Regisztráció  Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Jó éjszakát!
  2015-04-09 23:55:54, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
Hideg szélben gólyahang
  2015-04-09 23:54:37, csütörtök
 
  Hideg szélben gólyahang


Hideg szélben gólyahang,

Tétován szól a harang.


Mélabúnk negyven arasz,

Késlekedik a Tavasz.


Hallja a Nap a szelet,

S hideg kézzel integet.


Hideg szélben gólyahang,

Pöröl érdem meg a rang.


Komor szellő méreget

Kultúr-skizofréneket.


Nyegle reménytelenek

Raja díjjal enyeleg.


Hideg szélben gólyahang,

Bajra vágyik a bitang.


Misét játszik a duda,

Bölcset oktat a buta.


Csalánt újít a berek,

Sovány távlat nyekereg.


Hideg szélben gólyahang,

Mégis szól a vén harang.


Luxus-reménytelenek

Csak maguknak legyenek.


Szép szót lesz, aki megért,

Amíg élünk - van miért.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Túl az Álmaink felett…
  2015-04-09 23:53:32, csütörtök
 
  Túl az Álmaink felett...


Kárörvendőn fúj a szél,

Bennünk lappang még a Tél.


Lusta, vén felhősereg,

Reménykedik a hideg.


Túl az Álmaink felett,

Gyűrkőzik a Kikelet.


Hazug jóslat ingyen él;

Bennünk rejtőzik a Tél.


Pesszimista egyveleg

Zaja fülünkbe pereg.


Túl az Álmaink felett

Idő könnye szemereg.


Amíg reményünk henyél,

Bennünk él tovább a Tél.


Rí a kényes homlokú

Luxus-pesszimista bú.


Rossz számítgatás marad

Túl az Álmaink alatt.


Túl az Álmaink felett

Jövő vár és Kikelet.


Nem piac, és nem profit

Teremthetne valamit,


Fent lebeg a Szeretet,

Túl az Álmaink felett.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Húsvétkor
  2015-04-09 23:51:55, csütörtök
 
  Húsvétkor


A Feltámadás örömünnepén,

Amikor elcsitultak a szelek,

Kell-e még a világnak

A Remény?


Kell-e még a Hit?

Kell-e Kikelet?

Kell-e még Isten?

Kell-e Szeretet?


Vagy Isten nélkül?

Reménytelenül?

A tömegben szorongva?

Egyedül?


A Feltámadás örömünnepén,

Amikor újjáéled az erő,

Kell-e még Tavasz?

Kell-e még Jövő?


Tavasz van újra,

Fent a Nap ragyog;

Elhisszük-e még, hogy Isten halott?

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Vén körtefánk is virágzik
  2015-04-09 23:50:25, csütörtök
 
  Vén körtefánk is virágzik


Vén körtefánk is virágzik,

Éppen úgy, ahogy tavaly,

Ha parancsot ad az Élet,

Hátrál a bú, meg a baj.


Tegnap Gyulán még havazott,

Zúgnak a hideg szelek,

De nyílni kell a virágnak,

Ha Kikelet közeleg.


A nagyságos pesszimizmus

Befolyása itt kevés;

Létezik még a világban

Kötelesség, küldetés.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Ameddig álmodni merünk…
  2015-04-09 23:48:55, csütörtök
 
  Ameddig álmodni merünk...

Ameddig álmodni merünk,

Addig fontos az életünk.


A valóság - porsivatag;

Élet az Álomhoz tapad.


Az entrópia nem teremt,

Álomból fejlődik a Rend.


Ameddig álmodni tudunk,

Jövőt addig alkothatunk.


Boldogságot nem hoz létre

Az anyag önfejlődése.


Jobb világra ébred egyszer

A bölcsen álmodó ember.


Ameddig álmodni merünk,

Szerelemre addig lelünk.


A hitetlen éber járom

Halál;

Az Élet - csak álom.


Az égbolt - csillagos párna;

A nagyvilág - Isten álma.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Ócska vén buszunk, az Idő
  2015-04-09 23:47:03, csütörtök
 
  Ócska vén buszunk, az Idő


Ócska, vén buszunk, az Idő

Néha rohan,

Máskor áll,

Árnyas halál-stációknál

Pár utas mindig leszáll.


A legrégibb Barátom is..

Szerdán temetik talán...

Jó ember,

Férj,

Apa voltál;

Béke Veled,

Matyikám...


Huszonöt éve láttalak,

Robogott a busz velünk;

Következő életünkben

Talán...

Jót beszélgetünk.


Ócska vén buszunk, az Idő,

Hegyeken és völgyeken;

Elmarad a megélt Élet,

Jön a Hit,

S a Bölcselem.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Én ma böjtölök, fiam
  2015-04-09 23:45:39, csütörtök
 
  Én ma böjtölök, fiam



Valamikor a XV. században a pápai hadak Anconát ostromolták. A város védői makacsul kitartottak, nagy veszteségeket okoztak a támadóknak.

A fegyver, amit a védők mesterien alkalmaztak, a kézi ágyú volt, azaz a puska. Alig hasonlított mai utódaira. A legtöbbje csak ormótlan vascső volt, és gyújtózsinórral sütötték el.

Az anconai fegyverművesek remekeltek, a kor legjobb puskáit készítették a védők számára. Nem hordtak távolra, de pokoli erővel lőtték ki a jókora lövedéket. Ez utóbbi is vasból készült, ez volt az anconai lövészek egyik újdonsága. A kovácsok készítették őket a szokásos kőlövedék, vagy közönséges kavics helyett. Gyilkos erővel csapódtak be, mintha kartonpapírból lett volna a páncél...

A katonák egyre kevésbé lelkesedtek.

Az egyik bíboros úgy vélte, hatni tud rájuk “a jó ügy érdekében".

Hatalmas prédikációt dörrentett a katonáknak.

- Testvéreim az Úrban! - bőgte átszellemülten. - A háborúnk Istennek tetsző. Jézus velünk harcol!

- Őt is eltalálják? - vakkantott közbe egy zsoldos.

Az eminenciás atya elengedte a füle mellett.

- Testvéreim az Úrban! A pápa őszentsége jelt kapott a mi Urunktól! Az elesetteket lakomára várják a mennyek országában! Ne féljetek a haláltól, testvéreim, Jézussal fogtok lakomázni.

Amikor másnak a katonák rohamra indultak, a bíboros atya figyelmeztette őket:

- Aki meghal, Jézussal lakomázik!

Most is akadt egy tiszteletlen zsoldos:

- Atyaságod nem jön velünk a mennyei lakomára?

A kardinális bután nézett rá.

- Nem jön velünk lakomázni, bíboros úr? - kérdezte egy másik hadfi.

- Én ma böjtölök, fiam. - vágta rá a bíboros.

Forrás: lnpeters.sfblogs.ne
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Acsarkodó böjti szelek
  2015-04-09 23:44:10, csütörtök
 
  Acsarkodó böjti szelek


Acsarkodó böjti szelek,

A világunk mitől kerek?


Szubkultúra-nyúlketrecek;

A világ-ereszték recseg.


Mai trend globálra fajzott,

Dollár eszik világsajtot.


Acsarkodó böjti szelek,

Hajléktalan a Szeretet.


Fukar anyagi nyereség

Zabálja az ember eszét.


Torony hegyén fehér kendő;

Aszalódik a jövendő.


Acsarkodó böjti szelek,

Bármi is jön - már közeleg.


Csapzott jövendőt rejtenek

Rossz buta, seszínű szemek.


Dermedten állnak a hegyek,

Zenét hallgat a fergeteg.


Acsarkodó böjti szelek;

A vén Idő gyorsan pereg.


A jövő csupán elmélet;

Nagy felelősség az Élet.


Az erkölcs nem kopott condra,

A gonoszra mindig: kontra.


Magányos Isten a Hegyen;

Éljünk úgy, hogy - bennünk legyen.


Isten embersége velünk -

Létezik, amíg létezünk.


A világ csak tőlünk kerek,

Acsarkodó böjti szelek.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
A világunk mögött rejtőző sunyi rettenet
  2015-04-09 23:40:54, csütörtök
 
  A világunk mögött rejtőző sunyi rettenet



Ott rejtőzik a baljós ég fölött,

A harsány reklámszünetek között,

A hazug, kincstári mosoly mögött,

A ronggyá szakadozó idegekben

Közéleti patvarkodásban rebben,

Üres tekintetekből vigyorog.


A Jelen buta, süket peremén

Várakozik

A Rém.


Az ostobaság csillaga ragyog,

Egyre butulnak

A hétköznapok.


A fáradt Idő görcsösen pereg,

Vámpírok,

Szörnyek,

Farkasemberek

Acsarkodnak gyermekeink agyában,

S a jövő

Véres foggal

Vicsorog.


Magányt terjeszt üres kábel-zene,

S az ostoba, drótos fülű jelen

Rossz lármájától

Önmagát se hallja.


Puha talpon settenkedik

A sunyi rettenet;

S a világ felett,

Egyetlen árva jelzőlámpa ég.


Pusztul a rét, és növekszik a sár,

S a borzalom még egyelőre

Vár.


Ledől az ünnep, mint régi vár tornya,

Marad helyette eszetlen tivornya,

Végképp meghalnak a meghitt nyarak,

Fehér bottal koldul az Akarat.


Kihal a Hűség,

Kialszik a Hit,

S a butaságon hízik

A profit.


A pénz-mennyország ingatag ladik,

Alatta csöndesen várakozik

A profanizált sunyi kárhozat.


Még rejtőzik,

Várakozik,

Oson

A külvárosi erőszak-soron,

De feni már

A csorba agyarát.


Egyre hátrál

Az Emberség,

A Hit;

És a kapituláns ostobaság

Rekedt hangon kántálja a világba

A reménytelenség mítoszait.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 442 db bejegyzés
e év: 4135 db bejegyzés
Összes: 29837 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3004
  • e Hét: 22467
  • e Hónap: 67283
  • e Év: 1483428
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.