|
2017-02-27 06:28:41, hétfő
|
| |
| |
A nemrég zajlott név- és szülinapomra három könyvet is kaptam ajándékként. Ezek:
George Jonas: Történelem seprűnyélen, (2006)
"A Történelem seprűnyélen Kanada egyik legragyogóbb írójának, a magyar származású George Jonasnak, vagyis Jónás Györgynek csípősen szellemes és provokatív esszéfolyama. Valójában különleges emlékirat, sajátos krónika, amelyben a szerző magával ragadóan kalauzolja át az olvasót a huszadik század nagyobbik felén Európától Észak-Amerikáig és a Közel-Keletig. Beszámolója az 1935 és 2001 közötti időszakot öleli fel, új válaszokat keres régi kérdésekre, új kérdéseket tesz fel régi válaszokra, és olyan kérdést is feszeget, amilyet eleddig nem volt szokás. A népek és nemzetek hányattatásain eltöprengve kifejti, miért liberális koncepció az etnikai tisztogatás, miért virulnak a leigázott népek asszonyai, miért éppen Németországból indult a holokauszt, miért a tegnap jövője az Európai Unió, és miért fáj a történelem. Az elmúlt időket elemző és az elkövetkező idők forgatókönyvét felvázoló Történelem seprűnyélen azokhoz szól, akiket érdekel a huszadik század - minden gyarlóságával, gonoszságával és komédiájával. Európa ragyogó civilizációjának és mérhetetlen barbárságának zavarba ejtő keverékével." moly.hu
Mindszenty József 1956 - Írások a hagyatékból ( 2016)
" Az orosz támadás idején még nem tudtunk a washingtoni táviratról Belgrádba. Arról sem, hogy Tito nyilatkozatai összevisszaságával szemben bizalmasa szerint hozzájárult a magyar szabadságharc fegyveres leveréséhez. Kína követelte e habozó Moszkvában a szabadságharc elnyomását. Hruscsov később hozzáteszi: Bukarestben a csatlósok együttese is kívánta, de leghevesebben Románia és Csehszlovákia. Ezekről még szó lesz, 5000 tank, nehéztüzérség, bombázók és 200 000 katona bevetése lett a szabadságharc büntetése.
Mindez ismeretlen még, de már rabok voltunk. Nyolc évi rabság után volt szabad 4 napom, 4 és fél szabad éjszakám. Jön a félrabság, és Villonnal mondhatom: Hazám földjén én is száműzött vagyok. Nov. 4-i egyik programpontom: a sebesült hősök és a beteg görög-katolikus megyéspüspök, dr. Dudás Miklós meglátogatása a fővárosi kórházban. Ravasz László, aki most visszatért egyházi munkakörébe, jelentette magát látogatásra. Fontos megbeszélésre gondolok. Nov. 5-re kitűztem és megüzentem visszatérésemet a már érthetően türelmetlen székvárosomba, Esztergomba. Folytak az ünnepi előkészületek. ÁVH merénylettervről is értesített dr. Mátrai Gyula, prelátus, kanonok, irodaigazgatóm. 7-én lesz Budapesten a hősök temetése, amelynek szertartására felkértek. A merényletterv nem tartott vissza. Ám a beteg- és székváros-látogatás, a vérmezői temetés elmaradtak. A magyar nép elleni merénylet akadályozott és tört le szinte mindent. Az idő már a nov. 3. és 4. közti éjfélen túl van, amikor fáradtan, tompultsággal ledőlök. Hajnali órában telefonon értesíti házamat a parlamentből Tildy miniszter titkára. Hívnak oda. Nov. 3-án nappal és éjfélig a szovjet haderő körülvette a fővárost. Nov. 4-én hajnali 4.25-kor tüzet nyitott. Száz és száz ágyú bömböl körös-körül és lövi a fővárost. Kísérteties fénylepedők és villanások az égbolton. Kísérnek rövid időre a pincébe. De hamarosan megyek a parlamentbe, autóval és sofőrrel. Itt értesülök, Maléter honvédelmi minisztert, Kovács István vezérkari főnök-tábornokot és Szűcs Miklós ezredest, akik a kormány megbízásából folytatólagosan Tökölön az orosz vezérkar meghívására annak főhadiszállásán tárgyaltak az orosz katonai megbízottakkal a kivonulás technikai lebonyolításáról, éjfél körül a tanácskozás ürügyével, csalárdul letartóztatták őket. Nem kisebb személyiség jött ezért repülőgépen, mint G. Serow generális.
A forradalom és Mindszenty József neve szinte egybeforrt. De hogy mi is történt pontosan, hogyan látta a legfontosabb szemtanú az eseményeket, és egyáltalán: hogyan ítélte meg saját szerepét a szabadságharcban, az kiderül a jelen kötetből, mely a Mindszenty-hagyaték frissen feltárt anyagainak tematikus feldolgozását nyújtja. "
libri.hu
Döntés a Kremlben (1996)
˝1993 elején a "Jelcin dosszié" és a "Hiányzó lapok 1956 történetéből megjelenése nyomán világosabb képet alkothattunk arról: milyen információkra támaszkodtak a Kreml urai 1956. őszi döntéseik meghozatalakor. Ám egy talán döntő láncszem továbbra is hiányzott: még közvetett adataink sem igen voltak arról, hogy a döntések hogyan, milyen viták során születtek - s egyáltalán volt-e vita. A szovjet pártelnökség üléseiről szabályos jegyzőkönyvet nem vezettek, de a KB osztályezetője, Vlagyimir Nyikiforouics Malin feljegyzéseket készített az ott elhangzottakról. Tizenhét ilyen feljegyzés az 1956. július és november közötti időszakból most előkerült, s fényt vet néhány olyan döntő kérdésre, amelyben történészekés érdeklődők eddig csak találgattak. Ilyen például az október 23-i szovjet katonai akció, amelyet Anasztaz Mikojan kivételével megszavazott az egész pártelnökség. Kiderül, hogy a Budapestre küldött pártvezetők egyike Mihail Szuszlov 1956. október 29-én visszatért egy napra Moszkvába, hogy személyesen tegyen jelentést. Ami talán a legfontosabb: október 28-30. között a pártelnökség egy része, köztük Zsukov marsall honvédelmi miniszter is, hajlott arra, hogy a szovjet csapatokat kivonják nemcsak Budapestről, de Magyarországról is. A "keményvonalasok" és a "liberálisok" között két napon át éles vita zajlott, melynek során a lehetséges variánsokat Hruscsov terjesztette elő, s lényegében az ő állásfoglalása döntött. A Budapestről visszaérkező Mikojan még november 1-jén is a beavatkozás ellen foglalt állást. Mint ahogy egy darabig ellenezte azt a november 2-án az Elnökség előtt beszámoló Kádár János is! Ám október 31-én már minden eldőlt, csupán a beavatkozás időzítése maradt kérdéses... A feljegyzéseket jegyzetekkel, korábban már publikált, kiegészítő dokumentumokkal, a szovjet politikai boszorkánykonyha rejtelmeibe bepillantást nyújtó bevezetővel adjuk közre, s kötetünk tartalmaz egy tanulmányt, mely a feljegyzések értelmezésére tesz kísérletet. Kérdések, "fehér foltok" természetesen, mint eddig, ezután is maradnak, de kétségtelen, hogy az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos talán legjelentősebb dokumentum kerül most a hazai nyilvánosság elé.˝
antikva.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
