Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/60 oldal   Bejegyzések száma: 594 
Wass Albert - Karácsony igaz története
  2020-12-31 14:26:59, csütörtök
 
  Videó Link

Most, hogy elcsendesült körülöttünk a világ és ragyog a betlehemi csillag, hadd mondom el nektek az én történetemet. A nagy titok történetét. Lehet, hogy utoljára vagyunk így együtt a karácsonyi csillag alatt. Ezért hát nagyon is ideje, hogy továbbadjam nektek ezt a históriát. A karácsony igaz történetét. Nem a Mikulás és a vörös orrú rénszarvas agyoncsépelt meséjét akarom elmondani. Még csak nem is a pásztorokról és a kisded Jézusról szólót. Ennek a történetnek a kezdete mindezeknél messzebbre nyúlik vissza. Visszanyúlik abba a korba, amikor Isten megteremtette a világot, és látta, hogy ,,nagyon jó minden, amit alkotott". Isten megformálta az embert, belehelyezte őt ebbe a jó világba, és mindeneket az ő gondjaira bízott. És az ember boldog volt. Szíve csordultig megtelt örömmel, mert szerette a világot, amit Isten teremtett. Aztán valami történt. A Biblia szerint az Éden kertjében elbújva volt valahol egy kígyó. És volt egy bizonyos tiltott gyümölcs is, amely nemcsak a jónak, de a gonosznak tudását is őrizte. Az embernek, aki ezt a sok ezer éves múltba tűnő bibliai történetet leírta, lehetett valami fogalma a történtekről, csakhogy szavakkal nem tudta jól kifejezni, ezért allegória segítségével írta le. Az ember mindig allegóriát használ, mikor képtelen valamit rendesen megfogalmazni. A jelképes ábrázolás pedig gyakran félrevezető tud lenni. Egy biztos: beszélő kígyó nem volt, mivel Isten nem teremtett ilyesmit. És nem volt semmiféle titokzatos alma sem, melyben elrejtezhetett a gonosznak tudása, mivelhogy Isten nem teremtett gonoszt. Valójában az történt, hogy az embernek voltak bizonyos elgondolásai önmagáról, melyek távol álltak Istentől és távol álltak a számára teremtett világtól. Ezek az elképzelések aztán rendre kiterebélyesedtek benne, s ezekből, az ő bensőjében, épített magának egy különálló és láthatatlan világot. Álmok és ábrándok világát. Egy világot, amely már kezdett hihetőbb lenni számára, mint az a másik, melyet Isten teremtett. Hogy haragvó angyal űzte ki lángpallosával az embert a Paradicsomkertből, az csak mese volt, amit lelki szükségből, a maga igazolására talált ki. Az ember saját akaratából került ki onnan. Ha az allegóriák útját akarjuk járni, azt mondhatjuk: Isten világából az első emberi találmány, egy sokfokú létra segítségével került ki, melyet a maga világában együtt kalapált össze embertársaival, álmokból és ábrándokból. Kikerült hát a hajdani Édenből, és a visszavezető utat azóta sem képes megtalálni. Káin és Ábel álmodta a föld színére az első versengést, és ez a verseny irigységet, gyűlölködést és gyilkosságot szült. És attól az időtől fogva az ember nem tudta jónak és szépnek látni a világot. Gonosznak és veszélyesnek látta. És minél inkább elhitte, hogy gonosz és veszélyes, annál veszélyesebb és gonoszabb lett körülötte a világ. Azután, az idő múltával, már képtelen volt meglátni Isten alkotását. Csak a maga világát látta, amely telve volt gyűlölettel és szenvedéssel, igazságtalansággal, betegséggel és mindannak a hiányával, amire pedig oly nagyon vágyott. Reménytelennek tűnő lelkiállapotában fegyvereket talált fel, amelyek egyre hatékonyabban tudtak ölni. Betegségeket, melyek meg tudták hosszabbítani a szenvedést. Oltalmazó pajzsokat talált ki a maga kiagyalta fegyverek ellenében és gyógyszereket a maga előidézte betegségek kezelésére, és az ember ezt a gonosz tudást továbbadta, nemzedékről nemzedékre. Minden nemzedék hozzátett valamit ehhez a ,,tudományhoz", mígnem abból a gonosznak olyan hatalmas és olyan bonyolult birodalma alakult ki — körbezárva az emberiséget minden irányból —, hogy a nagyon is létező Isten már nem látszott többnek, mint álomnak, távoli és valószínűtlen álomnak. Csak valahol az ember lelkének legmélyén volt még egy gyönge kis pislákoló fény. Mint távoli emléke valami tisztának, valami magasztosnak, valami szépnek. Valami szomorú vágyódás az elvesztett Éden után, tétova reménye a rég elfeledett, meleg és tiszta fény visszatértének. A fénynek, amelyben úgy láthatná a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem kéne tapogatózva keresgéljen a sötét homályában, hogy megragadjon valamit, ami nem is létezik. Itt és amott, jéghideg téli éjszakákon néhány ember fáklyákat gyújtott és a csillagvilágos szabad ég alatt fenyőfákhoz kötözte azokat, figyelve a feltörő lángokat. És azokból a lángokból ábránd született, új vágyálom. Kevéske remény volt rá, hogy ez az álom valósággá váljon, mégis sokat jelentett, csak rágondolni is. Az emberek kezdték ezt az álmot megünnepelni. A sötétségen aratott győzelem vágyálmát. A meleg felülkerekedését a hideg fölött. A tavasz diadalát a tél fölött. És nemcsak a természet önmagán vett győzelmét, hanem az ember diadalát is, amit a maga szívén belül vívott ki, abban a kegyetlen és sötét világban, amit maga-magának fölépített. Ez volt valójában karácsony kibimbózása. Isten könyörületet érzett az ember iránt, aki elveszett a maga gyűlöletre és rútságra épített világában és képtelen volt visszatalálni abba a világba, amit Ő teremtett számára. Isten azért elhatározta, hogy küld az embernek valami nyomravezető jelet. Olyan üzenetet, amit megérthet. Jelet, amit követhet. Jelzést, ami visszavezetheti őt a jóság és szépség világába. Az üzenetet Jézus hozta el, vagyis a Messiás, vagy amilyen emberi néven csak nevezni akarod Isten hírnökét, akit küldött az embereknek, ember képében. Innentől fogva már ismerheted jól a történetet. A kisded Jézus megérkezését a földre Isten új gondolatának fényes csillaga hirdette meg, és a Gondviselés angyalai, akik eljöttek a csöndes pusztába az egyszerű pásztorokhoz. Hogy miért éppen a pásztorokhoz jött az üzenet? Mert ők a természet ölén éltek, Isten teremtett világában. A pusztában, ahol több idejük volt gondolkodni, mint azoknak, akiket városok kőfalai közé zárva lefoglalt a maguk alakította földi élet sok hiábavaló küzdelme.

,,NAGY ÖRÖM JÓ HÍRÉT HOZZUK NÉKTEK!" — mondták Isten angyalai a pásztoroknak. A pásztorok pedig fölnéztek az égre, látták odafönn ragyogni az új csillagot és megérezték az üzenet jelentését. Tudták, hogy azon az éjszakán fölöttébb nagy valaki született. Valaki, akinek küldetése a világ megmentése kell legyen. A pásztorok, izgatottságukban és örömükben, megjövendölt Üdvözítőjüknek a legpompásabb nevet adták, ami csak szegényes szókincsükből futotta: ,,ÚJSZÜLÖTT KIRÁLY"-nak nevezték Őt. Néhányan, bölcsek, ugyancsak fölismerték a csillagot és beszámoltak róla uralkodójuknak. Elmagyarázták, hogy a különös csillag megjelenése jel, amely valakinek a születését jelzi. Valakiét, aki minden eddigi uralkodónál nagyobb lesz a földön. Nevet is adtak az ismeretlennek a maguk tudása szerint, mondván: Ő lesz a ,,KIRÁLYOK KIRÁLYA".
A karácsonyi történet további részleteit mindenki ismeri. A pásztorok követték a csillagot és megtalálták a kisded Jézust egy jászolban. Megcsodálták Őt. A történetnek erre a részére vonatkozólag írásos bizonyítékaink vannak. Nincs viszont bizonyítékunk sem a három királyok és a bölcsek megjelenésére, sem az ajándékokra, amiket feltehetően hoztak. Úgy tűnik, hogy ezekkel a részletekkel később kerekítette ki a történetet rajongó emberek túlfűtött képzelete. Az egyetlen uralkodói tett, amiről tényleges bizonyítékunk van, a zsidók királyáé, aki akkoriban a Római Birodalom vazallusa volt, és aki megparancsolta, hogy az ország minden újszülött kisdedét meg kell ölni. Ebből is világosan kitűnik, hogy bár szóbeszéd tárgya volt uralkodó politikai körökben, valójában senki sem tudta a helyet, ahol a KIRÁLYOK KIRÁLYA megszületett. Senki emberfia, kivéve a pásztorokat. József és Mária elmenekültek Egyiptomba és nyolc évig éltek ott száműzetésben. Majd, amikor visszatértek a szülőföldjükre, félrevonult zárkózottságban élték az életüket, kerülve, hogy a világ figyelmét kicsit is magukra vonják. A karácsonyi üzenet emléke azonban még akkor is tovább élt. Az emberek még mindig suttogtak az Üdvözítőről, aki azon az éjszakán megszületett nékik, és aki egy napon majd megszabadítja őket elnyomóiktól. Vágyaikban úgy jelent meg ez az új Üdvözítő, mint egy új Sámson, vagy egy új Dávid, ki a rendíthetetlen harcos erejével és rátermettségével jön majd, és kiverve az ellenséget felszabadítja az országot a római iga alól. Később aztán, mikor Jézust szemtől szembe láthatták és megtudták, hogy Ő azért jött, hogy békességet hozzon a földre, nem pedig háborúságot, tanácstalanok és csalódottak voltak. A tömegek nem akarták Őt azzal az Üdvözítővel azonosítani, akiről a próféták beszéltek. Azok, akik látták Őt beteget gyógyítani, varázslónak mondták, azok pedig, akik hallották szólni, Keresztelő Jánosnak vagy valami hajdani prófétának gondolták. Csak igen-igen kevesek voltak, akik felismerték benne azt, aki Ő valójában volt. Az egyházi vezetők szembefordultak vele, mert az Ő tanításai ellentmondásban voltak vallásuk elfogadott tantételeivel. A társadalom politikai vezetői ellene fordultak, mert Ő elvetette a lázadás kirobbantásának gondolatát. Végül megölték, mert Ő nem az volt, akit vártak. Megölték Jézust, az embert, testében, de a Megváltót, az isteni üzenetet, melyet Jézus hozott, mégsem tudták megölni. Itt maradt az üzenet, bár csak nagyon kevesen értették meg és kevesek tudtak róla. Ezeket a keveseket hívták apostoloknak és tanítványoknak, akik szétszéledtek a világban és kezdték magyarázni az örömhírt a népeknek, mindnek a maga nyelvén. De csak az egyszerű emberek értették meg, a tanulatlan, természettel együtt élő emberek. A többiek, akik városokban laktak és álbölcsességek elméleteihez kötötték magukat, az üzenetben próbáltak olyan bonyolult valamit találni, ami egyszerűen nem volt benne. Az új vallás, amely Jézus élete és tanításai nyomán felépült, a kereszténység nevet kapta, és követői a szegények és elnyomottak voltak. Ez szította föl Rómában a zendülést, mely a birodalom összeomlásához vezetett. Ez szolgált alapul új birodalmak építéséhez. Ahogy az idő múlt, tanult emberek, akik a tanítást mégsem értették egészen, Jézus emlékezete nyomán felállítottak egy teljes, új tantétel-gyűjteményt. Az évszázadok során ezer és ezer embert sanyargattak, kínoztak és öltek meg Jézus nevében, úgymond ,,a kereszténység javára". A Jézus nevével alapított új egyház nem értette meg az örömhírt sem. Az ember túlságosan mélyre süllyedt a maga téveszméinek tengerében, és ezek a téveszmék idővel a világot egyre-egyre rútabbá tették. A zavaros eszméken kitenyészett a gyűlölet, és a gyűlölettől elburjánzott a csúfság. Ezek a téveszmék egyre több betegséget, egyre több nyomort, egyre több bűnt eredményeztek. A bűn, nyomorúság és betegség pedig a föld arcát megint tovább csúfította. Az emberiség ördögi körbe keveredett. Alulról, az összezavart, ember alkotta elméletek mélyéből csak nagy néha ragyogott föl egy gyönge kis fénysugár a világosságból, mit Jézus hozott el közénk, hogy meglelhessük a visszavezető utat Isten igazi világába. Ezek a feltünedező, egymástól távoli kicsi fények aztán, ha halványan is, de mégiscsak kirajzolták az ember csinálta sötétségen átvezető ösvényt.

SZERESD FELEBARÁTODAT, S MÉG AKI ÁTKOZ, AZT IS ÁLDJAD!"

Csak kicsike fénysugár ez. Alig elegendő, hogy az emberiséget előbbre mozdítsa kétezer éven át, bár néhány hüvelyknyit. Isten valódi üzenete eltemetődött sötét és bonyolult elméletek, üres formaságok alá, az álműveltség kitaposott útja alá. És bár az üzenet igen egyszerű, talán legtöbbünknek túlságosan is könnyen érthető, mivel elménket hozzászoktattuk, hogy csak bonyolult feladatokkal foglalkozzon, az üzenetet általában a gyermekek értik meg, amíg csak gyermekek maradnak. Mint ahogy, lelkük mélyén, gyermekek voltak a pásztorok is. Isten világa csodálatos, és csodálatos az ember is. Ez minden, amiről az üzenet szól. Vedd le a színezett szemüveget, azt a hamis szemüveget, melyet az úgynevezett műveltség rakott a szemed elé. A félelmek, kétségek, téves hiedelmek, tanok és szokások színezte szemüveget. Vedd csak le, és mindjárt eléd tárul a világ, ahogy azt Isten megteremtette. Amilyen az valójában. Hányd le öntudatodról az ember képzelte tudás ábrándját, a betegségek találmányát, a szenvedés és gyűlölködés csinálmányát! Isten soha nem teremtett ilyeneket. Ezek csak az ember maga alkotta világában fordulnak elő, ami nem az igazi világ. Ez csak a színezett szemüveg világa. Ám a karácsonyi üzenet legnagyobb titka ezeknél mélyebben rejtezik. A lét alapvető törvényében. A szeretet törvényében. Mint ahogy a természet világában minden, amit látunk, vagy tapintunk nem egyéb, mint a hatóerő különféle formája, azonképpen a lélek világában az egyetlen létező elem a szeretet. A világot szeretet hozta létre, szeretettel és a szeretet kedvéért. Így hát a szeretet az egyetlen indíték, az egyedüli erő, ami képes előbbre vinni a világot. Mondhatnánk, a szeretet hiánya olyan, mintha fény nélkül járnánk a köd homályában, melyben elvész az ösvény, mely démoni árnyakat sejtet, és ami a semmibe visz. Ha van okunk, hogy a karácsonyfa gyertyáit meggyújtsuk, az csak az lehet, hogy emlékeztessük magunkat a szeretet fontosságára az emberi létben. A szeretetre, ami ragyogó fényként munkál a bennünket körülvevő sötétben, ahol ez a mi világunk telve van az ember kitalálta rémek ijesztő árnyaival, melyek a gyűlölködés és a szenvedés egyazon tengelye körül forognak. Ezek a karácsonyi fények kell emlékeztessenek bennünket, legalább egyszer az évben, hogy nincs más kiút ebből a végzetes örvényből, mint a szeretet. Ez a család, kedveseim, kicsi homokszem csak a világban. De ha ti fel tudjátok fogni a karácsonyi örömhír valódi jelentését, és annak tanítását a magatok kis bűvkörében mind elkezditek működtetni, úgy ez a kicsi homokszem ragyogni fog, mint gyertya a sötétben, és segít majd másokat, hogy ők is megleljék a maguk útját. A világ szép és jó. Csillagok, virágok, fák, kék egek és esős éjszakák, a mosoly embertársunk arcán, a gondolat, mi örömöt és boldogságot fogan — mindez így együtt a világ. Mikor az útját járjátok, emlékezzetek rá: nincs semmi egyéb körülöttetek, mint Isten, meg amit belőle visszatükröztök. Ha olykor-olykor úgy érzitek, hogy sötét árnyak vesznek körül, jusson eszetekbe, hogy csak a magatok árnyékát látjátok, és a sötétség abban nem egyéb, mint a fény hiánya. Munkálkodjatok ezeken a magatokban rejlő sötét foltokon, és akkor megszabadultok a gonoszság, a betegség, a szomorúság árnyától, és minden egyébtől, ami megrémíthet. Legyen menedéketek a szeretet, és jobb lesz a világ, amelyben éltek. Ez, szeretett gyermekeim és unokáim, az én nektek írt karácsonyi történetem. Emlékezzetek rá, ha majd az éjszaka sötétje rátok szakad. Mikor majd úgy látjátok, hogy a világ elmerül a ködben, és én többé már nem leszek itt, hogy kinyújtsam felétek a kezem. Veletek leszek mindig ennek a karácsonynak az emlékezetében.

Fordította: Simó József
 
 
0 komment , kategória:  Karácsonyi üdvözlet  
Új Korszak, Új Kezdet
  2020-12-31 14:22:18, csütörtök
 
  Laura Hajdú 2020. dec. 30 videója Link  
 
0 komment , kategória:  Halottak napjára  
Sík Sándor-Te Deum Téged Isten
  2020-12-31 14:10:39, csütörtök
 
  albanocarrisi66 videó Link

Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért.

Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapra valót,
hála legyen.

Hogy mindig jutott két garasom adni,
és magamnak nem kellett kéregetnem,
hála legyen.

Hogy értenem adatott másokat,
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek,
hála legyen.

Hogy a sírókkal sírni jól esett,
és nem nevettem minden nevetővel,
hála legyen.

Hogy megmutattál mindent, ami szép
és megmutattál mindent, ami rút,
hála legyen.

Hogy boldoggá tett minden, ami szép
és ami rút, nem tett boldogtalanná,
hála legyen.

Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek,
hála legyen.

Hogy akik szerettek, szépen szerettek,
és hogy nem kellett nem szépen szeretnem,
hála legyen.

Hogy amim nem volt, nem kívántam,
és sohasem volt elég, aki voltam,
hála legyen.

Hogy ember lehettem akkor is,
mikor az emberek nem akartak emberek lenni,
hála legyen.

Hogy megtarthattam a hitet,
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé,
s tán nem kell a városba mennem
a lámpásomba olajért,
hála legyen!

Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen!
és holnap és holnapután és azután is
akarom énekelni: úgy legyen! -
hála legyen, Uram!
hála legyen!

albanocarrisi66 videó Link
Hálát adok a Jó ISTEN-nek és Köszönetet mondok Király Árpád Atyának hogy ott lehettem az Arad-Ségai Lisieux Kis Szent Teréz templombúcsú Ünnepén és együtt imádkozhattam azokkal akiket nagyon szeretek.Kedvenc költőm Sík Sándor gyönyörű versével mondok köszönetet a csodás lelki kincsekért! saját képeimet ott azon a Szent Helyen készítettem.2019.10.01. Sík Sándor-Téged Isten dicsérlek(Fehér Ildikó előadásában) Sík Sándor:
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Tedeum - hálaadás
  2020-12-31 14:05:58, csütörtök
 
  Most év végén hálát adunk a jó Istennek, megköszönjük kegyelmét, és irgalmát , hogy meg óvott a nagyobb bajtól, betegségektől
Te Deum laudamus = 'Téged Isten dicsérünk

1. Téged Isten dicsérünk, - Téged Úrnak ismerünk.
2. Téged, örök Atyaisten, - Mind egész föld áld és tisztel.
3. Téged minden szép angyalok, - Kerubok és szeráfkarok,
4. Egek és minden hatalmak, - Szüntelenül magasztalnak.
5. Szent vagy, szent vagy, - Erősséges szent Isten vagy!
6. Nagyságoddal telve ég, föld, - Dicsőséged mindent bétölt.
7. Téged dicsér, egek Ura, - Apostolok boldog kara.
8. Dicséretes nagy próféták - Súlyos ajka hirdet és áld.
9. Jeles mártír seregek - Magasztalnak Tégedet.
10. Vall tégedet világszerte - Szentegyházad ezerszerte,
11. Ó Atyánk, Téged - S mérhetetlen nagy fölséged,
12. S azt ki hozzánk tőled jött le, - Atya igaz Egyszülöttje,
13. És áldjuk Veled - Vigasztaló Szentlelkedet.
14. Krisztus, Isten Egyszülöttje, - Király vagy te mindörökre.
15. Mentésünkre közénk szálltál, - Szűzi méhet nem utáltál.
16. Halál mérgét megtiportad, - Mennyországot megnyitottad,
17. Isten jobbján ülsz most széket, - Atyádéval egy fölséged,
18. Onnan leszel eljövendő, - Mindeneket ítélendő.
(letérdelni)
19. Téged azért, Uram, kérünk, - Mi megváltónk, maradj vélünk,
20. Szentjeidhez végy fel égbe, - Az örökös dicsőségbe.
21. Szabadítsd meg, Uram, néped, - Áldd meg a te örökséged.
22. Te kormányozd, te vigasztald, - Mindörökké felmagasztald.
(felállni)
23. Mindennap dicsérünk téged, - Szent nevedet áldja néped.
24. Bűntől e nap őrizz minket - És bocsásd meg vétkeinket.
25. Irgalmazz Uram, irgalmazz, - Híveidhez légy irgalmas,
26. Kegyes szemed legyen rajtunk; - Tebenned van bizodalmunk.
27. Te vagy, Uram, én reményem, - Ne hagyj soha szégyent érnem!

Sajónémeti római katolikus templom videó Link



 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Én jó kívánságom Újévre 2020 évben
  2020-12-31 11:58:14, csütörtök
 
  ...... ........... .........


 
 
0 komment , kategória:  Új évi köszöntők  
Ferenc pápa katekézise: 12.30
  2020-12-31 11:34:47, csütörtök
 
  Ha a hála hordozói vagyunk, a világ is jobbá válik!
...... ........


December 30-án a Szentatya a hálaadó imáról tartotta idei utolsó katekézisét. Az olaszul elmondott, majd több világnyelven összefoglalt tanítás után imádkozott a Horvátországot sújtó földrengés áldozataiért.
A világnak szüksége van reményre, és mi a hálával, ezzel a köszönetet mondó magatartással átadunk egy kis reményt. Minden egybetartozik, minden összekapcsolódik, és mindenki kiveheti részét a teendőkből, bárhol is van. A boldogsághoz vezető út az, amelyet egyik levelének végén így ír le Szent Pál: ,,Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. Ne oltsátok ki a Lelket!" (1Tessz 5,17-19). Ne oltsuk ki a Lelket! Ez szép életprogram. Ha nem oltjuk ki a bennünk élő Lelket, az hálához vezet bennünket!
Ferenc pápa teljes katekézisének fordítását közreadjuk. Link
 
 
0 komment , kategória:  Vatikan_Ferenc pápa  
Ferenc pápa tréfálkozott a koronavírusból
  2020-12-31 11:28:21, csütörtök
 
  meggyógyult bíborossal: Nem volt hely számodra a pokolban.
A 78 éves Bassetti bíboros október végétől több héten át volt a perugiai kórházban tüdőgyulladással, lélegeztetőgépre volt szüksége, és több napot töltött intenzív osztályon.
Ferenc pápa többször is felhívta telefonon Gualtiero Bassettit, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét, miután a bíborost hazaengedték a kórházból, ahol súlyos állapotban, koronavírus-fertőzés miatt kezelték. A bíboros a hagyományos karácsonyi televíziós interjúban mesélte el, gyógyulását követően hogyan tréfálkozott vele a pápa.
Elmesélte azt is, hogyan élte meg a betegséget: ,,Egy búraszerű sisak volt rajtam, úgy éreztem, nem tudok lélegezni. Odáig jutottam, hogy az Úrnak ajánlottam lelkemet, de nem féltem. Tudtam, hogy a törékenységünkből fakadó bűnöket az Úr megbocsátja nekünk. A mulasztásból fakadó bűnöket pedig, amelyek súlyosabbak, mert elvesztegetett alkalmak, úgyis Isten irgalmára kell bíznunk."
Elmondta: kezdetben azt hitte, egyszerű influenzát kapott el, de aztán megértette, hogy súlyos állapotba került a Covid-fertőzés miatt. Még a legnehezebb pillanatokban is tudatában volt állapotának. Szívből köszönetet mondott az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak és az önkéntes fiataloknak, akik segítettek nekik. Hozzátette: ,,El kell mondanom, hogy ők óvatosabbak voltak nálam, egy kicsit több elővigyázatossággal talán elkerülhettem volna a fertőzést. Engedtem a papi hivatás nagylelkűségének, találkoztam az emberekkel. Tartsunk be minden előírást, amit javasolnak, kezdve azon, hogy maszkot viselünk. Így megmentjük a magunk és mások életét. Az oltás elengedhetetlenül fontos, de ne feledkezzünk meg az óvintézkedések betartásáról sem."
Kifejezte háláját azért a nagy szeretetért is, ami körülvette. Rengeteg üzenetet kapott a hívektől. A pápa a legnagyobb támasza volt, mintha a fivére lenne. Kétszer felhívta a vikáriusát, és mindennap érdeklődött hogyléte felől. ,,Amikor jobban lettem, és már én magam válaszoltam a hívásra, azt mondta: Tudod te, miért élsz és miért lettél jobban? Mert nem volt számodra hely a pokolban."
*
A 78 éves Bassetti bíboros október végétől több héten át volt a perugiai kórházban tüdőgyulladással, lélegeztetőgépre volt szüksége, és több napot töltött intenzív osztályon.

Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Farodiroma.it
Magyar Kurír 2020.12.31
 
 
0 komment , kategória:  Vatikan_Ferenc pápa  
Boldog vírus mentes új esztendőt
  2020-12-31 11:23:21, csütörtök
 
  Facebook oldali videó Link

...... ........... .....

 
 
0 komment , kategória:  Új évi köszöntők  
Pio atya áldását kérem 2021 évre
  2020-12-31 11:11:18, csütörtök
 
  Kérd meg Pio Szent Atyát, a múlt század egyik legcsodálatosabb szentjét, hogy járjon közben érted, 2021 ban is áldásod legyen.  
 
0 komment , kategória:  Új évi köszöntők  
Csaba testvér gondolata Ó évre 2020 évben
  2020-12-31 11:10:05, csütörtök
 
  Az év utolsó napján szép jó reggelt kívánok a havas Hargitáról, gyermekkori barátom, Hátszegi Csaba gyönyörű felvételével!! Nosztalgiázok!? Annak idején télen, ha egy kis időnk volt mentünk fel sível a hegyekbe!! A szilveszter fehér hótakaró nélkül valahogy nem igazi, de bármit is érzünk azért lám, percnyi pontossággal pont úgy múlik el, a 2020 is mint az előző esztendők.....
Az évnek, akárcsak az életünknek számlálva vannak a percei!
Jó óévbúcsúztatót kívánva, Csaba t.
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
     1/60 oldal   Bejegyzések száma: 594 
2020.11 2020. December 2021.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 594 db bejegyzés
e év: 6233 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1747
  • e Hét: 2826
  • e Hónap: 16264
  • e Év: 219177
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.