|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:48:27, péntek
|
| |
| |
Hamarosan ütni fog az igazság órája
Május 1-jén hatályba lép a földtörvény, amit újabban földforgalmi törvénynek is neveznek. Ebből nagyon komoly baj lesz, mert a magyar termőföld nincs alkotmányos védelem alatt, de nincs védelem alatt a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj sem!
A termőföld május 1-jétől szabad préda lesz, jönnek a külföldi pénzes zsákok az Európai Unióból és társult képződményeiből. Amiről sok magyar honfitársunk még nem is tud, veszélyben lesznek a zártkertek is, mert a törvény azokra is vonatkozik. Az állami tulajdonú termőföldekhez szinte csak a Fideszes kebelbarátok juthattak hozzá, legalábbis nagy tételben. A kishantosi biogazdaság tönkretételéről egy korábbi cikk elérhető ITT !
Aztán a választások után néhány nappal beindult az előző bérlők általi vetés kiszántása, okozva ezzel cirka 160 millió forint kárt! Hogy lesz-e felelőse ennek a dicstelen tettnek, az nem valószínű.
Nincs alkotmányos védelem alatt a termőföld, a vízbázis, az egészségünk és a nyugdíj, de védelem alatt ál a hatalomnak oly kedves egykulcsos adó, amelyen gyerekszámtól függően havi 200-500 ezer forinttal jól jártak. Nemrég kiderült, hogy már 16 százalék adót se akarnak fizetni a magas jövedelmű hatalomék, már arra hajtanak, hogy csak 9 százalékos legyen az adó mértéke. Eddig 450 milliárd forint adóbevétel esett ki az egykulcsos adó miatt, amit a kis keresetűektől vontak el a világ legmagasabb áfájával, sok megszorító csomaggal és rengeteg különadóval, amit ugyan a multikra és a bankokra vetettek ki, de azok azonnal tovább testálták ránk.
Sok nyugdíjas honfitársunk állt be a rezsiharcosnak a Fideszt támogató csapatba. Most aztán a rezsicsökkenésre hivatkozva elmondja a statisztikai hivatal, hogy nincs infláció, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz nyugdíjemelés. Bár ha a boltba, vagy a piacra mész vásárolni, nem ezt tapasztalod.
Egy nyugdíjszakértő szerint nagyon fog hiányozni a nyugdíjalapból az a 3000 milliárd forint magán-nyugdíjpénztári pénz, amit államosított a hatalom. Mivel adóként szedik be a járulékokat, az bizony más célra is felhasználható! A nyugdíjemelés az infláció függvénye. Mivel az állam statisztikai hivatala ki fogja mutatni, hogy nincs infláció, vagy alig érzékelhető a mértéke, nem fog nyugdíjat emelni! Ezen aztán több százmilliárd forintot meg lehet évente spórolni, és oda lehet adni a már amúgy is agyondotált minisztereknek, államtitkároknak, egyéb hatalmasságoknak. Mindig azoknak, akik már amúgy is agyon vannak dotálva. Nesze nektek nyugdíjas rezsiharcosok!
Az alacsony jövedelemmel rendelkezők az áldozatai a rezsiharcnak, nyertesei természetesen a gazdagok. A kistelepülésen élők nem gázzal fűtenek, hanem fával és szénnel. Ők nem veszik észre a rezsicsökkentést. A Fidesz 2010-13 között annyiszor emelte a rezsit, hogy még mindig nem vagyunk a 2010-es szinten. Ráadásul a világpiaci ár csökkent, de ettől még jól hangzik a rezsiharc szlogen, és meg is lehetett vele szerezni megint a kétharmadot! Most azonban az ukrajnai helyzet miatt lehet, hogy komoly gond lesz a földgázzal. Óriási hiba, vagy inkább bűn volt import gázra alapozva bevezettetni a lakossággal (kedvezményes hitellel!) a földgázt.
Egyre több honfitársunk várakozik az út szélén. A devizahitelesek számára sincs megoldás, ráadásul április 30-ával vége a kilakoltatási moratóriumnak...
Sok magyar fiatal hagyja el az országot a kilátástalanság miatt. Létszámukat 500 ezer főre becsülik. Ők Orbán Viktor miniszterelnök szerint kalandvágyból mennek el. Jövedelmük egy részét hazautalják az itthon tengődő hozzátartozóknak, amelyen nagyot kaszál az állam is, de az igazi óriásit a bankok. A Zuhanyhíradó szerint az új Fidesz-kormány meg is fogja őket adóztatni.
Hány bőrt lehet még lehúzni a magyar átlagpolgárról és az egyre szegényedő rétegről? És meddig szakadhat el ennyire a hatalom emberileg is, jövedelmileg is a társadalomtól? A választási eredmény azt vetíti előre, hogy SOKÁIG!
Eddig lehetett összevissza beszélni arról, milyen jó az ország helyzete, de az igazság órája az új parlament megalakulásának napján ütni fog! El kell mondani az ország VALÓS helyzetét! Ezúttal ez nem őszödi, hanem felcsúti beszéd lesz. Hogy sok öröme nem lesz benne Magyarország polgárainak, az bizony előre borítékolható! A kormányzat óriási költekező kedve és korrupciós szokásai miatt újabb megszorítások következnek. Bár ne lenne igazunk...
Békéscsaba, 2014. április 17.
Anton - sokkaljobb.hu
Emlékeztető: "A nép, amely szélhámosokat, tolvajokat, árulókat választ meg, nem áldozat!! CINKOS!!" (George Orwell)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:45:47, péntek
|
| |
| |
Minden AZ, aminek ŐK MONDJÁK!
Posted on 2014/04/18 Szerző: Admin
A Pancho Aréna fölhúzásának 3,8 milliárd forintos költségéből 2,7 milliárdot az úgynevezett látványsportágak támogatóinak társaságiadó-kedvezményt nyújtó program (TAO) keretében hívtak le.
mai1Hétfőn a névadót is kicsomagolják
Igaz, ez csupán a centerpályához kapcsolódó összeg, a felcsúti akadémiát működtető alapítvány további milliárdokat költött az élő- és műfüves játékterek kialakítására, valamint ,,utánpótlás-nevelési feladatok" ellátására.
Mindennek ellenére Orbán Viktor, az akadémia alapítója, valamint az intézmény is rendre arról tájékoztatja az érdeklődőket: nem közpénzből finanszírozták a stadionfejlesztést. Ez az állítás viszont csupán abban az esetben lehet igaz, ha a TAO-projektből származó summát nem tekintjük közpénznek.
Márpedig az közvetett állami támogatás. Ezt igazolja az is, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség a TAO-t értékelő összegzésében így fogalmaz: ,,A programot az Európai Bizottság az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályozásokkal összhangban lévőnek találta és jóváhagyta."
Egy másik helyen pedig a ,,Közpénzek a futballban" cím alatt tárgyalja - a közvetlen költségvetési támogatás mellett - az adókedvezményt. Az már csak a hab a tortán, hogy a sportpolitikai elöljárók újra és újra az állami szerepvállalás emblémájaként említik a TAO-t.
mai2A tetőről szinte az egész birodalom belátható
Minthogy az állam magánadományokat nem kínál, két eset lehetséges: vagy a TAO-rendszerhez nincs semmi köze, s akkor a politikusok ok nélkül kérkednek vele, vagy mégis csak közpénznek tekinthetők az átengedett forintok, amelyekből - a többi közt - a felcsúti aréna is elkészült.
A beruházás pénzügyi részletei az adományozók oldaláról is sajátosak. Elvégre nem könnyű racionális magyarázatot adni arra, hogy megannyi nagy cég éppen a felcsúti sportszervezetet támogatja.
Márpedig a Fejér megyei akadémiát kitömik szépen, amire szüksége is van, mert a grandiózus fejlesztéshez jelentős önerőt is muszáj felmutatni: a pályázóknak - tárgyi beruházások esetében - a költségek harminc százalékát kell vállalniuk. Azaz a felcsúti kandidatúrákhoz milliárdos összeg előteremtésére volt szükség.
Ennek egybegyűjtése nem lehetetlen, ha egy sportszervezetnek módfelett gáláns szponzorai vannak. A felcsúti akadémia honlapjának tanúsága szerint a segítő szándékú vállalatok között föllelhető az OTP, a MOL, a takarékszövetkezeti integrációt ritka kivételként túlélő Duna Takarék, továbbá a Közgép, a CBA, az újdonsült sokmilliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., a Hír TV, de magánemberként még Simicskó István sport-szakállamtitkár is föltűnik a sorban.
Igaz, az nem unikum idehaza, hogy nagy cégek - marketingszempontból értelmezhetetlen módon - minimális reklámértéket sem hordozó csapatnál tűnnek föl. Emlékezetes: az akkor még a futsal NB II Nyugati csoportjában - mások mellett az Asterix SC Érddel, az ELTE-BEAC-cal vagy az Örkénnyel - rivalizáló, ám Szijjártó Péterrel ,,megerősített" dunakeszi együttest a Közgép, a Porsche Hungária és a TEVA patronálta.
Nyilván nem létezik az a direktor, aki szakmai alapon indokolni tudná a szerepvállalást, így csupán politikai magyarázat kínálkozik a ,,befektetésre". Az pedig arról szól, hogy politikusok közhatalmi szerepüket használják fel arra, hogy magánérdekeiket érvényesítsék.
felcsúti megjelenés azért is különös, mert utánpótlásrészlegek a legritkább esetben hívják fel magukra a társaságok figyelmét. Még csak azt sem lehet állítani, hogy a Puskás Akadémia uralná az ifjak bajnokságait. Az U16-osok között az Honvéd vezet a Győr előtt, a Felcsút a negyedik helyen áll.
Az U17-eseknél óriási fölénnyel első a Puskás a Honvéd előtt. Az U18-asoknál a Honvéd a listavezető, a Puskás a harmadik. Az U21-esek mezőnyében a Videoton az ötödik, a Felcsút kilencedik. (Az NB I-es első csapat meg ,,túlkorosokat" igazol, amilyen a sokat megélt, de vajmi kevés sikert arató Czvitkovics.)
Ennek alapján néhány más intézmény sem tetszik kevésbé ígéretesnek, mint a Puskás Akadémia.
mai3A Szent Hely Valódi Szentélye. Nem a miniszterelnökségé!-a Nemzet Patkányáé.
A számok alapján viszont a TAO-ból 6,8 milliárd forintot kasszírozó felcsúti alapítvány dominanciája vitathatatlan. Már-már dermesztő adat, hogy a szervezet - a saját honlapján közzétett TAO-kérelme szerint - hét milliárd forintos bevétellel kalkulált 2013-ra. (Ha a stadionra kapott summát levonjuk, akkor is óriási a büdzsé.)
A TAO-pénz mellett 185 millió forint közvetlen állami támogatás is szerepel a táblázatban, a magánszektorból származó forintok összege pedig két milliárd forint. Ez önmagában több, mint - a Felcsúttól elválaszthatatlan Videotont kivéve - a legnagyobb költségvetésű NB I-es csapatok büdzséje...
Hogy mire költenek még? Az MLSZ 2013. októberi határozata szerint a TAO-projekt keretében hozzávetőleg fél milliárdot szánhattak a stadionhoz tartozó parkoló kialakítására, valamint a pályához vezető utak felújítására. Ezen kívül 341 millió forintból rendezhették be az arénát, s 74 millióért vehettek egy Scania típusú autóbuszt.
Beépített fékkel.
(NOL)
Bal-Rad komm: “Beépített fékkel."-bár ez csak a buszra vonatkozik. (De mi lenne, ha abban nem lennének beépitett fékek?)
Merthogy a döbrögista horda féktelenül garázdálodik mindennel, ami még ebben az országban föllelhető, vagy ide bármilyen jogcimen érkezik.
Megmagyarázzák, hogy a közpénz a nem közpénz! Amit egyébként adóként kellene befizetni de az adóalany ha más jogcimen annak egy részét nem adóként fizeti-az akkor spottámogatás. És nem közpénz. Igaz, kötelezően kell fizetni-de van választási lehetőség.
Úgyhogy a TÁMOGATÁS az nem közpénz! A Döbrögista horda szerint.
Márpedig a gyakorlat Banditisztánban az, hogy minden az-aminek ŐK mondják!
Márpedig ha ők azt mondják valamire, hogy ez AZ-akkor bizony AZ az!
Ilyen egyszerű a dolog!
Az pedig kiválóan jellemzi Banditisztán közhangulatát, amit tegnap láthattunk egy televiziós beszámolóban-Felcsúffról!
Egy Krisztus előtt született öregasszony abszolút elégedetten nyekergett a stadionról, faluházról, minden más “létesitményről"!
A fiatal 25 év körüli munkanélküli srác pedig elkeseredetten beszélt a kilátástalanságról, a munkanélküliségről, a nyomorról-ami Felcsúffot (is) jellemzi! Meg az ő életét és kilátásait.
Döbrögi kivénhedt, az udvari médiákból “tájékoztatott" nyugdijas és megvezetett imádói, és a JÖVŐ véleménye homlokegyenest ellenkeznek egymással.
http://balrad.wordpress.com/2014/04/18/minden-az-aminek-ok-mondjak/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:39:14, péntek
|
| |
| |
Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül
az MNB 50+40 milliárdos keretből ingatlanokat vesz és újít fel
a nyilvánosságot nem tájékoztatták
elindult az értéktár program is, Lajkó Félix hegedűt, a Balkan Fanatik sok pénzt kap
az MNB felügyelőbizottságának kritikáit lesöpörték
a számlát az adófizetők állják
a Parlament nem tudja ellenőrizni a programot
Miklósi Gábor,
Szentkirályi Balázs,
Szalai Bálint
2014. 04. 16. 11:29
Összesen százmilliárdnál is többet költ az új MNB ingatlanokra, Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására, egy 50+40 milliárdos tételről úgy döntöttek, hogy az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. Ahogy a jegybank más testületei sem.
A Nemzeti Bankban tavaly december közepén egy kétpontos, igen költséges igazgatósági határozat született. Az egyik pont szerint a jegybank 50 milliárdért vásárolhat ingatlanokat, hogy megvalósíthassa az oktatási programját. A másik a jegybank és a tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ad engedélyt 40 milliárd forint értékben.
50+40 milliárd
Az alábbiakban olvashatják a két, összesen 90 milliárd forintos döntés teljes dokumentációját. Részletezés, indoklás, hatástanulmány, ingatlanlista nincs, így legfeljebb találgatni lehet, hogy az összeg miért pont akkora, amekkora.
196/2013-as (2013. 12.18) számú igazgatósági határozat
1. Az igazgatóság a társadalmi felelősségvállalási program megvalósítását (például oktatási célok, látogató központ elhelyezése), valamint a belső képzések helyszínének biztosítását szolgáló további 50 Mrd forint keretösszeget hagy jóvá 2014 I. félévre ingatlanok vásárlására azzal, hogy félévente áttekinti a beruházások helyzetét. Amennyiben a keretösszeg nem kerül felhasználásra, a maradványösszeg a következő félévre tolódik. Az egyes ingatlanok megvásárlásáról a belső szabályok alapján az igazgatóság dönt.
2. Az igazgatóság a meglévő és a jövőben megvásárolandó ingatlanok felújítására, átépítésére valamint rekonstrukciójára 2014. I félévére vonatkozóan 40 Mrd. keretösszeget hagy jóvá azzal, hogy a keretösszeg felhasználása féléves gyakorisággal felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a keretösszeg nem kerül felhasználásra, a maradványösszeg a következő félévre tolódik. Az egyes ingatlanok felújításáról, átépítéséről, valamint rekonstrukciójáról a belső szabályok alapján az igazgatóság dönt.
DSZZS20131001203
Fotó: Szigetváry Zsolt
Az összesen 90 milliárdos döntés nagyon különös. A februárban bejelentett 30 milliárdos, műkincs-visszavásárlási céllal létrehozott Értéktár programmal és a 10 milliárdos, egyebek mellett PhD-ösztöndíjrendszert is tartalmazó ,,Közgondolkodási programmal" szemben az ingatlankeret felállításáról az MNB egyáltalán nem adott ki közleményt.
Az Index egy MNB-s informátortól szerzett tudomást róla.
Pénz még nem volt, de már költötték
Forrásaink elmondásából és azokból a dokumentumokból, amiket megmutattak nekünk, úgy tűnik, hogy az egyik ingatlanvásárlásról a jegybank már azelőtt döntött, hogy a pénzköltést lehetővé tevő igazgatósági határozat megszületett volna.
A jelek szerint ez történt a Collegium Budapest (Régi Városháza) 2011 óta üres, Szentháromság téri épületével. A korábbi tulajdonos Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatása szerint a 2013 októberében meghirdetett ingatlan eladásáról december 4-én kötött szerződést az MTA az MNB-vel, 1,85 milliárd forintért. Az MNB viszont csak két héttel később, december 18-án döntött a 90 milliárdos ingatlankeret felállításáról. A pénzt január 10-én utalták át, és ugyanaznap jegyezték be a jegybankot tulajdonosként a földhivatalban.
Az Index úgy értesült, hogy előrehaladott stádiumban van a megállapodás egy belvárosi, Kálmán Imre utcai épület megvásárlásáról is, körülbelül 500 millió forintért, de mivel ebben az esetben az ingatlant nem sikerült azonosítanunk, egyelőre az eladót és az ügylet részleteit sem tudtuk kideríteni.
Egy most nyilvánosságra hozott felügyelőbizottsági jelentés a fenti értesülést megerősíti: eszerint a jegybank eddig két ingatlant vett 2,3 milliárd forintért. Az egyikre azért van szükség, mert a pénzügyi felügyelet jegybankba olvasztásával a két osszebútorozott intézménynek a korábbinál több hely kell. A jelentés megerősíti azt a birtokunkba került igazgatósági határozatot, miszerint a másik épület az oktatási program miatt kell. A felügyelőbizottság a dokumentumban szóvá teszi (ez a 24. oldal utolsó mondata), hogy az óriási keretösszeggel elindított ingatlanprogram mellett semmilyen stratégia nincs, pedig talán nem ártana.
Ehhez képest furcsa, hogy a felügyelőbizottság kimondja, hogy a 90 milliárdos ingatlan, 30 milliárdos műkincs, és 10 milliárdos Pallasz Athéné program az MNB "stratégiai döntései" közé tartoznak, ezért a felügyelőbizottság úgy érzi, hogy nekik ezt nem kell "részletes szakmai kontroll" szerint ellenőrizniük. Inkább egy halvány utalást tesznek arra, hogy talán meg kéne erősíteni az MNB Belső Ellenőrzési részlegét, és talán az államnak "külön szabályozást" kéne hoznia arra, hogy mire költhet százmilliárdokat az MNB, jelenleg teljesen ellenőrizetlenül.
A jelentésről az is kiderül, hogy Matolcsy György már tavaly nyáron azzal kezdte, hogy eltávolította a belső ellenőrzés vezetőjét, egészen pontosan külön "elnöki utasításra" felmentették.
Egyre több a furcsa program
Az ingatlanvásárlások a jegybank társadalmi felelősségvállalási (CSR) és oktatási programjának a részei. Ez azért érdekes, mert bár a tervekben szerepel, mostanáig kormányrendelet sem született, ami a közszférában lehetővé tenné az intézményes CSR-programok működését.
Az MNB jogállása
Az MNB egy, a kormánytól független, különleges jogállású szervezet. Az intézmény gazdálkodását valójában csak két testület, a jegybank felügyelőbizottsága és - utólag - az Állami Számvevőszék vizsgálhatja. Az MNB-nek a jegybanktörvényben rögzített feladatait kell ellátnia (árstabilitás, pénzügyi stabilitás, ezek veszélyeztetése nélkül a növekedés támogatása), a céljait pedig az alapító okirat tiszteletben tartásával kell elérnie.
Ettől még, mint a példa is mutatja, létezhetnek ilyen programok, bár ingatlanvásárlásokról az MNB hároméves CSR-stratégiájáról szóló összefoglalóban sincs említés. A jegybanktörvényben pedig sem az alapvető, sem az egyéb feladatok között nincs szó a társadalmi felelősségvállalásról.
A bizarr értéktár: Lajkó violinja
Más területen is születtek nagyon szokatlan döntések az utóbbi időben. Az Értéktár program elindult, és az Index úgy tudja, hogy döntések is születtek, amiket a jegybank eddig hivatalosan nem hozott nyilvánosságra. Mi azonban belenézhettünk néhány papírba.
A Nemzeti Bank 16/2014 (01.21) igazgatósági határozata egy, a bécsi Dorotheum aukciósház kínálatában szereplő 4 millió euró (1,25 milliárd forint) kikiáltási árú, Andrea Guarneri által készített antik hegedű megvásárlásáról szól, amit a hegedűművész Lajkó Félix kapna használatra. A döntés egyrészt azért különös, mert az Értéktár programot értékes műkincsek visszavásárlására hozták létre, márpedig ilyen hangszer, amennyire tudható, sosem volt hazai tulajdonban. De az is furcsa, hogy a hegedűről szóló döntéshez semmilyen indoklást, szakértői háttéranyagot vagy egyéb dokumentációt nem csatoltak, és arról sem tudni semmit, hogy a hangszert valamint Lajkó Félixet ki, milyen szempontok alapján választotta ki.
a01
Fotó: Barakonyi Szabolcs
Az már csak az MNB-program összecsapottságát jelzi, hogy a Dorotheum hangszerszakértőjétől, Márkus-Barbarossa Jánostól megtudtuk: az igazgatósági határozatban rögzített vételár biztosan téves. Ilyen drága hegedű ugyanis náluk nincs is. Az aukciósház tavaly tényleg meghirdetett egy 330 éves Andrea Guarneri-hegedűt, de annak az értékét csak 160-200 ezer euróra (50-60 millió forintra) teszik. A hangszer decemberben nem kelt el, ezért most tavasszal megint árverésre bocsátják.
Lajkó az Index érdeklődésére megerősítette, hogy folyamatban van egy olyan ügylet, melynek keretében az MNB segítségével egy hangszerhez juthat. Mint mondta, a hegedűt ki is próbálta: ugyanarról a Guarneriről van szó, ami decemberben nem kelt el a Dorotheumban, és aminek a kikiáltási ára nem millió eurós, hanem sokkal alacsonyabb. Elmondása szerint mindenféle banki konstrukciókban gondolkozott, hogy minőségi hangszerhez jusson, és így került kapcsolatba az MNB-vel, ám a dolog így sem biztos, hogy összejön: ,,Az is lehet hogy nem lesz belőle semmi."
Nem egyetlen szerencsés van
Az igazgatósági dokumentumokból megtudtuk, hogy a Balkan Fanatik (BF) zenekar 2014-2016 között a tervek szerint évi 20-20, összesen 60 millió forintot kap az MNB CSR-alapjából.
A kérdésre, hogy ki és hogyan választotta ki a magát világzenei elektro-hiphop előadóként meghatározó duót a magyar könnyűzenei kínálatból, ugyanúgy nincs válasz, mint Lajkó esetében.
D SOS20110805001
Lepés Gábor billentyűs és Kovács Nóri énekesFotó: Soós Lajos
Lepés Gábor, a BF billentyűse annyit tudott az ügyről: megkereste őket az MNB, mert egy nagyszabású kultúratámogatási program keretében segítenék a zenekart. Az együttes egyik tagja, Jorgosz Tzortzoglou perkás az Indexnek elmondta, hogy 40 éves pályafutása alatt soha semmilyen támogatást soha nem kapott:
Nagyon bírnám, ha komoly segítséget kapnánk, ha valaki azt mondaná, hogy itt van, tessék, segítünk rajtad. Soha nem álltam senki mellé, soha nem voltam senkinek a csókosa.
Elmondásuk szerint egy szervező kereste őket az MNB-től, majd a Müpában volt egy meghallgatásféle. A hatvanmilliós összeg, amiről először az Indextől értesültek, mindkettejükre elég felvillanyozóan hatott.
Intézményeknek is jut bőven
A CSR-program másfél tucatnyi kedvezményezettjének listáját az teszi különösen furcsává, hogy egymás után szerepelnek rajta olyan intézmények, mint
az Opera/Erkel Színház (három év alatt 450 millió), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája (906 millió);
a Budapest Music Center (három év alatt 150 millió), a Design Terminál (három év alatt 60 millió) és a Kecskemétfilm (150 millió) és a Városmajori Érsebészeti Klinika;
a Tiszatáj irodalmi folyóirat, Kubinyi Anna gobelinművész és a Balkan Fanatik, vagy épp a gyermekvállalást támogató Három Királyfi Három Királylány Alapítvány (ilyen alapítvány egyébként nincs, csak egy mozgalom, de ez nyilván részletkérdés).
A szegedi Tiszatáj három évig évi ötmillió forintot kap. Hász Róbert főszerkesztő szerint sok forrásból próbáltak támogatást szerezni, így írtak tavaly az MNB-nek is. Mint mondta, ők is meglepődtek, amikor pozitív választ kaptak, ráadásul a bank már az év elején átutalta az idei pénzt, ami jól jött, mert például legnagyobb támogatójuk, a Nemzeti Kulturális Alap csak április körül szokott utalni.
Az MNB kultúrtámogatási programjának működése a hiányos jogi háttér, a szponzoráltak nehezen értelmezhető listája és az indoklás nélkül megítélt összegek mellett azért is értelmezhetetlen, mert míg a Tiszatáj már meg is kapta az idei támogatást, a Balkan Fanatikot a jelek szerint még az elnyert összegről sem értesítették. Kubinyi Anna nem reagált a megkeresésre, pedig jó lett volna megtudni, tud-e egyáltalán arról, hogy tízmillió forinttal támogatja a Nemzeti Bank.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két sorban is szerepel: kapnak 39 milliót (az egyetem tájékoztatása szerint a népzenei tanszék a kedvezményezett), de kapnak egy egyelőre nem meghatározott összeget is. A listán több más intézmény is szerepel konkrét összeg megjelölése nélkül.
Mutatjuk az első festményt
Februárban még csak találgattunk, milyen műkincsekre költ 2018-ig 30 milliárd forintot az MNB. De ugyanabban az igazgatósági határozatban, amelyik a Guarneri-hegedűről szól, egy Bruegel-festmény megvásárlása is szerepel: eszerint tárgyalást kell kezdeni a Szépművészeti Múzeum igazgatójával egy, a múzeumnak kölcsönadott festmény megvásárlásáról. Ilyen festmény csak egy van: id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képe, a Batthyány-örökségből.
the-sermon-of-st-john-the-baptist-1566
id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képeFotó: Wikipaintings
A Szépművészeti Múzeum programjaira 3 év alatt 750 millió forintot jut az Értéktár keretéből. Baán László főigazgató az Indexnek megerősítette, hogy a Szépművészeti Múzeum az MNB-vel a közel egy évszázada letétben lévő Bruegel-kép státuszának végleges rendezése érdekében is együttműködik. Ám mivel egy sor jogi és egyéb kérdés még megválaszolatlan, szerinte jelenleg csak egy szándéknyilatkozatról lehet beszélni. A múzeum mindenesetre ,,üdvözli a szándékot", hogy a kép sorsa nyugvópontra kerüljön.
90 milliárd, kit érdekel?
Az MNB megkeresésünkre elmondta, hogy a CSR-program költéseiről a Matolcsy vezette igazgatóság dönt közvetlenül, kisebb ügyekben az ,,Ismeretterjesztési és Támogatási Bizottság" - igaz, őket is az igazgatóság nevezi ki.
Több forrásunk is úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb jegybanki ellenőrző testületet, a felügyelőbizottságot a jegybanki vezetés nem vonta be a komoly költségekkel járó pénzköltés részleteibe. Volt ugyan egy márciusi ülés, ahol a program részletei kapcsán a felügyelőbizottság tagjai kérdéseket tehettek fel, itt azonban csak kitérő vagy cinikus válaszokat kaptak - panaszkodott egyik forrásunk.
A komolynak nevezhető költekezés azért különös, mert a felügyelőbizottság a jegybank belső ellenőrző testülete, a konkrét monetáris politikai lépéseken kívül a működés minden területének ellenőrzése hozzájuk tartozna. Egy évi 90 milliárdos költésnél pedig extra furcsa, hogy felügyelőbizottság alig tud valamit az egészről. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az előző jegybanki vezetés idején jóval jelentéktelenebb összegek miatt is erős viták voltak: az fb előző jelentése szerint például korábban a tevékenységük komoly részét tette ki a céges autók költségeinek vizsgálata, mivel a vezetők autóit a családtagjaik is vezethették.
Vannak belső kritikusok
A felügyelőbizottság egyik tagja név nélkül elmondta: az Értéktár programmal az a bajuk, hogy nagyon homályos a döntések megfogalmazása és indoklása is. Elmondása szerint azt a márciusi ülést, ahol a felügyelőbizottságot is tájékoztatták, a jegybank főigazgatója, Nagy Róza irányította, de idővel beült a monetáris tanács egyik tagja, Gerhardt Ferenc is, aki az Értéktár program irányításáért felel. A kérdéseikre érdemi válaszokat tőle sem kaptak. Forrásunk így panaszkodott nekünk:
Nem világos, hogy mire megy a pénz, hogy az elosztása milyen szempontok szerint történik. Nem világos, hogy mi lesz a megvásárolt tárgyak sorsa, és úgy tűnt, hogy távlati tervei a vezetőknek sincsenek. Úgy tűnt, az egész lényege, hogy a Parlament megkerülésével, az MNB-n keresztül a választások előtt pénzt kapjon a kormánnyal szimpatizáló holdudvar.
Úgy tudjuk, az fb próbálta számon kérni, hogy az MNB-t a törvény nem hatalmazza fel ilyen típusú költekezésre.
Erre az a válasz érkezett egy jelen lévő jogásztól, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Erre az fb egyik tagja azzal érvelt, hogy ez csak a természetes személyekre igaz, a jogi személyiséggel rendelkező jegybank csak olyat tehet, amit a törvény kifejezetten lehetővé tesz számára. Állítólag az egyik kritikus megkérdezte a jogásztól, hogy
- Akkor a jegybank akár fagylaltot is árulhatna?
- Igen, akár.
- hangzott a cinikusnak tűnő válasz.
Nem tilos, tehát szabad?
A jegybanktól kapott válaszaink is alátámasztják ezt a hozzáállást. Egyebek mellett megkérdeztük, hogy miért csinál az MNB ilyen óriási társadalmi felelősségvállalási projektet, amikor az állam maga is egy ilyen alapon és céllal szerveződő intézményrendszer. Ők erre azt mondták, hogy "a jegybank stratégiai feladatának tartja a magyar nemzetet gazdagító értékteremtés, értékmegőrzés támogatását". Bővebben pedig azzal indokolták, hogy nem tilos.
Az MNB értelmezése szerint ugyanis a jegybanktörvény "lehetővé teszi, hogy az MNB nemcsak a bírságbevételekből, hanem bármely egyéb rendelkezésére álló forrásból valósítsa meg CSR stratégiáját. Míg az MNB-re vonatkozóan a bírságbevételek felhasználása tekintetében a törvény egyfajta célhozkötöttséget határoz meg, az MNB további bevételei tekintetében ilyen korlátokat, speciális előírásokat az MNB törvény nem tartalmaz."
A jegybanki válaszok szerint egyébként a monetáris tanács sem láthat rá kedve szerint bizonyos ügyekre. Úgy tudjuk, a tanács 2013 októberében magától lemondott arról hogy félévente megvitassák a belső ellenőrzés tetszőleges jelentéseit.
Semmi különös, csak egy modellváltás
Akadt olyan forrásunk is, aki szerint a jegybank tényleg nem szeg törvényt ezekkel a programokkal, csakhogy az új gyakorlat ettől még nagyon helytelen.
Az ő értelmezésében a szóban forgó jegybanki támogatások szponzorációnak minősülnek minden olyan esetben, amikor a jegybank ezekből a tevékenységekből semmilyen árbevételt nem szerez. Ha Lajkó Félix mondjuk megosztaná a hegedű használatából származó bevételeit a jegybankkal, az már problémás lenne, viszont az ellenszolgáltatás és haszonszerzés nélküli szponzoráció semmiképpen nem az.
Mindenhol elengedték a gyeplőt
A cikkben tárgyalt nagyságrendekhez képest eltörpül, de érdekes még, hogy ismeretlen okból növelni akarták "az ingatlanok biztonsági szintjét", de "az új beruházások elvégzésééig" átmenetileg biztos, ami biztos, még 352 millió forintot költöttek őrző-védő cégekre.
Szép teljesítmény még, hogy az MNB igazgatóitól elvették a szolgálati Volkswagenjeiket, azzal a címszóval, hogy "túl széles réteg" használ cégautót. Cserébe viszont ismeretlen mértékű gépjármű-költségtérítéssel emelték a fizetésüket, amit a felügyelőbizottsági jelentés már nem kíván részletezni.
Az MNB és PSZÁF együttes idei működési költségterve egyébként 36,8 százalékkal magasabb, mint ahogy külön-külön működtek tavaly, 21,5 milliárd helyett 29,4 milliárdot fognak most így elkölteni. Igaz, ebben benne van Magyarország valaha volt legdrágább kommunikációs tendere, a Növekedési Hitelprogram 6 milliárdos megbízása is.
Forrásunk szerint léteznek jegybankok, amelyek tevékenységeiket hasonló lépésekkel szélesítik. Ilyen például több dél-európai ország jegybankja, de például Ausztriában is előfordult hasonló hegedűvásárlás.
A hazai gyakorlat azonban Járai Zsigmond jegybankelnöksége óta a takarékosság elvére épül. Az előző MNB-vezetés köztudatossági programjának második pontja szerint az intézmény kiemelt fontosságúnak tartja a közpénzekkel való gazdálkodás felelősségét. Odafigyeltek arra, hogy kevés pénzt költsenek, az ilyen célra félretett keret ezért csak évi 30-40 millió volt, amiből gyermek-egészségügyi célra adtak, és a szakmai-tudományos életet támogatták belőle, vagy éppen konferenciákat szerveztek.
Ez a szigorú gazdálkodási gyakorlat kimondottan a svéd modellre épült 2001 óta: ennek lényege, hogy a jegybank mindig is próbált takarékosan működni.
Ebben az értelemben tehát most nem történik más, mint hogy Matolcsy vezetésével az MNB az északi modell helyett egy másik modell alkalmazására tért át.
A takarékosságtól való távolodást alátámasztja, hogy úgy tudjuk, a jegybank épületében méretes átépítéseket terveznek: ezek egyik eleme egy tetőtérben kialakított étterem lesz, ahol majd Matolcsy György elnök vendégeket fogadhat. Erről is kérdeztük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig erre sem jött válasz.
De miből fizetik? És miért?
Vajon honnan van pénz a nagyvonalú, több évet átölelő, párhuzamos programok finanszírozására? Ezt is kérdeztük az MNB sajtóosztályától, de választ erre sem kaptunk.
Forrásaink viszont több lehetőséget is felvillantottak: a jegybank, mint a forint kibocsátója, akár a semmiből is elő tud teremteni százmilliárdos nagyságrendű összeget. Ez egy elég bonyolult mechanizmus, aminek persze ára van és nem lehet sokáig büntetlenül (illetve észrevétlenül) csinálni.
Egy másik lehetőség, hogy a jegybank átrendezi a tartalékait. Ha például eladnak német államkötvényt (amiben a devizatartalékot tartják), és vesznek belőle műkincset, akkor egyszerűen más, kevésbé likvid eszközben lesz a pénz. Annyi különbséggel, hogy a német államkötvény kamatozna, a műkincs pedig nem, és eladni is nehezebb. A devizatartalék leépítésével egyébként a jegybanknak árfolyamnyeresége is keletkezik. A mostani gyengébb árfolyam mellett minden egyes eurón vagy 20 forint. Ezzel a jegybank eredménye javul, amit el lehet költeni.
Akárhogy is, az mindegyik forgatókönyvben közös, hogy végső soron a cehhet magasabb infláció, kisebb jegybanki nyereség, vagy magasabb költségvetési kiadás formájában az adófizetők állják.
Mire lehet jó ez az egész?
Az egyik kézenfekvő magyarázat - amit minden forrásunk megemlített -, hogy a jegybank azért jó kifizetőhely a kormánynak, mert papíron független szervezet. Így nem kell róla vitázni a parlamentben, és a tranzakciókat általában sokkal kisebb nyilvánosság mellett lehet lefolytatni. Ha pedig nekik és a Számvevőszéknek is megfelel, amit Matolcsyék csinálnak, akkor soha senki nem fog tudni beleszólni, vagy akár csak átlátni a felsorolt tízmilliárdos költéseket.
http://index.hu/gazdasag/2014/04/16/mnb-csr/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:35:36, péntek
|
| |
| |
11 milliárd euró jött az országba? Igen, de el is ment
Index
2014. 04. 18. 12:09
Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány, írta a portfolio.hu.
Tavaly 11 milliárd eurós tőkebeáramlásról adott hírt a Nemzetgazdasági Minisztérium, az idén a 2,3 milliárd eurónak is örült. Csakhogy ezek a 2012-13-ra vonatkozó számok nem azok, amit figyelnünk kellene, ha a tőkebeáramlásra vagyunk kíváncsiak. A kiindulási alapként szolgáló információkat a fizetési mérleg statisztikából szedhetjük össze. Ezen belül a pénzügyi mérleg tartalmazza azokat a közvetlen tőkebefektetéseket (FDI), amelyek hazánkba érkeznek, illetve innen külföldre távoznak.
2012-ben ugyan 10,85 milliárd eurós a beáramlás, a tőke jó része átfolyó jellegű volt, vagyis be- és a kiáramlásként is jelentkezett. (Tipikusan ilyen ügylet, amikor egy külföldi anyavállalat a magyarországi leányvállalaton keresztül, azt tőkéhez juttatva vásárol meg egy külföldi céget.) A legegyszerűbb megoldásnak a probléma kiszűrésére az tűnik, ha a "közvetlen tőkebefektetések Magyarországon" sor adataiból kivonjuk a "közvetlen tőkebefektetések külföldön" értékeit.
Ez a mutató tulajdonképpen kifejezi, hogy az adott évben a határon átnyúló tőkemozgások eredője miként hat a hazai tőkeállományra, és abból a szempontból is előnyös, hogy erre vannak nemzetközileg összevethető adatok. Így már egészen más kép tárul elénk. Eszerint a tavalyelőtti év egész jó eredménnyel 2 milliárd euróval zárult, persze ez messze van a propagált 10,8 milliárdtól. A 2013-as év viszont a maga szerény 615 millió eurós szaldójával 2009 óta a második legkisebb.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a külföld számára mennyire vagyunk csábító befektetési terep, akkor a beáramlásból csak az átfolyó tételeket, és bizonyos vállalati eszközportfólió átrendezéseket kell levonni, mert ezek bruttósítják feleslegesen a tőkemozgás ki- és beáramlás szárát. 2012-ben csaknem 4 milliárd euró, tavaly pedig 1,78 milliárd euró volt az olyan tőkebeáramlás, amit valóban a gazdaságban hasznosuló forrásnak tekinthetünk. A dolgot azonban lehet még tovább finomítani. Az így kapott összegnek ugyanis egy nem elhanyagolható része a válság óta a banki tőkepótlás, vagyis hogy a veszteséges bankrendszer a működés fenntartása érdekében mintegy kényszerűségből évről évre jelentős tőkét szív be az anyabankoktól.
A tavalyi tisztított FDI-beáramlás nem igazán jobb, mint a válság legsötétebb éveiben volt, vagyis a tőkevonzó képességünk egyelőre nem túlságosan erős, a válság óta a bankszektor ügyleteit leszámítva a nettó tőkebeáramlás érdemben alacsonyabb, mint a megelőző években. Sőt, tavaly összességében csak a "banki tranzakciókkal" együtt volt "pluszos" az egyenleg, anélkül Magyarországot több működőtőke hagyta el, mint amennyi ide érkezett.
http://index.hu/gazdasag/2014/04/18/11_milliard_euro_jott_az_orszagba_igen_de_el_ is_ment/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:04:39, péntek
|
| |
| |
EP kampány
2014.04.17. 20:32
Belefordultunk az EP kampány sűrűjébe. Lobbizik mindenki, hogy a választási bizottságok ne unják halálra magukat május 25-n.
Jobban mondva majdnem mindenki, mert a Fidesz-Kdnp pártszövetségnél még nem igazán ébredtek fel a 2/3 kómából, meg különben is a Vezér pihen. A honlapjukon annyi a hír erről, hogy erőlködés nélkül összejött az aláírás, leadtuk, aztán húsvét, meg a szokásos hazai sikerek.
Az Mszp elkezdte az országjárást. Személyesen Szanyi kapitány fogja megállítani Brüsszelben a Fideszt. Legalábbis erről beszélt valahol az Alföldön. Ha már itthon nem sikerült, majd a messzi távolból leugatja őket.
A legjobban a Jobbik kampánya tetszik. Van valami diszkrét bája annak, hogy Európa legnagyobb és legjobban támogatott euroszkeptikus pártja szeretné a legjobban képviselni a magyar érdekeket Brüsszelben. Nem jó nekünk az az Unió, ki kellene lépni, de azért Európai jogokat, Európai béreket Európa közepén. Akkor most mivanmivanmivan? És a béreket hogy gondolták? Le akarják vinni az európai béreket a magyar szintre? Mert a magyar szintet bajos lesz felhozni odáig. A rádióban meg Z. Kárpát Dániel olyat mondott, hogy maga sem hiszi el. Az elvándorlást akarja megállítani. Kell jó munkahely, meg lakásprogram Magyarországon, mert ha az a félmillió magyar, aki kint van itthon dolgozna minimálbérért , akkor hány milliárddal több lenne az állam bevétele. Dani, bazdmeg, azért mentek el, mert megunták a minimálbért! Ezt nem mondta senki?
Szóval közeleg az EP választás. Még csak a kampány elején vagyunk, úgyhogy lesznek itt még nagyobb marhaságok is.
http://mittu-domain.blog.hu/2014/04/17/ep_kampany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 20:03:52, péntek
|
| |
| |
2014.04.17. 22:59
A populista és autokrata Fidesz pénzügyi építésze
A címben idézett titulust aggatták erre a mi csudagyurinkra leggyűlöltebb ellenségeink, az amcsik. Micsoda parasztok ezek, hogy képzelik? Obama nem gratulál Viktornak, a focihoz olyan hülyék, hogy külön szót - soccer - kellett használatba venniük, hogy megtudják a Kárpátok Középpályása nem valami gladiátornak öltözött, sisakban vicsorgó tesztoszteronhuszár, hanem elegánsan cselező ízeltlábú labdapöckölő. Ezek után van pofájuk beszólni, mit beszólni, minősíteni a pirospöttyös seggű géntérképész-agysebész állócsillagunkat, Kusza Szemet ahelyett, hogy ámulatból kábulatba esve szelfiznének inkább Kedves Vezetőnk stadizóleuma előtt, vagy legalább a budijánál.
Helyette aszongyák mi vagyunk a keleti balkánsarok legeladósodottabb országa, ami nyilván kamu. Sőt, akkora a jólét, hogy az Államadósság Elleni Forradalmi Szervezet elnöke is lemond, mert boldog és elégedett népünk hazafiakból lett rezsifiai már saját zsebükbe csökkentik a rezsit, nem az államadósságot törlesztik lefele. Nem veszik észre mennyire uncsi már ez az állandó fékes ellensúlyozás meg elúszott manyupvagyonozás. Nem veszik észre, mi akkor is boldogok és elégedettek vagyunk, ha az adópolitika a gazdagoknak kedvez, ha a bennfentesek köre részesül előnyben - és infóban, ugye - ha a gyengén tartott forint miatt a gatyánk rámegy a devizahitel törlesztőre, mert minálunk így zajlik pl a devizahiteles mentés.
Mit csinál közben Gyuri?
http://coub.com/view/1cpfo
Mégis mit csinálna? Amihez legjobban ért: könyékig turkálva a közpénzben szórja kifelé a milliárdokat a mi legnagyobb örömünkre. Könyörgöm, de miért ne tenné? Elvégre oktatás-felsőoktatás már rendben, az egészségügy istenkirály, a tanárok életpályája is sínen van, mint József Attila, minden mellékút mellett láthatósági mellényes közmunkások ügybuzogják a szalonnasütést a félig kitakarított árokpart - hóóó-napra is haggyál, marha, elvégzed ma mit fogol csinálni a jövőhéten, he? - fölött, úgyhogy tényleg legnagyobb örömmel veszünk Lajkó Félixnek Guarneri hegedűt, hadd jáccódjék ez a fiú. Festmény? Ide vele! Ingatlanok? Még jóhogy! Rongyos százmilliárdokon már csak nem fogunk kicsinyeskedni, pff, legyen csak meg Gyuri boldogsága és a Magyar Nemzeti Bank találja meg támogatandó gyámkölykeit.
Mert amit nem tilos, azt szabad, ugyebár, tudja meg ország világ, ez egy hivatalos jegybanki jogvélekedés.
Merhát' amúgy is, ha Viktor ezt nem pont így akarta volna akkor az már benne lenne a jegybanktörvényben, ha ellenőrzést akart volna Kusza Szem költekezése fölött akkor már ott ülnének a nyakán. Ehhez képest az Elefántcsont-toronyba turisták és halandók sem léphetnek, nem még ilyen ellenőrfélék. Egyébként is! Ki az aki nem bízik Kusza Szem megfontoltságában, körültekintő hozzáértésében?! Senki?
Még jó, elvégre Boldogország elégedett népe eufóriában rágja a kolbászkerítést, Lajkó Félix meg húzhatja a talp alá valót.
http://varanus.blog.hu/2014/04/17/a_populista_es_autokrata_fidesz_penzugyi_epites ze |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 19:45:06, péntek
|
| |
| |
Több százmillió forintba kerül a közszolgáltatók államosítása
A rezsicsökkentés létszámleépítést von maga után
2014. 4. 18. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 4. 18. 13:32
Bajban lehet a lakosság a további rezsicsökkentés miatt. Bár a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) egyetért a közüzemi közszolgáltatási díjak csökkentésével, és azzal is, hogy a közszolgáltatások meghatározó része önkormányzati tulajdonba kerüljön, felhívja a figyelmet a további rezsicsökkentés veszélyeire.
Mik ezek?
,,Az egyes közszolgáltató szervezetek a további általános, a tényleges helyzet elemzése nélkülrezsicsökkentést már nem lesznek képesek kigazdálkodni" - fogalmaz a szövetség a közleményükben.
Az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek megfelelő müködtetésében, döntő szerepet játszanak a nagyvárosok. Ennek a szerepvállalásnak a gazdasági alapjait a második körös adósságkonszolidáció teremtette meg, ez azt jelenti: az érintett nagyvárosoknak nagyobb szerepet kell majd vállalniuk a jövőben. Így átmenetileg elkerülhető lesz, hogy a távhő-, víz-, szennyvíz- és hulladékszolgáltatások esetében a hatósági és a piaci ár közötti különbség ne a lakosságot, illetve az önkormányzati cégeket sújtsa.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is kizárólag uniós pénzekből lehet majd az energetikai beruházásokat és a különböző eszközpótlásokat fedezni - emelte ki a TÖOSZ. Arról van szó, hogy a közszolgálati vállalatok államosításával, a hatósági árszabályozással, illetve a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz fejlesztésre.
A villamosenegia és a gázszolgáltatók állami megvásárlásának, a központi árszabályozásnak, valamint a többszöri rezsicsökkentésnek az eredményeképpen folyamatósan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, és ennek a különbségét valaki(k)nek fizetni kell. A próbléma kezelésére a TÖOSZ két megoldást javasol: az önkormányzati cégek átszervezését, és költséghatékonyabbá tételét, illetve az érintett intézmények folyamatos kompenzálását és visszamérését.
Elkerülhetetlenek lesznek ezek a lépések, azaz a létszámleépítés és a költségracionalizálás - nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. ,,Arra számítok, hogy az érintett mintegy 300 önkormányzat a helyhatósági választások után megteszi a szükséges lépéseket, és átalakítja cégek működést" - fogalmazott az elnök, majd hozzátette: több intézmény is nagyszámú menedzsmentet tart fenn, ezeket meg kell szüntetni.
Schmidt Jenő szerint az uniós forrásokból 400-500 milliárd forint, az állami kompenzálásból pedig körülbelül 1000 milliárd forint várható.
Szerző: A.E.
http://www.vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/a-rezsicsokkentes-letszamleepitest-von-m aga-utan-425857 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 19:29:30, péntek
|
| |
| |
Amikor Adolf Hitlert Nobel-békedíjra terjesztették fel
Amikor a Nobel-békedíj friss nyerteseit ünnepli a világ, emlékezzünk meg egy percre a Nobel-békedíj egyik nagy veszteséről is.
,,Bizonyára tudják" - nyilatkozta 1995-ben Gustav Hendrikssen, az uppsalai egyetem nyugalmazott professzora -, ,,hogy közvetlenül az 1938-as müncheni konferencia után Gertrude Stein [amerikai zsidó írónő], aki csodálatos vendéglátó és megszállott író volt, felhívást intézett egy sor értelmiségihez, akik közösen aláírt beadványban szólították fel a Nobel békedíj-bizottságot, hogy ítélje oda Hitlernek a Nobel-békedíjat.
A bizottság udvariasan, de határozottan visszautasította ezt, az okok között említve a náci rezsim bánásmódját a zsidókkal szemben. Ha azt kérdezik, honnan tudok erről - nos, én is e bizottság tagja voltam."
Az igazságot azonban nem lehet véka alá rejteni. A következő évben E. G. C. Brandt svéd parlamenti képviselő nyújtotta be a Nobel békedíj-bizottságnak Hitler nevezését. A bizottság nyomására azonban kénytelen volt visszavonni javaslatát.
Pedig a Nobel-békedíj kritériumait - ,,aki a legtöbbet teszi a nemzetek közötti egyetértésért, a fegyverben álló hadseregek leszereléséért vagy csökkentéséért, és békekonferenciák előmozdításáért" - Hitler hiánytalanul teljesítette az általa 1938. szeptember 30-án előmozdított müncheni békekonferenciával, amely a résztvevő nemzetek közös egyetértésével hozzájárult a Szudéta-vidék Németországhoz csatolásához, s jóváhagyta Ausztria és elősegítette Csehszlovákia német megszállását, ilyenformán hadseregük leszerelését.
,,A történészek majd elismerik egy napon, hogy soha még egyetlen ember békés javaslatai sem találkoztak nagyobb gyűlölettel, mint az enyémek. Amikor Németország a világ példájává vált a társadalmi problémák és gazdasági nehézségek békés megoldásában, a bolsevikoknak és kapitalistáknak, a népek elnyomóinak és kizsákmányolóinak gyűlölete ellene fordult."
Adolf Hitler, 1936
,,Nincs boldogabb nép a németnél, és Hitler az egyik legnagyobb ember. Az öregek bíznak benne, a fiatalok bálványozzák. Csodálatraméltó nemzeti hős, aki megmentette országát."
David Lloyd George, az első világháború és a versailles-i békeszerződés angol miniszterelnöke, Daily Express, 1936. szeptember 17.
A Nobel-díj bizottsága oly sok érdemtelennek ítélte már oda a díjat fennállásának száztíz éve alatt, hogy igazán nincs mit csodálkoznunk rajta, ha ezúttal sem ismerték fel az igazi érdemet. Hálátlannak mutatkozott az utókor is, amely mindezidáig nem követelte a történelmi tévedés kiigazítását. Egyetlen nép bizonyult csupán hálásnak, amely mindmáig elismeri, nagyra értékeli és visszasírja a Führer békevágyát: az ukrán.
Az ukrán általános iskolai történelemórák hivatalos kiegészítő tankönyve, a Mikola Galicsanyec szerkesztette Az ukrán nemzet (Tarnopol, 2005) így vezeti be az Ukrajna szovjetek alóli német felszabadításáról és az OUN, a Sztepan Bandera vezette Ukrán Nacionalisták Szervezete nemzetépítő tevékenységének kezdeteiről szóló fejezetet:
,,Hitler a lengyel háborúra készülve igyekezett elmélyíteni a lengyel-ukrán ellentétet, és az Ukrán SzSzK lakóinak szimpátiáját is megnyerni. 1939. április 1-én kinyilvánította, hogy fáj a szíve a nemes vérű ukrán nép és a kaukázusi népek szenvedéseinek láttán, s hogy elérkezett az idő az önálló ukrán állam megalakítására. Lengyelország bukása után a német hatalom igen magas pozíciókat bízott ukránokra, különösen az OUN tagjaira. A szlovákiai [felvidéki - szerk.] Pöstyénben szállodát nyitottak a lengyel börtönökből szabadult OUN-tagok talpraállítására..."
Hitler szimpátiájában nincs is semmi rendkívüli. Hiszen ugyanez a tankönyv azt is megírja a Krisztus előtti évezredek ukrán történelméről szólva, hogy az ukránok - ellentétben a kevert fajú oroszokkal - mindig is árják voltak. De erről majd többet máskor, amikor ugyanezen könyv alapján részletesen is bemutatjuk a Krisztus előtti háromezer év rendkívül érdekfeszítő, de Ukrajnán, sőt talán e tankönyvön kívül alig-alig ismert ukrán történelmét.
(Szent Korona Rádió nyomán)
http://harcunk.info/index.php/archiv/472-amikor-adolf-hitlert-nobel-bekedijra-ter jesztettek-fel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 19:27:52, péntek
|
| |
| |
Hangosbemondó a moszkvai főpályaudvaron:
Figyelem, figyelem! Közlemény az izraeli kivándorlásra jelentkezett zsidó elvtársak részére. A verhojanszki vonat a 7. vágányról indul. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-18 19:26:19, péntek
|
| |
| |
Pályázatot hirdetnek Leningrádban az újra megnyitott zsinagóga főrabbijának állására. Három pályázat érkezik be.
Az első pályázónak rabbi-iskolai végzettsége van, de pártiskolát nem végzett. A második pályázónak pártiskolai végzettsége van, de nem járt rabbiképzőbe. A harmadik pályázónak mindkét végzettsége megvan, de nem zsidó. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
423 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3774
- e Hét: 14041
- e Hónap: 25152
- e Év: 178648
|
|
|
Offline
