Regisztráció  Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Még néhány locsoló vers
  2007-04-06 17:31:25, péntek
 
  Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Szép lányokat kergetek,
Az én kölnim permetez.
Jó dolog a locsolás!
Ide a piros tojást!

Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülök jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Szépen kérem az apját,
De még jobban az anyját,
Adja ki a leányát,
Hadd locsoljam a haját,
Mint a pünkösdi rózsát.

Húsvét másodnapján
Az a kívánságom,
E háznak népire
Ezer öröm, s annyi áldás szálljon.

Kié lesz a hímes tojás: piros, lila, sárga?
- Aki szagos rózsavízzel jön a locsolásra.
Aki hajnaltájban Harmatban jár érte,
Húsvét másodnapján Verssel áll elémbe.
Azé lesz a Mézeskalács, A legszebbik hímes tojás, illendő cserébe.

Kikeleti hajnal ébresztett föl engem.
Rózsavizet szedni tündérkertbe mentem,
Harmatban is jártam, kisbárányt is láttam.
Ezt a mondókát neked szántam.
Mondókámnak vége, adsz-e tojást érte?

Hajnali harmatban, selyemfüves réten,
Ezer virág friss illatát kalapomba mértem.
Rozmaringos hintón repültem idáig,
Kék nefelejcs, tulipános, takaros házig.
Van ennek a háznak olyan virágszála,
Kinek harmat rózsavíztől kivirul orcája.

Megérkeztem, itt vagyok, rózsavízzel locsolok.
Aki ügyes kisgyerek, katonásan tiszteleg,
És mielőtt hazatér, locsolásért tojást kér.

 
 
0 komment , kategória:  Locsoló versek  
Szablya István: Nyuszi- mese
  2007-04-06 17:17:33, péntek
 
  Nyúlmamának húsvét táján
Nyuszi lánya született -
egész népes rokonsága
körülállta, megcsodálta
a kis nyuszi gyereket...

Örvendezve babusgatták
nénjei és bátyai
ölbe vették, dédelgették,
majd megették, úgy szerették -
vitték volna játszani...

Hoztak édes sárgarépát,
friss káposztalevelet;
táncoltak, daloltak néki
ám az álmos nyuszi bébi
nem játszott és nem evett...

Nyúlanyó az ajtó mellett
nevette a hajcihőt -
de a végén megsokallta,
és a lármás nyuszi hadra
feladta a nyúlcipőt...

Egy kis nyuszit boltba küldött:
Hozzon langyos friss tejet -
két testvérke tüzet rakott,
másik három mosogatott -
mindenki serénykedett...

Nyuszi papa sem maradt rest
ő a bölcső mestere:
Fürgén, gyorsan nekilátott,
egy nagy tojást ketté vágott,
s puha szénát tett bele...

Egy fél tojás így lett bölcső,
míg a másik darabot
kiskocsinak kinevezték,
és hozzá két nyúlgyerek szép
kerekeket faragott...

Holnap reggel ha felébred
az aprócska nyuszi lány,
aki jó lesz, eltolhatja
kankalinos patakpartra
nyuszi tojás kocsiján...
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Tollas Tibor: Hozsanna húsvét
  2007-04-06 17:12:10, péntek
 
  Hozsanna húsvét! Künn a tavasz száll,
Sziklasírodból föltámadtál
És csodát műveltél megint.
Puszta földünk virággá ébred,
Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked,
Jézus, naparcod rám tekint.

Hozsanna húsvét! Hitünk sója,
Bénák, betegek gyógyítója
Fénypallósodtól a halál
Sötét szárnyával éjbe rebben,
Szétáradsz bennem győzhetetlen,
Romlandó testem talpra áll!

S futnék a fénynél sebesebben,
Húsvét tüzét a holt lelkekben
Gyújtani elvesző úton.
Hírül adni a beteg, fáradt
Társaknak újuló csodádat. -
Hozsanna Néked Jézusom!

Kassák Lajos: Harangszó
Feltámadott, mondják a népek és Megsüvegelik,
Nevét a názáretinek, ki az ács fia volt
s megenyhült már a szél is s a rügyek kisarjadtak.

Kétezer éve látják őt a vének és a gyerekek
Amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget
S alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.

Én is emlékszem rá, mint az egykori Játszótársra
S ti is útszéli csavargók és mesteremberek
Akik hű követői vagytok valamennyien
A nincstelenségben, az útban és az igazságban

Igen, igen, az Õ árnya is visszhangja vagyunk mi
s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát
mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük,
hogy vérünkből való s meghalt értünk a kereszten.
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Juhász Gyula: Húsvétra
  2007-04-06 17:10:51, péntek
 
  Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Lőrinc Pál: Három füles
  2007-04-06 17:09:58, péntek
 
 
Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Keresztény szokások
  2007-04-04 19:51:52, szerda
 
  A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
A keresztény világ vasárnap és hétfőn (2007 évben április 8-9) ünnepli Jézus Krisztus halálát, eltemettetését, feltámadását, egy szóban a megváltást.
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent három nap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Utolsó vacsora Nagy csütörtök
Új parancsot adok néktek: Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!
A vacsora után néhány tanítványával kimegy az Olajfák-hegyére. Itt szokott imádkozni. Tudja ezt az áruló is. Jön, hogy a római katonák elvigyék Jézust
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizma szentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
1. Keresztelendők olaja
2. Betegek kenete
3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. (,,A harangok Rómába mentek...") Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagy péntek
Ó én népem! Teellened mit vétettem? avagy miben szomorítottalak meg? Felelj nékem! Én Egyiptom földjéről kihoztalak téged, s te keresztet készítesz Üdvözítődnek?
" Nem értitek a dolgot! Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon." (Jn 11,50) - mondja Kaifás főpap.
Összefoglalva tehát: A zsidó vezetők az írott törvényhez akarnak hűek lenni, s másokat is erre kényszeríteni. Ez indítja el azt a lavinát, amely Jézus halálát okozza. De ez a halál megváltó halál
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagyszombat
Jézus a sírban nyugszik, a zsidók most tartják a Pászkát. Ezért történt, hogy csak vasárnap reggel mentek ki az asszonyok a sírhoz
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
1. Fényliturgia
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
2. Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.
3. Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
4. Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
5. Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel ,,hirdetni a világnak", hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Forrás: Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget, 1993

Sonka, tojás, szenteltvíz
A keresztény húsvét időpontja kezdettől fogva egybeesett a nagy pogány tavaszünnepekkel. Mivel Európa népeinek többsége csak államhatalmi kényszer hatására és nem meggyőződésből vette fel a kereszténységet, ezért az emberek igyekeztek mennél többet továbbvinni addigi pogány szokásaikból, mágikus és babonás rítusaikból.
A katolicizmus terjesztése érdekében a római egyház késznek mutatkozott beépíteni az egyházi gyakorlatba pogány eredetű hitelveket és hitgyakorlatot, de csak miután azokat új elnevezéssel és valamilyen keresztény jellegű utalással látták el.
Így lett része a húsvéti liturgiának például a nagyszombati tűzgyújtás. A németek apostolaként tisztelt Szent Bonifác a 8. században sikertelenül igyekezett rábírni a népet, hogy hagyjanak fel a tavaszi nagy tűzgyújtások pogány szokásával. A pogány germánok ugyanis tavasszal isteneik tiszteletére hatalmas tüzeket gyújtottak
hogy elégessék a tél, a sötétség gonosz szellemeit, és termékenységet biztosítsanak földjeiknek. Bonifác, látva az emberek ragaszkodását ehhez, a rítust egyházias magyarázat kíséretében beépítette a katolikus liturgiába.
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszőtték a bibliai kijelentésektől távol álló vallásos szokások. Húsvét vasárnapján történik a katolikus templomokban például az ételszentelés. Ennek során a papok megszentelik a misére vitt húsvéti ételeket: a piros tojást, sonkát, tormát stb. E szentelés azonban nem változtat azon a tényen, hogy a piros tojás eredendően a tavaszi pogány ünnepek középpontjában álló termékenységvarázsló szokások egyik fontos kellékeként ismeretes.
A pogány felfogás a tavasz kezdetén a vizeknek varázslatos erőt tulajdonított. Ezért kellett ilyenkor a férfiaknak locsolkodást végezniük, hogy e víznek a lányokra és asszonyokra hintésével egészséget és termékenységet biztosítsanak számukra. A meglocsoltaktól a férfiak hasonló céllal festett tojást kaptak. A pogány vallásokban jellegzetes termékenységszimbólumként szereplő tojás mágikus hatását a ráfestett különböző jelek és színek voltak hivatottak fokozni.
A pirosra festett tojásnak például bajelhárító hatást tulajdonítottak. (Kulcsár Árpád)
Az alábbi linken látható a művészien festett tojások:
Link

A húsvéti Bárányt
keresztények áldják juhait megváltotta, s az ártatlan Krisztusért a búnőst kegyébe vette Atyja.
Benne élet és halál csodás nagy párharcra szállt a holt Életvezér ma úr és él!
Mária Magdolna mond, mit láttál az utadon?
Az élő Krisztusnak sírját s a föltámadt Urunk nagy diadalát.
Angyalok jelenését, Urunk halotti leplét.
Feltámadt Krisztus reményetek, Galileába megy előttetek!
Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk,
Győztes Királyunk könyörülj rajtunk

A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta világ a világ. Az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszített tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:

A név eredete
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus - nagypénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás
 
 
1 komment , kategória:  Húsvét  
Passio
  2007-04-04 17:56:28, szerda
 
  14 STACIO

Jertek hívek a szent Keresztútra,
Gondoljunk a szenvedő Urunkra,
Öleljük át a véres keresztfáját,
Sirassuk meg keserves halálát!


I. STÁCIÓ
Krisztus Pilátus előtt: ítélet, Pilátus mossa kezeit

Jézust megostorozzák, töviskoszorúval megkoronázzák, kezébe nádszálat adnak jogarul, bíbor köpenyt terítenek rá Barabást elengedik, ujjongva szalad a tömegbe.
A TÖMEG: Feszítsd meg! Feszítsd meg!
PONCIUS PILÁTUS: Legyen akaratotok szerint. Ám ezt a táblát szegezzétek a keresztfára. Ráírtam három nyelven: Názáreti Jézus a zsidók királya.
Elhangzik a kegyetlen ítélet,
Kínhalálra dobnak oda téged,Vétkeinkért átok alatt nyögtünk,
Szeretetből Te halsz meg helyettünk.


II. STÁCIÓ
Krisztus felveszi a keresztet

Jézus Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: ,,A názáreti Jézus, a zsidók királya!" A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: ,,Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok." De Pilátus azt felelte: ,,Amit írtam, azt megírtam!"
Vállaidra veszed a keresztet,
Árva szíved, ó, hogy sajog, reszket,
Ezer bűnünk iszonyatos terhe
Nehezedik súlyos keresztedre.

III. STÁCIÓ:
Krisztus először esik össze a kereszt súlya alatt

Jézus itt még nem elcsigázott, elesése inkább botlás, maga is igyekszik felkelni, folytatni az utat
Meginog a kereszt vérző vállán,
Összeroskad az ártatlan Bárány.
Ó boruljunk mi is véle porba,
Hiszen a mi bűnünk terhét hordja.

IV. STÁCIÓ
Krisztus találkozik anyjával, Máriával

A kísérők közül kiválik Mária, Jézus anyja, Mária Magdolna és Mária, Kleopás felesége. A keresztet hordozó Jézus útjába állnak, akaratlanul megállásra kényszerítik.
Üss engem, de hagyd az anyját beszélni! Így sem képes búcsúzó szókra, miért növelnéd kínjait?
MÁRIA, JÉZUS ANYJA:
Valék siralom-tudatlan, Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek. választ világomtól -Zsidó, fiacskámtól,
Édes örömömtől. Ó én édes uracskám, Egyetlenegy fiacskám!
Síró Anyád tekintsed, Bújából kihúzzad! Szemem könnytől árad,
JÉZUS:
Anyám, látod a Te fiadat, Ne tedd nehezebbé az én halálomat.
KÓRUS:
Fájdalmas, jaj, szívet tépő látvány,
A Szűzanya Jézus keresztútján.
Vérző szívét elönti a bánat
Zokogva megy Jézus, Te utánad.

V. STÁCIÓ
Cirénei Simon segít vinni a keresztet

Simon a kórus éneke alatt a következő stációig kelletlenül, de - jó erőben van - viszonylag könnyedén cipeli a keresztet. Amikor teheti, megkönnyebbülve adja vissza, Jézus megbocsátó mozdulattal megérinti a homlokát.
Drága Jézus, erőd egyre lankad,
Kényszeredve Simon segít rajtad,
Ó, ha tudná szenvedésed titkát,
De más szívvel vinné a Keresztfád.

VI. STÁCIÓ
Veronika odanyújtja kendőjét Krisztusnak, hogy megtörölhesse arcát

VERONIKA:
Uram, Te meggyógyítottál nehéz bajomból, s a lelkemet is felemelted! Én csak ennyivel hálálhatom meg, fogadd e kendőt, töröld meg véres, izzadt orcád, lelj percnyi enyhülést. Emlékezz rám, Uram, emlékezz Veronikára, hívedre és követődre!
Veronika közeledik hozzád,
Kendőjével törli véres orcád,
Csodaképed a jutalom érte,
Szent Arcodat lelkünkbe is vésd be!

VII. STÁCIÓ
Krisztus másodszor esik össze a kereszt súlya alatt

Jézus sokáig néz Veronika és a gyülekező asszonyok felé, majd féloldalasan, rogyadozva megindul. Néhány lépés után földre roskad, a keresztfa messze gurul. Nem akar felkelni, pihenne, de a katonák fegyverrel kényszerítik az azonnali menetre. A jelenet Radnóti erőltetett menetét idézi meg, a római katonák alakisága segít a párhuzam meglelésében.
Agyonkínzott, gyötört tested gyönge,
Másodszor is leroskad a földre,
Új estednek oka, jaj, én voltam,
Bűnből bűnbe annyit bukdácsoltam.

VIII. STÁCIÓ
Krisztus találkozik a síró jeruzsálemi asszonyokkal

MÁRIA, JÉZUS ANYJA:
Ó, én szerelmetes fiam, így kell látnom téged!
JÉZUS:
Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
Mert ímé jönnek napok, melyeken azt mondják: Boldogok a meddők, és amely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mind reánk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!Mert ha a zöldellő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
Az út mentén könnyvirágok nyílnak,
Jeruzsálem leányai sírnak.
Ó nem elég itt a sírás-rívás,
Megtört szívet keres a Messiás.
Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: ,,Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.

IX. STÁCIÓ
Krisztus harmadszor esik össze a kereszt súlya alatt

Jézus harmadszori földre kerülése a végsőkig elgyötört test drámája, csaknem öntudatlan, amikor felcibálják, újra lerogy, már állandó ösztökélés, s némi - korántsem jóindulatú - segítség kell ahhoz, hogy eljuthasson végső stációkhoz.
Ó, ég ura, újra, harmadszorra
Erőtlenül leroskad a porba.
Hóhéraid könyörtelen vernek
Vonszold tovább iszonyatos terhed.

X. STÁCIÓ
Krisztust megfosztják ruháitól

Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: ,,Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Megérkezett a menet a kivégzés színterére.
Leszaggatják testedről a köntöst,
Minden sebből új vérpatak öntöz,
Láztól égő sebeid szent vére
Legyen gyarló lelkünk üdvössége.

XI. STÁCIÓ
Krisztust a keresztre szögezik

A keresztre szegezik szent Tested,
Fájdalmadon szívünk roskad, reszket.
Roskadj össze kereszt kemény fája,
Ne légy Jézus kínhalálos ágya!

XII. STÁCIÓ
A kereszt felállítása - Krisztus a kereszten

A kereszteket felállítják. A tövüket kiékelik.
JÉZUS:
Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. - Elvégeztetett.
Jézus meghal.
Ó keserves, rettenetes óra,
Tikkadt ajkad nyílik végső szóra.
Visszaadva Atyádnak szent lelked,
Vérző fejed halálban csüggeszted.

XIII. STÁCIÓ
Krisztus testét leveszik a keresztről

A keresztről Jézus drága testét
Édesanyja karjaiba tették.
Nincs a földön annyi tenger bánat,
Mint amennyi szent szívében támadt.

XIV. STÁCIÓ
Krisztus sírba tétele

A katonák, asszonyok, tanítványok méltóságteljes lassú menetben viszik a testet a sírkamrába. A menetet tompa dobszó kíséri. A sírba csak József és a Százados lép be a holttesttel. Az asszonyok félrehúzódnak, két katona elfoglalja őrhelyét.
Szent Asszonyok, tanítványok sírva
Jézus testét leteszik a sírba,
Mint a kenet édes illat-árja,
Úgy kísérje szívünk hő imája.

A passio képeit az alábbi linken lehet megnézni::/utoksó két oldalon/
Link

Jó hír a feltámadásról
Az asszonyok odaérnek a sírhoz, az Angyal kilép, fehér ruhában nagy fényjelenség kíséretében.
Mit keresitek a holtak között az élőt?
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt.
És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból: és íme előttetek ment Galileába, ott meglátjátok őt, íme, megmondottam néktek.
Szentírásból ajkunk hittel vallja,
Nem győzhetett bűn és halál rajta,
Feltámadott, amint meg mondotta,
Hogy ég és föld zengje, Alleluja!

Jézus Krisztus mindenség királya
Üdvünk lett már szent kereszted fája,
Add, hogy mindig csak nyomodban járjunk,
S egykor mennyben mindörökre áldjunk!

"Békesség nektek!"
Jézus a Krisztus, az Isten Fia.
És ezáltal nektek mint hívőknek életetek legyen az ő nevében

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Locsoló versek1
  2007-04-03 22:16:58, kedd
 
  Kedves Ismerőseim és Olvasóim!

Néhány locsoló verset ajánlok a férfiaknak, amiért majd sok piros tojást fognak kapni.

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Birka, barka, berkenye,
Eljött húsvét reggele.
Rózsavizet Erzsónak,
Piros tojást Ferkónak!

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!

Húsvét másnapján, mi jutott eszembe,
egy üveg rózsavizet tettem a zsebembe.
Elindultam véle piros tojást szedni,
engedelmet kérek
Szabad-e locsolni?

E háznak van rózsabokra megöntözném, hogy virulna.
A kis kertész fáradsága, egy pár tojás a váltsága.

 
 
0 komment , kategória:  Locsoló versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2007.03 2007. április 2007.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 103 db bejegyzés
Összes: 30894 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1283
  • e Hét: 1283
  • e Hónap: 114153
  • e Év: 1283804
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.