Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
Elbeszélem 12.
  2016-07-31 05:25:51, vasárnap
 
  12. A talált gyűrű

1956-ban, a forradalom leverése után a mi falunkból is sokan segítették a menekülőket a magyar-osztrák határon való átjutásban. Voltak, akik pénzért, óráért, ékszerért, de voltak, akik önzetlenül, semmit el nem fogadva, főleg nem kérve.

Nagyapám, aki úgy ismerte a Hanság lápos,mocsaras területeit, mint a tenyerét, szintén több fordulót tett azokban a hónapokban a rászoruló emberekkel, de soha nem használta ki szerencsétlen sorsukat. Aztán, amikor már életveszélyessé vált az átkelés többet nem ment.

1957. tavaszán, az újraéledt természet őt is hívta a mezőkre, csalitokra. Nagyokat kanyartak kutyájával a nádasok mellett. Egy ilyen alkalommal nem várt dolog történt vele. Ahogy bandukolt a töltés mentén, valami, amire a Nap fénye rátűzött a fűben, erősen a szemébe villantott. - Na, mi az ördög ez? - morgott magában. Lehajolt és egy gyűrűt, méghozzá egy monogramos, arany pecsétgyűrűt piszkált ki az ujjaival a zöld növények közül.

Nem sokat nézegette, zsebre vágta és indult hazafelé. Otthon az asszonynak csak egyszer mondta el, hogy mit talált, de meg sem mutatta neki, jobb, ha nem tud róla. Elég, ha ő tudja, hogy az, amit talált nem akármilyen gyűrű. Elzárta a kis vaskazettájába és soha többé nem vette elő.

Nagyapám halála után, nagyanyám engem, egyetlen unokájukat kért meg arra, hogy vegyem elő a vaskazettát és nyissam ki.
- Mivel nyissam ki? Hol a kulcsa?- kérdeztem.
Nagyanyám, aki mindig bölcsen hallgatott, s nagyapámmal soha nem ellenkezett, szelíden mutatta a kulcs rejtekhelyét.
- Szóval, tudta hol van. - jegyeztem meg.
- Tudtam, drága kisunokám. Nagyanyád köténye alatt sok minden elfért. - kuncogott magában.
A ládika feltárult s a mindenféle irka és fénykép alatt egy vászonzsebkendőbe bugyolálva ott volt az a bizonyos gyűrű is.
- Nézze, Mama mit találtam! - húztam fel mindjárt az ujjamra.
- Na, most végre láthatom én is. - mosolyodott el halványan.
- Miért, maga nem ismerte? Még nem is látta? Nem is tudja, honnan van? - hadartam a kérdéseket.
- Azt éppen tudom, hogy honnan van. Még nagyapád találta '57-ben odakünn a határban. De hogy milyen, azt nem, mert ő sohasem mutatta meg és sohasem beszélt róla.
- Miért nem? - csattantam fel.
- Ne heveskedj! Nagyapád engem akart védeni ezzel is. Azt gondolta, minél kevesebbet tudok, annál kevésbé tudnak bántani.
- Miért? Ki bántotta volna magukat?
- Ki tudja. Az biztos, hogy a kocsmában nagy verekedés volt abban az időben az embercsempészek között, s még a kés is előkerült, meg vér is folyt, valami gyűrű miatt. Hát ezért.
- Gondolja, hogy ez lehetett az a gyűrű, amin akkor összekaptak?
- Meglehet. Valószínű, hogy öregapád is gondolt erre, azért nem mondott róla semmit, s nem vette elő sohasem.
- Akkor most maga miért vette elő mégis?
- Azért kedveském, mert arra kérlek, hogy tudd meg kié volt s juttasd vissza neki!
- De hát, hogyan? - ütköztem meg a kérésen.
- Ugyan már. Látod milyen különleges. A mai számítógépes világban ki lehet ezt nyomozni. Hatvan év rejtőzés után, ideje, hogy visszataláljon a gazdájához. - magyarázta nagyanyám.
- Rendben. Megpróbálom. - ígértem meg neki némi bizonytalansággal a hangomban.


Hogy nagyanyámnak mennyire igaza lett! A gyűrű egyértelműen férfié volt. A pecséten egy, az orvosi hivatást jelképező kép volt, a karikába pedig egy monogramot és egy évszámot véstek. Feltételeztem, hogy a budapesti orvosi egyetemre járhatott az illető. Felkeresve az intézményt, az adott évben végzettek között egy-kettőre megtaláltam a monogram szerinti nevet, mellette a többi adatot és persze a lakcímet is. Az egyetemről egyenesen odamentem. A kapun becsengetve egy idős asszony jött elém. A keresett személy húga volt. Mikor elmondtam mi járatban vagyok, és megmutattam neki a gyűrűt, betessékelt a házba.

Elmondta, hogy bátyja melyik pesti kórház fiatal orvosa volt 1956-ban, aki élete kockáztatásával látta el a sebesülteket és operált, míg a belövésektől rájuk nem omlott a műtő. Amikor kollégáit a mentőkből is kilőtték, akkor határozta el, hogy elmenekül ezek elől a barbár gyilkosok elől.

A mi falunkban egy pénzéhes csempészhez került, aki minden órában többet kért, s még ezt az emlékgyűrűjét is kikövetelte tőle. Hát megkapta, de úgy látszik nem sokáig örülhetett neki, mert valószínű, hogy a visszafele úton elvesztette. Nagyapám pedig megtalálta s hatvan évig őrizte.

Mikor eddig jutottunk, az asszony bekapcsolta a számítógépét és hamarosan megjelent a képernyőn egy férfi, akinek felmutatva a gyűrűt könnyek szöktek a szemébe, majd a legördülő első cseppek után megáradt, mint a tenger.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Határidő 2016. október 26.
  2016-07-30 20:34:51, szombat
 
  Addigra kell befejeznem az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére indított Százötvenhat vers Ötvenhatról, a Százötvenhat beszéd Ötvenhatról, az Ötvenhatszor Ötvenhatról és az Egy Ötvenhatos hagyományőrző naplója című blogjaimat. Addigra szeretnék elérni a három éve vezetett Az én újságom 1956-ról című blogomban egy szimbólikus jelentésű bejegyzés számot.

De vannak egyéb feladataim is október 26-ig. Megígértem és meg is rendezem egy helyi alkotó '56-os művészeti kiállítását és részt veszek egy másik rendezésében.

Aztán ott vannak még a facebook-os '56-os oldalak és a hét éve vezetett '56-os honlap is.

Ezekkel szintén számolnom kell még addig.

Minderre van 88 napom. Jó lesz belehúzni.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Esély az ’56-os múzeumra
  2016-07-30 10:18:01, szombat
 
  Tegnap kaptam egy e-mailt, melyben felhívták a figyelmemet az 56-os Emlékév kapcsán kiírt központi pályázatok közül a
,, Büszkeségpont" című kiírásra. Nem mintha nem ismerném az összes megjelent pályázatot, ez a célzott ajánlás elgondolkodtatott.
Nyilván a mosonmagyaróvári ,soha meg nem valósult '56-os múzeum miatt küldte az illető, vagy az ő nevében/ neve alatt valaki más, de mindegy is.
A lényeg, hogy az adott kiírás keretében, több minden más mellett, lehetséges ,, emlékszobák, kiállítások létrehozása, amelyeken keresztül a települések megemlékezhetnek a helyi kötődésű antikommunista hőseikről, különös tekintettel az ellenállás és az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjairól" .
Igen. Ez a pályázati kiírás lehetőséget nyújt Mosonmagyaróvárnak, hogy '56-os múzeumot, emlékszobát hozzon létre, ha már a grandiózus laktanya múzeumi tervekből 2005 óta semmi nem valósult meg. Valószínű, hogy a küldő is így gondolhatja, ezért is írta meg nekem (is?) a kiírást.
Nézzünk akkor utána a dolgoknak!
Ami biztos, hogy a magyarforradalom1956.hu oldalon található nyertes pályázatok között Mosonmagyaróvár kettővel már szerepel. Az egyik a Flesch Művelődési Központ művészeti pályázata és kiállítása, a másik a Hansági Múzeum ötvenhatos fotókönyve. Szóbeli közlés alapján tudok a múzeumnak egy másik nyertes pályázatáról is, ami kiállítást ugyan tartalmaz, de csak időszakit. S olvastam az újságban az önkormányzat által beadott, s épp a ,,Büszkeségpont" témára, egyebek mellett a Gyásztér egyes részeinek letérkövezésére irányuló beadványáról.
Megnézve a többi nyertes ,, Büszkeségpont" - ot, közülük pedig azokat, akik emlékszobát, emlékházat, kiállítóhelyet, állandó kiállítást szeretnének, azok közül majdnem mindet az adott település önkormányzata akarja.
Ugyan, sok mindenki más mellett, akarhatja civil szervezet is, esetünkben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület, de aki a helyi viszonyokat ismeri az annak ez eszébe se jut (hat). De, ha mégis akkor küldje el a kiírást az egyesület posta címére ( sajnos csak azzal rendelkeznek) .
De inkább javaslom, hogy küldje el az önkormányzatnak , hátha ők is belátják, hogy térkövezés helyett egy állandó kiállítóhelyet kellene csinálni, mert igazi esély csak most van rá!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Győrbe is jön az '56-os táncjáték
  2016-07-30 08:20:06, szombat
 
  1956 - Országos turnéra indul a forradalmi táncjáték

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon júniusban bemutatott, '56 - Egy nép kiáltott című forradalmi táncjáték országos turnéra indul, amelynek első állomása augusztus 19-én Szekszárd lesz.

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült mű a 20. század meghatározó évtizedeinek történelmi és kulturális fordulópontjait idézi meg a zene és a tánc nyelvén. A darab jeleneteket ragad ki ezekből az időkből harcosan, romantikusan, búsan, optimistán, sodró zenei kísérettel és látványosan sok tánccal. A produkció a nyár folyamán csak Szekszárdon, októberben viszont Szolnokon, Győrben, Budapesten, Kecskeméten és Kazincbarcikán lesz látható - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

A táncjáték visszaidézi azt az állapotot, amely a terror elleni szabadságharchoz vezetett, megjeleníti a forradalom utáni diktatúra, majd annak felpuhulásának időszakát és a jövőbe mutató optimizmussal, változásokkal érkezik el a mához.

A darab koreográfiájában megjelenik a magyar néptánc, a kortárs színpadi tánc, valamint a különböző korszakokra jellemző műfajok, mint a tangó vagy a rock and roll, ehhez illeszkedik a zene is, amely az adott korok dallamvilágából táplálkozik. A produkciót a színpadi képeket erősítő háttérvetítés teszi teljessé.

A produkcióban közreműködik a Duna Művészegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület, a Bihari János Táncegyüttes, a Pilisi Kolibri Táncegyesület és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is.

A Mucsi János által rendezett és koreografált egészestés előadásban szerkesztő koreográfusként Juhász Zsolt, valamint Mihályi Gábor működött közre.

In.: gyorplusz.hu
2016.07.29.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A honlapod a holnapod
  2016-07-30 06:46:30, szombat
 
  Hét éve vagyok felelős szerkesztője a Mosonmagyaróvár, 1956 című, www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu elérhetőségű weboldalnak.
Tudom mennyire fontos, hogy egy ötvenhatos szervezet (is) rendelkezzék netes felülettel.
Ezért örülök minden ilyen kezdeményezésnek.

Most épp a POFOSZ 1956-os Hagyományőrzők Tagozata új weboldalának, mely az alábbi linkről érhető el: http://hagyomanyorzok1956.weebly.com/

Link

A tagozatnak természetesen eddig is volt honlapja és az is elérhető: http://www.pofosz.inf.hu/

Ők is tudják, hogy a honlapod a holnapod. Kövesse példáját minden '56-os szervezet!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Képregény is lesz
  2016-07-30 05:20:59, szombat
 
  Olvasom a magyarhirlap.hu - n ( 2016.07.30.) az alábbi cikket:

Jól haladnak az emlékév előkészületei

Nemzetközi és központi programok, imázsfilm, himnusz, óriásplakátok, tűzfalfestmények, sőt képregény is segíti az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseinek felidézését.
Az előkészítő munkálatok az előzetesen meghatározott ütemben zajlanak az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére - közölte az Emmi parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Rétvári Bence felidézte, hogy 2015 őszén megalakult az 1956-os Emlékbizottság, s a kormány a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt jelölte ki az évfordulós előkészületek lebonyolítására. A közalapítvány által kiírt pályázatokra több mint ezerkétszázan jelentkeztek, a nyertes pályázatok száma már meghaladja a hatszázat. A közalapítvány rendszeresen egyeztet a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaival az emlékév nemzetközi programjáról, a kormány illetékeseivel pedig az október 22. és november 4. közötti központi programok előkészítéséről.

Az augusztusra elkészülő imázs­filmet filmszínházakban, a televízióban és az interneten is be fogják mutatni. A világ egyik leghíresebb magyar származású zeneszerzője, Desmond Child írta meg az emlékév ,,himnuszát" - közölte. Közbeszerzéseket írtak ki az emlékév több elemének bonyolítására, így megbízták a Sziget Fesztivált üzemeltető céget, hogy fesztiválprogramjába vegye fel az emlékév tematikáját, és kiválasztották azokat a piaci szereplőket, amelyek az emlékév óriásplakátjait, tűzfalfestményeit készíttetik el és helyezik ki Budapest és több vidéki város frekventált pontjain. Képregény is készül.

Megj.: A képregényes bejelentésről eszembe jutott, hogy az én '56-os könyvgyűjteményemben már van egy ilyen témájú képregény, az a címe, hogy Tűzvihar 1956
Alkotók: Fazekas Attila; Bán Mór
Kiadó:Képes Kiadó, 2006

Tartalom: Fazekas Attila és Bán Mór a forradalomról készített képregényt. A ma is Pesten élő Évi visszaemlékezik véres harcokra, szenvedélyes szerelmekre, családi konfliktusokra, önfeláldozó barátokra, világpolitikai játékokra, tovatűnő reményekre.

Biztos ez az újabb is jó lesz!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy alkotással kevesebb
  2016-07-29 20:09:49, péntek
 
  Az Ötvenhatunk vásznon és papíron c. kiállításunkba beválogattam a helyi Fittler Ottó két kisplasztikáját. Az egyiket az alkotó a kollégiumnak ajándékozta még 2011-ben, melyet azóta is minden kiállításunkon bemutatunk. A másikat a Hansági Múzeumból kölcsönszerződés keretében kértünk el egészen november 4-ig. Ez 2006-os alkotása Fittler Ottónak, melyet 2014-ben adott be a múzeumnak. A két tárgy utoljára a Képtáram, Fittler Ottó mappájában található képen látható együtt. A kiállításon már nem. Fittler Ottó, az 50. évfordulóra készült alkotását (számomra ismeretlen okból) a múzeumtól visszaveszi, így a kiállításból is kikerül.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egyesületi közgyűlés augusztusban
  2016-07-29 03:51:42, péntek
 
  Meghívó

Tisztelt Tagtársunk!

A Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület 2016. augusztus 1-jén, hétfőn 17 órakor a Flesch Károly Művelődési Központban közgyűlést tart.
Napirendi pontok: Az alapszabály egyes pontjainak módosítása, a tagdíjak befizetési idejének pontosítása, tagdíjak beszedése, a nyári Duna-parti összejövetel megbeszélése (Novákpuszta)

Gábor Józsefné, elnök
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elbeszélem 11.
  2016-07-28 05:34:06, csütörtök
 
  11. Az amerikai képeslap

Az amerikai képeslap nagyanyám képeslapgyűjteményének egyetlen külföldi lapja volt, melyet mi, unokák, kártyázásra használtunk, mikor nála nyaraltunk. Az amerikai volt az ász, az mindent vitt. Aztán jöttek a belföldi városokat, az ünnepeket, majd a virágokat és egyebeket ábrázolók. Sokat játszottunk velük, de soha eszünkbe nem jutott megnézni a lapok hátoldalát, hogy ki küldte és mikor, vagy, hogy mit írtak rá.

Mikor már kinőttük a vakációzást, maradtak a családi alkalmak, de Ilonka unokatestvérünk azonkívül is sokat járt hozzá. Ilyenkor a régi időkről, nagyanyám gyerekkoráról, szokásokról, a falusi élet mindennapjairól, a magyar történelem helyi eseményeiről beszélgettek főzés vagy egyéb házimunka közben.

Egy alkalommal, Ilonka, elnézegetve az évtizedek alatt felgyűlt képeslapokat, az amerikai lapnál megállt. Nagymama felé mutatta, s kérte, mesélje el a történetét! A kérést először elhárító idős asszony, amikor kezébe vette a lapot s ránézett a nagy vízre, melyben egy szobor áll, szeme megtelt könnyel, a távolba meredt, majd lassan, akadozva beszélni kezdett.:

1956. november vége volt. A forradalmat leverték, a megtorlás a falunkban is elkezdődött. Sorra járták a házakat s mindenkit vittek, akit a mosonmagyaróvári sortűz utáni határőrtiszteken elkövetett lincselésekről készült fotókon felismerni véltek.

- Mi történt pontosan?

1956. október 26-án Jóska, ( ő küldte a lapot) ott volt bátyjával és annak menyasszonyával a felvonuláson és a határőrlaktanyánál eldördült sortűznél is. Ő és leendő sógornője, Magdi szerencsésen megúszta a tömeggyilkosságot, de testvére, legjobb barátja, több munkatársa és ismerőse is ott halt hősi halált a téren.
A lánnyal együtt emelték be a halottakat egy teherautó platójára és kísérték be őket a kórház udvarára. Ott Magdi már nem bírta tovább, idegei felmondták a szolgálatot, úgyhogy Jóska bevitte őt egy kórterembe, ahol nyugtató - és altató injekciót adtak neki.

Ő meg visszament az udvarra, hogy megnézze kiket terítettek még ki a fűre. Akkor látta meg egy volt kedves osztálytársát és további gyáriakat. Ez már Jóskának is sok volt. Feldúlva indult vissza a laktanyához, hogy megtudja kik lőttek és miért? Épp akkor ért vissza, mikor a felháborodott helyiek benyomultak a laktanyába és a felelősöket keresték.

Addigra Dudás, a laktanyaparancsnok, mint a patkányok a süllyedő hajóról, elszökött. Katonáit elárulta, magukra hagyta, ezzel megpecsételte sorsukat.
A Gyenes nevűn ott helyben megbosszulták a sok ártatlan áldozatot. Hiába vitték a kórházba. A másiknak, a Stefkónak is csak az ideje hosszabbodott meg, a végzetét az se kerülhette el. Másnap a kórházból hozták ki és akasztották fel egy fára. A harmadikat, a Vágit meg a tanácsházára vitték a Mátéval együtt. Vági az ablakon ugrott ki, a Máté az megúszta a népharagot.

- És ez a Jóska is részt vett ezekben a cselekményekben?

Ezt nem tudom, de a helyszíneken készült képeken rajta volt és ez elég lett volna a felakasztásához vagy börtönbe vetéséhez, ahogy azt később mások meg is kapták.

- Mi lett Jóskával?

Kénytelen volt elmenekülni ő is. A faluból különben sokan elmentek akkor. Később csak egy jött vissza, azt is felakasztották. Ez a lap 1957. nyarán érkezett Amerikából. Ilyet csak nekem küldött. Örültem is, meg nem is. Örültem, mert megnyugodtam, hogy sikerült kijutnia, de szomorú is lettem, mert tudtam, hogy többet nem találkozunk az életben. És így is lett. Több lap vagy levél nem érkezett tőle, haza sosem látogatott. Hogy mi lett vele, senki nem tudja. Ezért is tettem el ezt a lapot. Most már őrizd Te tovább, maradjon meg az emléke a Jóskának is!







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A "Szabadság hídja" a Hanyi értéktár része is lehetne
  2016-07-27 03:43:13, szerda
 
  Értéktárba kerülhet a menekülők útja

Hanyi értéktár létrehozására pályázott a Rábaközi Vidékfejlesztési Egyesület. Céljuk a Hanság természeti és kulturális értékeinek összegyűjtése, feldolgozása és fenntartása.
,,Olyan települések közreműködésére számítunk, melyek egyébként is rendelkeznek már helyi értéktárral. Öt fórum keretében a térség szakemberei és az érdeklődők kidolgoznák a Hanság értéktár elemeit. A munkában részt venne a Hanság két városa, Csorna és Kapuvár, valamint a környező falvakat is bevonnánk.

A gyűjtés során a két város művelődési házai, kiállítóhelyei is bekapcsolódnak a munkába. A Hanság peremén elterülő települések mindegyikével felvette a kapcsolatot egyesületünk" - tájékoztatott dr. Horváth Gyula, az egyesület munkaszervezetének projektmenedzsere.

Az értéktár létrehozása 2016 második felében kezdődne és decemberben fejeződne be. A hanyi értéktár része lehetne többek között a Hansági-főcsatornán átívelő andaui híd is, mely mindamellett, hogy történelmi emlékhely, ideiglenes határátlépő is egyben.

Ez volt a 1947-48-ban az elűzött németek, majd 1956-ban a forradalom után kétszázezer magyar ,,menekülő útja" Ausztriába. A hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, így a mai már csak emlék. Ugyanígy az öntésmajori Hanság élővilága kiállítás is.

kisalfold.hu
2016.07.21.

Megj.: Az Andaui ( Mosontarcsa) híd Győr-Moson-Sopron megye megyei értéktárának része is.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2016.06 2016. Július 2016.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 37 db bejegyzés
e év: 538 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 95
  • e Hét: 177
  • e Hónap: 3041
  • e Év: 20861
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.