|
2009-03-06 01:12:51, péntek
|
| |
| |
Epheszoszi Artemisz templom
A görög mitológia szerint az emberek fölött sok-sok isten uralkodik, akik az Olümposzon élnek. Némelyek nagylelkűek voltak az emberekkel, de némelyikük nagyon gonosz és bosszúálló volt. Majd minden tuladonságnak, mesterségnek, cselekedetnek, helynek megvan a saját istene, mint ahogy a katolikus vallásban mindennek van egy védőszentje, így volt ez a görögöknél is. Külön istene volt a szerelemnek, a költészetnek, a bornak, a kovácsoknak, a tolvajoknak, stb. Artemis a vadászat istennője volt, aki egyben a szűzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője is volt. Nagy tisztelet övezte őt a görög kultúrában. Sőt a római kultúrában is jelen volt ez a személy, akit ott Diánának hívtak.
A görögök gyönyörű templomot emeltek az istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ.
Epheszosz városát ión hajósok alapították a Kr. e. 2. évezredben. A Szamosz szigetével szemben fekvő parton létrejött új város hamar virágzásnak indult. Kezdetben csak néhány kunyhót építettek a hajósok, de hamar megindult a fejlődés és pompás paloták és hatalmas templomok nőttek ki az egyszerű kunyhók közül, a kikövezett agórákat (piactereket) pedig jól kiépített, gondozott utak kötötték össze. Epheszosz az óvilág egyik legfontosabb városává, a kereskedelem és a kultúra egyik középpontjává vált.
A hellén telepesek a Kaysztrosz folyó torkolatának közelében, egy védett helyen rábukkantak az őslakók egyik szentélyére. A bennszülöttek itt áldoztak egyik istennőjüknek, aki egy gyönyörű természetistennőként ábrázolt alak volt. A görögök hamar azonosították ezt az istenséget az Ő Artemiszükkel.
A telepesek elhatározták, hogy városuk védelmére áldozótemplomot építenek az istennőnek. Azonnal építkezni kezdtek, és nemsokára egy nagyszerű építmény körvonalai bontakoztak ki az ősi fák tövében.
Bár az építkezést több háború is megakadályozhatta volna, nem vetett gátat neki egyetlen ellenséges uralkodó, idegen király vagy hatalom. Így történt például, hogy a Kr.e. 560-ik esztendőben Krőzus, lídiai király elfoglalta Epheszoszt, de nemhogy megakadályozta az építkezést, de még hatalmas vagyonából támogatta is azt.
A hellén világban sehol nem akadt még egy ilyen pompás építmény. Az új csodát Artemiszionnak nevezték el.
Az építkezéseket nagy gonddal megtervezték. Az alapozásra nem sajnálták sem az időt, sem az anyagot. Figyelembe kellett venni a helyi földrajzi adottságokat, hiszen Kis-Ázsiában gyakoriak voltak a földrengések. Éppen ezért az új szent helyet eleve egy lágy talajú vidéken építették fel. Azt gondolták ugyanis, hogy a puha föld még a leghevesebb földmozgások romboló erejét is elnyeli. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be.
A tragédia
Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.
Plutarkosz történetírótól tudhatjuk, hogy a későbbi hódító, Nagy Sándor éppen ezen az éjszakán született, így - ahogy Plutarkosz szellemesen megjegyezte - túlságosan elfoglalt volt, hogy segítséget küldjön a pusztuló templomhoz. A leomló mennyezet maga alá temette az istennő szobrát, csupán a megfeketedett, megrepedt és megdőlt márványszobrok meredtek vádlón az ég felé. A romok között aztán a helyiek megtalálták a szobrot, amely csodálatos módon épen maradt a tűzvészben.
Az új templom
Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak.
Mindenfelől szállították az építkezésekhez az aranyat, az ezüstöt, a drága holmikat. A romok eltakarítása után kisimították a területet és a törmelékhalmokból alakították kiaz új alapzatot. Ezt az alapot melyet masszív márványtömbökkel vették körbe, így az épület alapterülete 65×125 méterre növekedett. A további munkák során azonban ügyeltek arra, hogy ne nagyon térjenek el a régi templom szerkezetétől.
Az építészmester törekedett arra, hogy az új templom kövesse az eredeti templom szerkezeti felépítését, ezért például a régi, megrepedezett márványoszlopok helyére állítatta a 127 új tartóoszlopot. A bejárat felett található fríz 36 oszlopon állt és a hellén istenek és félistenek képei díszítették.
Az új templom építése több évtizedig tartott.
Az "átvert" Nagy Sándor
Kr. e. 334. egy újabb fontos évszám volt a város és a templom történetében.Ugyanis megjelent a már említett Nagy Sándor a város falainál. Nagy Sándor nem akarta lerombolni az épületet, sőt annyira lenyűgözte a templom szépsége, hogy arannyal, munkaerővel, tervekkel támogatta volna annak befejezését, cserébe, hogy a templom falára felkerül az ő neve is.
Az epheszosziaknak azonban nem kellett a makedón király aranya, ezért cselhez folyamodtak, és Sándor elé borulva kijelentették: a mindenkit leigázó makedón király maga is egy igazi istenség. Azt pedig senki sem gondolhatja megfelelő megoldásnak, hogy egy istennő templomát egy másik istenség építtesse fel.
Az ephezosziak jól számoltak, mert Nagy Sándornak annyira megtetszett a hízelgő ígéret, hogy kivonult a városból.
A munkálatok még ezek után az események után is évtizedeken át tartottak. Az újjáépített templom a vallásos élet központjává vált, ezenkívül valóságos új város nőtt ki körülötte a földből. Az Artemiszion a vidék legnagyobb bankjának számított, hiszen a hellén kereskedőknek természetes volt, hogy a templomban kereskedjenek.
A római birodalomban
Kr. e. 133-ban meghalt III. Attalos, pergamoni király, és Rómára hagyta birodalmát, így az ahhoz tartozó Epheszoszt is, mely Ephesus néven az újonnan alapított Asia provincia fővárosa lett. A rómaiak nem pusztították el a templomot, mert felfedezték, hogy a görög Artemisz nem más, mint Diana, a vadászat római istennője. Így a város és a templom egy valóságos aranykor beköszöntét ünnepelhette. A gyönyörű Artemiszion még három évszázadon át a vallási és gazdasági élet középpontja maradt, míg a Kr. u. 262-dik esztendőben az erre vonuló gót hordák áldozatává nem vált. A gótok kifosztották és részben lerombolták a pompás épületet. A templom aztán végleg elveszítette jelentőségét, amikor I. Theodosius római császár a kereszténységet tette meg a hatalmas birodalom államvallásává, és elrendelte a pogány szent helyek bezárását. Az Artemiszion ezzel végképp idejétmúlttá vált. Az építmény köveit a környék építkezéseire hordták.
A maradnányok
A 19-dik század közepe táján kezdtek kutatni először azon a vidéken. Európai tudósok az elsüllyedt város titkai után kezdtek kutatni. Először John Turtle Wood professzorra mosolygott a szerencse. Egy hat méter vastag sárréteg alatt bukkant rá az Artemiszion alapjaira. 1903-ban David Hogarth szenzációs felfedezést tett: megtalálta Artemisz istennő legendás kincsét! A pénzverés legelső emlékeinek számító, elektronból, egy különleges arany-ezüst keverékből készített fémpénz halmai, 3000 értékes igazgyöngy, fülbevalók és dísztűk kerültek elő. Amikor 1956-ban Pheidiász, a nagyhírű szobrász műhelyét is sikerült feltárni, a kutatók a korai Artemiszion szobrainak hasonmásaira is rábukkantak. Ezek a páratlan műremekek ma a törökországi Epheszosz és Szeldzsuk városok múzeumaiban láthatók.
Az ókori világ hét csodája közül a gízai píramis az egyetlen, amely még látható. A többi csoda csak a visszaemlékezésekben, képeken, rajzokon maradtak meg a számunkra.
Artemis templomának kincsei és a templom maradványai jóval látványosabb emlékek, mint a Rhodoszi kolosszus, amiből egy kőtömb sem "élte meg" korunkat , ráadásul semmiféle hiteles ábrázolás sem maradt ránk erről az építményről, emiatt számunkra csak az ábrándozás marad mindaddig, míg valaki fel nem találja az időutazást, ami a filmekben nagyon izgalmasnak tűnik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
