Népi szokások 07.02-án - Aratás kezdete - Sarlós Boldogasszony,Részletek Katalin Feketéné Lendvay, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Népi szokások 07.02-án - Aratás kezdete

2018-07-01 22:31:31, vasárnap

	- Szil rábaközi faluban Sarlós Boldogasszony ünnepe volt az aratás kezdete. Misét hallgattak, mialatt a szerszámokat a templom falához támasztották. Utána a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. Csak másnap fogtak igazában a munkához. Zsidány horvát aratóit és szerszámaikat a munka kezdete elölt a plébános megáldotta. Pusztaföldvárott ez kint a búzaföldön történt. Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a 18. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva kötözött. A nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. - Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett. Aratás közben, ha a gazda, vagy akárki idegen meglátogatta az aratókat, az ország több vidékén a marokverő lányok szalmakötéllel körülvezették és csak némi jutalom ellenében eresztették szabadon. - - Felgyőn a lány az idegent hirtelen átölelte és a kötéllel leszorította a karjait, miközben ezt mondta: Isten éltesse sokáig! A szokás nyilván szorongás maradványa: az idegent megkötik, hátha rontó szándékkal közeledik a szertartásnak érzett aratás munkásaihoz. - A lányok búzakalászból font koszorút tettek a fejükre. Búzakalász, pipacs és kék búzavirágból. Az érett búza a Nap fényét, a táplálást jelentette, a piros pipacs az élet tüzét, a kék búzavirág a tudást jelképezte. ..... Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az ország északi részein ezen a napon felvirágoztak egy széket és a ház elé tették. Ha erre jönne a nehézkes Mária, legyen hol megpihennie. E napon nem szabad kenyeret sütni, mert az kővé változik! (női dologtiltó nap). Aratni sem szabad, mert égi háború keletkezik és a villám belé csap a kaszába! A Nap által megszentelt fodormentát a csomborkával együtt a halott koporsójába helyezték, hogy megkönnyítse neki a másvilági utat. A kakukkfüvet és a tisztesfüvet a betegek párnája alá tették, és bekeverték az ellő tehén szénájába. A néphit szerint, ha Sarlós Boldogasszony napján esik, úgy még négy héten át esik. A Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc napig tart (40 nap). Vagy ahogy Délvidéken mondják, ,,Sarlós ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar". Az illat a megtisztulás kelléke volt. A gyógynövények sarlózását szó nélkül kellett megszedni, hogy az áldott növények ne szennyeződjenek a szó és a gondolat hordalékával. Bár ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, és aratni sem volt szabad, mégis az aratás kezdő napjának tartották, s az aratás kezdetét jelentette. Ekkor dőltek le az első rendek néhány kaszasuhintással. Az aratás és a gyermekáldás Sarlós Boldogasszony nagy-nagy ajándéka. A asszony ezen az ünnepen arasson egy keveset sarlóval, és szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon. Ekkor került a szobába a búzakorona, a művészien összefont kalászcsomó, ami ott is maradt az újig. A férfiak tiszta ingben, gatyában kezdtek az aratáshoz. A munka kezdetén fohászkodtak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s otthagyták, amíg magától le nem esett. A férfiak tiszta ingben, gatyában kezdtek az aratáshoz. A munka kezdetén fohászkodtak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s otthagyták, amíg magától le nem esett. Az aratás ideje alatt sok helyen a férfiak tartózkodtak a házasélettől. Bár ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, és aratni sem volt szabad, mégis az aratás kezdő napjának tartották, s az aratás kezdetét jelentette. Ekkor dőltek le az első rendek néhány kaszasuhintással. Az éjszakai virrasztás után ez a határjárás napja. Gyalog, mezítláb (néha a búzatáblát a legidősebb asszony meztelenül járta körbe). Akinek a földje mellett elhaladtak, az megtisztelve érezte magát, és bővebb termésre számíthatott. Kalotaszegen a férfi halott fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót vagy sarlót festettek. A sarló megszentelt, mind fizikai síkon, mind szellemi síkon értelmezhető szerszám. Részletek Katalin Feketéné Lendvay írásából

0 komment , kategória: Versek, képek nyárra

Címkék: kaszasuhintással, pusztaföldvárott, szennyeződjenek, szalmakötéllel, szemléletében, körülvezették, szertartásnak, búzakalászból, gyógynövények, boldogasszony, felvirágoztak, munkatechnika, szerszámaikat, fohászkodtak, értelmezhető, gyermekáldás, asszonyokéra, leszorította, kalotaszegen, gabonaszálat, számíthatott, meglátogatta, búzavirágból, megtisztelve, parasztember, komolysággal, támasztották, hordalékával, csomborkával, tisztesfüvet, házasélettől, tartózkodtak, megtisztulás, szerszámokat, megkönnyítse, szimbolikus, aratás kezdete, templom falához, búzában mindenki, munka kezdete, plébános megáldotta, búzaföldön történt, asszony sarlójával, férfi pedig, konkolytól elválassza, aratók munkába, derekukra kötöttek, ország több, marokverő lányok, idegent hirtelen, kötéllel leszorította, szokás nyilván, Sarlós Boldogasszony, Részletek Katalin Feketéné Lendvay,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]