapcsolódási lehetőséget kínálnak minden korosztály számára. 2002-ben a strand medencéit korszerűsítették, vízszűrő-forgató berendezéssel látták el. Az úszómedencét háromrészesre alakították: úszó-, élmény- és strandmedencévé. Ezek közül az élménymedence nyakzuhannyal, pezsgőztetővel, sodrófolyosóval várja a fürdőlátogatókat..
...
Zenélő kút
A sziget északi végén lévő Zenélő kút, amely Bodor Péter székely ezermester kútjának hű másolata. A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható. Emléktábla feírata: ,,E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Főv. Közmunkák Tanácsa (1935-36). Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954)." A kút 1936-ban keletkezett, és a már elpusztult, korábbi székely Bodor-kút mintájára építették fel. Kör alaprajzú emelvény oldalába építették, melyre két íves lépcső vezet, és oszlopok tartotta kupola koronáz. Ennek tetején az aranyozott Neptun-szobor egy nap alatt körbeforgott. A víz hajtotta szerkezet minden órában dallamot játszott. Mai felújított állapotában, bár nem az eredeti szerkezettel, ismét zenél a kút. A zenélő kutat Bodor Péter székely ezermester építette 1816 körül, a mostani ortodox katedrális lépcsőzetének helyén állt. A zenélő szerkezetet a víz hajtóereje működtette. A kupola tetején egyesek szerint Apolló, mások szerint Neptun szobra állt, aki szigonyával mutatta az időt. Az ország első köztéri zenélő órája 1836-ig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a tetején álló szobrot. 1911-ben bontották le, majd pontos mását 1935-ben Budapesten, a Margitszigeten építették fel
...... ........... .........
Videó link
Link
Japán kert
A japánkert a margitszigeti szabadtéri színpad mögött található. Tórendszert alkot, ahol a tavak csatornákkal vannak összekötve, vizükben tavirózsákkal, aranyhalakkal és teknősbékákkal. A kertet kanyargós, kis ösvények keresztezik, többszáz éves fákkal és örökzöldekkel övezve.
...... ........... ........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-04 18:19:27, kedd
|
| |
| |
Citadella, - Gellért hegy.
...... ........... .........
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták. A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó I. Sándor orosz cár , I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel , akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyre az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest-Buda köré - célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda [2] [3]és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az ,,utolsó védőbástyát". A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját a gyűlölt osztrák erőd, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság.[4] Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944-45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, melynek nyomait még napjainkban is jól lehet látni. Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi szoborparkba. Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a ,,Budapest anno" fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a 19. század végéig.
A Citadella déli falának részlete
...... ........... ..........
A Szabadság-szobor főalakja, amelynek modellje Thuránszkyné Gaál Erzsébet volt.
...... ...........
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet ,,felszabadítás" átértékelése után a szobor együttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik[1] a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből
...... ............
Története
Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette. Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását. (1945. évi IX. törvény a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről) A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellért-hegyre, a méretét pedig 8-10 méterről csaknem 35 méterre. A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint ,,a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte az emlékművet[1], amelyet ,,Magyarország felszabadításának napja" második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak A Horthy-legenda: Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült; elhangzott például Szentjóby Tamás a ,,Szabadság lelkének szobra projektről" készült dokumentumfilmjében is. A legendát ismételte Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád! A szúnyogok című filmje, amely azzal végződik, hogy a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról ordibálnak, hogy miféle szabadságszobor ez, ezt ,,a kis Horthynak csinálták".
Ugyan Kisfaludi Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el, és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt, és tiltakozott ellene. Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Strobl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez
A Szabadság-szobor 1990 után
A rendszerváltás után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak.
A szoborcsoportot csak megfelelő átalakítással és új tartalommal történő ,,feltöltéssel", átfogalmazással lehetett megmenteni. Helyén maradását részben egy, a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló ,,Szabadság lelkének szobra projektnek" köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra ,,szellemruhát" öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve.
Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. A szobor fő alakjának eszmei átfogalmazására Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje tett javaslatot, melyet Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete jóváhagyott. A szobor új eszmei tartalma méltóan fejezi ki a magyar nemzet 1100 éves- és más népek történelmi hőseinek megbecsülését és tiszteletét, amely szöveg a talapzaton ma is olvasható: ,,Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért
...... ........... ......
Gellért hegyről bővebben az alábbi linken
Link
Gellért hegy vízesés az alábbi linken
Link
...... ..............
Szent Gellért Püspök az alábbi linken
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
233 db bejegyzés |
| e év: |
4538 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 34986
- e Hónap: 68140
- e Év: 301887
|
|
|
Offline
