2017-10-16 15:32:12, hétfő
|
|
|
Kodály Zoltán: Balassi Bálint elfelejtett éneke Kodály Zoltán által megzenésítve 1943-ban Videó Link
Gazdag Erzsi verse:
Hej! Én szegény népem,
elszéledett vérem,
mivé lettél mostanság?
Holott mindenfelül
az ellenség kerül,
belül ezer féreg rág.
Puha ernyedésben
párnás süppedésben
várod napod múlását.
Várod, más segítsen,
országot építsen;
várod magad bukását.
Szörnyű rontás rajtad,
nem magad akartad,
dög pusztít a testeden,
mely csak véred issza,
velőd, agyad szívja,
vigadoz majd esteden!
Én se tejen, mézen,
keserű kenyéren
töltém gyermekségemet,
De ennyi galádság,
földöncsúszó gazság,
fölforralja véremet!
Hol van "hősi kardod"?
"Igaz magyar" arcod,
vitéz híre nevednek?
Ó, de megvetnélek,
ki is nevetnélek!
De sírok, mert szeretlek.
Csak ne volnék véred,
könnyen felednélek,
El mennék én messzire.
De jaj, hová fussak,
hogy soha ne jussak
vissza hazám földjére?
Bieliczky Joó Sándor: A nemzeti múzeum előtt Kodály Zoltán születésnapjára
A költőnél szóban érik a tett.
S a zenésznél, a hangjegyek
Amelyek érző szavakká lesznek,
És újjá formálják a nemzetet.
A Holnap szava a gondolatban ébred,
S a tegnapból született versidézet
Holnapután már történelem.
Álltam a Múzeum csarnoka előtt.
A kórus a csendet feszítve várt.
És égő szemek fénycsóvái keresték
Az ősz Mestert: Kodályt.
Petőfi és Kodály kezet fogott,
És talpra állt a bús magyar
S a lelkes tömeg tekintetében
Született sok száz győzelmi dal.
Kezemben zászló volt a tett.
Suhogó selyme feszített,
S énekké vált az akarat.
Az arcokat kottának láttam
S a kórus lélekből szakadt
Telt hangon
E forradalmas városon
Fáklyák lángját gyújtotta meg
S a fény, 48-ra emlékezett.
Mellettem áll egy kisfiú.
- Az arcán nagy belső háború -
Lelkén röpül az esküdal:
Hogy legyen szabad a magyar!
S a Mestert követeli a nép ...
A tömegből némán előlép.
Szép ezüst szakálla
Kender-puha csendjén
Tollászkodik a nyár
Havas bércek hegyén -
Megáll ... és az ujjongó akarat
Szívére villantja a gyújtott lángokat.
A nép és a művész itt lett nemzet.
,,Nem sokaság, hanem lélek!"
Melynek szíve a Holnapért dobog.
S reményei, e hősi dallamok.
(Kecskemét, 1956. december 16.)
Kodály Zoltán: Huszt Videó Link
Kölcsey Ferenc verse
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Cseke, 1831. december 29.
Tamási Áron: Látogatás Kodály Zoltánnál Cikk itt olvasható Link
Kodály Zoltán: Az erdő Videó Link
Balázs Béla verse
Hűs tengere örök csendnek.
itt elül az égi felleg.
Itt az utak elmerülnek.
Állj meg. Ez az örök erdő.
Aki belép, vissza nem jő,
Ezer évig bujdos benne.
Simogat-e bársony árja,
Ezer évnek álma, árnya?
Ezer év mint egy nap lenne.
Honnan jöttem utoljára?
Néztek-e utánam, várva,
Emberek a túlsó parton?
,,Az az ösvény elvezessen,
Az az árnyék betemessen,
Szíved mindent elfelejtsen.
Kodály Zoltán: A fársáng búcsú szavai Link
Csokonay Vitéz Mihály verse
Űzik már a fársángot,
Bor, muzsika, tánc, múlatság,
Kedves törődés, fáradság,
Kik hajdan itt múlattatok,
A közhelyről oszoljatok!
Kongatják a harangot:
Űzik már a fársángot!
Fussatok hát, víg napok!
Tíz hete már, hogy vígsággal
Játszodtatok e világgal,
De itt lepnek a papok:
Fussatok hát, víg napok!
Pszt! minden táncpaloták!
Ürűljön boros asztalom,
Némúljon meg a cimbalom,
Szűnjetek meg, hahoták!
Pszt! minden táncpaloták!
Könyvhöz, dáma s gavallér!
Elég volt a sok ördögnek,
Kik belőletek köhögnek.
Itt van, itt a szent pallér:
Könyvhöz, dáma s gavallér!
Itt a bőjt: koplaljatok!
Itt van: s ízetlen olajja
A csókokat majd lenyalja.
Szent ételt is szopjatok:
Itt a bőjt: koplaljatok!
Vége már a nőszésnek,
Kiknek nem jutott házaspár:
Úton-útfélen elég jár.
Csont azoknak, kik késnek;
Vége már a nőszésnek!
Élni kell a bőjtbe is.
Azért aki szép párt lele,
Nem zsíros az - élhet vele.
Kukrikol a csirke is!
Élni kell a bőjtbe is!
Jaj, siessünk, híveim!
Mit érzek? - mi szent szag? wer da? - -
Jaj! jön, - jön a hamvas szerda!
Béhamvazza szemeim:
Jaj, siessünk, híveim!
Víg lelkek! nem láttok már!
Bár nem láttok: de tőletek
El nem válok és véletek
Leszek: s ez így legyen bár;
Víg lelkek! nem láttok már.
Most veszek már maskarát!
Köz-helyen nem szabad lennem:
Azért álorcát kell vennem;
Hogy ne lásson pap s barát,
Most veszek már maskarát.
S fársángolok véletek,
Rejtőzvén szent maskarában.
A vallás álorcájában
Negyven napig nevetek
S fársángolok véletek.
Most nyúgodjunk: Ádiő!
Pislog a dáma s gavallér:
Beteg, s oda a sok tallér. - -
Majd megjön tán egészsége,
Hervadó kedve s szépsége;
A kőltség is tán kijő:
Most nyúgodjunk: Ádiő!
|
|
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
Címkék: születésnapjára, gyermekségemet, visszamerengni, tekintetében, düledékeiden, földöncsúszó, játszodtatok, megzenésítve, tollászkodik, gondolatban, ernyedésben, elfelejtsen, elszéledett, megvetnélek, mindenfelül, elfelejtett, táncpaloták, fölforralja, forradalmas, süppedésben, fársángolok, álorcájában, koplaljatok, történelem, elvezessen, közhelyről, múlattatok, betemessen, béhamvazza, nevetnélek, nyúgodjunk, hangjegyek, versidézet, fénycsóvái, emlékezett, oszoljatok, ellenség kerül, nemzeti múzeum, költőnél szóban, gondolatban ébred, tegnapból született, csendet feszítve, lelkes tömeg, arcokat kottának, kórus lélekből, arcán nagy, tömegből némán, ujjongó akarat, gyújtott lángokat, éjjeli hold, csarnok elontott, haza fényre, Kodály Zoltán, Balassi Bálint, Gazdag Erzsi, Bieliczky Joó Sándor, Kölcsey Ferenc, Tamási Áron, Látogatás Kodály Zoltánnál, Balázs Béla, Csokonay Vitéz Mihály,
|
|