Húshagyó kedd - kövér kedd 03.05 - Mind Magyarországon,Shrove Tuesday,Mardi Gras-felvonulásnak,Szokások Magyarországon,Busójárás Mohácson,Jézus Krisztus, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Húshagyó kedd - kövér kedd 03.05

2019-03-05 10:39:01, kedd

	Hamvazó szerda előtti nap A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi gras, szó szerint ,,kövér kedd". Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma: február 3., a legkésőbbi március 9. A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét Szokások Magyarországon Zala megyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot. Forrás: wikipedia * - Régen ekkor volt legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való ,,megütögetése" és az állatok körülfüstölése is A sarlózás egy adománygyűjtő népszokás volt, “társrendezvénye", amit egy héttel előtte a lányok ülnek a tananaj vagy talalaj vasárnap a neve. A sardó eredetileg csak a fiúké. Ilyenkor a legények házról házra járták a falut méretes nyársakkal, amire az ajándékba kapott szalonnát és kolbászokat húzkodták föl. Közben tavaszváró dalokat énekeltek, volt, ahol külön dudás kísérte végig a falun a menetet. A csúcspont persze a nap végi falatozás volt, ahol az elfogyasztott étel- és italmennyiséggel arányosítva. Sok helyen szalmabábut vagy koporsót égettek el ilyenkor, így temették el jelképesen a telet. A legények délután felöltöztek ,,maszkába" és végigvonultak a falun. Az idősebbek a házuk előtt ,,bámészkodtak", tőlük szalonnát, kolbászt, tojást kértek, amit megsütöttek egy közeli háznál, majd este a bálozók megették. Gonoszüző tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél ,,elhantolása", a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból. A régi időkben húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyeléseik alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket. A húshagyó kedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst enni. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd. Ez a farsangi szezon utolsó napja, amit sok helyen karnevállal, felvonulással ünnepelnek. Ekkorra esik a velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. - Busójárás Mohácson videó Link - Érzékeny búcsú: ,,Hús, ég veled!" - Nagyböjt a katolikusoknál Hamvazószerdán idén február 10-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte, amikor ,,Szükségünk van arra, hogy újra meghalljuk a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felráznak minket". Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! A hamu jelképezi az elmúlást. ..... A babona szerint a hamvaszó szerdai hamu egész évre megvéd a fejfájástól. Egyes vidékeken szokás volt, hogy a templomból hazatérő családtagok összedörzsölték homlokukat azokéval, akik otthon maradtak, hogy átadják a hamut, és így őket is megvédjék a fejfájástól. Mivel a vasárnapokat a katolikus egyház sem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Mivel a vasárnapokat a katolikus egyház sem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A Bibliában és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta figyelmeztetésére negyvennapos böjtöt hirdettek Ninivében.) A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az ,,alleluja", amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. - Tavaszi tisztítókúra: a nagyböjt idején Sok gyümölcsöt kell enni ...... ............ - Torkos csütörtök - a hamvazó szerda utáni nap Mivel farsangfarka mulatozással, eszem -iszommal, rengeteg finom falat készítésével jár együtt (amelyekhez hamvazószerdán már nem szabad nyúlni), a maradék húsételek elfogyasztására adott lehetőséget a kövér csütörtök vagy torkos csütörtök. Féláras menüvel csábítanak az éttermek Forrás: - a Maszol.ro portálról * - Jeles napok oldalon Link

0 komment , kategória: Hamvazó szerda

Címkék: hamvazószerdától, italmennyiséggel, virágvasárnapján, társrendezvénye, elfogyasztására, fiatalasszonyok, függönydarabbal, legközvetlenebb, hamvazószerdára, összedörzsölték, magyarországon, hamvazószerdán, katolikusoknál, föltámadásának, húshagyókedden, fesztiváloknak, körülfüstölése, termésvarázsló, negyvenhetedik, húsvétvasárnap, megtisztulásra, megfigyeléseik, állatlakodalom, húshagyókeddre, felvonulással, felvonulásnak, végigvonultak, szentmisékben, hamvazószerda, hagyományosan, székelyföldön, húshagyókeddi, életvesszővel, adománygyűjtő, elfogyasztott, következtetni, nagyböjt kezdetét, keresztény egyházi, hamvazószerda előtti, böjt kezdetére, napon lehet, világ számos, böjt előtti, húshagyókedd mozgó, húsvét időpontjától, húsvéttól visszafelé, húsvétvasárnap előtti, legkésőbbi március, farsangi szezon, híres velencei, latin carne, gyerekek maskurának, Mind Magyarországon, Shrove Tuesday, Mardi Gras-felvonulásnak, Szokások Magyarországon, Busójárás Mohácson, Jézus Krisztus,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]