Regisztráció  Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
"Az én újságom 1956-ról" Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
A szabadság hangja
  2014-11-26 03:40:39, szerda
 
  A POFOSZ (Magyar Politikai Foglyok Szövetsége)

Tisztelettel meghívja
,,A szabadság hangjai"
című dokumentumfilm

Díszbemutatójára

Időpont:
2014. december 2. kedd, 17.30

Helyszín:
MOM Kulturális Központ,
Színházterem
(Budapest XII., Csörsz utca 18.)


Az esemény fővédnökei:

Dr. Herczegh Anita,
Magyarország köztársasági elnökének felesége

Dr. Kontrát Károly
Magyarország Belügyminiszterének helyettese


Az esemény díszvendége:

Dr. Boross Péter
Magyarország egykori Miniszterelnöke,
A Szabadságharcosokért Közalapítvány Elnöke


Az eseményen a film valamennyi szereplője részt vesz

Részletes program

17:00 Kapunyitás
17:15 Baranyi László színművész és Kalla Kamilla tanuló szavalnak
17:30 Ünnepi köszöntő beszédek
17:45 Filmvetítés
18:30 Állófogadás

A dokumentumfilmmel és az ünnepélyes díszbemutatóval a POFOSZ a filmben is fontos szerepet kapó 1956 december negyediki asszonytüntetésre kívánja felhívni a társadalom és a sajtó figyelmét.

A belépés díjtalan!

A ,,Szabadság Hangjai" című dokumentumfilm a Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatásával jöhetett létre.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aki Argentínából rajzolta ötvenhatot
  2014-11-24 05:40:26, hétfő
 
  A Virágzó Magyarország ,egy ismeretterjesztő sorozat, melyben Magyarország ismert és kevésbé ismert városait mutatják be: a helyi nevezetességeket, látnivalókat, a települések kulturális életét, az itt élők ünnepeit és hétköznapjait. Vasárnap kora reggel véletlenül kapcsoltam Duna Tévére. Épp akkor kezdték vetíteni a sorozat Miskolcról készült részét. Gondoltam végignézem. S milyen jó, hogy maradtam a csatornán. A húszperces műsorba belefért Szalay Lajos grafikusművész '56-os rajzaiból készült miskolci kiállítás bemutatója is. De ki volt Szalay Lajos?

" A magyar grafika megújítójának, Szalay Lajosnak az 1956-os forradalomról készült rajzaiból nyílik kiállítás kedden Miskolcon a Rákóczi-házban.
A tárlat érdekessége, hogy a Kossuth-díjas művész a forradalom kitörésekor Argentínában élt emigrációban.
Szalay Lajos 1956 forradalmáról és szabadságharcáról rádióadásokból és az írott sajtóból értesült. Az általa elképzelt, a képekkel és szavakkal, fotókkal és írásokkal megidézett eseményeket sodró erejű, szuggesztív rajzsorozatban rögzítette.
A tárlat ajánlása szerint Szalay munkája a legismertebb és legtöbbet idézett képzőművészeti alkotás az 1956-os forradalomról.
A művész 1909-ben született a ma Szlovákiához tartozó Őrmezőn, és 1995-ben Miskolcon halt meg. Szalay Lajos művészetét világszerte elismerték, maga Pablo Picasso fogalmazott úgy, hogy ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz .
Szalay Lajosnak nagy megrázkódtatást jelentettek az 1956-os forradalmi események, elsősorban saját tehetetlensége okán. Tízezer kilométernyi távolságból hallgatta a híreket Magyarországról és olvasta a sajtó híradásait. Érzelmeit az akkor történtekről így fejezte ki: Megpróbáltam lerajzolni, amit hallottam, nem illusztráltam, a rádió által provokált hangulatban rajzoltam. A rajzokon rajta van az akkori hangulat, hallgattam a rádióban a híreket és rajzoltam. A rajzok a rádióhírekre érzett személyes megindulásom grafikus vetületei.

( miskolcihirek.hu 2013.10.21.)

Megj.: Ata Kandó, fotóművész , 56-os fotóalbuma, Kocsis Imre festőművész '56-os rajzaiból készült albuma mellé most megpróbálom megszerezni Szalay Lajos, Magyar dráma 1956 című albumát is.





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Szorakész emléknapja november 25.
  2014-11-23 04:22:27, vasárnap
 
  November 25: A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja

Varga Mihály: A jóvátétel a kormány kötelessége

A kabinet vállalt kötelezettsége, hogy erkölcsi, politikai, jogi és anyagi jóvátétel illesse meg a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar embereket - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Budapesten.

A kormány dolga nemcsak az, hogy emlékezzen és emlékeztessen - mondta Varga Mihály, hozzátéve: kötelessége a felelősök, a bűnösök megnevezése, az embertelen rendszer feltárása és leírása is.

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) a Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartott rendezvényén Varga Mihály emlékeztetett: annak idején több mint 800 ezer magyart hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulag rabtelepeire. Mint mondta, a Szovjetunió lágereiben sokkal több magyart halt meg, mint a harctereken a második világháború hat éve alatt.

Eltitkolt borzalmak

,,Az itt elhelyezett emléktábla az igazságra, az évtizedeken át eltitkolt borzalmakra emlékezet minket, arra, hogy ezen a helyen a szovjet állambiztonság börtönében sok magyar embert kínoztak meg" - mondta a tárcavezető. Szólt arról, hogy a trianoni Magyarország területén ötven gyűjtőtábor működött, ahol a foglyok ,,ízelítőt" kaptak a későbbi fogság megaláztatásából. A munkatáborba deportált embereket a remény, az otthonhoz kötő emlékek, a haza, a család, a nyugodt élet utáni vágy tartotta életben - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezeket az embereket a hazatérésük után sem a szabadság várta, hanem megbélyegzettek lettek. A politikus azt mondta, a fájdalmas emlékeket meg kell ismernünk ahhoz, hogy honfitársaink emlékét továbbvihessük, ezt a küldetést vállalta magára a Szorakész - fűzte hozzá.
Kettős mérce

Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke beszédében úgy fogalmazott: ,,az áldozat, amire ezúttal emlékezünk, a halál és a vereségek dacára is fenntartotta a nemzetet, fenntartotta Magyarországot". Szólt arról is, hogy, a ,,kettős mérce használata miatt tőlünk nyugatabbra el kell magyaráznunk, hogy nemcsak a náci és a fasiszta diktatúra volt népelnyomó, kegyetlen, az embereket eszközzé lealacsonyító, hanem a kommunista is. [...] Nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot."

A katonai tiszteletadás mellett megtartott rendezvényen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Petrusz Tibor, az 1945-1956 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke, valamint Krasznay Béla, a Recski Szövetség országos elnöke. A megjelentek néma főhajtással adóztak az elhurcoltak emléke előtt.
Koholt vádak alapján

Az Országgyűlés 2012-ben Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után öt-huszonöt évre száműztek a Gulag rabtelepeire a ,,magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".

In.: mno.hu
2014.11.22.

Megj. : A Szorakész-ről korábbi ismeretek a gulagosok.hu weboldalon találhatók.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A köszönet, börtön volt
  2014-11-22 07:37:35, szombat
 
  A friss (11.21.) Mosonvármegyében olvastam Koháry Ferenc aláírással, A reformációra és Sághy Jenő lelkészre emlékeztek Lébényben című cikket. Ebből idézek:

"...Koháry Ferenc lébényi evangélikus lelkész felidézte a 100 éve született Sághy Jenő lelkész. novellaíró életútját. Sághy Jenő a helyi tanító fiaként született 1914.október 17-én. Édesapja sajnos hamarosan, 1921-ben elhunyt, így a gyermekek félárvaságra jutottak. A család Vas megyébe költözött. Sághy Jenő Pápán végezte el a gimnáziumot. Az utolsó nyáron a régi szokás szerint két barátjával körbe gyalogolta a Balatont, közben egy újságnak toboroztak előfizetőket. A teológia elvégzése után segédlelkész, majd Balatonszárszón lelkész lett. Akkoriban zajlottak a híres balatonszárszói írói konferenciák. Ekkor jegyezte el magát az irodalommal. 1951-ben Bezin lett lelkész, ahol szép munkát végzett, több saját maga által írt népszínművet is előadtak. Az ÁVH ezt le akarta állítani.
Az 1956-os forradalom alatt a TSZ elnök ellen felindult tömeget lecsillapította. 1957 elején feljelentés áldozata lett és három év börtönre ítélték, amiből másfél évet töltött le ártatlanul.
Utána Mórichidára helyezték. A rendszerváltás után a Magyar Szabadságért érdeméremmel tüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök. 1999-ben hunyt el. A budapesti Terror Házában vannak kiállítva emléktárgyai,..."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felhívás 1956-os történelmi versenyre
  2014-11-21 03:27:31, péntek
 
  Mansfeld Péter Országos Történelemversenyt hirdet a Fidelitas középiskolás diákok számára

Mansfeld Péter a ,,pesti srácok" egyike, a fiatalok hősiességének és szabadságvágyának példaképe, akit 18 évesen végzett ki a kommunista hatalom. Az ő emlékére szervezzük meg a történelemversenyt, melynek témája az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A kétfordulós verseny célja az '56-os események megismerésén keresztül a diákok írásbeli és szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése; az első, online fordulóban egy tesztsort kell kitöltenie a versenyzőknek, majd rövid kérdésekre kell néhány mondatban válaszolniuk.

A legjobb eredményt elért diákok részt vehetnek a budapesti döntőn, ahol egy rövid vetélkedőt követően előre megadott témát kell prezentálniuk maximum 5 percben. A verseny győztesei értékes tárgynyereményekkel (okostelefon, tablet és egyéb szórakoztató elektronikai eszközök), valamint könyvjutalommal gazdagodhatnak.

További információk és regisztráció a http://mansfeldverseny.fidelitas.hu/ oldalon.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A muzslyai példa
  2014-11-20 05:14:53, csütörtök
 
  Szerencsére valamikor felfedeztem, bejelöltem és azóta is követem a facebook-on a Délvidéki '56-os Műhely és a Nagy Imre Társaság Szabadkai Tagozatának csoportját. Az alábbi cikkre is az ő idővonalukon keresztül bukkantam:

Segítettek, amikor kellett

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából tanácskozást tartottak és emléktáblát lepleztek le Muzslyán.

Szombaton(11.08.) Muzslyán tanácskozással és emléktábla-leleplezéssel emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján. A megemlékezés a himnusz éneklésével és ünnepi műsorral kezdődött az Emmausz katolikus fiúkollégiumban. Az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Kudlik Gábor emlékére.
Dr. Géczi József Alajos szegedi politológus, Hallai Zoltán és Palatinus Aranka muzslyai helytörténészek szóltak az eseményekről. Ezt követően pedig a Mária szent neve plébániatemplom közelében emléktáblát lepleztek le, és elhelyezték a kegyelet virágait. Az emléktáblát, a szabadkai Nyitott Távlatok civil szervezet, a muzslyai polgárok és a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete állíttatta. Az ünnepségen Kalapis Stojan szalézi szerzetes szentelte meg az emléktáblát.
Az 56-os forradalom leverése után ötszáz magyarországi menekült került a Muzslyától két kilométerre levő écskai táborba. A tábornak ugyan megvolt a házirendje, ennek ellenére a menekültek viszonylag szabadon mozogtak a környéken. Értelemszerűen azokra a környező településekre jártak, amelyeken magyarok is éltek, így Nagybecskerekre, Lukácsfalvára, Erzsébetlakra, Muzslyára. Volt rá példa, hogy némelyik menekült alkalmi munkát vállalt.
Muzslya az 56-os események idején mintegy 5500 lakost számláló magyarlakta település volt, nem messze az écskai befogadótábortól. A menekültek a szőlősökön keresztül könnyen eljuthattak a faluba, és nem sok idő kellett ahhoz, hogy megérezzék nemzettársaik segítőkézségét. A helybéliek mindenüket megosztották a rászorultakkal, bár jómaguk is szegényesen éltek, hiszen azok a kötelező beszolgáltatás utáni évek voltak.
- Azt gondolom, hogy nem csak Kelebia különös, ahol átlépték a határt nagyon sokan, hanem Muzslyának, Écskának, ennek a vidéknek a szerepe is hihetetlenül fontos. Ilyen szempontból úgy vélem, jó hogy ez a tanácskozás most itt volt, mert az ifjabb generációk, a közvélemény számára, rámutat arra, hogy milyenek a muzslyaiak, milyenek voltak a muzslyaiak, mit jelentett az ő számukra a szolidaritás, a segítőkézség, mit jelentett a nyitottság, a nemzethez tartozás. Nem szavakban, hanem cselekedetekben, tettekben. Hogyan segítették
ezeket az embereket. Hogyan próbálták elviselhetőbbé tenni a menekülőknek a sorsát. És hogyha a Vajdaságban van olyan pici falu vagy település, ahol igenis van múltbéli életszerű megalapozottsága az emléktábla emelésének, akkor az Muzslya biztos - nyilatkozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Egy év elteltével a menekültek Nyugatra vagy a tengeren túlra emigráltak, de az itt született kapcsolatok még sokáig éltek. Ma is több száz féltve őrzött fénykép maradt a bálakról, futballmérkőzésekről, közös rendezvényről, amelyek életre szóló barátságokról, szerelmekről tanúskodnak.
- Életre szóló barátságok születtek, mert a levelek évtizedek folyamán is jöttek-mentek. Ausztráliából pedig 2007-ben egy egykori menekültcsalád eljött Muzslyára, hogy még egyszer megnézze, megmutassa a gyermekeinek, hogy valamikor 57-ben hol voltak, hol volt a tábor, és kik azok az emberek, akik segítették őket - mondta Palatinus Aranka helytörténész.
Dr. Géczi József Alajos fontosnak tartja az 56-os események e mozzanatait, mert mint mondta, a történelemben nagyon kevés az olyan esemény, amikor a szerbek és a magyarok nem fordultak egymás ellen, hanem egymást segítve tudtak együttműködni. Szerinte ez egy olyan hagyomány, amit mindenképpen ápolni kell.
Balahó Zoltán, a budapesti Nagy Imre Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a muzslyai esemény fontos momentum a társaság tagjai számára is, akik immár húsz éve, nemcsak Nagy Imre mártír-miniszterelnök emlékét, hanem a forradalom emlékét is igyekeznek ápolni. Ugyancsak fontos számukra, hogy ez nemcsak Magyarországon történik, hanem határon túl is.
A Nyitott Távlatok civil szervezet több tíz éve foglalkozik az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szellemének ápolásával. Ennek kapcsán évente több tudományos konferenciát és megemlékezést tartanak. Mint Molnár Verona, a Nyitott Távlatok elnöke mondja, eddig három táblát lepleztek le a vajdasági emlékhelyeknek a megjelölése érdekében. Zombor, Kelebia és Bajmok után a negyedik emléktáblát Muzslyán leplezték le.
Az egykori befogadótábor épülete most a katonaság tulajdonában van - oda most értelemszerűen nem lehetett emléktáblát helyezni. Ehelyett - a muzslyaiak iránti köszönet jeléül - az emléktábla a Mária szent neve plébániatemplom árnyékából emlékezteti majd ezentúl az utókort azokra az időkre, amikor magyar segítette a magyart.

In.: magyarszo.com
2014. november 10.

Megj.: A Magyar Szó weboldalán további 56-os írások is találhatók.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Olyasmit, mint a Vasváry gyűjtemény
  2014-11-19 05:13:27, szerda
 
  Most, hogy két hete fáj a derekam, de úgy, hogy még három nap betegszabadságot is kértem az orvostól a sok injekció, gyógyszer,kenőcs mellett, s ahogy mondták igyekszem minél több időt fekve tölteni, úgymond nyugalmi állapotban, kúszott be az életembe a sok-sok óra tévézés. Mivel nincs papíralapú műsorújságunk ( zöld szempont), szinte sosem tudom, hogy éppen mi megy a tévében, s mit fogok nézni. Így mindig végigkapcsolgatom az összes csatornát, van, hogy többször is egymás után. Az egyes csatornákkal kapcsolatos negatív tapasztalataimról bőven tudnék írni, de ettől most eltekintek, talán csak annyit jegyzek meg, hogy nincs az a reklámadó, amit ne szednék be az összes termékmegjelenítéstől, műsorablaktól, amivel derékfájásomat csak tovább keserítik nap, mint nap.
Tegnap azonban olyan műsort fogtam ki a Duna World-ön, amitől egy csapásra megvilágosodtam s tudtam, hogy a filmben bemutatottak szerint kell nekem is folytatnom az ötvenhatos munkámat.
Ez a műsor nem volt más, mint a Határtalanul magyar sorozat, Magyar Amerika, a Vasváry Gyűjtemény című része. Vasváry Ödön református lelkész (1888-1977), az amerikai magyarok krónikása volt, s egész életében gyűjtötte a kinti magyarok dokumentumait, relikviáit, könyveit stb.. Halála előtt teljes gyűjteményét a szegedi Somogyi Könyvtárnak adományozta.
Míg néztem már száguldoztak a gondolataim: Hiszen Neked is rengeteg ötvenhatos anyagod, könyved van, s melyekre ugyan létrehoztál egy-egy gyűjtőhelyet a Gulyás Lajos Kollégiumban, s Te tudod, hogy mi hol van, mit hol keress, de egyébként nem megfelelő elrendezésű, s nem rendszerezett. Úgyhogy mire véget ért a műsor, már tudtam, hogy most mit kell tennem: a teljes gyűjteményem feldolgozása olyasmi módon, mint a Vasváry Gyűjtemény, s egy katalógus készítése a több száz kiadványom, könyvem részére. Elvégre könyvtáros is vagyok. Csak legyek már jobban! Csak kezdenék már el gyógyulni, s ne legyen e derékfájásból komolyabb probléma! Ezt kívánom magamnak, s akkor talán elkezdhetem feldolgozni a Mosonmagyaróvár, 1956 - Simon Zsuzsanna Gyűjtemény alapjait, melyet remélhetőleg még évtizedeken át tovább gyarapíthatok, s majd egyszer az utánam érkezők értékén kezelik majd létrehozójával együtt!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Német Vöröskereszt segélykórháza Budapesten 1956-ban
  2014-11-18 21:28:26, kedd
 
  Ha vállaljuk nemzeti összetartozásunkat, akkor szabad életet élhetünk

Csak magyarként, csak egy nemzetként védhetjük meg szabadságunkat, akár balról, akár jobbról érkezik a támadás - mondta Tarlós István kedden Budapesten.
Az 1956-os forradalom idején a San Marco utcai segélykórházat működtető Német Vöröskereszt munkatársainak emléket állító tábla avatásán Budapest főpolgármestere hangsúlyozta: Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt, amiért a magyar szabadságharcosok az életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a nemzet szabadságának lábbal tiprását.
"Ha vállaljuk múltunkat, értékeinket, önmagunkat és nemzeti összetartozásunkat, akkor szabad, biztonságos és boldog életet élhetünk" - tette hozzá Tarlós István.
A főpolgármester beszédében kitért arra is, hogy bár 1956 elsősorban azoké, akik lélekben egyetértettek vele, cselekedtek és áldozatot hoztak érte, ugyanakkor az egész magyar nemzeté is, hiszen "akkor mi magyarok mutattunk példát a világnak szabadságszeretetből és önfeláldozó hazafiságból".
Tarlós István hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalomnak ez a példamutatás az üzenete is: olyan értékrend szerint kell élnünk, amely életünk és nemzeti történelmünk bármelyik pillanatában vállalható.
A forradalom idején sok helyről - még Amerikából is - érkeztek segítő szavak, de csak kevesen voltak, akik valóban segítettek is - mondta Tarlós István - példaként említve a lengyeleket, akik vért és gyógyszereket küldtek az "élethalálharcot" vívó budapestieknek, valamint a németeket.
A főpolgármester felidézte, hogy a bonni vöröskereszt egy százágyas, műtővel rendelkező segélykórház felszerelésére alkalmas, kötszereket, gyógyszereket és nélkülözhetetlen élelmiszereket is tartalmazó szállítmányt küldött Budapestre.
Ismertette, hogy a Német Vöröskereszt munkatársai nemcsak elhozták a segélyszállítmányt Budapestre, hanem november közepéig működtették is a San Marco utcai segélykórházat.
Amikor pedig a szovjet katonai vezetők kikényszerítették távozásukat, az egészségügyi felszerelést átadták a Magyar Vöröskereszt munkatársainak - tette hozzá.
Nagy erejű, tiszta célú és önbecsülésünket helyreállító forradalom volt az 1956-os - fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve, ezt a szabad világ is elismerte azzal, hogy a menekülőket befogadta. A lelkiismeretük azonban nem lehet teljesen nyugodt azoknak, akik tétlenül nézték a forradalom eltiprását - hangsúlyozta.
Helmut Eisenhut, a Német Vöröskereszt szövetségi készültségvezetője felidézte a segélyszállítmány összeállításának és Magyarországra juttatásának körülményeit. A budapesti munka nehézségeiről szólva kiemelte, hogy a német segítők munkáját folyamatosan lövöldözések szakították félbe. Kitért arra is, hogy 1956. november 4-én gyakorlatilag gerillaháború alakult ki a német segítők és az orosz katonák között. Hozzátette, hogy néhány munkatársukat elfogták és több napon keresztül fogva tartották az oroszok.
Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy az 1956-os szabadságharc idején megmutatkozott, hogy kik is valójában a magyarok barátai. Hangsúlyozta, hogy bár a forradalom története ma már kutatható, egyre kevesebben vannak a szemtanúk, akik közvetlen forrásul szolgálhatnak a múlt feldolgozásában. Ezért is fontos, hogy az 1956-os emlékezet részévé váljon ez a "bajtársias segítségnyújtás" - tette hozzá.
Az ünnepség végén megkoszorúzták a Csalogány óvoda, általános iskola és speciális szakiskola falán elhelyezett emléktáblát.

fidesz.hu
2014.11.18.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
In memoriam Varga Erzsébet
  2014-11-18 05:35:28, kedd
 
  Varga Erzsébet (1937-1956) egy fiatal töltéstavai lány volt, aki 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári sortűz áldozata lett. Egyike annak a hat gazdász hallgatónak, akik a Magyaróvári Akadémia hősi halottaivá váltak. Szülőfaluja, a lány emlékére, az addig Rákosi elnevezésű utcáját Erzsébet utcává nevezte el, valamikor. 1956.december-1957.február között. Töltéstaván az Erzsébet utca ma is létezik, őrizve hősi halált halt szülöttének emlékét. Az információkat a település polgármestere, Sándor Károly osztotta meg velem, melyet ezúton is köszönök neki. Hamarosan talán a község korabeli jegyzőkönyveiben ( győri levéltár) is megtalálom majd a határozatot az átnevezésről!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Feljelentették Nyers Rezsőt
  2014-11-17 04:30:01, hétfő
 
  A Jobbik alelnöke feljelentést tett Nyers Rezső, az MSZP első elnöke ellen felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás miatt Nagy Imre és társai kivégzésével összefüggésben.

Novák Előd ezt kedden közölte sajtótájékoztatón, amikor mécseseket gyújtott Biszku Béla budapesti házának kerítésénél a volt politikus áldozatainak emlékére és megismételte: az állambiztonsági múlt nyilvánosságát, a volt kommunista vezetők közéletből való kitiltását és a kommunista luxusnyugdíjak megvonását követelik.
Bírálta, hogy Biszku Béla máig több százezer forintos nyugdíjat kap az emberellenes bűntetteket is magában foglaló belügyminiszteri tevékenységéért. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a volt politikus várhatóan egy napot sem fog börtönben tölteni.

Nyers Rezső Nagy Imre kivégzését készíthette elő

Novák Előd számításai szerint az egykori vérbírók, vérügyészek, a III/1-2-3-as tisztek, az MSZMP egykori központi bizottságának tagjai több ezren lehetnek és évi több milliárd forint pénzt vehetnek fel.
Kijelentette: Nyers Rezső az MSZMP KB tagjaként részt vett például Nagy Imre és társai kivégzésében, miután szavazatával támogatta az eljárás lefolytatását. Emiatt és több hasonló bűncselekmény miatt feljelentést tett november 4-én a Legfőbb Ügyészségen - tudatta az ellenzéki politikus, hozzátéve: nem ismeretlen tettes, hanem név szerint Nyers Rezső szerepel a beadványban, s felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás miatt tette a feljelentést.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2014.10 2014. November 2014.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 345 db bejegyzés
Összes: 1786 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 426
  • e Hét: 3047
  • e Hónap: 13648
  • e Év: 165003
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.