MELBOURNE 1956 Olimpia - Buenos Aires,LOVAK NEM TEHETIK BE PATÁJUKAT KONTINENSRE,LOVASVERSENYEKET STOCKHOLMBAN RENDEZTÉK MEG,Persze Melbourne,Pedig Ausztrália,James Pa,Frank Beaurepaire,BEAUREPAIRE HATALMAS ENERGIÁVAL VETETETTE BELE MAGÁT SZERVEZÉSBE,MEGNYITÓ ELŐTT HÉT HÓNAPPAL SZÍVROHAM KÖVETKEZTÉBEN ELHUNYT,MAGYAR VERSENYZŐK FORRADALOM IDEJÉN UTAZTAK EL MELBOURNE-BE,URÁNYI JÁNOS,FÁBIÁN LÁSZLÓ KAJAKKETTŐS,PAPP LÁSZLÓ,MEGVÉDVE AZ ÖKÖLVÍVÓ NAGYVÁLTÓSÚLY ARANYÁT,KELETI ÁGNESRŐL,KELETI ÁGNES,KÖTELES ERZSÉBET,KERTÉSZ ALÍZ,TASS OLGA,BODÓ ANDREA,KORONDI MARGIT,VÍZILABDA-VÁLOGATOTTUNK UGYANCSAK MEGVÉDTE OLIMPIAI BAJNOKI CÍMÉT,Egyesült Államok,Boros Ottó,Jeney László,Gyarmati Dezső,Mayer Mihály,Hevesi István,Markovits Kálmán,Bolvári Antal,Zádor Ervin,Kárpáti György,Kanizsa Tivadar,Szívós István,OLIMPIA SZTÁRJÁNAK NÉGY ARANYAT NYERŐ MAGYAR TORNÁSZ,KELETI ÁGNES BIZONYULT,Elizabeth Cutbert,Robert Morrow,Harold Connolly,JÁTÉKOK ALATT EGY,ÉVES KÍNAI FIATALEMBER,JOHN JAN WING LEVELET ÍRT SZERVEZŐKNEK,HOGY ZÁRÓÜNNEPSÉG MELLŐZZE MEGNYITÓN TAPASZTA - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

MELBOURNE 1956 Olimpia

2008-07-25 18:45:21, péntek

	MELBOURNE 1956 Olimpia Amikor a NOB 1949-ben Rómában döntött a XVI. nyári olimpia rendezőjének kilétéről, a szavazás negyedik fordulója előtt már biztos volt, hogy az ötkarikás játékok Európa és Észak-Amerika után egy újabb földrészen is bemutatkoznak. Melbourne 21, Buenos Aires 20 voksot kapott (az argentinok feltehetően szétrobbantak a méregtől), így 1956-ban Ausztrália lett a házigazda. Azzal a "jelmondattal", hogy versenyzők jöhetnek, de a LOVAK NEM TEHETIK BE A PATÁJUKAT A KONTINENSRE. ÍGY A LOVASVERSENYEKET STOCKHOLMBAN RENDEZTÉK MEG. Már-már az ókori olimpiák hangulatát idézte az 1956-os olimpia - legalábbis a játékok időtartamát illetően. Ebben az évben fordult elő először és utoljára, hogy két ország rendezzen olimpiát. Persze Melbourne nem kívánt rendhagyó módon ünnepelni, ám a szigorú állatkarantén-törvény értelmében a lóversenyeket nem rendezhették Ausztráliában. Így az olimpiát először június 10-én Stockholmban, másodszor november 22-én, Melbourne-ben nyitották meg. Pedig Ausztrália rendezési jogát sokan vitatták: a sportvezetők zöme nem értette, miért olyan országban lobban fel az olimpiai láng, amelynek sportmúltja nem vetekedhet a tradicionális európai országokéval. Az ötletet már az 1920-as években felvetették, köszönhetően a Nemzetközi olimpiai bizottság ausztrál tagja, James Pa' Taylor javaslatának. Taylor éveket áldozott arra, hogy lobbizzon Ausztráliáért, ám a legnagyobb esélyt, az 1936-os játékokat Berlin kapta meg. A világháborút követően a kontinensállam leghíresebb úszója, az 1908 és 1924 között (!) hat érmet (3-3 ezüstöt és bronzot) szerző Frank Beaurepaire vette fel a küzdelmet. Melbourne polgármestereként 1940 és 1942 között helyi üzletembereket és a kormány tagjait is meggyőzte, a támogatás pedig elegendőnek bizonyult: Melbourne megkapta a rendezési jogot. BEAUREPAIRE HATALMAS ENERGIÁVAL VETETETTE BELE MAGÁT A SZERVEZÉSBE, ÁM A MEGNYITÓ ELŐTT HÉT HÓNAPPAL SZÍVROHAM KÖVETKEZTÉBEN ELHUNYT. A gondok ráadásul egyre inkább szaporodtak. Először is a szigorú állatvédelmi törvény miatt (amely minden, Ausztrália területére behozandó állatra féléves karantént írt elő) a NOB beleegyezett, hogy az olimpiák történetében bizonyos versenyeket más ország bonyolítson le. Így kerültek a lóversenyek Svédországba, ahol a királyi család jelenlétében (II. Erzsébet királynő és testvére, Margit hercegnő állandó szakértő vendég volt az egy hét alatt) szinte olimpiai keretek között zajlottak a versenyek. Nem töltötte el örömmel a nemzetközi szövetséget az a hír sem, hogy az ausztrálok az idő szorítása miatt lemondtak az olimpiai stadion megépítéséről. A kormányt arra is csak nehezen lehetett rávenni, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a játékokra; végül 4,5 millió dollárt szavazott meg. Ráadásul ebben az évben robbant ki a magyar forradalom, valamint a szuezi válság. Néhány ország (Hollandia, Svájc, Spanyolország, Egyiptom, Irak és Libanon) lemondta ugyan a részvételt, de így is 67 nemzet küldte el sportolóit. A MAGYAR VERSENYZŐK A FORRADALOM IDEJÉN UTAZTAK EL MELBOURNE-BE, s már az útjuk sem volt egyszerű: Budapestről katonai kísérettel buszoztak Komáromba, majd ideiglenesen beköltöztek a Prága melletti nymburki edzőtáborba. Itt volt idő edzeni is, mert az Air France bejelentette, hogy a "magyarországi anarchia" miatt mégsem szállítja el csapatunkat, nem látván biztosítva, hogy tudunk fizetni. Végül a csehszlovákok jótállásával Isztambul-Karachi-Szingapúr-Darwin-Melbourne útvonalon november 11-én mégis megérkezett delegációnk Melbourne-be, két héttel az indulás után! Összesen száztizenegy magyar sportoló (91 férfi, 20 nő) vágott neki a nagy útnak, a távoli kontinens, Ausztrália felé. A négy esztendővel korábbi sikerekből kiindulva várható volt, hogy a magyarok ismét sikeresen zárják az olimpiát. Tulajdonképpen a kilenc aranyérem annak is nevezhető: a helsinki bajnoki számok közül négyben is ismételni tudtunk. Mindez az 1956-os, októberi forradalom tükrében több mint szenzációs teljesítmény! Legelső bajnoki címünk az olimpia nyolcadik napján született, ekkor az URÁNYI JÁNOS, FÁBIÁN LÁSZLÓ KAJAKKETTŐS nagy küzdelemben győzött a 10 ezer méteres versenyben. December elsején PAPP LÁSZLÓ feltette a koronát amatőr teljesítményére, s harmadik olimpiáján harmadik elsőségét érte el., MEGVÉDVE AZ ÖKÖLVÍVÓ NAGYVÁLTÓSÚLY ARANYÁT. "Nem szégyellem bevallani, hogy Pietrzykowskitól bizony nagyon tartottam" - ismerte el később. S volt is rá oka, mert szeptemberben, Varsóban a lengyel Európa-bajnok döntő fölénnyel megverte. Papp pályafutása alatt kevés vereséget szenvedett, de ezek között ez volt a legnagyobb. Melbourne-ben aztán helyre-állt a világ rendje, Papp simán verte a lengyelt, majd a döntőben az amerikai Torrest is. (Ezt követően belépett a profik közé, 29 találkozójából 27-et megnyert, 2 döntetlenre végződött. Félelmetes karrier!) Négy nap elteltével a tornászvilág a magyarokról, pontosabban KELETI ÁGNESRŐL áradozott: az 53-szoros (!) magyar bajnoknő műszabad-, gerenda- és felemáskorlát-gyakorlata is aranyérmet nyert. Ezek után a kézi szer csapat (KELETI ÁGNES, KÖTELES ERZSÉBET, KERTÉSZ ALÍZ, TASS OLGA, BODÓ ANDREA, KORONDI MARGIT) Győzelme már nem okozott meglepetést. Keleti az olimpiákat figyelembe véve a mai napig a legeredményesebb hazai sportolónőnek számít a maga 5 arany-, 3 ezüst és 2 bronzérmével! VÍZILABDA-VÁLOGATOTTUNK UGYANCSAK MEGVÉDTE OLIMPIAI BAJNOKI CÍMÉT, Anglia (6-1), az Egyesült Államok (6-2), Olaszország (4-0), Németország (4-0) és a Szovjetunió (4-0) nem volt ellenfél, s Jugoszlávia (2-1) ellen a döntetlen is elegendő lett volna az aranyéremhez. A keret a következő volt: Boros Ottó, Jeney László, Gyarmati Dezső, Mayer Mihály, Hevesi István, Markovits Kálmán, Bolvári Antal, Zádor Ervin, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar, id. Szívós István. A magyarok kilenc aranyérme az éremtáblázat 4. helyéhez volt elegendő: az élen (első alkalommal) a Szovjetunió végzett 37 arannyal, megelőzve az amerikaiakat (32) és a házigazda ausztrálokat AZ OLIMPIA SZTÁRJÁNAK A NÉGY ARANYAT NYERŐ MAGYAR TORNÁSZ, KELETI ÁGNES BIZONYULT, de sokan emlegették két kimagasló atléta, az ausztrál Elizabeth Cutbert és az amerikai Robert Morrow nevét - mindketten három aranyéremmel (köztük a 100 és a 200 méteres síkfutás legfényesebb medáljával) gazdagodtak. S aki megszerezte, de a vízben hagyta az aranyérmét, igaz nem úszásban, hanem evezésben: az orosz Ivanov, az egypárevezős győztese nagy örömében és izgalmában az eredményhirdetés után a vízbe pottyantotta az aranyérmét. Persze azonnal utána ugrott, de nem találta meg... (Így aztán, hogy legyen aranya, kénytelen volt megnyerni az 1960-as és az 1964-es olimpiát is.) S hogy hogyan kell bebiztosítani az aranyérmet, némi pszichológiai ismerettel felvértezve? A választ a kalapácsvetés győztese, az amerikai Harold Connolly tudta igazán. A furfangos bostoni éjszakai edzései(!) után az edzőpályán a kalapácsát 70 méter körül bedöngölte a talajba, s mivel senki sem látta meg, egy csapásra ő lett a toronymagas favorit. Hogy aztán az elsőséghez 63,19 méteres dobás is elegendő volt? A mezőny elkenődve dobálgatott, mert mindenki egyetértett abban, hogy a "bomba formában" levő Connolly ellen nincs semmi esély. S ha már a történelmi jelentőségű eseménnyel kezdődött az olimpia, akkor minimum ilyen befejezés is dukált. A JÁTÉKOK ALATT EGY 17 ÉVES KÍNAI FIATALEMBER, JOHN JAN WING LEVELET ÍRT A SZERVEZŐKNEK, JAVASOLVA, HOGY A ZÁRÓÜNNEPSÉG MELLŐZZE A MEGNYITÓN TAPASZTALT MEREV FORMASÁGOKAT. "IKTASSANAK BE A ZÁRÓÜNNEPSÉG MŰSORÁBA EGY FELVONULÁST, ÉS EZ KÜLÖNBÖZZÉK ATTÓL, AMELYET A MEGNYITÓN LÁTTUNK... FELEJTSÜK EL AZ ELLENTÉTEKET, NE GONDOLJUNK A HÁBORÚRA!... AZT JAVASLOM, A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGBELIEK KEVEREDJENEK EL EGYMÁS KÖZÖTT, A SPORTOLÓK KART KARBA ÖLTVE JÁRJÁK KÖRÜL A CSODÁLATOSAN SZÉP OLIMPIAI STADIONT." A búcsúdemonstráció jelképes ereje ettől a pillanattól vált a játékok csúcspontjává Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve

0 komment , kategória: Olimpia

Címkék: pietrzykowskitól, legeredményesebb, lovasversenyeket, eredményhirdetés, teljesítményére, találkozójából, üzletembereket, tulajdonképpen, kontinensállam, szétrobbantak, tradicionális, pszichológiai, válogatottunk, csehszlovákok, magyarországi, sportolónőnek, csúcspontjává, bemutatkoznak, nagyváltósúly, következtében, bebiztosítani, szeptemberben, ausztráliában, ausztráliáért, kalapácsvetés, megépítéséről, állatkarantén, spanyolország, felemáskorlát, lóversenyeket, köszönhetően, tornászvilág, svédországba, formaságokat, bejelentette, bronzérmével, szavazás negyedik, ötkarikás játékok, újabb földrészen, argentinok feltehetően, ókori olimpiák, 1956-os olimpia, játékok időtartamát, évben fordult, olimpiát először, sportvezetők zöme, olimpiai láng, tradicionális európai, 1920-as években, legnagyobb esélyt, 1936-os játékokat, világháborút követően, Buenos Aires, LOVAK NEM TEHETIK BE PATÁJUKAT KONTINENSRE, LOVASVERSENYEKET STOCKHOLMBAN RENDEZTÉK MEG, Persze Melbourne, Pedig Ausztrália, James Pa, Frank Beaurepaire, BEAUREPAIRE HATALMAS ENERGIÁVAL VETETETTE BELE MAGÁT SZERVEZÉSBE, MEGNYITÓ ELŐTT HÉT HÓNAPPAL SZÍVROHAM KÖVETKEZTÉBEN ELHUNYT, MAGYAR VERSENYZŐK FORRADALOM IDEJÉN UTAZTAK EL MELBOURNE-BE, URÁNYI JÁNOS, FÁBIÁN LÁSZLÓ KAJAKKETTŐS, PAPP LÁSZLÓ, MEGVÉDVE AZ ÖKÖLVÍVÓ NAGYVÁLTÓSÚLY ARANYÁT, KELETI ÁGNESRŐL, KELETI ÁGNES, KÖTELES ERZSÉBET, KERTÉSZ ALÍZ, TASS OLGA, BODÓ ANDREA, KORONDI MARGIT, VÍZILABDA-VÁLOGATOTTUNK UGYANCSAK MEGVÉDTE OLIMPIAI BAJNOKI CÍMÉT, Egyesült Államok, Boros Ottó, Jeney László, Gyarmati Dezső, Mayer Mihály, Hevesi István, Markovits Kálmán, Bolvári Antal, Zádor Ervin, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar, Szívós István, OLIMPIA SZTÁRJÁNAK NÉGY ARANYAT NYERŐ MAGYAR TORNÁSZ, KELETI ÁGNES BIZONYULT, Elizabeth Cutbert, Robert Morrow, Harold Connolly, JÁTÉKOK ALATT EGY, ÉVES KÍNAI FIATALEMBER, JOHN JAN WING LEVELET ÍRT SZERVEZŐKNEK, HOGY ZÁRÓÜNNEPSÉG MELLŐZZE MEGNYITÓN TAPASZTALT MEREV FORMASÁGOKAT, IKTASSANAK BE ZÁRÓÜNNEPSÉG MŰSORÁBA EGY FELVONULÁST, KÜLÖNBÖZZÉK ATTÓL, AMELYET MEGNYITÓN LÁTTUNK, FELEJTSÜK EL AZ ELLENTÉTEKET, GONDOLJUNK HÁBORÚRA, KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGBELIEK KEVEREDJENEK EL EGYMÁS KÖZÖTT, SPORTOLÓK KART KARBA ÖLTVE JÁRJÁK KÖRÜL CSODÁLATOSAN SZÉP OLIMPIAI STADIONT,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]