2020-06-16 12:06:07, kedd
|
|
|
Gemma pupillák nélkül született. A legavatottabb szemészek kijelentették: teljesen reménytelen eset.
Amikor hétéves lett, a nagyanyja magával vitte San Giovanni Rotondóba az ártatlan és igen szerencsétlen gyermeket. Részt vettek Szent Pio atya hajnali szentmiséjén.
A szentmise végén a leányka halk hangot hallott belsejében: «Gemma, gyere ide hozzám!» A nagymama kezénél fogva vezette a sápadt, remegő gyereket a tömegen keresztül. A Padre az oltár lépcsőjén várta, és szeretettel kérdezte: «Szeretnél első áldozó lenni?» «Szeretnék, atyám!» Pio atya azonnal visszatért a sekrestyébe és meggyóntatta, utána megáldoztatta.
A nagymama mindent élénken figyelt. Odahajolt a kislányhoz, és megkérdezte: - Kértél valami kegyelmet az Úr Jézustól?» «Nagymama, én elfelejtettem kérni... - sóhajtott Gemma. Erre a nagymama szemét törölgetve Pio Atyához fordult: Atya, kérem, mi igen messziről jöttünk, és... Padre Pio jóságos melegséggel szakította félbe: - Szeretném a kis Gemmát megáldani...Megáldotta, majd megsimogatta az arcát e szavakkal: Légy igen jó kislány!-
Abban a pillanatban a kislány arca teljesen megváltozott, az élettelen szemek életet sugároztak, a gyermek felsikoltott: Nagymama, látok! Először Isten emberét látta, aki boldogan mosolygott rá, miután megáldotta, aztán az oltárt, nagyanyját, látta a zsúfolásig megtelt templomot, és a vele zokogó tömeget, mely könnyes szemmel magasztalta Isten dicsőségét.
Ennek a nőnek (Gemmának) a mai napig nincsenek pupillái, mégis minden fizikai törvény ellenére kitűnően lát. A tudósok tüzetesen kivizsgálták ezt a csodálatos, mindmáig tartó csodát.
*
- Nello Masini atya története Pio atya közbenjárásával
...Nello Masini atya, a Szent József Kongregáció tagja az 1950-es években ismerte meg Pio atyát. Lelki gyermeke lett, rendkívül tisztelte, és sokszor meglátogatta San Giovanni Rotondóban.
Egyik nyáron szerzetestársaival lelkigyakorlatra mentek Venetóba. A testvérek a folyó végén egy távoli szobában szállásolták el a testes, hangosan horkoló Nello atyát, hogy senkit ne zavarjon. Egyik éjjel Nello atya kiment a mosdóba, ám véletlenül úgy magára zárta az ajtót, hogy nem tudott kimenni. Hiába kiabált segítségért, senki nem hallotta, ezért elhatározta, hogy az ablakon át kimászik a tetőre.
Neki is gyürkőzött, ám százhúsz kilójával beszorult a szűk ablaknyílásba. Tehetetlenségében Pio atyához fohászkodott. Kisvártatva, maga sem tudta, hogyan, kijutott a tetőre, onnan egy nyitott ablakon át a könyvtárszobába, végül vissza a saját szobájába. Másnap reggel az volt az első gondolata: "De jó, hogy Pio atya megsegített az éjjel!"
Néhány hónappal később meglátogatta lelkiatyját San Giovanni Rotondóban. A verandán imádkozó Pio atya, amint meglátta, nevetve felkiáltott: "Don Nello, Don Nello, az az éjszaka a tetőn...!"...
Carla Riceputinak, a pap unokahúgának vallomása, Cesena, 2001. november 29.
*
- Pio atya sokat tanított az erényekről, melyek közül külön kiemelte a hitet, a reményt és a szeretetet, de elengedhetetlenül fontosnak tartotta az engedelmességet, a bizalmat, a hálát és a mértékletességet is.
A legfontosabb keresztényi erények szerinte a szeretet és az alázatosság:
"Mindig arra törekedjünk, hogy szerények legyünk a szeretet és az alázatosság erényeiben, mert ezek »a nagy épületnek« a vezérgerendái, amikre a többi erény épülhet. Nagy szeretettel alázzuk meg magunkat Isten és az embertársaink előtt, mert Isten csak azokhoz szól, akik nagy alázattal viseltetnek Vele szemben."
A másik fő erény a szeretet - amint atyja és rendjének alapítója, Assziszi Szent Ferenc, úgy Pio atya is mindent az isteni szeretetre vezetett vissza, hiszen "a szeretet Isten, és aki szeretetben él, az Istenben él!".
"Ha szeretni akarunk, az már szeretetünk jele. A szeretet ellen vétkezni annyi, mint bûnt elkövetni Isten és a természet ellen.
Isten nap mint nap próbára tesz minket, hogy bebizonyítsuk iránta érzett imádatunkat. A szeretet az a csodálatos mágnes, amely a lelkeket kirántja a tompultságból és a középszerűségből, hogy magához vonzza őket.
Ámde ez a szeretet keresztre van feszítve; csak a keresztfán találhatjuk meg. Ha a szeretetet akarjuk, de a szenvedést visszautasítjuk, akkor nincs esélyünk! Jézus felénk nyújtja karjait, de kezei át vannak szegezve.
Ahhoz, hogy megölelhessük Őt, hogy szívünk mesterévé válhasson, és mindaddig folytassa bennünk művét, míg a szeretetben teljesen tökéletesen át nem alakulunk, át kell karolnunk keresztjét is, s részt kell vennünk haláltusájában!"
*
- Pio atya breviáriuma: Szentgyónás
A szenvedélyek és az ellensége erők közepette segítsen meg bennünket az Ő kimeríthetetlen irgalmasságának édes reménye! Bizalommal járuljunk a szentgyónáshoz, ahol ő minden pillanatban atyai szeretettel vár ránk. Bár tudjuk, hogy a viszonzásra képtelenek vagyunk, ne kételkedjünk ünnepélyes bűnbocsánatában. Helyezzünk sírkövet bűneinkre, ahogyan az Úr tette.
- Amikor valaki Pio atyával beszélt, hogy köszönetet mondjon neki, mindig azt mondta: ′′ Hadd köszönjük meg Jézusnak!" (Pio atya
Forrás: Facebook - Szent Pio atya emlékoldal |
|
|
0 komment
, kategória: Pio atya és szent Charber |
|
Címkék: mértékletességet, középszerűségből, lelkigyakorlatra, visszautasítjuk, kimeríthetetlen, irgalmasságának, engedelmességet, közbenjárásával, könyvtárszobába, bűnbocsánatában, szentgyónáshoz, haláltusájában, tompultságból, vezérgerendái, ablaknyílásba, szerencsétlen, embertársaink, kijelentették, megáldoztatta, elfelejtettem, megölelhessük, legavatottabb, bebizonyítsuk, fohászkodott, meglátogatta, unokahúgának, felsikoltott, megváltozott, megsimogatta, meggyóntatta, kételkedjünk, kivizsgálták, szállásolták, szenvedélyek, legfontosabb, szentmiséjén, legavatottabb szemészek, nagyanyja magával, szentmise végén, leányka halk, nagymama kezénél, tömegen keresztül, oltár lépcsőjén, nagymama mindent, nagymama szemét, kislány arca, élettelen szemek, gyermek felsikoltott, zsúfolásig megtelt, vele zokogó, tudósok tüzetesen, 1950-es években, Giovanni Rotondóba, Szent Pio, Padre Pio, Először Isten, Nello Masini, Szent József Kongregáció, Giovanni Rotondóban, Tehetetlenségében Pio, Carla Riceputinak, Assziszi Szent Ferenc,
|
|