Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
L. Burda Zsuzsanna legújabb verse
  2015-09-23 19:24:22, szerda
 
  Osli

Napsütés!
Mégis ősz,
hirtelen ébredő
a reggel.
Hívott a fény,
csalogatón, színes
játékaival
a falevél.
fújt a szél,
csak jelezte
az áramlást
nyugat felől.
A Hanság szélén
Oslinál álltunk:
az 56-os szobor
mutatta az utat
Ausztriába, és
Hazafelé!
A férfi indulna,
az Anya visszanéz
Madonna arcával,
keblére szorítva
gyermekét.

2015. szeptember 21.

Megj.: A versben megírt Osli község '56-os szobráról készült fotók a Képtáram Osli című mappában találhatók.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Schmidt Mária kormánybiztos lett
  2015-09-23 04:32:12, szerda
 
  "Óriási megtiszteltetés, hogy részt vehetek az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójával kapcsolatos munkákban." Schmidt Mária facebook bejegyzése 09.21.

"A kormány döntött arról, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kormánybiztosként koordinálja a jövő évi 1956-os megemlékezéseket, az ünnepségsorozat fővédnöke pedig Kövér László házelnök lesz - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken, az ATV Szabad szemmel című műsorában.
Balog Zoltán közölte: olyan történészről van szó, aki alkalmas erre a feladatra, és üdvözölte, hogy együtt dolgozhat vele.
Mint mondta, a döntés előtt egyeztetett a kormányfővel, és az, hogy ő örült ennek a javaslatnak, azt jelzi, hogy a miniszterelnök és a kormány - ahogyan ő maga is - nagyon értékesnek tartja Schmidt Mária munkáját." hirado.hu 09.18.

Névjegy: Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum, a XX. és a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.
További információk: http://www.schmidtmaria.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ilyenek vagyunk - Jánossomorja
  2015-09-22 11:19:38, kedd
 
  Elkészült Jánossomorja Ilyenek vagyunk plakátja.
Ők nem felejtették el 1956-os múltjukat.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Menekülés a hazából
  2015-09-22 06:27:56, kedd
 
  Ez a címe Balsay Endre és Varga András 2011-ben megjelent könyvének, mely a Déli-Hanságon átzúduló menekültáradat történetét meséli el 1956-november-december között.
A könyvben található sok-sok kép között láttam meg Osli község 2006-os emlékművét, melyet a menekülők egyik fő útvonalára, a Hanyi út ( Osli-magasút) kezdetéhez helyeztek el. (A Hanyi utca és az Acsalagi utca találkozásához. ) Az alkotó Csiszár Gyula, az állító pedig Osli Község Önkormányzata.

Az alkotáson egy férfi és egy női alakot, valamint egy gyermeket láthatunk. Elhelyezésük szimbolikus: míg a gyermekét tartó anya hazafelé néz, az apa már a határt kémleli, s az előttük álló hosszú és nehéz útra tekint.

Az interneten való további kutatás után elhatároztam, hogy hétfőn elmegyek Osliba, de nemcsak ezt a szobrot keresem meg, hanem mindazt a nevezetességet, amit még olvastam a községről a neten. (http://oslicsuhe.ewk.hu/osli-nevezetesegei/)


A szoborról készített fotóim a Képtáramban, az Osli című mappában találhatók.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Közel már az utolsó szó
  2015-09-21 14:15:23, hétfő
 
  Ma, mind a négy, általam szerkesztett honlapra az alábbi közleményt voltam kénytelen kiírni:


Tisztelt Látogató!

Tájékoztatni szeretném, hogy a weboldal
technikai okok miatt 2015. szeptember 30-tól már nem lesz elérhető.
Mindenkinek köszönöm eddigi látogatását.
Üdvözlettel: Simon Zsuzsanna, szerk.
Mosonmagyaróvár, 2015.09.21.

Sajnos a Mosonmagyaróvár,1956 című,
www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu elérhetőségű weboldalunk is megszűnik szeptember 30-cal.

A 2009.04.17. óta működő, többszörösen díjnyertes történelmi gyűjteménynek eddigi látogatói száma 318 856 volt.

A bekövetkező technikai ok az az, hogy a Magyar Telekom lekapcsolja azt a rendszerét
(egalnet.hu), mellyel ezeket a honlapokat szerkesztettük.
Az eddigiekért, az ingyenes tárhelyért, csak a köszönet illeti őket, de mégis fájdalom és szomorúság ez nekünk, hisz Mosonmagyaróvárnak ez volt az '56-os múzeuma, még ha virtuálisan is. S most már ez sem lesz. A mi mérhetetlen mennyiségű munkánk elvesztéséről nem is beszélve.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Történelmi emlékezet ápolás Lengyelországban
  2015-09-20 02:23:18, vasárnap
 
  A poznani 1956-os múzeum után, most Varsóban, a katyni mészárlás emlékére nyílt múzeum. A lengyelek tudják mit kell tenni és meg is teszik.

Lengyel elnök: Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást
,,A szovjetek célja a lengyel elit megsemmisítése volt"

Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást, melynek célja az volt, hogy megsemmisítsék a lengyel nemzet elitjét, ennek következtében magát a nemzetet is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön Varsóban, a mészárlás áldozatainak szánt Katyni múzeum ünnepi megnyitóján.

A katyni áldozatok hozzátartozói, a lengyel politikai vezetők - köztük Ewa Kopacz kormányfő - részvételével megtartott megnyitót a Lengyelország Szovjetunió általi megtámadásának 76. évfordulójának napjára időzítették.

A varsói múzeumot a szovjet támadás után néhány hónappal elkövetett katinyi bűncselekmény áldozatainak emlékére létesítették. Az államfő elmondta: e múzeum feladata annak a történelmi emlékezetnek az ápolása, amelyet a lemészárolt lengyel foglyok családjai "két nemzedéken át, minden szenvedés ellenére" megőriztek, amikor a rendszerváltás előtti kommunista hatalom elhallgatta a bűntényt, meghamisította a történelmet.

A varsói Citadellában megnyitott múzeum a világ első, a katyni mészárlás emlékének szánt múzeuma. A kegyeleti helynek is szánt intézmény tárlata bemutatja a katyni tömegsírokban feltárt tárgyakat, a bűntény történetét.

Az NKVD szovjet titkosszolgálat által a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyeken 1940 áprilisában kivégzett mintegy huszonkétezer lengyel fogolyról Duda elmondta: meggyilkolásuk célja az volt, hogy a lengyel nemzet alapját képző elitet megsemmisítsék, kiirtva így a nemzet gyökereit. "E bűntényt népirtásnak kell nevezni" - tette hozzá.

A mészárlás áldozatait az NKVD főleg a Szmolenszk melletti Katynban, a Harkov melletti Pjatyihatkiban és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojében végezte ki. A foglyokat oda konvojokban vitték, kezüket hátrakötözték, majd közvetlen közelről tarkón lőtték, és hatalmas tömegsírokban földelték el őket. A vérengzés áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, a Lengyel Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon, köztük van a magyar Korompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem lektora is.

Oroszország, bár 1990-ben beismerte, hogy a mészárlásért a Szovjetuniót terheli a felelősség, visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak minősítsék.

magyarhirlap.hu - 2015.09.17.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ahol még érdemes kutatni
  2015-09-19 12:03:19, szombat
 
  Mosonmagyaróvár 1956-os történelmének kutatásához nagyban hozzájárul a Huszár Gál Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye. Érdemes személyesen is betérni a közgyűjteménybe s Kimlei Pétert keresni.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos válasza a Kisalföld rágalmazó cikkére
  2015-09-19 09:05:12, szombat
 
  Néhány napja arról írtam, amikor a Kisalföldnek nem voltak felemás érzései 1956-tal kapcsolatban.
Most azt az írást közlöm, ami 1957. január 12-én kelt és Gulyás Lajos annak az újságírónak címezte, aki a támadó cikket írta a Kisalföldben. Ez az írás nem a Kisalföld jóvoltából maradt fenn. A Kisalföld csak a rágalmazó cikket jelentette meg.

Köszönöm, Szerző Úr!

Köszönöm azt a mérhetetlen rosszindulatot, amellyel a ,, Kit képvisel Gulyás Lajos a Mosonmagyaróvári Járási Tanácsban?" címmel megjelent cikkében a Kisalföld olvasói előtt megrágalmazott. Azért köszönöm, mert legalább nyíltan tette, nem úgy, mint annak idején a náci pribékek, akik édesapámat megölték, engem pedig éjszakának idején ágyból szedtek ki és szuronyok között kísértek el családom köréből sz internáló táborba és csak huszonkét nappal később tudtam meg, hogy ,, államfelforgató, angolbarát kommunista" voltam. Most legalább - e pillanatban még szabad emberként - saját szememmel olvashatom és olvashatják azok a magyar parasztok, akiket 1948. augusztusáig az országgyűlésben képviseltem, hogy ön szerint bitang árulója lettem annak az ügynek és annak a parasztságnak, amelynek érdekében nem egyszer kockáztattam az életemet.
Nem ezen az úton óhajtom megcáfolni embertelen rágalmait, hiszen akkor nem jutna hely más, építő jellegű írás számára a Népakarat e számában, hanem megadja majd Önnek a választ a független magyar bíróság, ahova indítványomat a mai napon fölterjesztem. Mivel azonban a Kisalföld olvasói a bírósági ítéletet nem olvashatják az Ön súlyos rágalmaihoz hasonlóan, nekik tartozom azzal, hogy egy-két ,,tévedésére" rámutassak.
Ön szerint okt.25-én, ,, elérkezett a bosszú ideje" jelszóval népgyűlést szerveztem és tartottam Levélen, ahol az emberek meggyilkolására uszítottam, amelyet római katolikus lelkésztársam akadályozott meg. október 25-én du. 2 órakor még Pozsonyban voltam és csak késő este érkeztem haza Levélre. 26-án valóban láthattak Óvárott, mert ott voltam. A magam és Máthé nevű volt ávh. hadnagy vérétől ,, szennyeződött" be kezem, akiknek a védelmében súlyos ütlegeléseket szenvedtem, amíg egypár józangondolkodású barátommal a városházára tudtuk őt menteni az Ön szerint ,, jogosan elégtételt követelő tömeg önbíráskodása" elöl. Szerintem ui. nem volt jogos az önbíráskodás!
Nincs kedvem tréfálni tisztelt Uram, de nagyon rendetlen ember lehetek, ha a járási nemzeti bizottsági tagságomig nem mosdottam, mert a Járási Nemzeti Bizottság nem ,, azon az estén", hanem nyolc nappal később, nov. 3-án alakult meg, amelynek nemcsak tagjaként, hanem végrehajtóbizottságába is beválasztott 44 paraszti küldött egyhangú bizalma.
Az 1957. jan. 10-ig működött Járási Tanács Végrehajtóbizottsága pedig az Ön állításával ellentétben a Tanácsok működését szabályozó kormányrendelet szellemében és nem törvénytelenül alakult meg! Arra a kérdésére, hogy kit képviseltem aJárási Tanácsban, ez a válaszom:
Járásunk 27 községének a parasztságát, a hegyeshalmi tanács Végrehajtóbizottsága kivételével, mert az, Hegyeshalom parasztságát sem képviseli!
Arra a kérdésére pedig, hogy ,,véreskezű ellenforradalmár és államrendünk felforgatója" vagyok-e, a magyar bíróság adja meg a választ !

Gulyás Lajos
ref. lelkipásztor

Levél, 1957. jan.12.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Reisinger Attila új könyvéről az Aranyporban
  2015-09-16 02:42:23, szerda
 
  Az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Hegyeshalomban élő szerző, irodalmi folyóiratunk, az Aranypor állandó munkatársa és támogatója, Reisinger Attila tizenkettedik történelmi tárgyú kisregénye, a Holtak ideje. Az igényes kiadásban megjelent kötet borítóképe, - a rügyeket ígérő havas ágak előtt korhadó, elbillenő fatörzzsel - nemcsak életigenlő izgalmat, reményt, de valami titokzatos szomorúságot, vívódást is sejtet. Végigolvasva, ízlelgetve a kisregényt örömmel állapíthatom meg, e legújabb alkotása is bizonyíték, hogy a szerző nem lett hűtlen előző kisregényei témájához, nem unta meg a töprengést, az alapos tájékozódást, a kor- és kórképfestést a válságos helyzetbe került szülőföldjéről és annak emberi közösségéről. A csendes áramlású történet Ausztria szovjet megszállásának utolsó napjaiból visszasodor a második világháború rémtettei közé, ám mielőtt végleg lezárul, az '56-os forradalom reményekkel kecsegtető és fenyegető, megrendítő, veszteségeket hozó napjait is megidézi. A szerző érdeklődésének fókuszában nem a történelem nagyjai állnak, hanem a morális azonosulásra alkalmas kisemberek, a magánszféra, a mindennapi élet és a személyes tapasztalatok, emlékek. E különös írói látásmódról tanúskodó kisregény egy valóban megtörtént eseményt ábrázol lényeg láttató hitelességgel és hű tükre az önerőből felemelkedő intellektus higgadt bölcsességének, a tájjal összhangban élő ember magasztalásának, a közösség megmaradását vigyázásnak és a nemzeti kultúrát gazdagító és az az iránt elkötelezett elveknek. De ráérezhetünk a társadalmi elnyomás lenyomataira, a fennkölt gondolatok elmélyültségére és a természeti környezetet átlelkesítő isteni hittel megáldott emberi jelenlétre is. Három nézőpontból láttatva, érdekfeszítően beszéli el, hogy egy Ausztriában élő magyar fiatalember az 1956-os forradalom idején hogyan próbálja felkutatni a második világháború után háborús bűncselekményekkel vádolt és a szovjetek által letartóztatott, kivégzett és a hegyeshalmi dögtér kerítése mellett elásott édesapját, valamint hogyan csempészi át a holttestet a határ túloldalára, Máriahalmára, hogy eleget tehessen a végtisztesség, a kegyelet emberi parancsának egy feje tetejére állított világban.
A szűkebb és tágabb közösségének szolgálatát vállaló, alkotótehetségét szülőföldjén kamatoztató író nagyon szerény, de meg nem alkuvó habitusa talán akadály, hogy széles körben ismertté váljon, pedig kitartó alkotói munkája bármely elismert és túlmediatizált kortársa mellett megállja a helyét, mind művészi kvalitásait, mind írói hangjának sajátosságait és belső emberi érzelmek közvetítését illetően is. Szívből kívánom, hogy tanulságos művészi üzenete minél szélesebb olvasóközönséghez jusson el.

Mészely József

Reisinger Attila: Holtak ideje,
Magyar Napló/ Írott Szó Alapítvány, 2015, Budapest

Megj.: Az írás az Aranypor címú térségi irodalmi folyóirat ( Mosoni-síkság, Hanság, Szigetköz)
2015. nyári számában jelent meg.

A lapot a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület és a Baráti Kör Újrónafőért Egyesület adja ki.

Én, kedves barátomnak, a lap egyik szerkesztőjének, L. Burda Zsuzsannának köszönhetően foghatom a kezembe s olvashatom.

A felelős kiadónak, Nagy Sándornak köszönhetően a folyóirat korábbi számai elektronikusan is letölthetők.:

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Kisalföld felemás érzései
  2015-09-15 10:31:43, kedd
 
  2015. szeptember 14-én a postaládámba dobtak egy aznapi Kisalföld megyei napilapot, benne egy 12 oldalas külön kiadványt, Kisalföld Mosonmagyaróvárért címmel.

1956-tal kapcsolatban többször is megszólalnak.
Az egyik épületes mondásuk:

"Golgota az óvári Gyász téren

Ma még felemás érzésekkel tekintünk Mosonmagyaróvár 1956-os történelmi hagyományainak kezelésében játszott szerepünkre. Büszkék vagyunk arra, hogy részünk van abban, hogy a Gyász tér és a volt határőrlaktanya mára a magyar törvényhozás által is elismert ,,történelmi emlékhely" lett."

1.Aki nekem megmagyarázza azt, hogy miféle felemás érzései vannak a Kisalföldnek Mosonmagyaróvár 1956-os történelmi hagyományainak kezelésében játszott szerepére, azelőtt megemelem a kalapom.

2. Büszkék meg akkor lehetnének a második mondatukra, ha a Gyásztér mellett történelmi emlékhellyé vált volna ( így idézőjel nélkül kell írni) a volt határőrlaktanya is.
De, mint tudjuk erről szó nincs.
Sőt.
Egy lepusztult, széjjelhordott, tönkrement épület lett belőle, melyet korábban hajléktalanok tovább pusztítottak, majd íjászok feljavították és használták, most pedig, ahogy hallom valami galambászoknak engedtek át.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 71
  • e Hét: 153
  • e Hónap: 3017
  • e Év: 20837
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.