Regisztráció  Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
"Az én újságom 1956-ról" Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
És tényleg vége
  2017-02-28 04:49:00, kedd
 
  Mikor 2016. október 20-án a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban megnyílt az '56-os emlékévi kiállítás, azt gondoltam, hogy soha nem érkezik el 2017. február 28-a, a zárás napja. Most meg itt van és tényleg vége. A kiállítás rendhagyósága különben ez is. Ennyi ideig még sosem volt kiállítás a múzeumban. Ez persze nem tudom, hogy jelenti-e, hogy sokan meg is nézték. Mert például szombaton, két személynek még én hívtam fel a figyelmét arra, hogy van. Remélem vasárnap megnézték!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ajándék könyveim
  2017-02-27 06:28:41, hétfő
 
  A nemrég zajlott név- és szülinapomra három könyvet is kaptam ajándékként. Ezek:

George Jonas: Történelem seprűnyélen, (2006)

"A Történelem seprűnyélen Kanada egyik legragyogóbb írójának, a magyar származású George Jonasnak, vagyis Jónás Györgynek csípősen szellemes és provokatív esszéfolyama. Valójában különleges emlékirat, sajátos krónika, amelyben a szerző magával ragadóan kalauzolja át az olvasót a huszadik század nagyobbik felén Európától Észak-Amerikáig és a Közel-Keletig. Beszámolója az 1935 és 2001 közötti időszakot öleli fel, új válaszokat keres régi kérdésekre, új kérdéseket tesz fel régi válaszokra, és olyan kérdést is feszeget, amilyet eleddig nem volt szokás. A népek és nemzetek hányattatásain eltöprengve kifejti, miért liberális koncepció az etnikai tisztogatás, miért virulnak a leigázott népek asszonyai, miért éppen Németországból indult a holokauszt, miért a tegnap jövője az Európai Unió, és miért fáj a történelem. Az elmúlt időket elemző és az elkövetkező idők forgatókönyvét felvázoló Történelem seprűnyélen azokhoz szól, akiket érdekel a huszadik század - minden gyarlóságával, gonoszságával és komédiájával. Európa ragyogó civilizációjának és mérhetetlen barbárságának zavarba ejtő keverékével." moly.hu

Mindszenty József 1956 - Írások a hagyatékból ( 2016)

" Az orosz támadás idején még nem tudtunk a washingtoni táviratról Belgrádba. Arról sem, hogy Tito nyilatkozatai összevisszaságával szemben bizalmasa szerint hozzájárult a magyar szabadságharc fegyveres leveréséhez. Kína követelte e habozó Moszkvában a szabadságharc elnyomását. Hruscsov később hozzáteszi: Bukarestben a csatlósok együttese is kívánta, de leghevesebben Románia és Csehszlovákia. Ezekről még szó lesz, 5000 tank, nehéztüzérség, bombázók és 200 000 katona bevetése lett a szabadságharc büntetése.
Mindez ismeretlen még, de már rabok voltunk. Nyolc évi rabság után volt szabad 4 napom, 4 és fél szabad éjszakám. Jön a félrabság, és Villonnal mondhatom: Hazám földjén én is száműzött vagyok. Nov. 4-i egyik programpontom: a sebesült hősök és a beteg görög-katolikus megyéspüspök, dr. Dudás Miklós meglátogatása a fővárosi kórházban. Ravasz László, aki most visszatért egyházi munkakörébe, jelentette magát látogatásra. Fontos megbeszélésre gondolok. Nov. 5-re kitűztem és megüzentem visszatérésemet a már érthetően türelmetlen székvárosomba, Esztergomba. Folytak az ünnepi előkészületek. ÁVH merénylettervről is értesített dr. Mátrai Gyula, prelátus, kanonok, irodaigazgatóm. 7-én lesz Budapesten a hősök temetése, amelynek szertartására felkértek. A merényletterv nem tartott vissza. Ám a beteg- és székváros-látogatás, a vérmezői temetés elmaradtak. A magyar nép elleni merénylet akadályozott és tört le szinte mindent. Az idő már a nov. 3. és 4. közti éjfélen túl van, amikor fáradtan, tompultsággal ledőlök. Hajnali órában telefonon értesíti házamat a parlamentből Tildy miniszter titkára. Hívnak oda. Nov. 3-án nappal és éjfélig a szovjet haderő körülvette a fővárost. Nov. 4-én hajnali 4.25-kor tüzet nyitott. Száz és száz ágyú bömböl körös-körül és lövi a fővárost. Kísérteties fénylepedők és villanások az égbolton. Kísérnek rövid időre a pincébe. De hamarosan megyek a parlamentbe, autóval és sofőrrel. Itt értesülök, Maléter honvédelmi minisztert, Kovács István vezérkari főnök-tábornokot és Szűcs Miklós ezredest, akik a kormány megbízásából folytatólagosan Tökölön az orosz vezérkar meghívására annak főhadiszállásán tárgyaltak az orosz katonai megbízottakkal a kivonulás technikai lebonyolításáról, éjfél körül a tanácskozás ürügyével, csalárdul letartóztatták őket. Nem kisebb személyiség jött ezért repülőgépen, mint G. Serow generális.

A forradalom és Mindszenty József neve szinte egybeforrt. De hogy mi is történt pontosan, hogyan látta a legfontosabb szemtanú az eseményeket, és egyáltalán: hogyan ítélte meg saját szerepét a szabadságharcban, az kiderül a jelen kötetből, mely a Mindszenty-hagyaték frissen feltárt anyagainak tematikus feldolgozását nyújtja. "

libri.hu

Döntés a Kremlben (1996)

˝1993 elején a "Jelcin dosszié" és a "Hiányzó lapok 1956 történetéből megjelenése nyomán világosabb képet alkothattunk arról: milyen információkra támaszkodtak a Kreml urai 1956. őszi döntéseik meghozatalakor. Ám egy talán döntő láncszem továbbra is hiányzott: még közvetett adataink sem igen voltak arról, hogy a döntések hogyan, milyen viták során születtek - s egyáltalán volt-e vita. A szovjet pártelnökség üléseiről szabályos jegyzőkönyvet nem vezettek, de a KB osztályezetője, Vlagyimir Nyikiforouics Malin feljegyzéseket készített az ott elhangzottakról. Tizenhét ilyen feljegyzés az 1956. július és november közötti időszakból most előkerült, s fényt vet néhány olyan döntő kérdésre, amelyben történészekés érdeklődők eddig csak találgattak. Ilyen például az október 23-i szovjet katonai akció, amelyet Anasztaz Mikojan kivételével megszavazott az egész pártelnökség. Kiderül, hogy a Budapestre küldött pártvezetők egyike Mihail Szuszlov 1956. október 29-én visszatért egy napra Moszkvába, hogy személyesen tegyen jelentést. Ami talán a legfontosabb: október 28-30. között a pártelnökség egy része, köztük Zsukov marsall honvédelmi miniszter is, hajlott arra, hogy a szovjet csapatokat kivonják nemcsak Budapestről, de Magyarországról is. A "keményvonalasok" és a "liberálisok" között két napon át éles vita zajlott, melynek során a lehetséges variánsokat Hruscsov terjesztette elő, s lényegében az ő állásfoglalása döntött. A Budapestről visszaérkező Mikojan még november 1-jén is a beavatkozás ellen foglalt állást. Mint ahogy egy darabig ellenezte azt a november 2-án az Elnökség előtt beszámoló Kádár János is! Ám október 31-én már minden eldőlt, csupán a beavatkozás időzítése maradt kérdéses... A feljegyzéseket jegyzetekkel, korábban már publikált, kiegészítő dokumentumokkal, a szovjet politikai boszorkánykonyha rejtelmeibe bepillantást nyújtó bevezetővel adjuk közre, s kötetünk tartalmaz egy tanulmányt, mely a feljegyzések értelmezésére tesz kísérletet. Kérdések, "fehér foltok" természetesen, mint eddig, ezután is maradnak, de kétségtelen, hogy az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos talán legjelentősebb dokumentum kerül most a hazai nyilvánosság elé.˝

antikva.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nincs kegyelem
  2017-02-26 06:37:39, vasárnap
 
  Február 25-én, szombaton, épp a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, délután hat órakor ingyenesen vetítették a Fehér Ló Közösségi Házban, Matúz Gábor Nincs kegyelem című filmjét, mely a salgótarjáni sortűzről ( 1956. december 8.) szólt. Tizennégyen ültünk a nézőtéren.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Február 25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
  2017-02-25 05:25:06, szombat
 
  A hűség és a szabadság városában, Sopronban, ma emlékeznek a Kommunizmus Áldozataira, többek közt Bank Barbara és Szakály Sándor történészek előadásával.

Győrit nem találtam a honlapjukon.

A Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület tegnap emlékezett. Ma, a Fehér Ló Közösségi Házban 18 órakor vetítik Matúz Gábor: Nincs kegyelem c. filmjét a salgótarjáni sortűzről. Ezt különben egész héten vetítették a város iskoláinak. Sőt a piaristáknak helyben. A mosonmagyaróvári sortűzről is van film. Kettő is. Hála és köszönet Erdélyi Jánosnak érte. Ezeket miért nem vetítették le az iskoláknak októberben? A kérdés költői.

Csorna, Jánossomorja, Kapuvár. Még keresem.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
2017. február 24.
  2017-02-24 05:09:57, péntek
 
  Ma ( 02.24.) délután négykor a magyaróvári temető 1956-os emlékhelyénél a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület megemlékezést tart a Kommunizmus Áldozatai Emléknapja alkalmából.
Holnap (02.25.) ugyanezen alkalomból a Fehér Ló Közösségi Házban 18 órakor vetítik Matúz Gábor Nincs kegyelem c. filmjét a salgótarjáni sortűzről. Ezt a filmet egyébként egész héten és még jövőhéten is vetítik az iskoláknak. S ennek én tulajdonképpen örülök, csak azt nem értem, hogy a mosonmagyaróvári sortűzről készült két Erdélyi János filmet ( Vérrel és kötéllel, Sortűz után) miért nem?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Márquez az 1956-os forradalomról
  2017-02-23 04:48:54, csütörtök
 
  Egy kedves mosoni '56-os egyesületi tagtársam hívta fel a figyelmemet a Líra Könyvklub (2017.02.14-04.16-i) kiadványában megjelent Magyarországon jártam 1957 novemberében c. írásra, mely részlet volt Gabriel Garcia Márquez Utazás Kelet-Európában című könyvéből. A könyv március végén jelenik meg, a Magvető Kiadónál. A könyvet megrendeltem. ( G.G. M. az én TOP listámon eddig is az első helyen állt. Most meg pláne.)  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mához egy hétre
  2017-02-22 04:45:49, szerda
 
  Mához egy hétre ( március 1. szerda) bontásra kerül a helyi múzeum 1956-os kiállítása, úgyhogy aki még nem látta megteheti.

K-V: 10-16 óra
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szerkesztői felhívás
  2017-02-21 03:47:52, kedd
 
  Tíz éves lett a Térségi Irodalmi Aranypor...

A jelenleg szerkesztés alatt álló Kistérségi Irodalmi folyóiratunk az Aranypor!
10-évesek lettünk, jubilálunk!
Március 25-én szombatra terveztük a találkozót, a meghívásokat, minden alkotónkat szeretettel várunk a Fehér Ló Közösségi Házban, Mosonmagyaróváron.

Szombaton délelőtt 10-órától várjuk a vidékről érkezőket, majd folyamatosan aki szívesen találkozna olyan alkotókkal, akik személyesen még nem ismerik egymást.

Lehet szerepelni, készülni rövid bemutatkozással, versekkel, prózával.

Az Aranypor ünnepi számához tartozik majd egy melléklet, ahol az alkotók rövid önéletrajza olvasható és látható egy- egy fotó, portré.

Jó lenne ha visszajelzést küldenétek mind, aki részt tud venni a személyes találkozón!
Aki nem tud jelen lenni azok is jelezzék, hogy számukra a tiszteletpéldányokat és a mellékletet postázni tudjuk.

Mindenkit szeretettel várunk!
Szekeres Mária, Burda Zsuzsanna és Mészely József szerkesztők.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Heti ötvenhat
  2017-02-20 06:10:42, hétfő
 
  2017. február 24. péntek dé. 11 óra Matúz Gábor: Nincs kegyelem c. filmjének vetítése a Fehér Ló Közösségi Házban a Bolyai Iskola tanulói részére

2017. február 24. péntek du. 16 óra megemlékezés a kommunizmus áldozataira a magyaróvári temetőben ( Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület rendezvénye)

2017. február 25. szombat 18 óra Matúz Gábor: Nincs kegyelem c. filmje a Fehér Ló Közösségi Házban

2017. február 25. szombat '56-os vetélkedő Budapesten, az Országházban buszos felutazással, a Nógrád megyei POFOSZ pályázatának részeként.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos a címlapon
  2017-02-19 04:41:43, vasárnap
 
  A HÍR 14 Mosonvármegye c. független polgári lap II. évfolyam 2. sz-nak (2017. február 17-én) címoldalán olvasható a Gulyás Lajosra emlékeztek című cikk:

A mosonmagyaróvári Gulyás Lajos Kollégium 2017. február 14-én, kedden fél ötkor tartott megemlékezést az '56-os mártír születésének 99. évfordulója alkalmából, a Gulyás Lajos utcai emléktáblánál. Az emléktáblát tíz évvel ezelőtt helyezték el épület falára, s nem sokkal korábban nevezték el az utcát a mártír levéli lelkészről.

Gulyás 1918. február 4-én született Kisújfaluban. Érsekújváron érettségizett s ezt követően a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója lett. 1942. május 18-án vette feleségül Puskás Gabriella tanítónőt, aki három lányt szült neki. Ekkor már Balatonszepezden éltek, ahol Gulyás Lajos segédlelkészként, majd lelkészként szolgált. Innen került 1948. május 18-án Levél községbe. Boldogan éltek ott annak ellenére is, hogy Gulyás Lajost ,,fekete bárányként" tartotta számon egyházának a kommunista hatalomnak behódolt felsőbbsége. 1956. október 23-án a szlovákiai rokonságánál tett látogatása során értesült arról, hogy Budapesten kitört a forradalom. 25-én este érkezett vissza Levélre, s amikor másnap hírét vette a mosonmagyaróvári tömegmészárlásnak, oda sietett. Gulyás Lajos akkor érkezett a laktanya elé, amikor a felháborodott tömeg által elfogott négy tiszt közül két sebesültet beszállítottak a kórházba. A harmadikat feltették egy teherautóra, hogy kihallgatásra bevigyék a mosonmagyaróvári tanácsházára. A negyedik, Máté Lajos főhadnagy akkor már tudhatta, hogy élete veszélyben van. S hogy mégis életben maradt, azt Gulyás Lajosnak köszönhette, aki a saját testi épségét is kockára téve mentette ki a lincshangulatban lévő tömegből, felsegítette a teherautóra. Másnap került volna sor az ő kihallgatására is, de a reggeli zűrzavarban Máté Lajosnak sikerült megszöknie. Becsületére legyen mondva, nem maradt hálátlan élete megmentőjéhez. 1957. januárjában titokban meglátogatta, köszönetét fejezte ki, és figyelmeztette: tudomása van arról, hogy hamarosan jönnek érte is a pufajkások. Azt tanácsolta neki, még aznap vegye útját családjával együtt a nyugati határszakasz felé.
Gulyás Lajost azonban hiába kérlelte, neki nem állt szándékában elhagyni egyházi szolgálatának helyét, szeretett gyülekezetét. 1957. február 5-én, a késő esti órákban azonban elhurcolták az otthonából. Dr. Grátz Endre, a Győrben lefolytatott hírhedett mosonmagyaróvári terrorper ügyésze a győri városi tanácsház nagytermében tartott vádbeszédében a III. rendű Gulyás Lajoshoz ért, vádbeszédében ezt mondta:
,,Amikor Gulyás Lajos felett ítélkeznek, akkor a szétvert végrehajtó bizottságokra emlékeznek, a megnyitott határra, a határőrtisztek összefogóira, azokra, akik megtagadták a határőrtisztek megmentését ... . Népünk sújtson le az árulóra, és halállal büntesse meg gaztetteiért!". A Győri Megyei Bíróság dr. Gyenes István tanácsa 1957. június 4-én öt társával egyetemben halálra ítélte Gulyás Lajost is.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kebelén belül működő Katonai Kollégium Különtanácsa 1957. december 21-én - Sztálin születésnapján - tartott zárt fellebbezési tárgyalásán eggyel megtoldotta a halálra ítéltek számát, melyet követően december 31-én hajnalban Gulyás Lajossal együtt Tihanyi Árpád győri tanár, Zsigmond Imre földműves és Kiss Antal fűtő élete is véget ért a Győri Megyei Bíróság udvarán.
A bíróság előtt megjelent Máté Lajos hiába hangoztatta, hogy kizárólag Gulyás Lajosnak köszönheti az életét. A bírákat ez az enyhítő körülmény éppúgy nem érdekelte, miként az sem, hogy egy ártatlan embert küldenek bitóra.
Özvegye és lányai is osztották a kivégzett vagy börtönbüntetéssel sújtott forradalmárok sorsát. A hatalom mindig és mindenütt utánuk nyújtotta csápjait. Gulyásné arra a sokszor és sokhelyütt feltett kérdésére: ,,Hová temették el az uramat?", soha nem kapott választ. Lányai is csak 1989-ben tudták meg, hogy a sopronkőhidai börtön közelében földelték el egy tömegsírba.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 213 db bejegyzés
Összes: 1655 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 393
  • e Hét: 2571
  • e Hónap: 14344
  • e Év: 99746
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.