|
2015-07-28 13:25:23, kedd
|
| |
| |
/Facebook oldalon kaptam/
Varga Béla 
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
s rosszat ne mondj reá,
szeresd, mint szíved mélyében
a néma dobbanást.
Ne bántsd meg szóval, nem tudod
egy szó mennyire fáj,
akár egy tőr, mely fúródva
a szívedben megáll.
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
hisz annyi éjszakán,
teérted sírt, és ontotta
a könnyek záporát.
Ne dobd el! Hisz éjjelente
te érted mond imát,
s minden könnycsepp, mit érted ejt,
egy néma vallomás.
Minden öröme, mosolya,
mely látszik ajakán,
hozzád száll, s tiéd szívében
tán minden dobbanás.
Ne dobd el! Hiszen panaszod
ő érti! Senki más!
S ő lesz talán az egyetlen,
ki érted majd kiáll.
Ne dobd el! Hiszen lesz idő,
hogy nem lesz semmi más,
csak puszta föld, ahol térdre hullsz,
s tán néhány szál virág.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: könnycsepp, éjjelente, szívedben, felnevelt, dobbanást, mélyében, éjszakán, egyetlen, mennyire, panaszod, szívében, vallomás, dobbanás, facebook, oldalon, teérted, ontotta, könnyek, záporát, látszik, mosolya, szeresd, fúródva, rosszat, megáll, kaptam, hozzád, hiszen, puszta, minden, térdre, hullsz, szóval, szíved, ajakán, bántsd, néma dobbanást, szívedben megáll, könnyek záporát, néma vallomás, Varga Béla,
|
|
Offline
