|
2014-04-20 10:58:48, vasárnap
|
|
|
Bár magát a feltámadást sehol sem írja le a Biblia, nincsenek tanúk rá, mégis kétségtelen, hogy Jézus Krisztus feltámadása a kereszténység alapja. Jézus halálán keresztül éri el a hívő ember a bocsánatot földi bűneiért. A katolikus lexikon megfogalmazása szerint: ,,Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által." Jézus nyitott sírja az igazolása annak, hogy a földi élet átmehet a mennyei dicsőségbe, az életnek van értelme és célja, és hogy a kereszténység reménye nem hiábavaló.
Forrás: wikipedia
Az Újszövetség, különösen az evangéliumok tanítása szerint Jézust a keresztre feszítésének harmadnapján Isten feltámasztotta. ,,Mert a mi képen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azon képen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában." Máté evangéliuma 12,40 Ez az az esemény, amit a keresztény szóhasználatban ,,Jézus Krisztus feltámadása"-ként említenek, amit a keresztények minden évben húsvétkor megünnepelnek és amit egy, a hitük központját képező történelmi tényeként kezelnek.
Sírbatétel Saint Pierre de Moissac apátság
......
Forrás: metropol
- A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
Forrás: Új szó
A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az V. századból származik. A szertartás keretében, a szentlecke után a XI. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretéről szóló miseéneket. Az ünneplés részeként a húsvéti gyertya a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a "világ Világosságára" emlékeztesse a híveket - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának összegzésében.
Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.
Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
Forrás: HVG
"Krisztus föltámadt!" - hirdetik ki a papok a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor a templomokban. A hívek pedig általában elmondják az apostoli hitvallást, amelyben megvallják, hogy hisznek Jézus Krisztusban, aki meghalt, majd “harmadnapon feltámadt a halottak közül", de azt is, hogy hiszik “a test feltámadását és az örök életet".
Raffaello.....
Az a gondolat, hogy a lélek halhatatlan, vagyis az élet a halállal nem szűnik meg, a legtöbb vallásban megtalálható. Szinte minden vallási hagyományban van tavaszünnep is, amelyben az ősszel leveleiket hullatott fák és általában a természet újjászületését, “feltámadását" ünneplik meg - jelképesen a betegségből való felgyógyulást, válságokból történő kilábalást, rossz sorslehetőségek jóra fordulását is. A keresztény fősodorhoz tartozó egyházak tartják magukat ahhoz a nézethez, hogy Isten emberré lett, emberként meghalt, a halálból feltámadt, s ezzel azt a reményt adta a benne hívőknek, hogy ők is mind feltámadnak majd az idők végén. Olyannyira, hogy a hús-vér feltámadásban való hitet a kereszténység alaptanításának is tekintik. Ahogy Pál apostol írta az általa alapított korinthusi gyülekezetnek: ,,Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is".
Vannak, akik húsvétkor valóban hisznek a test feltámadásában - ám olyanok is vannak, akik csupán jelképesen, a rossz jóra fordulásában, például a válság utáni fellendülésben reménykednek. És egyre többen olyanok is, akik azt sem tudják, hogy voltaképpen miről is van szó. A Barna Group kaliforniai közvélemény-kutató intézet márciusi felmérése szerint a vallásosságára büszke amerikai felnőtt lakosság 42 százaléka tudja csupán, hogy a húsvét ünnepének köze van Jézus kereszthalálához, illetve bármiféle feltámadáshoz.
Forrás: családháló
Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével - ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.
A húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise az V. századból származik. A szertartás során, a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentiát, amely a feltámadt üdvözítő Krisztusnak, az igazi húsvéti báránynak a dicséretét zengi. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a ,,világ Világosságára" emlékeztesse a híveket.
Az Ószövetségben a bárány a zsidó húsvét eledele. Ahogy az Egyiptomból való kivonuláskor a bárány vére egykor megmentette a zsidókat, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt fogyasztanak vagy az arra emlékeztető sonkát. Ezt a szokást az Egyház is megszenteli a húsvét hajnali ételszentelés szertartásával.
Húsvétkor az Úr feltámadását az Anyaszentegyház nyolc napon keresztül kiemelten ünnepli, amelyet például a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvét nyolcada fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul. Jézus feltámadásának öröme is átjárja az Egyház életét a teljes húsvéti időszakban, amely egészen a húsvétot ötven nappal követő pünkösdig tart.
|
|
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
Címkék: elsőszülöttjeire, fehérvasárnappal, kereszthalálához, megdicsőítésének, húsvétvasárnapi, megajándékozott, sorslehetőségek, anyaszentegyház, tulajdonítottak, sajtóirodájának, szóhasználatban, alaptanításának, húsvétvasárnap, megfogalmazása, fellendülésben, vallásosságára, feltámadásával, feltámadásában, feltámadásának, újjászületését, feltámasztotta, szertartásával, föltámadásának, maradványainak, megváltásának, kereszténység, világosságára, összegzésében, feltámadáshoz, megünnepelnek, szenvedésének, ószövetségben, feltámadásban, ételszentelés, felgyógyulást, vasárnapjával, feltámadást sehol, kereszténység alapja, hívő ember, bocsánatot földi, katolikus lexikon, ember megváltásának, halálból való, igazolása annak, földi élet, mennyei dicsőségbe, kereszténység reménye, evangéliumok tanítása, keresztre feszítésének, czethal gyomrában, föld gyomrában, keresztény szóhasználatban, Jézus Krisztus, Sírbatétel Saint Pierre, Szent Péter, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Krisztust Isten, Jézus Krisztusban, Ahogy Pál, Barna Group,
|
|
|
|
feltámadást sehol, kereszténység alapja, hívő ember, bocsánatot földi, katolikus lexikon, ember megváltásának, halálból való, igazolása annak, földi élet, mennyei dicsőségbe, kereszténység reménye, evangéliumok tanítása, keresztre feszítésének, czethal gyomrában, föld gyomrában, keresztény szóhasználatban, keresztények minden, hitük központját, húsvét elnevezés, böjti időszak, húsvétvasárnapi szertartás, húsvéti ételek, szentelés után, néphit szerint, évben meghal, elsőnek hazaérő, szentelt étel, tojás héját, veteményre szórták, kotlós fészkébe, feltámadás napján, világhoz intézett, katolikus egyházfő, húsvéti vigíliát, szertartás keretében, szentlecke után, feltámadt Krisztus, ünneplés részeként, húsvéti gyertya, szentély vagy, oltár közelében, bárány volt, zsidó húsvét, egyiptomiak elsőszülöttjeire, zsidó emberek, húsvéti bárány, vallási hagyomány, egész emberiséget, kereszténység Krisztust, húsvéti étkezésben, arra emlékeztető, egyház húsvétkor, ötven nappal, egyházi liturgia, kereszténység legnagyobb, hívek pedig, apostoli hitvallást, halottak közül”, test feltámadását, örök életet”, lélek halhatatlan, legtöbb vallásban, ősszel leveleiket, természet újjászületését, betegségből való, keresztény fősodorhoz, halálból feltámadt, reményt adta, benne hívőknek, idők végén, hús-vér feltámadásban, kereszténység alaptanításának, általa alapított, test feltámadásában, rossz jóra, válság utáni, vallásosságára büszke, húsvét ünnepének, örök élet, húsvét rávilágít, halál hatalma, örök életre, húsvétvasárnap hajnali, szertartás során, feltámadt üdvözítő, igazi húsvéti, dicséretét zengi, húsvéti ünneplés, bárány vére, húsvét hajnali, mise végi, isteni irgalmasság, teljes húsvéti, húsvétot ötven, elsőszülöttjeire, fehérvasárnappal, kereszthalálához, megdicsőítésének, húsvétvasárnapi, megajándékozott, sorslehetőségek, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 5225
- e Hét: 28285
- e Hónap: 61439
- e Év: 295186
|
|
|