Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Hatvannégy név, ötvenhét síremlék
  2014-01-29 10:45:27, szerda
 
  A 2009 óta tartó '56-os kutatásaim egyik fő célja az, hogy a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak, a népharag áldozatainak, a megtorlások mártírjainak síremlékeit összegyűjtsem.

A napokban kigyűjtöttem a különböző listáimról mindazokat, akik a fentebb leírt csoportokba tartoznak. Hatvannégyen vannak.

Személyesen vagy ismerősök által vagy felkérésre felkeresődött és elkészült ötvenhét síremlék képe.

Hét személy síremlékét nem tudom merre keressem:

Juhász Gyula sorkatona, határőrséghez vezényelve) 1934-1957 (halál határon tűzharcban)
Kóródi Károly
Dannauer Antal, gyári gépmunkás, 1916-1956
Fábián József, kubikus 1937-1956
Kardos András, kubikus 1905-1956
Neszméri Ernő, bádogos 1919-1956
Takács Miklós Ferenc,autószerelő,1939-1956


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Minden szegény volt, de felépítettük Kanadát.
  2014-01-29 06:00:31, szerda
 
  Szerelmem, Kanada
Rendezte: Koltay Gábor


A XIX. Század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX. század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban.
Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába.
Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét-olvasom a neten a két részes film ajánlóját. Január 24-én véletlenül kezdtem el nézni az első részt.


Közben jegyezgettem, írogattam is a hallottakat:

Nanaimo, Canada, Magyar Ház
Aki a múltat nem ismeri, az a jövőt nem érdemli.
'56-os soproni egyetemisták és korábbiak beszélnek a műsorban.
Calgary: Örültünk annak, hogy valahol szabadok lehetünk.
Erdélyiek is sokan kimentek.
Séfel József: Apja mondása szerint élt. Mindegy mit csinálsz,de abban a legjobb légy.
Hungária Bál, Calgaryban. 3 ezer magyar ment 56 után Calgaryba.
Makkó Lajos azaz Tűz Tamás költő is Calgaryban élt.
Szy ... erdőmérnök: Nekem van itt egy hazám, ott egy hazám, de gyakorlatilag sehol sincs.
Barabás Árpád kutatóorvos. 1956.nov.4-én hagyta el Magyarországot.
Skóciában tanult állatorvosnak. 61-ben érkezett Calgaryba.
70-ben ment ki Kiss Sándor, Barabáshoz, majd Barabás kivitte a testvéreit is. Sikeres vállalkozást hozott létre.

1880-as évekből is vannak magyarok Kanadában. A 20-as években 13 ezren éltek Bessa-ban (préri tartományok). Magyar templomuk, temetőjük is volt. Az utódok már csak szavakat ismernek.

Edmonton, Albertai Egyetem. A magyarok gyerekei is idejárnak. Osztrák és Közép Eu-i Intézetük fogadja a vendég oktatókat és hallgatókat.

Regina város magyarsága: Balaton táncegyüttes.
1926-os kivándoroltak éltek már ott. Úgy vitték ki a családjukat maguk után.

Magyarok a prérin .c. dokfilm. Révész György rendező 1979. Dojcsák Győző olajkutatóról szól.
Ő hazajött. Neki ez nem volt kérdés.

Winnipeg: a bevándoroltaknak a legfontosabb első állomása volt. Iparosok serege. A római katolikus templomban ma is magyarul énekelnek.

Minden szegény volt, de felépítettük Kanadát.

1900-ban jöttek az első magyarok. Ők nézték ki maguknak a későbbi Békevár település helyét.
Kossuth Iskola, Isten hozott felirat, kéttornyú templom őrzi a magyar város Békevár emlékét.

Egy másik kanadai magyar település a Kaposvár, amit 1920-ban hoztak lére. Már azt is csak a temploma őrzi.

Esterházi nevű falu is van a kanadai prérin. 35 család ment oda. ( gr. Esterházy Pál)

Matyi András először 1928 és családja: 48, 56, 63-ban . Stockholm, de a magyarok Stock-halomnak nevezik.

Elhangzott a Kormorán zenekar Fohász a nemzetért című dala.

A második rész időpontja: Duna Televízió 2014. január 31. péntek 15:30 Szerelmem, Kanada (2/2. rész)





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az óvári sortűzről
  2014-01-28 21:12:36, kedd
 
  Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története 1945-1956 X. rész (részlet)

Ezen a napon, október 26-án a délelőtti órákban a nyugati határszélen lévő, 22 000 lakosú városka is hangot adott a nép vágyainak. Békés felvonulást terveztek a városháza elé. Ötezer ember, a városka lakosságának majdnem egy negyede tolongott a menetben, férfiak, asszonyok, fiatal anyák karon ülő gyermekeikkel, öregek, ifjak, fiúk, lányok öröm ujjongva vonultak, hogy memorandumban adják át kívánságaikat a hatóságoknak. Mikor az ÁVH székháza előtt haladt a menet, többen felkiabáltak, hogy a házról vegyék le a vörös csillagot. Ekkor a lőállásokba helyezett ÁVH-sok elővonták fegyvereiket. Az alumíniumgyár négy munkása előre ugrott és kétségbeesetten kiáltott az ÁVH felé: ,,Ne lőjetek, az Istenért, mi fegyvertelenek vagyunk és semmi rosszat nem akarunk!" Hiába! Az ÁVH, Stefkó József tiszt parancsára, koncentrált tűzzel válaszolt, válogatás nélkül lőtte a Himnuszt éneklő tömeget. A szó legszorosabb értelmében kaszált a halál. Pillanatok alatt 80 vagy 85 ember holtan bukott el. Az élők is, védelmet keresve, földre vetették magukat s ekkor az ÁVH kézigránátokat hajított közéjük.
Az angol kommunista lap, a ,,Daily Worker" kiküldött munkatársa, aki az osztrák határról éppen Budapestre tartott, ezt írja a magyaróvári véres eseményről: ,,Nem volt még figyelmeztető lövés sem... Mégcsak az sem, hogy a levegőbe lőttek volna, vagy hogy az emberek feje fölött lőnek először... Stefkó József ÁVH-tiszt gépfegyvere szórta a golyót a tömeg sűrűjébe, ÁVH-sok hajigálták a kézigránátot. Négy percig tartott a tüzelés, még a sebesültekbe is, akik el akarták vonszolni magukat, hátulról belelőttek."
A nép ekkor a katonai helyőrségre ment és kérte a hadsereget: adjon fegyvert, hogy megtámadhassák az ávéhásokat. A katonák szó nélkül adtak s megkezdődött az ostrom. Közben Győrből is segélycsapatok indultak el, a hadsereg irányításával negyven teherkocsi, katonák által felfegyverzett szabadságharcosokkal. A csatának az vetett véget, hogy a győri forradalmi tanács megbízottja, Földes Gábor meggyőzte az ÁVH-t: reménytelen az ellenállásuk, adják meg magukat. A mély gyászba zuhant, ugyanakkor végtelenül elkeseredett tömeg egy ávéhás tisztet meglincselt, másik hármat megvert, majd kórházba szállított. Úgy tűnt, a népharag ezzel kielégült. De 85 halottnak több száz családtagja nem tudta megemészteni szörnyű fájdalmát.
Az angol újságírónak megmutatták a halottakat. Így írja le, amit látott: ,,A holttestek sorokba rakva feküdtek előttünk. A vér még ott száradt ruhájukon. Némelyik halottnak kis virágcsokor a mellén. Leányok, halottak, alig lehetnek többek tizenhat évesnél. Ott fekszik egy fiú, amolyan hatesztendős. Kis koporsóba fektetve tizennyolc hónapos csecsemő holtteste. Ezt hozta a tizenegy évi 'népi demokrácia': a rendőrség, bűnösen, brutálisan fegyvertelen tömeg ellen fordítja fegyverét s gyilkolja azt a népet, amelynek mindig azt mondották, hogy övé az ország..."
A magyaróvári kórház újabb és újabb halottakat jelentett. Kétségbeesett apák, anyák, hitvesek tolongtak a folyosón, az operációs terem előtt, betegszobákban, fehér ágyak mellett. Sokaknak ott, a karjában halt meg kedvese, aki reggel még életvidám ember volt. Ahogy nőtt a halottak száma, a rokonok egyre hevesebben követelték, hogy ebből a kórházból szállítsák el az idehozott, sebesült ÁVH-tiszteket, vigyék el őket innen, ne maradjon közülük egy sem a haldoklók, az áldozatok szomszédságában. A kórház főorvosa ellenállt. Végül azonban, ahogy a halottak száma egyre nőtt s a szenvedély újra magasra csapott s attól kellett tartani, hogy az elkeseredett tömeg megostromolja a kórházat, a város katonai parancsnoksága elrendelte az ÁVH-tisztek elszállítását.
A kórház kerítésén kívül hatalmas embertömeg. Az épület előtt feltűnik egy hordágy. Megismerik. Kék ingben, pokrócba csavarva a vérengzés főfelelőse, Stefkó. A tömeg meglendül. Áttörik a kerítést, beözönlenek a kapun. ,,Gyilkos! Gyilkos!" hangzik a könnyes-fuldokló, artikulátlan kiáltás százak ajkán. Gyilkos!
Volt, aki látta az ÁVH-tiszt arcát. A szemét. Ebben a szemben benne volt, hogy tudja: mi vár reá.
Ott helyben meglincselték.

2007. ápr. 05.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A 300-ban a Hansági Múzeum is
  2014-01-27 22:40:49, hétfő
 
  Mozaik múzeumtúra címmel indul játék és múzeum népszerűsítő program az ország háromszáz múzeumának bevonásával. A hét régió közül engem persze rögtön Nyugat-Dunántúl érdekelt,azon belül is Győr-Moson-Sopron megye, s városom Mosonmagyaróvár.
Nagy örömömre, a régióból beválogatott harmincöt múzeum között szerepel a Hansági Múzeum is.
Íme a leírás a múzeumról:

Hansági Múzeum

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő múzeuma. A múzeum megalapításáról 1882-ben döntött a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet. Ötéves gyűjtőmunka után a múzeum 1887-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Az Egylet gyűjteményét kezdetben a városházán, majd 1887-től a vármegyeházán állították ki. A gyűjtés, ásatások és adományok révén folyamatosan gyarapodó anyag jelentőségét Moson Vármegye közönsége 1912-ben azzal ismerte el, hogy önálló múzeumépületet emelt számára. A múzeum helytörténeti kiállítása ma is a Szent István utca 1. szám alatti klasszicizáló, oszlopcsarnokkal ellátott épületben található.
Ugyanitt látható a Mosoni-síkság történetét régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyakon, dokumentumokon keresztül bemutató kiállítás és szintúgy itt nyerhetünk betekintést a városi szállodák és vendéglők életébe, külön kiállításrész emlékezik továbbá az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzre.
A múzeum gyűjteménye az alapítást követő évtizedekben szinte kizárólag régészeti anyagra korlátozódott. Említésre érdemesek Magyaróvár és Oroszvár római emlékei, a bezenyei langobárd temető és a nemesvölgyi avar sírok mellékletei. A két világháború között a múzeum ásatási joga megszűnt, így a gyűjtemény régészeti leletekkel sem gyarapodott tovább. Nagylelkű felajánlások és adományok révén azonban tovább tudott fejlődni az intézmény, és a kiállítás képzőművészeti, várostörténeti, néprajzi és természettudományi részekkel bővült.
1982-ben a múzeum kezelésébe került a város legrégibb műemlék épülete, a Cselley-ház (Fő út 19.), amelyben jelenleg az intézmény központjaként szolgál. Az épület pincéjében római kőtárat hoztak létre, az emeleti kiállítási termekben pedig dr. Gyurkovich Tibor gazdag, a 19-20. századi magyar festészet legjelentősebb alkotóinak műveit felvonultató gyűjteménye kapott helyet. Az ugyanitt kialakított enteriőrök a múzeum 17-19. századi képző- és iparművészeti anyagából nyújtanak ízelítőt. 2012 decemberében Gyurkovics Tibor író, költő emlékszobájával egészült ki a kiállítási paletta.

A Hansági Múzeum mellett nagyon örülök még a Dél-Alföldi régióból az '56-os Múzeumnak, az Emlékpontnak, de a Közép-Magyarország régióban szereplő Memento Parknak, Sziklakórháznak és a Terror Házának is.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csendes zokogással áldjuk emlékteket
  2014-01-27 05:25:21, hétfő
 
  A cibakházi Kiss Jánost (1926-1956) szülein, testvérein kívül felesége és két kisgyermeke siratta/siratja egész életükön át.

Megállunk némán sírotok felett.
Csendes zokogással áldjuk emlékteket.
Emeltették szerető szülei és testvérei.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elvi hozzájárulás
  2014-01-26 12:48:51, vasárnap
 
  E L Ő T E R J E S Z T É S

a Képviselő-testület 2014. január 30-ai ülésére


Tárgy: Magyar Áldozatok Emlékpark létrehozása -
Emlékműállítás elvi engedélyezése

Előterjesztő: Dr. Nagy István polgármester

Az előkészítésben részt vett: Önkormányzati Osztály - dr. Csanádi Viktória aljegyző - osztályvezető

Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági Bizottság

Tisztelt Képviselő-testület!

Kopetti Tamás képviselő a 2013. december 12-ei képviselő-testületi ülésre sürgősségi indítványt terjesztett elő, amely indítvány vonatkozásában a képviselő-testület úgy határozott, hogy annak megtárgyalását és elbírálását - a Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 22. § (5) bekezdése alapján - a következő képviselő-testületi ülésre halasztja.

A képviselő indítványában előadta, hogy az emlékhely kialakítása a magyar áldozatokat követelő történelmi üldöztetésekre, bántalmazásokra és megtorlásokra való emlékezést szolgálja, a felállítandó emlékmű a délvidéki vérengzés során kivégzetteknek, a felvidéki kitelepítetteknek, a gulágokra, a recski és hortobágyi munkatáborokba elhurcoltaknak állítana emlékhelyet.

Az emlékmű felállítását a kezdeményező közterületen, a Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc utca 10. szám alatti területen tervezi, az igénybevétel 10x10 m nagyságú, azaz 100 négyzetméter területnagyságú közterületet érintene.
Figyelemmel arra, hogy a megjelölt terület frekventált, jellemző a közterület, valamint a közvetlen környezetében álló művelődési célú ingatlan többcélú használata, az emlékműállítás és a helyszín kiválasztása körültekintő tervezést igényel, a kezdeményezés jelen szakában nem indokolt a létesítési hely pontos megjelölése.

Az emlékmű kialakításához szükséges anyagi forrást elsősorban pályázat útján, másodsorban helyi adományokból kívánják biztosítani.
Pályázat benyújtására ez idáig nem került sor, az önkormányzat elvi támogató nyilatkozatának azonban nincs akadálya.

A Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozza, hogy képviselő-testület hatásköréből mely döntések nem ruházhatók át. A Mötv. 42. § 8. pontja alapján közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása át nem ruházható döntés.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy döntsön az emlékmű kialakításával, illetve a területhasználat biztosításával kapcsolatban!

Mosonmagyaróvár, 2014. január 20.

Dr. Nagy István s.k.
polgármester

Határozati javaslat

....../2014. (I.30.) Kt. határozat

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elvi hozzájárulását adja a Magyar Áldozatok Emlékpark kialakításához. A Képviselő-testület a végleges hozzájárulást az emlékmű kialakítására vonatkozó részletes tervek ismeretében, azok jóváhagyását követően adja meg.

A Képviselő-testület vállalja, hogy az emlékmű felállítása esetére biztosítja 100 négyzetméter alapterületű közterület használatát.

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy döntéséről a kérelmezőt értesítse.

Felelős: Dr. Nagy István polgármester
Határidő: 2014. február 15.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mi is történt veletek?
  2014-01-26 05:52:49, vasárnap
 
  A magyaróvári temetőben közös sírban nyugszik két olyan sortűz áldozat Meszlényi József (1914-1956) és Meszlényi István (1941-1956), (is) akiknek a síremlékén az alábbi sírfelirat olvasható:

Megálltunk némán sírotok felett.
Gondolkodunk.
Hogy mi is történt Veletek.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeretett férj volt
  2014-01-25 21:08:50, szombat
 
  Halászi község két '56-os sortűz áldozat emlékét őrzi.
Egyikük Szuhányi József, aki a sortűz során szenvedett sérüléseibe harminchét évesen halt meg.
Családja az alábbi sírverset jegyezte fel sírkövére:

Szeretett férj volt
és jó édesapa,
bánatos családjának
most őrangyala.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kit könyörtelenül tört le a halál
  2014-01-25 05:10:03, szombat
 
  Miks József, mindössze 15 éves volt 1956. október 26-án. Gyászoló szülei síremlékére még az arcképét is kőfaragványba vésették. A dombormű alá a következő verset írták ki:

Teli életkedvvel, boldog ifjú voltál.
De könyörtelenül tört le a halál.
Nem haltál meg, csak tested pihen.
A lelked él örökké körünkben!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szerető szívemet megölte egy golyó
  2014-01-24 06:34:51, péntek
 
  Tolnay László, (1934-1956) egyike annak a hat ipari tanuló áldozatnak, akik a mai Hunyadi Mátyás Szakképző Iskola elődjébe jártak. A 15-18 éves szakmát tanuló fiúk valamelyik gyárban
voltak gyakorlaton és a tüntetéseken szervezetten részt vevő munkássághoz csatlakozva vettek részt a tüntetésen és kerültek az Ipartelepre, majd lettek áldozatai a határőrlaktanya előtti véres
és gyilkos sortőznek.

Tolnay László síremléke Mosonszolnokon található. Síremlékére az alábbi sírverset jegyezték fel:

Szerető szívemet
Megölte egy golyó,
Légy velem irgalmas
Örök Mindenható.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2013.12 2014. Január 2014.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 345 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 140
  • e Hét: 222
  • e Hónap: 3086
  • e Év: 20906
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.