Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
lengyel - magyar két jó barát
  2015-10-30 05:49:53, péntek
 
  Olvasom, hogy az 1956-os emlékév, emlékév bizottsága tesz javaslatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatos valamennyi és mindenféle programra ,,- különös tekintettel az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt tanúsított lengyel társadalmi szimpátiára és segítségnyújtásra -,,

Milyen jó. hogy mi ezt itthon már rég felismertük, s már két éve, hogy leszerveztük a lengyel nagykövetség Poznan-Budapest 1956 c. kiállítását!

Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs más ötletem, mellyel bemutathatnám az '56-os lengyel társadalmi szimpátiát és segítségnyújtást.

Azt is olvasom, hogy az emlékév bizottság munkáját segíti egy történész munkacsoport, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrző civil szervezetekből álló tanácsadó testület. Ennek tagjai lettek: a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége,a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége, az 56-os Szövetség, az 1956-os Pesti Srác Alapítvány, az 1956 Alapítvány, a Műegyetem - 1956 Alapítvány, az 1945-56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, a Corvin-közi Bajtársi Közösség, Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség, az 1956-os Magyarok Világszövetsége, a Recski Szövetség, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete.Természetesen valamennyi elnöki képviseletben. Sajnos, mi Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület nem kaptunk felkérést ebbe a tanácsadó testületbe, pedig úgy gondolom, hogy, ha másért nem a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz kapcsán ott lehetne a helyünk. Eközben olvasom olyan szervezet nevét, melynek megszűnését még a rádióban is bejelentették alapítói.

Itt a link, melyben az 1956 Alapítvány megszűnését jelentik be:

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hunyadi János ezt akarja majd
  2015-10-30 02:11:49, péntek
 
  Az 1956-os győri Hazánk című, néhány hetet megért napilap digitalizált változatát olvasgatom, keresve az egyes lapszámokban valamit, de közben ezt a verset mégis idemásolom mindnyájunk okulására:

Simon Lajos: Hunyadi végrendelete

Mikor már tudta: nem segít a felcser
A sárgaság erősebb száz basánál,
maga köré gyűjtötte árvuló
Legényeit, s a tábori deákot
A pergament tekerccsel.
,,Irjad deák, míg el nem fog a láz,
Hunyadi János ezt akarja majd,
Ha már hideg lesz, mint a kopjanyél
És testére a nagycsőrű halál
Lila és kékes foltot tetovál,
S ha szeme tükre, mint a kocsonya
Fénylik törötten érzéketlenül:
Ha majd a földben fekszem, mint a holmi,
Urak ne jöjjenek
Síromhoz zarándokolni!
Poros keresztemen az elárvult sisak
Kopjás vitézeket akar majd látni csak!
Magyar vitézeket akar majd látni csak!
Vigyázzatok, hogy holmi ismeretlen
Katona, se török, se német, se más,
Gyepes síromnál ne tisztelegjen.
Vigyázzatok rá, jó vitézeim!"


Ezt róhatta a tábori deák, s a nagy vezér
Parancsát sokáig őrizgette népem.
Kibontanám a drága pergamentet
De valamelyik áruló vezér kezén
Nyomaveszett, nem is olyan régen ...

Hazánk, 1956.11.04.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
142 perces ’56-os tévéműsor 2000-ből
  2015-10-28 15:27:33, szerda
 
  Monstre ( 2 óra 22 perc 16 mperc) hosszúságú ötvenhatos tévéműsort néztem végig tegnap a facebook-on Deák János jóvoltából, aki a tizenöt évvel ezelőtti Mosonmagyaróvári Városi Televíziójában 2000. október 26-án Böröndi Lajos műsorvezetővel, Magyar Ágnes riporterrel és további kollégáival együtt készítettek az 1956. október 26-ai sortűz 44. évfordulója alkalmából.
Az archív felvételek, képek mellett, visszanézhettük az egyes megemlékezések, Gyásznapok eseményeit, belehallgathattunk beszédekbe, visszaemlékezésekbe is. A műsor olyan értékes a sok bejátszástól, az aznapi (2000.10.26.) köztársaság elnöki megnyilvánulástól, hogy mindenképpen érdemes volt megnéznem.
A felvétel megtekinthető az alábbi link alatt:

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
1perc 34 másodpercben két új emlékező is
  2015-10-28 01:47:34, szerda
 
  Az Oxygén Hírügynökség október 26-ról, Mosonmagyaróvár Gyásznapjáról 1p.34 mp-es összeállítást készített, Főhajtás az áldozatok előtt címen. Meg kell jegyeznem, hogy az 1956. október 26-ai sortűz továbbtartott, mint most ez a rá emlékező 94 másodperc. De mégis! Két, számomra új visszaemlékezés hangzik el, s ezért köszönet a riporternek, aki, gondolom véletlenül, de mégiscsak őket szólította meg.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pergerné Dánosi Zsuzsanna visszaemlékezése
  2015-10-28 01:12:53, szerda
 
  Változtatás nélkül közöljük Pergerné Dánosi Zsuzsanna írását, akinek édesapja is megsebesült az 1956. október 26-i sortűzben, de végül hazatért a családjához.

Kicsi gyerek voltam, de már iskolába jártam, amikor egy csütörtök reggelen édesanyám azzal ébresztett, hogy ma nem megyünk iskolába, nem lesz tanítás. Ha délután lesz időnk, elmegyünk az édesapám elé a vasútállomásra. Az új győri állomás ekkor épült, az építésre mindenki kíváncsi volt.

Édesapám minden reggel a 6 óra 40-es vonattal Mosonmagyaróvárra utazott, ott dolgozott és délután jött haza. Így volt ez 1956. október 26-án is, azzal a különbséggel hogy aznap nem jött haza...

A történetet számtalanszor hallottam családi körben, viszont idegenek előtt édesapám erről soha nem beszélt. Miután reggel megérkezett Mosonba a munkahelyére, a munkatársai a Főutcán gyülekeztek és gyalog a 3 km-re lévő Óvárra mentek. A menet egy sétálás volt, útközben beszélgettek, énekeltek, s folyamatosan sokasodtak. Mire az óvári városközpontba értek, már egy többezres tömeggé bővültek. Meghallgattak egy-egy beszédet és a tömeg az Óvár határában a Levéli úton lévő határőr laktanyához indult. Az emberek jókedvűek, boldogok voltak, hangoskodás, szitkozódás, alkoholfogyasztás elő sem fordult.

Miután a laktanyához értek, a tömeg a kerítés mellett állva várta a fejleményeket. A laktanyán belül lévő katonákat arra kérték, hogy tűzzék ki a piros-fehér-zöld zászlót, és a fegyvereket zárják el, hogy azokhoz senki hozzá ne jusson. A katonák is jöjjenek és ünnepeljenek a felvonulókkal, a Budapesten bekövetkezett forradalom hallatára.

Édesapám mintegy 12 évvel korábban a háborúban még aktív katonaként sok mindent tapasztalhatott, itt is azonnal felismerte, hogy valami nincs rendben. A laktanya parancsnoka - a gyilkos nevét az első naptól sokszor hallottam, de nem érdemli meg, hogy leírjam-, olyan helyen tartózkodott a laktanya udvarában, ahol neki nem kellett volna lennie. Mondta is apám a mellette álló munkatársának, hogy menjünk hátrább, mert itt valami történni fog.

Másodpercek múlva a gépfegyverek megszólaltak. Apám azonnal elkiáltotta magát, hogy ,,mindenki feküdjön le" és hasra feküdt. Társa szintén. A fegyverek szóltak, csak szóltak, közben gránátok is robbantak, az emberek jajgattak, kiabáltak s aki tudott, megpróbált elfutni. A golyók utolérték a futókat és örökre ott marasztalták őket.

Ismételni szeretném, e történetet számtalan esetben édesapám szájából hallottam, de ez már a múlt, mivel sajnos az események után 30 évre e fájdalmas élményét és következményeit örökre magával vitte.

Ismét eltelt 28 év, és tavaly az évforduló napján (testvérem hívta fel rá a figyelmemet), a Kossuth Rádió egyik reggeli műsorában nyilatkozott egy honfitársunk aki a sortűz egyik túlélője volt, és aki pár napra ezután Németországba távozott. Elmesélte, hogy 25 éve minden évfordulón hazajön Mosonmagyaróvárra és megemlékezik volt egyetemista társairól, a meghaltakról. Említette, hogy a barátjával álltak a laktanya kerítéséhez közel, beszélgettek, nézegettek amikor szinte a fegyverek megszólalásával egy időben valaki elkiáltotta magát, hogy ,,mindenki feküdjön le". Azonnal hasravágta magát. Barátja állva maradt, de másodpercek múlva összeesett és örökre úgy maradt. E pillanatot életében nem tudta elfelejteni, ma is tisztán emlékszik a rövidke mondatra. E honfitársunk a riportban megemlítette, hogy nem tudja ki kiáltott, de neki köszönheti, hogy életben maradt.

Ami elhangzott, az három egyszerű szó és mégis milyen nagy jelentősége lett. Nem tudjuk, hogy e három szónak hányan köszönhették, hogy életben maradtak. Öten, tízen vagy még sokkal többen? Ma már ez nem is fontos, nekem azonban nagyon fontos e három szó. Amikor a riportot hallottuk a rádióban, édesapám megjelent a szemem előtt. Ismét láthattam. Köszönöm a Jóistennek. Valamennyien, akik e napon a laktanya előtt örökre ott maradtak vagy évekkel később távoztak el, nyugodjanak békében.

Édesapám nevét hadd említsem meg, Dánosi Imre, a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság Mosoni Erdészetének munkatársa volt, a helyszínen ő is megsebesült, de ami a legfontosabb, hogy életben maradt és hazajött családjához. Ma is büszke vagyok rá és úgy gondoltam, ezt a történetet sosincs késő közzétenni:
lánya, Pergerné Dánosi Zsuzsanna

In.: kisalfold.hu
2015.10.27.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Negyedszázados kopjafák
  2015-10-24 03:51:36, szombat
 
  Idén huszonöt éve, hogy a Németh Alajos és Horváth Gábor által megfaragott, az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak nevét, emlékét őrző ötvennégy kopjafa a tragédia színhelyére (hivatalosan '56-os emlékpark, közismert nevén Gyásztér) került. Avatására 1990. október 26-án került sor. A korabeli meghívó szerint több neves személyt is vártak az emlékünnepségre, de az ismert taxisblokád miatt azok nem tudtak megjelenni. A városba helikopterrel érkező Orbán Viktor, Fidesz frakcióvezető mondott beszédet a polgármesteri hivatal erkélyéről.
A kopjafák állagának megőrzését, a szükséges újrafaragásokat ma is Németh Alajos végzi, akinek az október 23-ai ünnepségen több évtizedes helytörténeti, hagyományőrző, lokálpatrióta tevékenysége elismeréseként, Dr. Árvay István polgármester úr Mosonmagyaróvárért Emlékérem díjat adományozott.

Laudáció:

Németh Alajosnak kiemelkedő szerepe és munkája volt a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz kivizsgálásában, történelmi igazságának feltárásában, a helyi forradalmi események kutatásában, rögzítésében, a fellelt dokumentumok, relikviák összegyűjtésében, őrzésében és a helyi '56-os emlékhelyek létrehozásában.

A pedagógus tanári munkája során s nyugállományba vonulása után is tevékenyen részt vett, részt vesz az ötvenhatos hagyományok átörökítésében. Évtizedek óta tart előadásokat, megemlékező beszédeket, iskolákban, meghívott előadóként rendkívüli történelemórákat, s vesz részt az 1956-os forradalommal kapcsolatos iskolai vetélkedők lebonyolításában, zsűrizésében.

Németh Alajos, városunk rendszerváltó történéseinek is emblematikus alakja. Kiemelkedő szerepe volt az 1989. június 8-ai, első '56-os fórum, az 1989. június 16-ai, első '56-os megemlékezés és kopjafaállítás létrejöttében. Ő faragta az első '56-os kopjafát (Magyaróvári temető) majd a későbbi évek során a Gyásztéri haranglábat és az ötvennégy fejfát Horváth Gábor fafaragó művésszel, illetve egyénileg a 2014. június 16-án felavatott '56-os mártírokra emlékező kopjafát is.

Magángyűjtőként számtalan muzeális - vagy emléktárgyát a helyi múzeum kezelésébe - illetve több, komplett tematikus gyűjteményét állandó vagy időszakos kiállításaira adományozta vagy állította ki.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
956
  2015-10-23 03:45:08, péntek
 
  Október 23-a van, az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója.
És 956 bejegyzésem van ebben az ötvenhatos blogomban, ezzel (is) tisztelegve nemzeti ünnepünk előtt.
Ma Mosonmagyaróváron délután négy órakor kezdődik az ünnep, a Fehér Ló Közösségi Házban, ahol Németh Alajos, a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület tagja Mosonmagyaróvárért Emlékérem elismerésben részesül.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fáklyás emlékfutástól - Gulyás Lajosra emlékező előadásig
  2015-10-22 06:07:10, csütörtök
 
  A kisalfold.hu weboldalon megtalálhatók a megye településeinek '56-os megemlékezései:
Link

Végigolvasva a tervezett programokat több is felkeltette az érdeklődésemet. Ilyen az öttevényi program, melyben Gulyás Lajosra emlékező előadás is szerepel.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A forradalom emlékezete Párizsban
  2015-10-19 04:50:56, hétfő
 
  Párizsba utazott Kövér László
A forradalomra emlékeznek a franciaországi magyarok

Háromnapos hivatalos látogatást kezdett vasárnap (okt.18.) Párizsban az Országgyűlés fideszes elnöke.Kövér László vasárnap délután megkoszorúzta Antall József emléktábláját a francia főváros 16. kerületében, majd katonai tiszteletadás mellett a Diadalívnél megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, végül este a nagykövetségen kitüntetette Gérard Martin-Chaussade-ot, a Charles de Gaulle nemzetközi konföderáció elnökét.
A házelnök hétfőn koszorút helyez el a Pere Lachaise temetőben az 1956-os emlékműnél, Nagy Imre és a forradalom mártírjainak jelképes sírjánál, és október 23. alkalmából ünnepi beszédet mond a Párizsi Magyar Intézetben. Kövér László hétfőn és kedden megbeszélést folytat Gérard Larcher-val, a francia szenátus elnökével, Claude Bartolone-nal, a francia nemzetgyűlés elnökével, valamint találkozik a szenátus és a nemzetgyűlés francia-magyar baráti tagozatával.

Az 1956-os megemlékezéssorozat Párizsban már vasárnap délelőtt elkezdődött, ugyanis a Párizsi Magyar Katolikus Misszió ünnepi szentmisét és megemlékezést tartott Mindszenty József bíboros emléktáblájánál. Léh Tibor, a Misszió tiszteletbeli elnöke beszédében felidézte, hogy a Franciaországban lévő magyaroknál hagyomány, hogy október 23-a alkalmával a Diadalívnél megkoszorúzzák az ismeretlen katona sírját és hivatalosan meggyújtják az örök lángot, ez pedig Péntek Róbert magyar származású volt francia idegenlégiósnak és Sujánszky Jenőnek, a Franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetség alapítójának köszönhető. ,,A fiatal nemzedék számára az 1956-os forradalom példaként kell, hogy szolgáljon: a hazaszeretet, a szabadság és az összefogás egy nemes célért többet ér, mint a fogyasztói társadalom kényelmes, önző csapdája" - fogalmazott. ,,Soha ne felejtsük el, hogy a zsarnokság ellen az ellenállás kötelesség; és a szabadságot nem kérni kell, hanem kivívni!" - zárta sorait a Misszió vezetője.

Forrás: magyarhirlap.hu
2015.10.18.

Megj.: Az írásról eszembe jutott Horváth Miklós hadtörténész,
A forradalom tanúi
Budapest 1956
Akik megélték
- franciaországi emigránsok visszaemlékezései -
c. könyve, melynek egy példányával engem is megtisztelt a Tanár Úr.
A könyvet a Közép- és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki.
Tartalma: Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után Franciaországba menekülő magyarok visszaemlékezéseit ismerteti ez a 2014-ben magyarul is megjelent kötet.
Először 2006-ban, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára Párizsban jelent meg francia nyelven. Ez a könyv ennek a magyar változata.
A francia kormány és számos szervezet mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Franciaországba érkező magyarok beilleszkedését megkönnyítse. Ennek köszönhetően két év alatt a menekültek túlnyomó többsége munkába állt vagy tanulmányokba kezdhetett, a fiatalok jelentős része pedig ösztöndíjat is kapott.
A francia földön új életet kezdő 56-osok közül sokan a közéletben is képviselték a forradalom és szabadságharc eszmeiségét, amire az emigráció különböző szervezetei nyújtottak keretet. Ezek közé tartozott az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottság, amely 1957-től minden évben megemlékezett a forradalom hőseiről a Párizsi Diadalívnél, továbbá a menekült szabadságharcosok új hivatalos szervezete, az 1957 januárjában Strasbourgban megalakult Magyar Forradalmi Bizottság, amelynek munkáját az 1956-os Nagy Imre-kormány emigrált minisztere, a szociáldemokrata Kéthly Anna irányította.
Franciaország magyar értelmiségi műhelyeket, több folyóiratot is befogadott. Egy évvel Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt Méray Tibor író, újságíró kezdeményezésére jelképes síremléket állítottak fel Párizsban.
Lilla Fourrier, a Külföldön élő Magyarok Egyesületének (ALCYON) elnöke szerint a 2006-os francia nyelvű kiadvány megjelenése előtt is voltak még, akik attól féltek, ha beszélnek 1956-os szerepükről, akkor a kommunisták megtorlásától kell tartaniuk. Másokat azért volt nehéz szóra bírni, mert nem szívesen beszéltek a fájdalmaikról, nem akarták a sebeiket felszakítani...
Horváth Miklós történész, a magyar nyelvű kiadvány szerkesztője szerint a tucatnyi visszaemlékező különböző szemszögű történeteiből rajzolódik ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hiteles története.
A Terror Háza Kiadó gondozásában megjelent könyv szerzői az emlékeik közreadásával és főhajtással adóznak a megtorlás során kivégzett hősöknek, neves és névtelen felkelőknek, akiknek önfeláldozó helytállásáért hálával tartozik az utókor. Az emlékezők között vannak akik maguk is harcoltak a barikádokon, míg mások talán kevésbé látványos hőstettekről, de felejthetetlen élményekről számolnak be.
Ami közös, az az igazságuk mindent átható tudata, a felkelés tisztaságában gyökerező hitük és egy kivívható szabadság reménye...
,,A forradalom tanúi" - t Schmidt Mária alábbi szavakkal ajánlja:

,,Az emlékek közös feldolgozása közelebb hoz és erősíti az együvé tartozás érzését. Az emlékek megosztása megértést eredményez... Hogy megértsük a jelenünket, meg kell értenünk azt is, hogy elődeink min mentek keresztül az elmúlt ötven-hatvan évben...

A magyarság olyan történelmi tapasztalatok, és általuk olyan mérhetetlen tudás birtokában van, amely minden elképzelhető élethelyzetre kínál pozitív mintát. Ez a tudás megalapozza közösségi létünk elkövetkező évszázadait. Megtapasztaltuk, hogy nemzeti közösségünk tapasztalati kincse olyan energiákat szabadít fel bennünk, amelyek minden válság és átalakulási folyamat ellenére képessé tesznek bennünket a túlélésre.

Az igazság sok részigazságból tevődik össze. Mélyek és szerteágazóak a gyökereink, melyekre a jövőnket alapozzuk."

Forrás: magyarmenedek.com

Megj.: A cikkben említett Sujánszky Jenőnek, a Franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetség alapítójának olvasható a visszaemlékezése a könyvben, Háromszor a halál torkában címmel.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Október 23. A szabadság napja
  2015-10-18 07:46:04, vasárnap
 
  Az október 23-ai nemzeti ünnepünk alkalmából letölthető az internetről az oktober23.kormany.hu weboldal:
Link
Az oldal menüpontjait olvasva, Mosonmagyaróvár neve is megtalálható az 1956 történelmi eseményei címűben, október 26-nál.

Az oldalt egyébként a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal ( nrh.kormany.hu ) szerkeszti.
Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2015.09 2015. Október 2015.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 46 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 114
  • e Hét: 196
  • e Hónap: 3060
  • e Év: 20880
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.