Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Orchidea
  2015-07-13 22:40:59, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágok, gyümölcsök, termések  
Az ezerarcú kínai konyha
  2015-07-13 22:34:05, hétfő
 
  Az ezerarcú kínai konyha

A kínai konyha megismerése nem kis feladat. A hatalmas területű ország több ezer éves hagyományainak, történetének és kiterjedéséből adódó eltéréseknek már csak a felsorolása is sok időt és energiát igényel, de nagyon izgalmas!

A kínai konyha történetének kezdete nagyjából az i.e. 8000-re tehető. Hunan tartományban ekkortájt indult meg ugyanis a rizstermesztés, majd i.e. 7000 környékén megjelent a köles, és ezzel nagyjából egy időben felfedezték a kínaiak, hogy az erjesztett rizs, méz és gyümölcs keverékéből bort is elő lehet állítani. A hatodik évezredben háziasították a sertést, majd a negyedik évezredre mindez széleskörű állattenyésztéssé és növénytermesztéssé nőtte ki magát. A rizs és a köles után - a harmadik évezredben - a Közel-Kelet felől megérkezett a búza és az árpa, majd nem sokkal ezután a tésztakészítés fortélyára is rájöttek a kínaiak. Az i.e. első évezredből származó sírokban már evőpálcikákat is találtak, amelyekkel feltételezhetően az első időben a tűzön készülő ételeket kavargatták, s csak később kezdték el párosával, afféle fogóként használni.






Gyors, kiadós a wokban pirított tészta, rengeteg változata létezik

Evőpálcika gyanánt manapság főleg fa vagy bambusz pálcákkal találkozni, de főzésnél, sütésnél inkább a fém - vagy nagy ritkán csont - pálcákat használnak. Az evőpálcika használatának elterjedése lehet annak az oka, hogy a kínai ételekhez az alapanyagokat általában viszonylag kis darabokra vágva készítik el.

Az első évezred vége felé már a wok is megjelent, amely apránként felváltotta az addig használatos főzőedényeket, hiszen a wok főzésre, sütésre alkalmas eszköz volt, viszonylag hamar átmelegedett, és falai jól tartották a hőt. A wokban nem csak főzni és bő olajban sütni lehet, hanem párolásra is kiválóan alkalmas.





A szóját nem csak csíraként és szószként, de tofuként is gyakran használják

Az első évezred környékén jelent meg a szója is, s vált kedvelt alapanyaggá. A szója termesztése magával hozta, hogy az i.sz. első évszázadban már megjelent a szójatej és a tofu. Nagy áttörést jelentett az ország különféle, addig elszigetelt területei és konyhái kapcsolatában a Sárga-folyó és a Jangce közötti csatorna kialakítása, így a 6. századtól megindulhatott a kereskedelem, a déli áruk északra történő szállítása is. Ez az időszak volt a buddhizmus aranykora, ekkortájt erősödött meg a kínaiak körében is a vegetarianizmus.

A 7. században alkoholfronton - a bor és a rizsbor után - nem csak újabb párlatok születtek, hanem 780-ban megjelent Lu Yu klasszikus műve is, amely az első átfogó kézikönyv volt a kínaiak kedvelt italáról, a teáról. A könyv értekezett a tea termesztéséről, a feldolgozásáról és a használatáról is.





Nagy hagyománya és kultúrája van a teázásnak Kínában

A csatorna adta lehetőségek után a kínai konyhát ért legnagyobb változást az jelentette, hogy XVI. század elején megjelentek az Újvilág ízei és alapanyagai. Többek között ekkor érkezett az édesburgonya, a kukorica, a burgonya, a mogyoró, a paradicsom és a paprika. Az Európával való kapcsolatnak is ez a század kedvezett, hiszen 1514-ben megjelentek Kínában a portugálok.

Ha az ország mérete alapján szeretnénk kicsit áttekinteni a kínai konyhát, akkor a következővel fogunk találkozni: a sivárabb, aszályos északon hidegek a telek, forrók a nyarak és gyakori az aszály. Ennek köszönhetően ezen a vidéken a tésztaételek, a sertés- és birkahús fogyasztása gyakori, az alapanyagok között szerepel a köles, az árpa, a búza, a kukorica, valamint a szójaszósz. A déli tartományok konyhájának meghatározó eleme a rizs, a különféle tengeri halak, a baromfi és a sertés, sok a zöldség és a déligyümölcs, a különféle szójaszármazékok is kedveltek.

A tények sorába tartozik az is, hogy Kína bármelyik országnál több sertéshúst fogyaszt, itt van a világ legnagyobb sertésállománya, emellett hatalmas mennyiségű riszt termel és fogyaszt, bár Kína nem teljes egészében rizsevő társadalom, hiszen a búzafogyasztásuk vetekszik a rizsével. Ha általánosítani szeretnénk, az ország déli régióiban főleg rizst, míg az északi vidékeken a búza felhasználásával készített fogásokat fogyasztanak.





A rizs állandó alapanyag, leginkább köretként fogyasztják

A kínai konyha szereti az ötös számot, ennek jegyében rengeteg lista született, például az öt leggyakrabban használt mag a rizs, a köles, a búza, a bab és a kukorica, a leggyakrabban fogyasztott hús a sertés, a szárnyasok, a juh, a ló és a marha, a legkedveltebb gyümölcsök az őszibarack, a szilva, a sárgabarack, a gesztenye és a datolya, az öt legkedveltebb fűszerük pedig az édeskömény, a szegfűszeg, a szecsuáni bors, a csillagánizs és a fahéj, bár az ezekből készített keverékek beltartalma és a fűszerek aránya régiónként eltérhet. A kínaiaknak az ízekre is megvan a maguk ötöse. Míg mi, a világ többi pontján négy ízzel érjük be, addig a kínaiaknál a keserű, a savanyú, a csípős és az édes mellett megjelenik az umami is. Az umamiról sok esetben azt gondolták, hogy csupán az első négy keveréke, de az ínyenc zamatként meghatározható, lefordítható íz inkább egy különleges vegyület, amelynek izolációja már megtörtént. Az umami egy bizonyos glutamin-sav, amelynek gyárilag előállított, sokszorosan kiátkozott változatával, a nátrium-glutamáttal már biztosan találkoztunk. Különbséget kell azonban tenni a mesterségesen előállított glutamát és a természetben is előforduló glutamin között, amely bizonyos sajtokban és a paradicsomban fordul elő leggyakrabban, és valóban kellemes összhatásra képes a többi négy ízzel.

Az ezerarcú kínai konyha megismerése szinte lehetetlen vállalkozás, de valamelyes áttekinthetőbb a kép, ha tartományok szerint vesszük át a különféle alapanyagokat sokféle módon elkészítő konyhát. A nyolc tartomány: Szecsuán, Anhuj, Fucsien, Kanton, Hunan, Csiangszu, Santung és Csöcsiang.





A hatalmas ország konyhája rendkívül sokszínű és változatos

Szecsuán (Sichuan)

A szecsuáni konyha fő jellegzetessége a csípősség, amely főleg a chili és a szecsuáni bors használatából ered. Ezek mellett többféle csípős fűszert alkalmaznak és előszeretettel használják a csillagánizst, a gyömbért, a fokhagymát is. A szecsuáni konyha kedvelt technikái közé tartozik a pácolás, a sózás és a szárítás. A húsokat gyakorta folyamatos mozgatás, kevergetés mellett sütik.
Klasszikus és regionális fogásnak számít a főtt, majd kevergetve lepirított sertéshús. Kedvelt hús a marha (ami ebben a régióban a legelterjedtebb), a bárány, de Kína többi részéhez hasonlóan sokféle fogást készítenek sertésből is, amelynek belsőségeit is előszeretettel fogyasztják.

Anhuj (Anhui)

Az anhuj konyha rendkívül izgalmas. A főleg helyi alapanyagokkal dolgozó konyha fő beszerzési forrása a tenger és a hegyvidék. Az itt fellelhető alapanyagokat kíméletesen főzik, ha lehet, inkább párolják, és a helyi szakácsok a fűszerezés terén is a mértékletesség elvét követik, hogy az alapanyagok eredeti íze minél jobban megmaradjon a kész ételben. A felhasznált fűszerek közé olyan alapanyagok tartoznak, mint a cukor, amellyel felerősítik az ízeket, vagy például a Huasngshan szent hegyéről származó gyógynövények, mint az illatos gomba vagy a fehér bambuszrügy.
Klasszikus anhuj fogás a puha páncélú teknős, amelyet a fogásaikhoz szintén gyakorta felhasznált sonkával együtt tálalnak. Ezen kívül kedvelik a tobzoskát, illetve a hegyekben található nagytermetű kőbékát is. Az anhuj konyha alapanyagai az idősödő szervezet számára ideálisak, segítenek az öregkor okozta problémák legyőzésében, illetve azok kúrálásában.

Fucsien (Fujian)





Gyakran fogyasztanak levest, de általában nem az étkezések elején

Fucsien tartományban fontos szerepe jut a leveseknek. Kínában egyébként is kedveltek a levesek, ritka alkalom, amikor az ebéd vagy a vacsora nem tartalmaz valamilyen levest. Sokszor a tartalmasabb leves önmagában is kiteszi az adott étkezést. A kínaiak - velünk ellentétben - nem a többi fogás előtt eszik a levest, hanem közben, vagy inkább az étkezés vége felé. Sok esetben a leveseket csupán kiszürcsölik a tálból vagy a hagyományos, lapos fenekű kanalakkal lapátolják ki. A fucsieni konyha legfontosabb alapanyagai közé tartozik a halszósz, a rákpaszta, a fűszeres szójaszósz és a rizsbor. Erőteljes ízvilág jellemző erre a konyhára, amelyben megtalálhatóak a rafináltan csípős fogások, a savanykás ízvilágú ételek és a csípőst az édessel kombináló tálak is.
A konyha legismertebb fogása a ,,Buddha átugrik a falon", amelynek elkészítése rengeteg különleges alapanyagot és kitartást igényel. Állítólag erről a vidékről származik a Kínában és Ázsia több országában is kedvelt és rengeteg variációban megtalálható rizskása, a Congee is.

Kanton (Guangdong)

A kantoni konyha jellegzetessége a szószokban és a húsok sokféleségében rejlik, valamint abban, hogy viszonylag kevés friss fűszert használ. A sült, grillezett fogások közt a sertés mellett megtalálható még sokféle hús, többek között a birka és tenger gyümölcsei is asztalra kerülnek. Kedveltek a különféle párolt gombócok és a palacsinta is. A kantoni konyha fogásai általában nem túl zsírosak, nem is túl fűszeresek, s lehetőség szerint az alapanyagok is csak addig vannak főzve/sütve, ameddig épp szükséges. A szószok közül megkerülhetetlen az osztrigaszósz és a rákpaszta.
A kantoni konyha megkerülhetetlen fogása a dim sum, amelyből rengeteg változat ismert. A kis falatkákat édes és sós változatban is kipróbálhatjuk. A kantoni konyha jellegzetes étele a cápauszonyleves, a kantoni sült rizs és az édes-savanyú sertés is.





A különféle batyuk és töltött tészták is nagyon népszerűek, sütve vagy gőzben párolva

Hunan

A hunan konyha ismertetőjele a füstölt fogások fogyasztása és felhasználása. Konyhai techinkái között - a párolás, sütés, pörkölés mellett - fontos megemlíteni a füstölést is. Kedvelt alapanyag a friss chilipaprika, a mogyoróhagyma és a fokhagyma. Hunan tartományban terem a legtöbb rizs, így érthető módon ez az alapanyag is kiemelt fontosságú ebben a régióban. A húsok közül a marha, a sertés és a birka mellett a különféle szárnyasok kedveltek, nagyon híres a hunani sonka. A tavakban gazdag tartományban gyakorta asztalra kerülnek a különféle halak, kagylók vagy épp teknősök. A édes-savanyú ízpárosítás mellett errefelé a forró-savanyú és a meglehetősen csípős fogások is igen népszerűek.
Legismertebb hunan fogások a Dongan csirke, a csillagánizzsal, édesköménnyel fűszerezett ropogós kacsa és a fűszeres békacomb.

Csiangszu (Jiangsu)

Csiangszu a tartalmas, elegáns, kifinomult, mutatós ételek tartománya. A helyi konyha meghatározója a frissesség, a gondosan kiválasztott alapanyagok használata. Az ételeket sokszor párolással, gyors pirítással, keverve sütéssel készítik el. A lágy és könnyű összhatás érdekében a csiangszui konyha mértékkel használja a sót és a cukrot, figyel arra, hogy a fűszerezés ne elnyomja, hanem kiemelje az alapanyagokban rejlő ízeket. Az ősi kínai királyi konyha ma is nagy megbecsülésnek örvend, a legtöbb bankett és fogadás alkalmával készített fogások zöme ennek a tartománynak a fogásai közül kerül ki. Az édesvízi halak és a tenger gyümölcsi mellett a csiangszu konyha kedvelt alapanyaga a kacsa, szívesen használja a zöldségek széles skáláját, a bambuszrügytől a vízi gesztenyéig.
A tartomány híres fogásai közé tartozik a sózott, szárított kacsa, illetve a lágy páncélú teknős, amit gombával, csirkehússal és borral vegyítve készítenek.





A kacsa is igen kedvelt húsféle Kínában

Santung (Shandong)

Erre a konyhára a tenger adta alapanyagok és a leveses állagú fogások jellemzőek. Emellett a santungi konyha előszeretettel használja a belsőségeket. A tengeri herkentyű sorában olyan fogások is asztalra kerülnek, mint a fésűkagyló, a tengeri uborka, a tintahal vagy épp a garnélarák. A santungi konyha kedvelt alapanyagai közé tartozik még a kukorica, a mogyoró és a búza is, valamint a zöldségek közül igen kedvelt a paradicsom, a krumpli és a padlizsán. Az elkészítési módok közül ebben a tartományban a legdominánsabb a hirtelen sütés és a pirítás.
A konyha jellegzetes fogásai közé tartozik a tüdőleves vagy épp a sült körte mézes mártással.

Csöcsiang (Zhejiang)

A csöcsiangi konyha sokféle érből táplálkozik, így sokszínűsége is érthető. Ennek a keverék konyhának kedvelt alapanyaga a bambuszrügy, a különféle szárnyasok, édesvízi halak és a tenger megannyi élőlénye, szívesen készít mártásos fogásokat, az erősen sós íz jellemzi, szereti a roston sült és a párolt fogásokat egyaránt. A konyhatechnikák közül errefelé főleg a hirtelen sütés, a párolás, a keverve sütés és a bő olajban sütés jellemző.
A tartomány tipikus ételei közé tartozik a Koldus csirkéje, a tavaszi tekercs vagy épp a sült garnélarák Longjing teával.

Édes-savanyú sertés

Hozzávalók:
40 dkg sertéscomb
1 zöldpaprika
1/2 fej vöröshagyma
1/2 fehérrépa
1/2 sárgarépa
20 dkg konzerv ananász
10 dkg bambuszrügy
1 uborka
2 dkg kukoricakeményítő
A páchoz:
1 tojás sárgája
2 evőkanál szójaszósz
2 dkg cukor
A szószhoz:
6 dkg cukor
2 evőkanál borecet
2 teáskanál rizsbor
2 dkg kukoricakeményítő
csipetnyi só
3 evőkanál ketchup
2 dl alaplé

Elkészítés: A répákat és az uborkát meghámozom, majd kockákra vágom. Ezután besózom, összeforgatom, és egy órát hagyom állni. Az idő letelte után a felesleges vizet leöntöm, majd ecetes-cukros vízbe áztatom, és amíg el nem készülök a többivel, ebben hagyom.
A húst harapásnyi falatokra vágom, a páclének egy nagyobb dobozban összekevertem a tojás sárgáját a szójaszósszal és a cukorral, majd a húst beleforgatom, a dobozt fedem, beteszem a hűtőbe, és egy órát hagyom pácolódni.
Amíg pácolódik a hús, addig a paprikát felkarikázom, a hagymát közepesen vékony karikákra szelem, majd elkészítem a mártást. A ketchuphoz hozzákeverem a többi alapanyagot, sózom, kis alaplével lazítom.
A húst lecsöpögtetem, majd a keményítővel meghintem, és bő olajban aranyszínűre és ropogósra sütöm. A kisült húst papírtörlőre szedem, az olajban kisütöm a hagymát, a lecsöpögtetett ecetes zöldségeket és a paprikát.
A zöldségeket lecsöpögtetem, majd a szószba forgatom, végezetül a apróra vágott ananászt, a bambuszrügyet és a húsfalatokat is hozzáadom, s a fogást rizzsel tálalom.

Tavaszi tekercs

Hozzávalók:
12 tavaszi tekercs lap
20 dkg darált sertéshús
1 tojás
5 dkg üvegtészta
1/4 zöld káposzta vékonyra szeletelve
1 bő marék szójacsíra
4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt feketebors
2 evőkanál szójaszósz

Elkészítés: A tésztát vízben kicsit megáztatom. A húst kevés olajon megpirítom, majd hozzáadom a vékonyra vágott káposztát és az apróra vágott fokhagymát. Amikor már kicsit összeesett a káposzta, akkor lehúzom a tűzről, szójaszószt adok hozzá, majd elkeverem a szójacsírával és a megáztatott tésztával. Hozzáütök egy tojást, és egy másikat is felütök, elhabarom.
A tésztalapokat megtöltöm, majd az feltekercselés után a tészták szélét megkenem az elhabart tojással, és a így elkészített tekercseket bő olajban hirtelen kisütöm.





A tavaszi tekercset sokféle töltelékkel készíthetjük, ízlés szerint alakítható a fűszerezése is

WM

Forrás: Mindmegette.hu -- Világkonyha
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
A kínai konyha
  2015-07-13 22:15:59, hétfő
 
  A kínai konyha

Ételkultúra területén van mit tanulnunk a kínaiaktól. Ezt persze fejcsóválva olvassa az, aki hetente legalább kétszer eszik meglehetősen jellegtelen édes-savanyú csirkét vagy olajban tocsogó, langyosra hűlt pirított tésztát valamelyik kínai kifőzdében...

Pedig így van. A kínai konyha változatos, gazdaságos, egészséges. Nehéz egyébként a kínai konyháról általánosságban írni, hiszen hatalmas terület, hatalmas kultúra, tengernyi vidék és szokás, ami minden ételnek számtalan verzióját hívja életre. A teljes kínai konyha bemutatása lehetetlen lenne itt, ezért inkább ízelítőt és érdekességeket olvashattok a következőkben.






Mikor mit: avagy az étkezések

A kínai reggeli általában rizskásából áll, benne húsdarabkák, mellé esetleg olajban sült tésztát és csípős savanyúságot esznek. Mindezt meglehetősen korán, 5-6 óra körül, ami már önmagában is edzett gyomrot sejtet. Délben ebédelnek, ez rendszerint csak kisebb étkezés, egy tál leves tésztával, hússal vagy hallal, esetleg másodiknak rizs vagy tészta. A vacsora ismét kiadósabb, hús vagy hal, és természetesen rizs.
Hogyan: avagy az evőpálcák

Kelet-Ázsiában minden hozzávalót - húst, halat, zöldséget - a főzés előtt apró darabokra vágnak. Így hamar elkészül az étel, bár az előkészítés kissé hosszadalmassá válik. Kínában közel háromezer éve ismerik az evőpálcát, előtte feltehetően kézzel ettek... Európai ember számára nehézkes és bonyolult a használata, de némi gyakorlással elsajátítható. Mivel minden apró, semmit sem kell vágni, szeletelni, így az evőpálca tökéletesen alkalmas és használható evőeszköz. Lehet vele elegánsan, finoman étkezni, de van, aki sietősen tuszkolja be vele az apró falatokat a szájába... Aki szeretné használni, így próbálkozzon: az evőpálca vastagabbik, felső harmadát fogjuk kézbe. Az egyik pálcát szorítsuk hüvelykujjunk tövével a gyűrűsujjunk első ujjpercéhez és a hüvelykujjunk hajlatához. Ez a pálca leginkább mozdulatlan, a felsőt vele párhuzamosan - mintha ceruzát tartanánk - a mutató-, a középső és a hüvelykujj végével csiptetőként mozgatjuk. A legfontosabb, hogy a két pálca hegyes vége egy vonalban legyen. Középső ujjunk mozgatásával választjuk szét, és a mutatóujj behajlításával csippentjük össze őket.






Gőzölés és pirítás

A gőzölés, vagyis gőzben főzés legalább ötezer éves múltra tekint vissza. A bambuszgőzölő hasított bambusznádból készült henger, a fenekén rács, a tetején szorosan fonott bambusz van. Lehet két vagy több, akár négy-öt emeletes is, egyszerre több fogás is főzhető benne. Főzéskor kb. öt pohár vizet öntünk a wok, felforraljuk, és a bambuszgőzölőt úgy tesszük bele, hogy ne érjen vízhez. Ezután tartsuk állandó forrásban a gőzölgő vizet, és lehetőleg ne emelgessük a fedelet. Hosszabb gőzöléskor érdemes néha forró vízzel pótolni az elpárolgott mennyiséget. A legtöbb ételnek tíz-tizenöt perc bőven elegendő. A gőzölt fogások íze összetettebb, az alapanyagok frissebbek, ropogósabbak maradnak. Szinte minden elkészíthető így: hús, hal, zöldség, ravioli, a tenger gyümölcsei... Tészták (ravioli) gőzölésénél olajjal kenjük be a bambuszrácsot, hogy ne ragadjon hozzá a tészta. Gőzölhetünk húsételeket saláta- vagy spenótlevélen, ezek egészen különlegesek, ahogy a zöldféle átveszik a kiolvadó zsír ízés. A bambuszgőzölő újramelegítésére is kiváló, hiszen pótolja a nedvességet, omlósabb, porhanyósabb lesz így az étel. A nedves gőzben főtt ételek magasabb tápértékkel bírnak, gazdagabbak természetes ízekben és jóval könnyebben emészthetők. És nem szükséges hozzá olaj, vagyis zsiradék, a tápanyagok és ízek pedig nem áznak ki a főzővízben! A bambuszgőzölőt nem szabad mosószerrel mosni, mert a bambusz átveszi az ízét, a vegyszer beleivődik. Csak forró vízzel kell elöblíteni.

A pirítás is nagyszerű találmány. A wok kialakítása teszi, hogy igen forróra melegíthető, és nagyon kevés zsiradékkal hihetetlenül gyorsan megsüthető-pirítható benne az apróra vágott étel. A kevés zsiradék és a rövid pirítási idő teszi, hogy az alapanyagoknak majdnem maximális vitamintartalma megmarad, miközben ropogósra és ízesre sülnek a pár perc elkészítési idő alatt.






A rizs

Mondják: a rizsben minden tápanyag megtalálható, amire az emberi szervezetnek szüksége van. És bármilyen szegénység is uralkodjon Kelet-Ázsiában, rizs mindig, mindenkinek jut. Tisztelik, szeretik, naponta háromszor is eszik akár. A rizs a kínai ember legfőbb támasza. Az "enni" szó kínaiul azt jelenti: "rizst fogyasztani". A "kínai étel" kínaiul: "kínai rizs". Az étterem "rizskimérés", az ebédlő "rizsterem". Ha valaki elveszti az állását, azt mondja: "eltörték a rizses tálamat!" A natúr rizs kiváló körítése a fűszeres ételeknek, zöldségekkel, hússal, hallal, fűszerekkel megbolondítva pedig kiváló egytálétel.

Forrás: Mindmegette.hu -- Világkonyha
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Top 4 ázsiai alapanyag
  2015-07-13 22:06:11, hétfő
 
  Top 4 ázsiai alapanyag

Ismerj meg néhány jellegzetes, itthon is beszerezhető keleti alapanyagot!

Bambuszrügy

A bambusz az ázsiai országok közül talán Kínában tölti be a legfontosabb szerepet. A helyiek amellett, hogy a fából a legkülönfélébb módokon számos használati és dísztárgyat készítenek, bizonyos fajok fiatal, ropogós rügyeiből remek fogásokat is főznek. Itthon elsősorban konzervként vagy üvegben eltett formájában vásárolhatjuk meg. Ha mégis sikerült frissen beszerezned (bár így meglehetősen drága), hámozd meg, majd lobogó vízben rövid idő alatt főzd meg. Ha egy darabka csilipaprikát is dobsz a vízbe, az elveszi a növény enyhén kesernyés ízét. Húsok mellé, köretnek is nagyszerű, de levesbe téve ugyancsak ízletes.






Tofu

Ez a szójababból készített élelmiszerfajta az egész világon nagy népszerűségnek örvend. Több fajtája is létezik. Frissen lágy és fehér - ebben a formájában előszeretettel használják a japán konyhákban -, de a keményebb változata is fellelhető. Utóbbit szeleteljük fel, süssük ki olajban, és már falatozhatunk is belőle! A tofut az adott receptnek megfelelően ízesítsük, például szójaszósszal, fokhagymával, kurkumával vagy éppen mustárporral. Éjszakára akár be is pácolhatjuk, így jobban átjárják az ízek.

Üvegtészta

Ezt a mungóbabból készülő, fehéres színű, kissé áttetsző tésztafajtát már a legtöbb reformételeket árusító üzletben vagy hipermarketen beszerezhetjük. Ha a fonalszerű szálakból álló göngyöleget kisebb darabokra törve szeretnénk megfőzni, előbb nem árt vízbe áztatni, mert igen kemény az állaga! Jól magába szívja más ételek szaftját és ízét, így igen széles a felhasználási köre. Kínában, Japánban és egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják, de mivel könnyen lehet ízletes fogásokat (például salátát) készíteni belőle, így ma már nem csak az ázsiai emberek kedvence.

Szójaszósz

A szójababból erjesztett, sóval és rizzsel, árpával vagy búzával kevert lé, amelyet Kínában már több mint 1500 évvel ezelőtt is használtak az ételek gazdagítására, immár hazánkban is jól ismert. Alapvetően két fajtája létezik, a világosabb és a sötétebb. Az előbbit utólagos ízesítésre, a markánsabb ízű sötétebbet pedig főzéskor használjuk. Készíthetünk vele gyömbéres szójaszószt, vagy önthetünk belőle a zöldséges-húsos ragukhoz, de akár a rizses egytálételekhez is.

Forrás: Mindmegette.hu -- Világkonyha
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Gombás kínai kel wokban
  2015-07-13 22:01:34, hétfő
 
  Gombás kínai kel wokban

Hozzávalók:

1 közepes kínai kel
20 dkg gomba
25 dkg csicsóka
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
2-3 centi friss gyömbér
1 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál halszósz
1 evőkanál fehérborecet (vagy száraz fehérbor)
1 evőkanál étkezési keményítő


Elkészítés:

A megmosott, lecsepegtetett kínai kelt 3 centis darabokra vágjuk, a megtisztított gomba szárát apróra daraboljuk, kalapját félcentisre szeleteljük. A hagymát és a fokhagymát nem túl finomra vágjuk és lesózzuk (így kicsit megpuhul). A csicsókát (ez el is hagyható, de nagyon finom benne - sajnos nem tárolható sokáig, nem kapható egész évben) megpucoljuk, 2 centis darabokra vagdossuk.

A felforrósított wokba kevés olajat öntünk, beledobjuk a hagymát, az aprított gombaszárat, gyorsan összerázzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, ráreszeljük a gyömbért. (Vigyázzunk, nehogy megégjen!)





Ekkor rakjuk rá a gombaszeleteket, keverjük, rázzuk 3-4 percig, majd jöhet a kínai kel (ezt is le szoktam sózni előtte).





Pár darab beáztatott szárított vargánya jó illatot és ízt kölcsönöz neki! 3 perc múlva ráöntjük az ecetet, a szója-, és halszószt. Lefedjük, 10-15 percig így hagyjuk kis lángon. Mikor felére összeesett, belerakjuk a csicsókát, jól összerázzuk (keverjük), ismét lefedjük.





Kevés hideg vízzel (vagy ha használtunk szárított gombát, annak az áztatólevével) kikeverjük a keményítőt, lassan hozzáadjuk, 1 percig még főzzük.





Megjegyzés:

A receptet és a fotót MerciDesign küldte. Köszönjük!

Forrás: Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-húsmentes ételek  
Kínai sült édes dió
  2015-07-13 21:56:36, hétfő
 
  Kínai sült édes dió

Hozzávalók:

25 dkg dió
3 evőkanál cukor
1 evőkanál méz

Elkészítés:

Jól felforrósodott serpenyőbe szórom a diót, rászórom a cukrot, és addig sütögetem, amíg a cukor folyékony lesz. Ekkor belekeverem a mézet is, és megvárom, amíg szépen karamellizálódik. (Mandulát és mogyorót is lehet így készíteni, ezekhez szoktam fahéjat is tenni). Ha kész, sütőpapíron szétterítem, hogy ne ragadjanak nagyon össze.
Megjegyzés:

A receptet ZilkaZil küldte. Köszönjük!

Forrás: Mindmegette.hu
 
 
0 komment , kategória:  Receptek-sütemények-desszertek  
Bambuszos-gombás csirke
  2015-07-13 21:55:23, hétfő
 
  Bambuszos-gombás csirke

Hozzávalók:

25 dkg csirkemell csíkokra vágva
2 sárgarépa ferde csíkokra vágva
1 doboz bambusz lecsepegtetve
szárított illatos gomba vízbe áztatva
1 vöröshagyma nagyobb darabokra vágva
4 gerezd fokhagyma felszeletelve
szójaszósz
2 evőkanál étkezési keményítő

bors
cukor
gyömbér
chili

Elkészítés:

A csirkecsíkokat sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a keményítőt, egy kis vizet, és alaposan összeforgatjuk, majd fél órát pihentetjük.

A beáztatott gombát összevágjuk, az áztató vizet ne öntsük ki, még jól fog jönni.

A wokban olajat hevítünk, és kezdődhet a pirítás: először a hagymadarabokat és a répát pirítjuk, megszórjuk lehetőség szerint friss reszelt gyömbérrel, de ha gyömbérporunk van, az is megteszi. Hozzáadjuk a fokhagymát és a csirkét is. Néhány percig sütjük, majd hozzáadjuk a gombát és a bambuszt is. Sózzuk, borsozzuk, szójaszószt adunk hozzá, ízlés szerint kevés chilit és egy kis cukrot is. Meglocsoljuk néhány kanál vízzel a gomba áztatóvízéből, 5 percig fedő alatt főzzük, majd rizzsel tálaljuk.





Jó étvágyat hozzá!

Megjegyzés:

Egy kérésnek eleget téve készítettem most el ezt az ételt. Eddig nem nagyon főztem kínait, de egyszer mindent el kell kezdeni. Nyitni kell a világ felé. :)

A receptet és a fotót Mivanitthon küldte. Köszönjük!

Forrás: Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-húsos   
Szecsuáni fűszeres húsos-tésztás leves
  2015-07-13 21:52:13, hétfő
 
  Szecsuáni fűszeres húsos-tésztás leves

Hozzávalók:

25 dkg darált sertéshús
35 dkg kínai tojásos metélt tészta
8 dl húsleves alaplé
2 szál újhagyma
kevés olaj
diónyi gyömbér
3 gerezd fokhagyma
3 evőkanál szójaszósz
2 evőkanál szezámpaszta (tahini)
2 evőkanál chiliolaj
1 evőkanál szecsuáni bors, pirítva, megtörve
1 evőkanál pirított szezámmag
1 teáskanál só
1 friss chilipaprika

Elkészítés:

A darált húst alaposan összekeverjük 1 evőkanál szójaszósszal.





Egy wokot (vagy serpenyőt) felhevítünk, majd beleöntünk kevés olajat, ha forró, beleöntjük a darált húst, megsütjük, közben egy apró darabokra törjük, 5-6 perc alatt megpirítjuk. Papírtörlőre szedjük, lecsöpögtetjük a felesleges zsiradékot.





A szószhoz újra felmelegítjük a wokot, és hirtelen megpirítjuk a felaprított újhagymát és fokhagymát, valamint a gyömbért,





fél perc múlva hozzáadjuk a szezámpasztát, a chiliolajat, a szójaszószt, valamint a sót. 3-4 percig pirítjuk,





majd felöntjük az alaplével, felforraljuk.





Ezalatt a tésztát forrásban lévő vízben 5 perc alatt készre főzzük, majd leszűrjük.

Ázsiai leveses tányérba merjük a fűszeres levest, elosztjuk a tányérokban a tésztát, majd a tetejére szórjuk a kisült húst, a pirított szezámmagot és szecsuáni borsot, és aki igazán csípősen szereti, annak vékony csíkokra vágott friss chilipaprikával is megszórjuk az adagját.





Megjegyzés:

Péter András receptje, fotó: Tóth András, styling: Filep Kata

Forrás: Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-levesek  
Szeretetben eltöltendő hetet!
  2015-07-13 14:04:09, hétfő
 
  Kedves Barátaimnak, kedves Látogatóimnak

További jó napot!
és




 
 
1 komment , kategória:  Hetet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2015.06 2015. Július 2015.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 344 db bejegyzés
e év: 4135 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4156
  • e Hét: 13659
  • e Hónap: 27564
  • e Év: 157271
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.