|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 23:00:11, péntek
|
| |
| |
A szellem napvilága
Adventi vasárnapokon is elszántan költekezik a polgárság. Már egyre többen hitelből. A Plázák, Árkádok, vásárok fogságában. Mintha ez a béke, a szeretet és családi ünnep lenne az utolsó. Sürögnek-forognak, ki-ki a maga társadalmi igazságosságosának a helyén. Kínai piacon az ügydöntő, vagy véleménynyilvánító többség. A sétáló utcákban, Váci utcában az elmúlt tizenhat év nyertesei. Akik foguk között vitték át - na nem a szerelmet, hanem az irhájukat (mentették) - a túlsó partra.
Végletesen kettészakadt társadalom a miénk. A szolidaritást is szinte teljesen elfeledő társadalom ez.
Még az értelmiség is külön-külön gyékényen áruló. Meg lövészárkálizálódó. Mert értelmiséget sem egyszerű váltani. Rendszert sem. Az államadósság együtt nőtt velük, csalhatatlan ellenszerét ugyanazok a reformközgazdászok hirdetik azóta is. Nagyrészt ugyanazok a politikusok, ugyanazok a bátor megmondóemberek.
Ők a dohogók. Az elszalasztott évek hivatásos siránkozói. Ők, akik megteremtették az elbeszélést egymás és a társadalom feje fölött. A mindenáron való gyűlölködést, a kicsinyes szekértáborokat; miközben az ország szegényedik. Ők, akik gyávaságból, kényelemből, vagy mert megvették őket kilóra, művelik ezeket.
Mára már tudjuk, hogy a kerekasztal-tárgyalásokon nagyon elrontottak valamit. Úgy képzeltük, hogy a régi rendszert le lehet váltani, magunk mögött lehet hagyni úgy, hogy a számonkérés elmarad. Lehet tiszta lapot nyitni a régi emberekkel. Már tudjuk, hogy nem lehet.
Mert a magyar jólelkű és nagylelkű. Utolsó falat kenyerét odaadná valakinek, akiben meg tudna bízni. Most sajnos nem tud. Elszakadt az amúgy is vékony cérna. Vérlázító dolgok történtek velünk, és pont most szakadt el. A politikusok törvénytelenségekről beszélnek, és nem történik semmi. Azt hiszik, mondhatnak nekünk olyat, amivel el tudják terelni a figyelmünket a valós helyzetről. Nem tudnak. Meg az értelmiség nagy része sem.
Nagy kérdés, hogy az eddig alapvetően saját rendszerváltó múltjából élő politikai elit és az értelmiség képes-e felnőni a feladathoz, vagyis azokhoz a problémákhoz, amelyekkel 17 éven keresztül nem akart, nem mert és nem tudott szembenézni. Kérdés, hogy a politikai osztály végre azzal foglalkozik-e, ami a feladata lenne, avagy folytatódik tovább a magyar társadalom sodródása.
Szerintem már nem. Szükség van új, hiteles arcokra. Most mintha valami mozdulna. Mozdulnak a civil szervezetek. Időnként hol itt, hol ott emberek gyülekeznek megint, s arról beszélnek, hogy van más út, mint amit a ,,leamortizálódott" politikai elit, és a melléjük odaégett hatalomtechnokraták, és a szintén hiteltelenné vált értelmiség elénk vetít.
Ízekre szedik a reformkáosz kutyafuttában szedett-vedett programjait. Helyette az élhető élet, a megmaradt lehetőségek alternatíváját kínálják. Vitatkoznak egymással is, csakhogy szeretettel, kirekesztés nélkül. Nem a bölcsek kövét hordozva.
Ők azok, akik most kávéházakban, internetes szerkesztőségben formálni kezdik a jövőt! Ők azok, akik rájöttek, hogy az elmúlt 17 év áporodott levegője fojtogatja a társadalmat. Levegőt szeretnék cserélni, hogy a teremtő gondolat és az ügyszeretet járja át a szellemi- és közéletet. Ők tudják, hogy már kevés a rendszerváltás körüli érdemekre hivatkozni. Tehát megindult valami. 2010-re eredménye is lehet!
Nekik ajánlom Weöres Sándor sorait: ,,Ne azt nézd, mijük nincsen, hanem hogy mijük van, mert még a legnyomorultabbnak is van olyan kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni."
Lőrincz Miklós
2007. december 14. 16:33
http://hirklub.hu/?cat=story&id=5510 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 22:58:47, péntek
|
| |
| |
Ugró Miklós: Párt és lelkiismeret
2007. december 14. 09:39
MNO
Ugró Miklós: A kérdés az, miként egyeztetik össze lelkiismeretüket a frakciófegyelemmel. Nem valamely feloldhatatlanul bonyolult probléma ez. A képviselő arra törekszik, hogy pártja választási programját megvalósítsa. Mert az ő meggyőződése és lelkiismerete szerint ez a program közérdek. A pártprogramért (közérdekért) pedig az apróbb megalkuvásokra is hajlandó, hisz ki lenne jogosult az önzését a közérdek fölé helyezni? Márpedig a közérdek előbb-utóbb hallatja hangját, miként a Válaszúton című dokumentumban 140 baloldali értelmiségi tiltakozik a baloldali koalíció társadalombiztosítást átalakító baloldali tervezete ellen. Ritka alkalom, hogy a baloldali tiltakozók, ha megkésve is, de közös hangot ütnek meg a jobbosokkal, a középen állókkal, de még a közömbösökkel is. Ez lenne a közhang. Mi más? A szocialista párt választási programjában, mi több, a kormányprogramban sem volt szó több-biztosítós egészségügyi rendszerről, kórházi napidíjról, vizitdíjról. Sőt, az akkoriban szóba hozott elemeket egyértelműen tagadták, hazugságnak minősítették. Az MSZP-s képviselők 2006 tavaszán joggal hihették, hogy a társadalom szolidaritásán alapuló biztosítási rendszereket védelmezik, s közjogi kötelességük megakadályozni azok megszüntetését, szétverését. Ilyenkor mit diktál a frakciófegyelem? És a köz érdekeit szolgáló lelkiismeret?
(Magyar Nemzet, 2007. december 14.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 22:44:17, péntek
|
| |
| |
A híres demokratákból (1956, 1968, gulag, stb.) álló, volt kommunista utódpárt (!) fiatal baloldalának elnöke kirekesztené az általa kirekesztőnek vélt embereket.
http://www.mno.hu/portal/532612
Igen, tényleg érdemes kirekeszteni a hazafiakat, mert ők nem engednék meg hogy a 13%-os népszerűségi indexxel rendelkező párt (MSZP) 1%-os szövetségesének (SZDSZ) egyik vezetője "szar országnak" nevezze Magyarországot.
Ébresztő emberek! Ki rekeszt itt ki - kicsodát?
Kiket kellene valójában kirekeszteni a törvényhozásból?
A FiB elnöke kirekesztené a kirekesztőket
2007. december 14. 19:01
MNO
Társadalmi összefogást sürgetett a szélsőséges, kirekesztő nézetek ellen Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken a Jobbik által szervezett kerepesi fáklyás felvonulás kapcsán. A politikus szerint napjainkra eljutottunk oda, hogy a jog eszközei nem elegendőek már a szélsőséges, kirekesztő nézeteket vallókkal szemben, ezért már társadalmi összefogásra van szükség ellenük.
Németországban, Csehországban nem adnak teret a médiában, a közéletben, a művelődési házakban és önkormányzati területen a szélsőségeseknek; az értelmiségiek és a politikusok egymással összefogva lépnek fel ellenük - mondta a Fiatal Baloldal elnöke.
- Kérem a média döntéshozóit, hogy kirekesztő, szélsőséges ideológiák képviselőit ne hívják be hosszú beszélgetésekre, ne kérjenek interjút tőlük, amiben kifejthetik káros nézeteiket. Kérem az iskolákat, művelődési házakat, éttermeket, önkormányzatokat, hogy senki ne adja bérbe helyiségeit a fasisztoid, kirekesztő szervezeteknek - mondta. Hozzátette: arra kéri az önkormányzatokat, ne biztosítsanak közterületet rasszista felvonulásokhoz; ,,egyetlen szélsőségesnek, egyetlen rasszistának se legyen könnyű dolga Magyarországon".
A politikus annak kapcsán nyilatkozott a kérdésről, hogy Kerepesen pénteken kora estére fáklyás felvonulást hirdettek ,,békés egymás mellett élésért és gyermekeink biztonságáért" címmel, a rendezvényen az eredeti tervek szerint részt vettek volna a Magyar Gárda tagjai is. A tervezett felvonulás híre élénk tiltakozást váltott ki a parlamenti pártokból és a tárdasadalmi szervezetekből.
A Magyar Gárda tagjai a rendezvényen hivatalosan nem vesznek részt, és nem is biztosítják majd a rendezvényt, ám - mint Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület és a Jobbik elnöke korábban elmondta - megtiltani nem fogják tagjaiknak és szimpatizánsaiknak, hogy civilként ott legyenek a demonstráción.
(MTI)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:44:21, péntek
|
| |
| |
Gyurcsány ismét zárt ajtók mögött értékel - "befogadó, empatikus beszéddel készül"
Akárcsak az őszi évadnyitó beszédét is a nyilvánosság kizárásával, most ismét az MSZP választmánya előtt mondja el éves értékelő beszédét szombaton Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő "befogadó, empatikus beszéddel készül", megpróbálja majd megnyugtatni párttársait, és biztosan szól az ellenzék népszavazási kezdeményezéséről is. A Népszabadság értesülései szerint Gyurcsány is tudja, hogy rengeteg konfliktust igényelt az elmúlt év párton belül és kívül, de most új szakasz jön. A kormányfő bizonyosan beszélni fog a népszavazásról, amelynek kapcsán a szocialistáknak meg kell nyugtatniuk az embereket.
Az MSZP választmányi elnöke a kormányközeli lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a beszéd azért nem tartozik a nyilvánosságra, mert valójában egy belső, politikai vita része lesz. Simon Gábor hozzátette: ő is mond beszédet, ebben a reformleltár szükségességét fogja szorgalmazni. Emellett szükség van a párt építésére és felrázására is - fogalmazott a választmányi elnök.
(hírtv)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:43:12, péntek
|
| |
| |
Pert a vezető politikusok okulására...
"Köztünk legyen szólva", valakiknek pert kellene indítania a köztársasági elnök és más vezető politikusok okulására, rendszerváltás kérdésében. Nevezetesen például, mint állami vezetőknek tudniuk kellene, hogy az állam létének veszélyeztetése másik állam szervezésében nem faji kérdés, hanem az állam létét veszélyeztető külső akció.
Nagyon zavar, hogy engedik az elfuserált rendszerváltást immár a valóságos latens polgárháborúból államiságot veszélyeztető konfliktussá terebélyesedni. És nemcsak hogy hagyják eszkalálódni az elfuserált rendszerváltást, hanem hogy felelősségüket rejtsék, még bele is mennek egy figyelmet eltorzító faji uszítgatás bátorításába. A belső társadalmi problémáinkat kezelhetetlenné teszik. Ezzel ők nem a magyar állam funkcióját segítik érvényesülni, hanem exlex, sőt funkción kívüli helyzetbe tessékelik, és ezzel végképp használhatatlanná teszik a magyarság számára.
A nagy professzor, aki mást mond minden közönségének, mert hol nem fontos az igazság neki, hogy a formális jogi mechanizmusok iránti bizalom ne sérüljön (ez már úgy marhaság, ahogy van), hol meg röpülhet tőle minden alkotmányos aggály, csak megfelelhessen valami partikuláris szempontnak, eltorzított elvnek, szűk de dominánsnak tekintett érdekcsoportnak (azaz úgy röpíti ki az ablakon fennen hirdetett formalizmus iránti elkötelezettségét, hogy az ablakot is kilendíti tokjából), az a professzor nagy veszélynek teszi ki az ország létét rövid távon, hosszabb távon pedig a társadalom tudatát, állammal szembeni bizalmát.
Most van egy zsidó állam, amelynek vezetője közölte, hogy az országot felszámolják, eltulajdonítják, pénzzel kivásárolják (amelyben szerintük a kivásárlással arányosan nő a rasszizmus), vagy nincsen?
Most van egy másik népesség az országban, amelynek tudati horizontja jellemzően egy éven belül mozog, és ezért döntő számban nem fogja fel sem erkölcsileg sem egyéb szempontból bűnözésének súlyát, ön- és közveszélyességét vagy nincsen?
Azaz van-e két népcsoport az országban, amelynek jelentős, egyre erősödően militánssá váló hányada lényegében más horizonton gondolkodik mint mi, és ezzel kicsúsznak a számunkra alkotott társadalmi struktúra kereteiből?
Azaz van-e vagy nincsen az országnak olyan rendszerváltónak mondott politikai vezetése, amely 17 éve az ország átstrukturálását hangoztatva
-+- nem törődik a magyarság nemzeti létének megújításával, hanem azt botor módon csak jelszavakká zsugorítva szorítja háttérbe a legkülönfélébb külső követeléseknek, vélt vagy valós elvárásoknak, meggondolatlan és félreértett elvszerűségeknek utat engedve? A magyarság nemzeti létét meggyalázó magasan kvalifikált és finanszírozott megnyilvánulásokat (verseket, regényeket, sajtónyilatkozatokat, fenyegető tartalmú kijelentéseket, máskor kocsmai megnyilvánulásokat, közintézmények működését ellehetetlenítő szokássá válását nemhogy eltűri, de üldözni kezdte a visszásságok nyilvános kifogásolását is.
-+- nem törődik a tekintélyes létszámra gyarapodott cigányság, kulturálisan történelmi korszakokkal elmaradott nagy tömegeinek sorsával, és tehetetlenségét leplezve a társadalmi problémaként jelentkező, erkölcsi különbözőségből és a civilizált életre való tudati felkészületlenségét a közemberek számára megtiltja nyilvánosan megnevezni!!! Ami elképesztően otromba, buta, életképtelen és veszélyes magatartás.
-+- Nem törődik azzal, hogy a politikai és gazdasági alvilághoz tartozó, a magyar államot illetve a magyar nemzetnek a létéhez való jogosultságát, a magyar nemzeti szempontok érvényesíthetőségét nyilvánosan és sokszor megkérdőjelező, magukat hivalkodóan zsidónak nevező személyek az őket és cselekedeteiket bírálókat faji békétleneknek minősítik és bűnüldözési célnak próbálják beállítani (holott Európában tudtommal a zsidó kultúrán kívül valóban faji ideológiát egyetlen egy vallás vagy társadalom nem tekint alapelemének). Ez nem minden zsidó rasszista voltát jelenti, hanem azt, hogy magukat a társadalmi erkölcs és szolidaritás alól felmentők között jellemzően fordulnak elő olyanok, akik magukat zsidóságukat hangoztatva próbálják a társadalom fölé emelni, és ezzel minden erkölcsi kontroll alól kivonni. Ezen embereket a zsidó állam nem tagadja meg, hanem mint hajdan a tengeri kalózokat háttér-országuk, a zsidó, izraeli gazdasági térhódítás zászlóvivőiként nevezi meg, és akként is támogatja őket szervezetten, nagy anyagi és egyéb állami erőkkel.
-- A magyar állam jelenlegi vezetői valamilyen meggondolásból a magyar nemzeti önbecsülést és önszervezést két nemzedéknyi kommunista diktatúra után nemhogy megvédenék ettől a furcsa, de kétségkívül létező, állami létét kihívóan veszélyeztető agressziótól, hanem azt az egyéni lelkiismeret síkjára tolva mintegy belső, lelkiismereti hamis lakatot igyekeznek tenni az emberek agyára, szívére, szájára, kifogásaira. Odáig mennek, hogy lassan az merül fel, hogy ők valójában választott vagy lefizetett közszereplők? A zsidóság anyagi és hatalmi pozíciója miatt ez a kérdés egyre inkább központivá növi ki magát.
-+- És ha ezeket a problémákat nem tudta kezelni az állam, nem tudta kezelni a megnyomorító XX. századtól örökölt többi hasonlót sem.
Az ország a rendszerváltás után 17 évvel szellemileg és erkölcsileg romokban, beláthatatlan adóssághalmaz közepén. A kritikusaival szemben rasszista húrokon játszva félelmet kelteni igyekvő miniszterelnök kilöveti az utcán a tüntetők szemét.
Az államelnök meg gúnyolódik: nyakatekert professzori kioktatásban leckézteti az általa elnökölt államban elharapózott, államilag faji alapon támogatott bűnözés ellen fellépőket. Ez a bűnözés ebben a bátorító környezetében nem lenne ilyen sokszorozott felhangokkal terhelt, ha például ő mint államelnök 2006 őszén vagy tavaszán államfőként cselekedett volna.
Nem lennének ezek a problémák, ha a rendszerváltásnak lett volna teherbíró, komoly, korszakos társadalompolitikai programja, és nem egy kívülről vezérelt lökdösődés lett volna csupán. Nem lennének ezek a problémák, ha a statisztikai hivatalt nem állítják takarékra az államilag vezérelt csalások eltussolására (Gyurcsány idején a 2006-os választási színjáték miatt, 1990 körül pedig a privatizációs csalások miatt már eleve).
A közép-Európában a zsidóságnak egyedül menedéket adó országban, amely a német megszállás után is százezres tömegben védte meg őket, törvény kellene, hogy tárgyalja az áldozatul esett zsidók emléke mellett a megmaradtak szerencsés, a magyarságnak köszönhető menekülését. Nincs fekete-fehér. Különösen nem egy államelnök professzor részéről. Legyen olyan intelligens, hogy ki tudja fejezni magát árnyaltan. Ennek a törvénynek fel kellene sorolnia az összes XX. századi tömeges megtorlást, áldozatul esést, és megbékélést kellene hirdetnie. E törvénynek szankcionálni kellene a magyarság és zsidóság valamint magyarság és cigányság közötti viszály keltést úgy, hogy egyúttal biztosítja a faji alapú latens társadalmi, intézményi tagolódás kizárását. Tehát semmilyen össztársadalmi intézményt nem engedne lenyúlni egyik kisebbség számára sem. Mert ma úgy tetszik, hogy a magyar államfő minden héten eljátszadozik egy újabb variációval arról, hogy különösen a magyarok közül kiknek nem az államelnöke ő. Legyen elnöke magyaroknak, zsidóknak, cigányoknak, és mindenkinek, aki a magyar szolidaritást vállalja. De ne verjen orrba hetente egy fél országot, egy javaiból kiforgatott, a ködbe burkolt kommunista diktatúrától tovább nyomorított, idióta monopóliumoknak odavetett országot. Ne legyen cinkosa amazoknak. Ne a kussoltatásban merüljön ki a viszonya a magyarság számos rétege felé.
A nyakra-főre nyilatkozó ombudsmanok meg bírósági vezetők meg hasonló elvileg diplomás értelmiségiek is nézzenek már szembe azzal, hogy az eltérő kultúrájú népcsoportok (főleg a zsidók és cigányok) köréből a magyarsággal szolidaritást felmondó, az együttműködést elutasító törekvések nem vallási, nem faji problémák, hanem a magyar államiság megkérdőjelezései egy ellopott privatizáció után a maradék országrészben.
Én így tudom kifejezni magam. Más másként. Aki nem diplomás és nem áll közszolgálatban, azzal szemben ne játszanak olyan definíciós játékot, ahol az egyiknek előre tudottan nem lehet igaza, a másikra pedig akármilyen otromba, mégsem lehet rászólni, mert ugyan ő sem vette a fáradtságot, hogy titkárságából valami emberi hangnemet, megközelítést, probléma enyhítő kezdeményezést kiszorítson (ha már ez saját eszéből spontán nem megy), de mégiscsak ő az államfő, miniszterelnök, ombudsman, bíró, mifene. Tehát járhatatlan út, hogy a mundér tekintélyt ad és felment az intelligencia és emberség alól elven csak nekik lehetne igazuk. Ez hülyeség és nem felelős politizálás.
Inkább tessék a helyzet valós kezelésének moderátorává felnőni (az ugyan nem egyetemi tanári szerepkör, mert az nem osztályzatok osztogatásából áll, hanem valami más), de talán meg lehet tanulni. Mint egy igazi államelnöknek illik.
Ami pedig az ország felvásárlását illeti: ez valóban például a mérhetetlenül öntelt, elbizakodott, és tanulni nem hajlandó mai államfőnek és alkotmánybírónak nevezett, valóságos főpapi testületként ajnározott hajdani alkotmánybíróknak köszönhető, nem kis részben. Nem volt bennük annyi tudósi, értelmiség, emberi lényeglátás, becsület, alázat, hogy utána nézzenek, hátha nincsenek a teljes tudás birtokában. El is mulasztották a magyar történelemben nem ismeretlen biztosítékok sorát újra éleszteni fékként az ellen, hogy a köztulajdon leglényegesebb formáit kivásárolhassák a társadalom alól. Ez történt a természeti erőforrásokkal és társadalmi tőke jelentős részével is. És a folyamat folytatódik aljasul idézgetett szabad piaci szlogenekkel, most éppen az oktatás és egészségügy területén. A valódi alkotmányos biztosítékokat pedig ők maguk kinevették. És hogy veszély ne érje a házuk elejét, a köztudottan agresszív, uzsorás zsidó tőkét engedik számos területen domináns szerephez, miközben a nyilvánosságot a cigány bűnözés szociológiai kifejezés stigmatizálásával töltik meg, a cigányság beilleszkedési problémáinak kezelése helyett. Szómágiával tehát.
A társadalmi beilleszkedést merőben különböző okból és módon, de egyaránt elutasító cigányság és zsidóság problémája azért válhatott ilyen jelentőssé az ország életében, mert a jelenkor követelményeit fel nem ismert emberek jutottak szerephez a rendszerváltásban, és a mai napig ők uralják a helyzetet úgy, hogy a megoldatlan szabályozási feladatok miatt törvényszerűen jelentkező csőd bevallása helyett egy hazugan feltálalt és a kiszolgáltatott (általuk cserben hagyott, meglopott) társadalmi réteg nyakába akarják varrni az életfeltételek további rombolását. Ezzel a hangzavarral akarják tulajdon szerepüket a nyilvánosság elől eltakarni. Felelőtlen és közveszélyes viselkedés.
Úgyhogy 0,5 cm-el nem állnak jobban, mint az esetleg szerepüket nehezen kereső gárdisták, akik bármi módon, de lépni akartak.
De legyünk optimisták. Képzeljük, hogy a gárdisták jó szerepet tudnak betölteni, és képzeljük el, hogy az államelnökünk és más hangosan egy irányban nyilatkozgató vezető álságos ombudsmanok és bírók a maguk lelkiismereti útvesztőjében kalandoznak (nem pedig lekorrumpáltak), azért mondanak olyan furcsa dolgokat, és megigazulva kerülnek ki az események forgatagából - mindannyiunk megnyugvására. Ez, mindannyiunk megnyugvása a helyzet lényegi orvoslása, a rendszerváltás korrekciója nélkül lehetetlen.
Itt nem cigány vagy zsidó kérdésről van szó, nem is a magyarság elvetemült faji aberrációjáról. Itt arról van szó, hogy olyan szabályozást erőltettek hanyagságból, tudatlanságból vagy éppen aljasságból rendszerváltáskor a magyarságra, amelyben nem kaphatnak esélyt sem a cigányok sajátos helyzetükben a beilleszkedésre, a magyarságot elvágták túlnyomó részben az önszervezés feltételeitől, és mint egy hagyatéki árverésen a zsidóságot jelenítik meg hétről hétre a tőketulajdonos szerep szinte kizárólagos várományosaként. Ez a kép túl egyszerű. Nem igaz, nem vezet igazsághoz.
Adjatok a magyarságnak esélyt. Meg közép-Európának. Zsidóságnak és cigányságnak. Tisztes, az alkotmányos értékeket tisztelő szabályozással lehet kiigazítani a rendszerváltást, a kommunista meg reform-kommunista meg minden más rendszerváltó csoport szerencsétlenkedéséből eredő mai káoszt. De nem azzal az idiotizmussal, hogy tilos panaszoknak hangot adni. Hogy akadémiai értekezést várnak el a panaszkodótól egy meghamisított sajtórendszerben, a sajtónyilvánosság 17 éve tartó blokádját követően.
A leghiggadtabb, békésen átrendező alkotmányos utat éppen egy éve próbálták komolytalannak nyilvánítani - némi szemkilövés és tengernyi hazugság árán a politika csúcsain (például, hogy értelmetlen mindenki, akinek más gondolata van alkotmányról, mint a volt legfőbb alkotmánybírónak - hiába az általa is kezelhetetlennek minősített alkotmányosság totális csődje). Helyette és az állami funkciók betájolása helyett inkább másokat kell leckéztetni tudományoskodó szóhasználatból? Az embereket pedig lovalljuk bele abba, hogy az egyetlen gond a munkanélküliség, az ellopott társadalmi vagyont pedig felejtsék már el? Államelnök már elfeledte.
Ha neki sikerült, sikerüljön már másoknak is?
De szomorú dolog ez.
Fáy Árpád
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:28:42, péntek
|
| |
| |
Botrány: Az Új Generáció elnöke "szar országról" beszélt Kerepesen
Mintegy 150 ember fáklyákkal gyülekezett Kerepes sportpályája előtt, hogy ,,iskolájuk biztonságáért" demonstráljanak. A Pest megyei településre bevezető utakat a rendőrök ellenőrzték, a faluban közel másfél száz rendőr, egy részük rohamsisakkal felszerelve, biztosította a magánszemélyek által bejelentett demonstrációt. Az Új Generáció elnöke a felvonulás előtti tiltakozáson kijelentette: ,,nem kérünk abból a szar országból, ami megelevenedett a Jobbik, a Magyar Gárda és támogatóik által Tatárszentgyörgyön".
A helyi általános iskola épülete előtt a helyi romák és a fővárosból érkezett jogvédők, politikusok, így Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Léderer András az SZDSZ Új Generáció vezetője és Gusztos Péter szabad demokrata országgyűlési képviselő várakozott.
A szülői munkaközösség egyik tagja, a demonstráció szervezője vezetésével mintegy másfél száz demonstráló égő fáklyákkal, rendőri biztosítással vonult a helyi iskola épülete elé, tiltakozásul amiatt, hogy az iskolába járó gyermekek mintegy 10 százalékának "deviáns magatartása" lehetetlenné teszi a helyi oktatást. Az egyik szülő beszédében úgy nyilatkozott: magánszemélyek demonstrációja és nem gárdáké, mozgalmaké, de elvárják a hatóságok segítségét is, hogy problémáikat megoldják.
Hozzátette: "vannak, akik hordába verődve úgy gondolják, rájuk nem vonatkoznak a társadalom elvárásai". Ilyenek a focihuligánok, a tévészékház-ostromlók, de azok is, akik 20-30 fős csoportba verődve, családjaik sérelmeit akarják megbosszulni - fűzte hozzá.
A helyi romák az MTI tudósítójának azt mondták, a demonstrációt kifejezetten cigányellenesnek tartják, mivel véleményük szerint a megmozdulás célja az, hogy a romagyermekeket elzártan, külön tanítsák a nem roma gyermekektől. Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke kijelentette: polgárháborús fenyegetettség alakult ki, a feltörekvő fasizmust születése pillanatában kell megállítani. A roma politikus azt mondta: a társadalomnak el kell döntenie, hogy a demokrácia vagy a fasizálódás mellé áll-e, mert nem elég nyilatkozatot tenni, cselekedetre is szükség van.
Léderer: Nem kérünk abból a szar országból...
Szélsőséges szervezetek, valamint a cigány származású gyermekek iskolából való kizárása ellen tiltakoztak baloldali és roma szervezetek Kerepes általános iskolája előtt. Kisebb szóváltással kezdődött az akció, ugyanis az SZDSZ Új Generáció elnöke, Léderer András által meghirdetett sajtótájékoztatót megelőzően az iskola előtt megjelent Franka Tibor, a település polgármestere.
Franka mind Léderer Andrással, mind pedig a helyszínen lévő Varga Lászlóval, a Fiatal Baloldal elnökével közölte, hogy ő a Magyar Gárdát sem engedte be a településre, ezért az MSZP-re és az SZDSZ-re sincs szükségük. A felháborodottnak tűnő polgármester közölte, hogy a szülők rendeznek felvonulást, amit egyesek cigányellenes demonstrációnak akarnak beállítani. A fiatal politikusoknak pedig azt mondta, hogy "ne itt hancúrozzák magukat fényesre a kamerák előtt, akkor hol vannak, amikor segíteni kellene".
A sajtótájékoztatóját ezután megkezdő Léderer András, emlékeztetett rá, hogy az Új Generáció tagjai a politikai szervezetek közül egyetlenként már a múlt hét vasárnap megjelentek Tatárszentgyörgyön, hogy tiltakozzanak a Magyar Gárda demonstrációja ellen. Hozzátette, hogy most Kerepesre várják pártjuk több parlamenti képviselőjét, Gusztos Pétert, Béki Gabriellát, Gulyás Józsefet és az Európai Parlamentben dolgozó Mohácsi Viktóriát.
Saját kiállásuk kapcsán azt mondta: ,,nem kérünk abból a szar országból, ami megelevenedett a Jobbik, a Magyar Gárda és támogatóik által Tatárszentgyörgyön".
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke arról beszélt, hogy fel kell számolni a társadalmi különbségeket, mert a szegénységgel együtt terjed a fasizmus. Kérdésesnek nevezte, hogy a többség odaáll-e a romák társadalmi integrációja mögé.
(mti)
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=13069
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:15:39, péntek
|
| |
| |
Lehet, hogy rászednek minket?
2007 december 14 - péntek, 20:07
A kormánnyal kollaboráló szakszervezetek mellüket verve, egy fürt rothadt szőlővel képesek leszerelni, a sarkukra állni képtelen megalázottakat.
Hát tényleg ilyen szerencsétlen birkák vagyunk?
A hazugsággyárosok rájöttek, hogy már komoly ígéretekkel sem kell fárasztaniuk magukat ahhoz, hogy befogják a pofánkat. Egyébként még a rothadt szőlőt sem fogják odalökni tányérunkra, mert tudják, hogy még ennyit sem vagyunk képesek számon kérni rajtuk.
Borítékolom, hogy 17-ig, még jó néhány áruló ,,érdekvédő" tesz majd a kormány és szövetségesei kedvére, megállapodván az ördöggel.
Volánosok, BKV-sok! Végiggondoltátok, hogy mi az amivel megelégedtetek? Tudjátok, hogy így milyen jövő vár ránk?
Pedig érzékelhetnétek az összefogás erejét. Ha máshol nem is, hát a túloldalon.
Láthatjátok, hogy a magyar fennmaradásért világra jött, törékeny szervezeteket milyen elementáris erővel tiporja el az államelnöki, kormányzati, ellenzéki és kisebbségi összefogás.
Vagy befejezve a siránkozást meghajtjuk fejünket a hódítók előtt, vagy összeszedve magunkat egymásba karolva megteremtjük fiataljaink és gyermekeink reménytelibb jövőjét.
Adjon az Isten! Szebb jövőt! Kedves Honfitársaim.
B.L.
http://www.l88.hu/about2684.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:12:54, péntek
|
| |
| |
MTI 2007. december 14. 20:25
Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata az egészségügy átalakításának elhalasztását kéri
Az egészségügy átalakításával kapcsolatos végső döntés elhalasztására kéri a kormánypárti frakciókat az MSZP Társadalompolitikai Tagozata - olvasható abban az állásfoglalásban amit az ügyvivői testület juttatott el az MTI-hez. Véleményük szerint az egészségbiztosítás megreformálását célzó törvényjavaslatban, nem láthatók olyan garanciák, amelyek meggátolják a szolidaritás elvű, nemzeti kockázatközösségben működő társadalombiztosítás gyengülését, széttöredezettségét, kizárják, hogy a gyógyító-megelőző szolgáltatás szűkítéséből a magántulajdonos képezzen profitot - írják. Rámutatnak, hogy nem szolgálja a fejlődést, ha - az egyébként is szűkös - forrásokat az egységes és egyetlen biztosító helyett - sokkal drágábban működő - több pénztárra bízzák.
http://www.gondola.hu/hirek/57372 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:05:25, péntek
|
| |
| |
Hányan kellene lennünk ?
2007. December 02. 22:16
- MEKKORA NEMZET LEHETNÉNK? - Saját kérdésemre sajátos elfogultságomban, hozzám illően emígy válaszolhatnék: sokszorosan többen kellene lennünk, mint ahányan vagyunk, és a legnagyobb nemzet lehetnénk... E bonyolult mondattal nem bonyolítani akarom válaszaimat, hanem ellenkezőleg:- egyszerűsíteni, s öniróniámmal eleve elhárítani bármilyen részrehajlási föltételezést. A kérdés komoly és komor. A válasz a nemzeti öntudat és az emberi erkölcs jelenlegi szintjén nem enyhíti a kultúránkkal szinte egyidős nemzetféltésünk kínját, nem hessegteti el a nemzethalál-rémlátomást, de olyan önvizsgálatra kötelez, és olyan önváddal sújt, ami azonnali cselekvő népesedési politikára kényszerít, hogy megelőzhessük a tragédiát s ne az utolsó rögök visszhangja legyen a bölcsődalunk.
Jogos elvárás, no meg divatos szokás is, minél több forrásmunkára, tudományos kútfőre, tudós vélekedésre hivatkozni egy-egy valamirevaló tanulmányban, meglábjegyzetelni, idézőjelezni és sorszámozni a megállapításokat és azok szerzőit. Egyébként, bár zavar, helyesnek tartom. A tudományosság igényének a megnyilvánulása. Nekem viszont ezennel ettől el kell tekintenem, helyesebben: le kell mondanom érveléseim bizonyítékainak -könyvészeti- fölsorolásáról. Ugyanis egy szűkre szabott dolgozat végére nem lehet odailleszteni egy százszorta terjedelmesebb könyvészeti leltárt.
Időben évezredekre kell visszamennünk, térben pedig egész Eurázsiában és a Földközi-tenger valamennyi partján alaposan szét kell tekintenünk. Ebben az összefüggésben csak annyit jegyeznék meg, hogy a kultúrának az ember a hordozója, persze, nemcsak a szóbeliségre utalok, hanem az írásos emlékekre és a tárgyakra is, amelyeket nyilvánvalóan, hogy az ember alkotott- a székelykapuk és a kopjafák jelképrendszerétől egészen az épületek gerendaszarvazatáig, persze, nem feledkezhetünk meg ősi dallamainkról, a pentatóniáról sem. De mi, más nemzetekkel ellentétben, azonosak vagyunk az anyanyelvünkkel, és anyanyelvünk meghatároz minket, mint egyedeket, s mint közösséget. Gondoljunk csak bele: a francia anyanyelvűeknek csak egy harmada francia nemzetiségű. Az angol és a spanyol-portugál nyelvek esetében ez az arány még eltolódottabb. Tehát, hangsúlyozom, nem államnyelvről, hanem anyanyelvről van szó! De bárhol a nagyvilágban a néger megmarad négernek, az arab arabnak, a kínai kínainak, a zsidó zsidónak, a cseh csehnek, a lengyel lengyelnek és így tovább, de ha a magyar elveszíti anyanyelvét, "magyar-származásúvá" válik. A magyar még akkor is elveszíti magyar származását, ha környezete nyilvántartja azt. A magyar nyelvével-kultúrájával-tudományával asszimilál másokat s nyelve elveszejtésével döbbenetes gyorsasággal asszimilálódik. A már említett időszakokban és földrajzi területen a magyar kultúra rányomta bélyegét a más népek kultúrájára, beleértve zenéjüket, sőt még nyelvüket is /!/. E "nyomelemeket" nemcsak magyar, de idegen szakemberek is felkutatták és bizonyították. Hadd említsek egyetlen példát: egy kiforrott nyelv alapvető szókincse és nyelvtani szerkezete /grammatikája/ nem változik. Ez tény. A szókészlet, az változik, gyarapodik, stb. Ilyen szempontból tessék megvizsgálni a Kárpát-medencei népek nyelvét. A román nyelv szókincsében nagyon sok magyar alapszó fedezhető föl, de annál is sokatmondóbb, hogy magára a román nyelv grammatikájára milyen szerkezeti hatással volt a magyar nyelv: az összes es, ás, oás, is, toldalékot a magyar nyelvből vették át, sőt a ség, ság képzőszócskákat is. Szigorúan óvjuk magunkat bármilyen délibábos nyelvészkedéstől, történészkedéstől, helységnévkutatástól, de legalább azt ismerjük el, amit mások, az idegenek állapítottak meg: a magyar nyelv rendkívüliségét és a magyar kultúra jelenlétét, annak megszámlálhatatlan nyomát egyre táguló kulturális térségünkben.
Ha ilyen kitörülhetetlen, mély, sajátos nyomokat hagytunk az általunk "bevándorolt" vagy uralt területek népei kultúrájában, vajon, hányan lehettünk? Tessék visszakövetkeztetni. Egyesek szerint egy adott nép lélekszáma nem meghatározó tényező. A tétel a magyarsorsú népek esetében nem igaz! Annál is inkább nem igaz, mert egyre inkább "azé a föld, aki belakja". A kicsi japánok is rég rájöttek, nem élőtorpedókkal lehet meghódítani a félvilágot, hanem tudománnyal és termeléssel, no meg föl kell vásárolni a "civilizált világ" elhagyott, kimerült bányáit és szeméttelepeit... A kínai negyedek Amerikában amolyan összefüggéstelen birodalomnak számítanak... Az egyik jó költő, de annál rosszabb és ostobább kínai politikus mondotta volt, hogy ha Kína egy adott katonai konfliktusban elveszíti lakosságának kilencven százalékát, a többiekhez viszonyítva, akkor is nagyhatalom marad... Az európaiakkal is lehetne példázódni. Ott vannak a németek: az öngyilkosságig háborúztak, aztán osztották-szorozták őket, de megmaradtak veszteségeik ellenére is- tömegnek. Akárcsak az angolok, akik annak idején alig voltak annyian, mint mi, magyarok... Ismerjük a tényeket. De el kell töprengenünk azon, hogy Magyarország jól szervezett, központi, királyi hatalom volt már akkor, amikor a környező népeknek még országuk sem volt, s mégis miként juthatott-jutott mai állapotába nemcsak területileg, de népességében is? Ezt a területben-lélekben való összezsugorodást nem lehet csupán külső támadásokkal magyarázni! A gúzsbakötő társadalmi berendezkedésen, ami részben külföldi kényszer, de majmolás is volt, és túl a belviszályokon valami más is közrejátszott tragédiánk /ideiglenes!/ kiteljesülésében. Megfosztottak minket, megfosztottuk magunkat minden olyan sajátosságunktól, ami nemcsak megkülönböztetett másoktól, de meg is védett az asszimilálódástól. Megoszthatóvá vált a nemzet! Származási, anyagi, társadalmi, vallási, ideológiai pártpolitikai stb. -féle szempontból. S így még beolvaszthatóbbá vált, függetlenül attól, hogy az elcsatolt területeinken vagy a nagyvilágban próbált megélni. Megmaradásának - ez önmegtévesztés!- végzetesen nagy volt az ára: föladta nemzeti hovatartozását. A vegyes házasságok esetében az utódok, a gyermekek nemzetiségét a nem-magyar házastárs határozta és határozza meg ma is! Világszerte. A kivétel példamutató, de elenyésző. Tessék közelebbről és tudományosan elemezni a Kárpát-medence toponimíai térképét! De nyugodtan kinyújtózkodhatunk ama területekre is, amikor három tenger "mosta" Magyarország határait. Iménti megállapításunk érvényes. De hová lett a magyarság?
Beolvasztották és beolvadt.
Ezért a mindenkori magyar bel- és külpolitika, valamint a történelmi egyházak összessége is felelős. Ez alól nincs kibúvó, sem fölmentés. A magyarázat magyarázkodásnak minősül.
Közben változott a magyarság önmagához és a világhoz való viszonyulása. Valamikor Istenáldása volt, ha kezdett gömbölyödni egy asszonyka, később már "teherbe esett" vagy "terhes lett"! Micsoda szemléletbeli pusztító változás! Valamikor a nagy-család tekintélynek örvendett, később már gúnyt űztek belőle... Ma pedig /kivételt képez a Székelyföld/ a lányok többsége nem is gondol férjhezmenetelre, családra, anyaságra... Esetleg majd, ha "megvalósította" önmagát, amikor már késő a fölismerés, a siránkozás. Gyarapítják a kutyuska-sétáltató magányos vén nagyságák szektáját... Érdekes megfigyelni, hogy ma is itt, a csonka-Magyarországban az erdélyi származású családokban van a legtöbb gyermek... Tudom, mindent ki- és meg lehet magyarázni, de most nem szószátyárkodásról van szó, hanem a nemzet pusztulásáról! Vége az okoskodásnak. Miként annak az illúziónak is vége, hogy a "nyugati magyarság majd..." /A Nyugaton az egész nagyvilág értendő./ Itt és ebben az esetben kénytelen vagyok adatokkal hozakodni elő: a "szent" Amerikai Egyesült Államokban a 2000. évi nyilvántartás szerint 1.398.724 személy gyakorolta magyarságát, a múlt esztendőben ez a szám 117.973-ra fogyott. A nyolcvanas években, a nagyvilágban közel 2000 magyar nyelvű sajtókiadványt /újságok, folyóiratok, időszakos gyűjtemények, stb./, több könyvkiadót, tv és rádió-állomást-adót tartottak nyilván. Ma már ez a számadat nem éri el a harmincat! Hová lettek a magyar újságírók, a magyar írók, a magyar papok, a magyar olvasók, a magyar hívek, a magyar tv-nézők és a magyar rádió-hallgatók?! Magyar származású "polgárok" lettek, akik már nem ismerik anyanyelvüket. Elsiratom őket, magunkkal együtt. Bárhol jártam-kóboroltam a nagyvilágban, a magyarokat emésztette a honvágy, mert a magyar csak magyar földön érzi otthon magát... S valamennyien irdatlanul csalódtak a rendszervedlésben, (tévesen: változás) s az azt követő korszakokban. Nincs sóvárgás... Sőt, még azt is meggondolják, hogy nyugdíjasként hazatérjenek-é?
Az Anyaország elveszítette hazahívó varázsát.
Budapest csábítja az idegeneket és eltaszítja magától a magyarokat. Bocsánatot kérek a Magyar Nőktől, de ha belepusztulok is a sajgásomba, ki kell mondanom: a nagyvilág bordélyházai Magyarországról importálják az "örömlányokat"... Valamikor a Magyar Nőknek történelemformáló szerepet tulajdonított a nagyvilág... Ahogy mondani szokás, s ezt a jogi felelősség vállalása is megköveteli, tisztelet a kivételnek, a magyar nőket nem tiszteli a társadalom, mert a magyar nők sem tisztelik önmagukat.
De még mielőtt ezt a gyújtózsinórt meggyújtanám, hadd szögezzem le: az évszázadok folyamán körülbelül annyi magyar asszimilálódott, mint a hányan vagyunk. /E megfogalmazást alapos és következetes kutatómunka előzte meg!/ Tehát, tizenötmillió, talán valamivel több magyart veszítettünk el, - kimondottan asszimilálás-asszimilálódás révén; - a ma élő nemzedékek számainak tükrében.
A fenti lélekszámhoz adjuk hozzá az utóbbi korszak legembertelenebb és legtudatosabb népirtási politika következményét: a 8.640.000 kikapart magzatot!!! Tehát, ismétlem: 8.640.000 magyar gyermeket öltek meg magyar orvosaink magyar anyák akaratából magyar törvény alapján, amely törvényt a Magyar Országgyűlésben magyar képviselők terjesztettek elő és magyar képviselők szavaztak meg!
A kikapart életek hány életet nemzettek volna korosztályokon át napjainkig!
A halál csak halált szül...
Tehát, hányan kellene lennünk manapság? Mekkora nemzet lehetnénk?
Tessenek kiszámítani!
A kérdéseket meg is kell válaszolni. A politika minden ténykedését alá kell rendelni a népkihalás megakadályozásának! A munkaerő-importtal nem lehet és nem szabad pótolni az emberhiányt, mert nemzetről, életről van szó és nem az idegen pénzurak zsebéről, halmozódó jövedelméről. E célból össze kell hangolni a bel- és külpolitikát, az oktatást és a közművelődést, és véget kell vetni a szórakoztatóipar hulladék-importjának, a szekta-gomba terjesztésnek, a fajtalankodás mindennemű megnyilvánulásának, az aberráció és a nihilizmus irodalmiasításának, filmesítésének, stb. A kábítószer külön lapra tartozik, mert az maga a döghalál. Törvénynek kell védenie a szellemi-testi cselekvési tisztaság föltételeit, hiszen azok természetüknél fogva adottak. Az embereknek változtatniuk kell az önmagukhoz, egymáshoz, a világhoz való viszonyulásukon. Új értékrendre van szükség. A régi összeomlott, nem lehet tatarozni. Véget kell vetni a farizeusságnak a családban és általában a társadalomban. Szabadságra kell nevelni a gyermekeket, és nem szabadosságra. De mit várunk-várhatunk el a gyermekektől, az ifjúságtól, amikor az úgynevezett felnőtt társadalomban tapasztalják, látják, érzékelik a teljes züllés minden változatát? Elvált pedagógusok beszéljenek tanítványaiknak a család fontosságáról? Elmegy, ha a saját nyomorúságos életükkel hozakodnak elő, elrettentő példaként. Vagy: idegbajos pszichológusok turkálnak a gyermek lelkében? Könyörtelenül szembe kell néznünk önmagunkkal. Másként nem megy. Véget kell vetni a mellébeszélésnek. A történelmi egyházak felelősségét nem firtatom, de hangsúlyozom: nemcsak feladatuk, hanem kötelességük hathatósan bekapcsolódni a gyermekek-ifjak nevelésébe. Meg kell újulniuk, hogy híveiket is megújíthassák. Mellőzzék az idegen anekdoták szajkózását, foglalkozzanak többet és behatóbban a magyar történelemmel, kultúrával, s annak "rejtelmeibe" vezessék be az ifjúságot... Most a magyarság megmaradásának a csodájára van szükségünk! Ehhez pedig az is szükséges, hogy gyermekeink, unokáink föl tudják sorolni a MAGYAR történelem nagyjait, s közöttük önmagukat is. Igen, minden gyermek történelmi nagyság, ha megszülethet, ha annak neveljük... sok a teendő, felsorolni is nehéz, de nem fölösleges. Egyesek azt mondják, hogy már késő. Mások azt óbégatják, hogy úgy sem lehet változtatni semmin...
Nem igaz. Későnek késő, de nem késtük le a nemzet megmaradásának, megújulásának a lehetőségét. Minden lehetséges, csak akarni kell- tartja a közmondás. Együtt és együttesen kell akarni. Összmagyar szellemben kell gondolkodni, cselekedni, élni- egymásért. Ehhez viszont nemzeti eszményre van szükség. S akkor a Magyar Nők ismét Feleségek és édesanyák lesznek... Bízzunk egymásban, hogy önmagunkban is hihessünk. S akkor erősebbek leszünk, s nem tud leigázni, sem kiirtani, öngyilkosságba kergetni a globalizációnak nevezett új rabszolgarendszer.
Legyünk sokan. Tőlünk függ, hogy mekkora nemzet maradunk és leszünk. Őrizzük meg barátainkat, és ne szerezzünk újabb ellenségeket magunknak, hogy más népek tiszteljenek minket. Ez pedig önbecsülés nélkül lehetetlen.
Sajnos, hiányzik az önbecsülésünk. Merthiszen, aki becsüli önmagát, utódjában akar tovább élni...
Szíveskedjenek folytatni a gondolatmenetet.
Természetesen vetődik föl a visszamentés, a visszamagyarosítás problémája. Mert ez valóban probléma. Példaként az egyik elcsatolt területünket veszem, amely jóval nagyobb az Anyaországnál: Bánság, Pártium, Erdély, Székelyföld s bizony még a Kárpátokon túli területek is, Keletre-Délre egyaránt. Hogy könnyebb legyen az elemzés, a vizsgálódás, valamennyi területet vegyük egy kalap alá és nevezzük Erdélynek. Erdély elrománosítása évszázadokra nyúlik vissza. Nem volt szükség semmilyen katonai beavatkozásra! Míg az erdélyi férfiakat elvitték katonának, sokuknak ez volt a "foglalkozásuk" és elvéreztek különböző csetepatékban, ütközetekben, sőt az egész magyarságot emberestől-földestől védő háborúkban, addig a román férfiak megbízhatatlanságuk miatt, juhászkodtak csendben, háborítatlanul és szaporodtak, amire eleve az ortodox vallásuk kötelezte, és kötelezi ma is /.../. A másik elrománosítási tényező, szégyen ide vagy szégyen oda, a betelepítés volt. Megjelentek az elmagyarosodott, pénzen vásárolt rangú főuraságok és /mai szóval/ vállalkozók és hozták be a Kárpátokon túlról /szintén mai kifejezéssel élve/ az olcsóbb munkaerőt. Megjelent egy család, s alig másfél évtized alatt legalább öt-hét család lett belőle. Ekkor lépett a színtérre az egyház: tudatosította bennük a szaporodás nemzetléti fontosságát, ezt mindenek fölébe helyezte, s hogy erősítse a még szétszórtan, szervezetlenül éldegélő románságot, kitalálta számukra az örök-ellenségképet. /Ez ma is érvényes!/ Ezt meg kellett ideologizálni. Minél hamarabb, s el is kezdték a zászpa termesztését /ez mérgező-bolondító burján/ Budapesten, Balázsfalván. Most már elérkezett a követelőződés ideje is, holott lényegében jobban volt dolguk, mint az őshonos magyaroknak, hiszen mentesek voltak a katonai, és egyéb kötelezettségek alól. Ekkor kezdődött kiéleződni a helyzet, s ekkor lépett nyíltan is színre a fanariotizált balkanizmus a politika álruhájában. A még mindig nemcsak jobbágyi, de Mihail Sadoveanu író szerint is, a rabszolga-viszonyok kegyetlenkedései kíséretében rabszolgákként éltek a román parasztok. De összetákolták az egységesnek minősített Romániát, amely Nagy-Romániává terebélyesedett, s most már nyíltan is csinálhatták azt, amit addig is tettek: törvényekkel, törvénytelenül, hazugságokkal, gazdasági megszorításokkal, kisemmizésekkel, bankhitelekkel, tűzzel-vassal románosítottak, ennek rendelve alá mind a bel-, mind a külpolitikájukat. A nyomorba taszított magyarság ingatlanjait, amit még nem államosítottak, nem sajátítottak ki, a román bankoktól kapott teljesen kamatmentes, hosszú lejáratú, a legtöbb esetben vissza-nem-térítendő hitelekből vásárolták föl a románok. Ma is ez történik! Egymás után építették a pravoszláv templomokat, még oda is, ahol nem laktak románok. És román iskolákat létesítettek mindenütt, ahol néhány román gyermek található, másutt pedig kötelező módon román iskolatagozatot nyitottak egyetlenegy vagy három román gyermek számára is. Ennyi pedig akadt a milicista, a vasutállomásfőnök, az adóbehajtó családjában. Elkezdődött a nevek nagyméretű, általános románosítása, amit törvénybe is foglaltak, előírták a hűségesküt, stb. Aki élni akart, annak be kellett állnia a sorba, mert másként adósságai miatt elárverezték a házát, nem kapott munkát, stb. A magyarság tömegesen ment a Regátba dolgozni, de ez a folyamat régen elkezdődött. Tulajdonképpen magyar kőművesek, ácsok, ezermesterek építették föl Bukarestet és a későbbi Románia nagyvárosait. S mindez történt Budapest és a nemzetközi fórumok szemeláttára, tudtával, s a székelységnek, általában az erdélyi magyarságnak nem volt fegyvere, hogy megvédje önmagát és szülőföldjét, hiszen a budapesti nemzetárulók kivégzés szigora mellett lefegyverezték az erdélyi hadakat. Most már érthető, hogy a kimondottan magyar nevű mezőségiek, besztercekörnyékiek, az avas-gutin beliek, a fogarasi és általában a déli-erdélyi részek lakói miért nem tudnak magyarul, miért vallják magukat magyar származásúaknak? Bukarestnek például magyar lakónegyedei voltak, többek között Berceni, valamikor a bercsényiek alapították, teljesen elrománosodott. Közben tízezres nagyságrendben irtották a magyarságot vagy kényszerítették szülőföldje elhagyására. Habár nem tudományosan elfogadható alap, de érdemes volna áttanulmányozni Románia valamennyi telefonkönyvét, elemezni a bennük szereplő neveket! Azonnal kiderül, hogy Romániában manapság a magyarok és a magyar származásúak száma a mai hivatalos lélekszámnak /l.6 m/ több mint a háromszorosa, de arról se feledkezzünk meg, hogy még nagyon sok helységben nincs is telefon... Az Összmagyar Testületünk másfél évtizednyi kitartó és következetes, tudományos fölmérései szerint /1970-1985/ a romániai magyarság létszáma hárommillió néhány tízezerre tehető. /Rendelkezünk a konkrét dokumentációval, amely már megjárta a nagypolitika néhány züllött erődítményét is./
Mi a megoldás?
A részmegoldások nem vezetnek sehová, sem EU-n kívül, sem az EU-s gettóban. Budapestnek ki kell harcolnia, hogy az összes elcsatolt területeinken a magyar nyelv legyen az adott ország második államnyelve. Ahogy Svájcban a lakosság 0,64 %-ának az anyanyelve, a rétoromán nyelv 1938 óta államnyelv, úgy az utód államokban is lehetséges ez a jogi megoldás. Merem álltani, az elcsatolt területeinken sínylődő-vergődő magyarság létszáma hirtelen megduplázódna! A többi gyakorlati kérdés: a visszamagyarosítás módszerét el kell tanulni a magyartalanítóktól, fordított előjellel. És: egyesíteni kell Kárpát-medence magyarságát, és haza kell hívni a nagyvilágból a magyarjainkat, - Budapest akarata ellenére is. Ne csak megszámoljuk, de személy szerint is tartsuk nyilván a világ magyarságát.
A magyar bel- és külpolitika, kevés időszaktól eltekintve, többet ártott és árt a magyarságnak, mint a külső ellenségeink.
S ártalmassága éppen a népesedési politikájában mutatkozik meg. Többek között.
Egy nemzet kiirtása már az anyaméhben elkezdődik... Felebarátaim a nemzetféltő élősködésben
Forrás: Bartis Ferenc
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=2&id=10 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-14 21:02:20, péntek
|
| |
| |
Jellemzően gátlástalanul és sunyin
2007. December 14. 18:31
Ancúg.hu
Több szocialista országgyűlési képviselő választókörzetében is telefonon hívják fel az ott élőket, magukat közvélemény-kutatónak nevező cégek, és arról érdeklődnek, hogyan szavazzon a képviselő az egészségbiztosítási törvényről az Országgyűlésben. Erről Szanyi Tibor és Nagy László, az MSZP frakció tagja beszélt.
Természetesen nem maguktól, hanem az MTI felkeresésére.
Szanyi Tibor, aki Budapest 19., angyalföldi választókerületének képviselője elmondta: arról van tudomása, hogy négy-öt MSZP-s képviselő választókerületében, vagy konkrétan nevüket említve hívja egy automata az embereket, és arról érdeklődik, a megkérdezett egyetért-e azzal, hogy a képviselő megszavazza a parlamentben az egészségbiztosítási törvényt. A választ gombnyomással lehet megadni.
A szocialista képviselő hozzátette: nem tudja, milyen, magát közvélemény-kutatónak nevező cég hívja az embereket. Szanyi Tibor szerint ezzel talán az lehet a hívó célja, hogy a hétfői zárószavazás előtt szembesítse a képviselőt, hogyan gondolkodnak az emberek a törvényről.
Hasonló esetről számolt be Nagy László. A szocialista képviselő a Békés megyei területi listáról jutott az Országgyűlésbe, így nincs egyéni választókörzete. Mint mondta, ennek ellenére a megye több településén az ő nevét említve kérdezik az embereket az egészségbiztosítási törvény megszavazásáról. A megyében választókerületi elnök vagyok, de ezt egy közvélemény-kutató cég nem tudhatja. Hozzátette, ő maga nem hallott ilyen telefonhívást, így nem is tudja, milyen cég végez ilyen formán közvélemény-kutatást.
Az MTI úgy tudja, Szanyi Tiboron és Nagy Lászlón kívül Havas Szófia és Keleti György nevét említve kérdeznek embereket az egészségbiztosítási törvény megszavazásáról.
Forrás: FN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
2007. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1029 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1740
- e Hét: 12007
- e Hónap: 23118
- e Év: 176614
|
|
|
Offline
