A veréb, aki megmentette a Messiást - Veréb István,Laudetur Kiadó,Messiás Királynál,Izrael Istene,Wass Albert, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A veréb, aki megmentette a Messiást

2018-12-25 17:22:00, kedd

	Kegyelmekben bővelkedő, békés, szeretetteljes karácsonyt kívánunk Önnek és családjának! Veréb István - Laudetur Kiadó Élt Betlehemben egy Csirip nevű szürke kis veréb. A verebek köztudottan élénk madarak, de Csirip még köztük is élénknek számított. E szürke veréb életében a kis Jézus születése jelentette a legnagyobb eseményt. Ama angyaldalos, fényességes éjszaka óta minden reggel elrepült a szegényes istállóba, s örömmel tapasztalta, hogy a gyermek egyre erősödik és növekszik. Hajnalról-hajnalra elmesélte neki az előző napokon történteket, hadd viduljon fel a kisgyermek. Egyszerre egy páva szállt le mellé. - Megpihenhetnék egy kicsit? Nagyon messziről jöttem - Csak tessék! Aztán miért vagy ilyen fáradt? - Egyvégtében repültem idáig Jeruzsálemből. A Jeruzsálem szót erőteljesen megnyomta. Hadd lássa ez a vidéki veréb, hogy egy fővárosi ereszkedett le hozzá. - Aztán történt-e valami mostanság nálatok? - Ó nagyon nagy a felfordulás a városban! Röviddel ezelőtt három idegen király érkezett a városba. Heródes nagy lakomát rendezett tiszteletükre. Én magam is hivatalos voltam rá. Egészen a trónszék lába mellől szedegettem a morzsákat! Csirip unottan lehunyta a szemét, nem szerette, ha valaki nagyobbnak akart látszani nála. - Tudod, vidéki barátom, a királyok egy uralkodót kerestek. Nem, nem Heródest, valaki mást. Kiderült, hogy a Messiásról van szó, aki állítólag itt született. Úgy tudom, a három király útnak is indult felétek. - Jól tudod - bólintott Csirip. - Itt jártak, de már elmentek. -Találkoztál velük? Csirip hanyagul biccentett, mintha valami jelentéktelen eseményről lenne szó. - És mondd, jártak a Messiás Királynál? - Ó igen, értékes ajándékokkal örvendeztették meg. - Honnan tudod? - Kedves fővárosi barátom, én mindennapos vendég vagyok a Messiásnál. Úgyis mondhatjuk, a barátja vagyok. - Még nincs vége a történetemnek. Miután a három király eltávozott, Heródes nagy haragra gerjedt. Két álló napon át fel - alá járkált a palotájában, s minduntalan ezt kiabálta: Egy országban nem lehet két király! Végül megparancsolta katonáinak, siessenek Betlehembe és öljék meg az újszülöttet. - Hogyan? Mit mondtál? - A katonák ma reggel keltek útra. Ha jól haladnak, hajnal előtt ideérnek. - Akkor még tehetek valamit.... Ne haragudj, mennem kell, pihenj jól! Csirip felszárnyalt a magasba, villámként repült a városszéli istállóhoz. Ott leszállt az egyik kiálló tetőgerendára, hogy a fölötte sötétlő lyukon bedugja magát. Körülnézett. Azaz, nézett volna, mert az istálló belsejét az éj áthatolhatatlan sötétje uralta. Megköszörülte a torkát és bátortalanul csiripelt egyet. Azt hitte mennydörgésként robajlik a hangja, és mindenkit felébreszt, de még a széna közöt mocorgó egerek sem figyeltek fel rá. - Mi tévő legyek? - kérdezte tanácstalanul. Akkor eszébe ötlött, hogy néhány napja egy felhőszakadás elől betért a helyi imaházba. Ott csodálkozva látta, hogy férfiak kezüket összekulcsolva, szemüket az égre emelve beszéltek. Csirip hallomásból tudta, hogy ezt a beszédet az emberek imádságnak nevezik. Megpróbálta magában felidézni az akkor hallottakat. Mintha ezt mondták volna: Izrael Istene segíts! Felnézett az égre, és csiripelni kezdett: - Izrael Istene segíts! Izrael Istene segíts! S a hangja szárnyalt. Szárnyalt egészen az ég felé, a holdig, a csillagokig, sőt azon is túl, egészen az Úristenig. És József aznap éjjel álmot látott: Megjelent előtte az Úr angyala, és így szólt hozzá. Kelj fel, fogd a gyermeket, és anyját, meneküljetek Egyiptomba. Heródes meg akarja öletni Jézust. József azonnal felriadt álmából, fölébresztette Máriát, és fölszerszámozták az álmosan pislogó szamarat, aki megérezve a veszélyt nem dobta le a málhát, mint máskor, nem rúgta bokán Józsefet, hanem engedelmesen tűrte, hogy kivezessék vackából a hideg éjszakába. Amint kiléptek az ajtón, egy szürke veréb szállt le a kis Jézus mellé a szamár hátára. Ejnye, gondolta József, miért nem alszik ez a kismadár! De a kis Jézus értette, kinyújtotta kezét a veréb felé, és alig észrevehetően megsimogatta a hátát. Csirip boldogan magasba röppent, hogy az ég felé szárnyalva világgá kiáltsa örömét. Ám amint visszapillantott a földre, a holdfényes úton vágtató lovasokat vett észre. Nagyot dobbant a szíve az ijedtségtől. Heródes katonái! Szinte zuhanást szállt vissza a földre. És izgatott csiripeléssel József vállára telepedett. Hiába volt azonban szent ember József, a madárbeszédet ő sem értette. Így egyetlen kézlegyintéssel elhessentette köpenyéről a verebet. Csirip belátta, hogy semmiképpen nem tudja megértetni magát Jézus atyjával, ezért ismét az Úristen segítségét akarta kérni. Ám mielőtt belefoghatott volna egymondatos imájába, eszébe jutott valami: Felröppent a magasba, s mint a nyíl, átsuhant a városon. - Veszélyben a Messiás! Ébredjetek! Meg kell mentenünk őt! A szürke madarak álmosan pislogtak. Amikor azonban megértették mi készül a kis Jézus ellen, tettre késszé váltak. Csirip vezetésével először felkeresték a mező széli rigókat. Aztán izgatott lármájuk előcsalta az erdőszéli rigókat, a hegyoldalon sötétlő sziklabarlangból a denevéreket. Utána felverték álmukból a sasokat, aztán a búzaföldön szunnyadó pacsirtákat, s végül a háztetők alatt nyugvó fecskéket! Egy fertály óra sem telt belé, zúgó madárraj sötétítette el Betlehem egét. A Hold csodálkozva fordította orcáját az élő felhő felé. De csodálkozva néztek Heródes katonái is, akik éppen akkor értek oda a barlangistállóhoz. - Ejnye, mi lehet ez? - kérdezte összehúzott szemmel a vezetőjük. A fecskék villámként cikáztak körülöttük. A denevérek sivítva ruhájukba kapaszkodtak. A pacsirták és a verebek hegyes csőrükkel a lábszárukat csipkedték. S még a büszke jeruzsálemi páva is előkerült valahonnan, hogy szétterjesztett farktollával zavarja látásukat. Amikor a komor sasok belekapaszkodtak lovaik sörényébe, végképp elvesztették fejüket. A csatákban nevelt hátasok megvadultak a különös ellenfél támadásától. Őrült száguldásba kezdtek. Hányták, vetették magukat. Ágaskodtak, rúgkapáltak. Aztán váratlanul, mintha vezényszóra tennék, megfordultak, és szélsebesen elvágtattak, nyomukban Betlehem minden madarával. Rövidesen újra csend honolt az istálló környékén. A hold ezüstje békés fénybe vonta a tájat. A szent család pedig zavartalanul folytathatja útját Egyiptom felé. Magasan a fejük fölött egy szürke veréb csiripelt boldogan, s hangja köszönetként szállt fel, egyre feljebb az Ég felé, ahonnan mosolyogva figyelték a kismadár hálaénekét. * S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi, emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat. /Wass Albert/

0 komment , kategória: Karácsonyi üdvözlet

Címkék: visszapillantott, fölszerszámozták, sziklabarlangból, belekapaszkodtak, áthatolhatatlan, kézlegyintéssel, szétterjesztett, mennydörgésként, megpihenhetnék, örvendeztették, fölébresztette, összekulcsolva, szeretetteljes, megparancsolta, elhessentette, észrevehetően, tiszteletükre, történetemnek, belefoghatott, tetőgerendára, megköszörülte, tanácstalanul, csiripeléssel, felhőszakadás, jelentéktelen, madárbeszédet, jeruzsálemből, emlékeztetni, folytathatja, zavartalanul, megfordultak, felszárnyalt, ajándékokkal, köszönetként, elvesztették, kapaszkodtak, verebek köztudottan, legnagyobb eseményt, szegényes istállóba, gyermek egyre, előző napokon, páva szállt, vidéki veréb, fővárosi ereszkedett, trónszék lába, uralkodót kerestek, három király, barátja vagyok, városszéli istállóhoz, egyik kiálló, fölötte sötétlő, istálló belsejét, Veréb István, Laudetur Kiadó, Messiás Királynál, Izrael Istene, Wass Albert,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]