2019-06-30 08:08:19, vasárnap
|
|
|
Szent Pál apostol figyelmeztet ma: ,,ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak titeket!" Sokféle szolgaságunk van: szolgái vagyunk a megszokásainknak, érzéseinknek, érzelmeinknek, az elvárásoknak, a bűnnek, és még mindenki hozzáteheti, hogy minek a szolgája, mi az, amitől nem tud szabadulni, és akadályozza a keresztény életét. Krisztus szabaddá akar tenni bennünket, hogy szabadon kövessük őt.
Az olvasmányban Illés a köpenyét ráteríti Elizeusra és ezzel fejezi ki meghívását; mi is vasárnapról vasárnapra evangéliumköpenyt kapunk, a jó hír köpenyébe burkol az Egyház, hogy melegítsen bennünket, hogy lelkesítsen bennünket, másrészt, hogy az emberek lássák, érezzék rajtunk, hogy Krisztus követségében járunk, hogy Isten erejével cselekszünk.
Érdekes az, hogy a szentleckében a szabadságról olvasunk, az evangéliumban pedig a megkötöttségről, lemondásról van szó. Látszólag ellentétes dolgok, de a szabadság éppenséggel az Isten mellett való döntésünk és elszakadás a korábbi életünktől, létmódunktól.
A krisztusi szabadság arra hív bennünket, hogy a szeretet cselekedeteit tegyük folyamatosan: és ezt nem elég egyszer eldönteni, nem elég egyféle módon cselekedni, folyamatosan alakulnunk kell, folyamatosan figyelni Isten indításaira: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Nekünk se mindig ugyanarra van szükségünk, hol ez, hol az hiányzik az életünkből. A másik ember is így van ezzel, nem mindig ugyanazzal tudok neki segíteni, nem mindig ugyanolyan módon kell szeretni.
Szabadnak kell lennem a változásra, a változás képességét meg kell őriznünk magunkban. Csak úgy tudunk azonban változni, ha van egy biztos pont, ha van kihez alkalmazkodni, ha van egy változatlan dolog az életünkben: ez pedig Krisztus és az ő szeretete. Ennek nem szabad változnia, ennek állandónak kell lennie.
Szent Ágoston tanácsa - Szeress, és tégy, amit akarsz - csak így érthető. Krisztus radikális követésre hív, és jól összefoglalja az evangélium, hogy mire hivatkozunk, amikor valami többet kér tőlünk Isten: családra, megélhetésre, anyagi biztonságra. Nem ítéli el Krisztus azokat, akik erre hivatkoznak, hiszen azért jött, hogy megmentse az embereket. Ő felajánlja a követését, útban a béke városa, Jeruzsálem felé, megszólítja az embereket, megszólít minket is.
Ha egyszer aztán az eke szarvára tesszük a kezünket, komoly munka vár ránk, ne nézzünk vissza, a munkára figyeljünk, a feladatra, amit kaptunk. Élvezzük azt a feladatot, amire meghívott minket, találjunk abban örömet és békét: szeress, és tégy, amit akarsz. |
|
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
Címkék: megszokásainknak, megkötöttségről, szentleckében, evangéliumban, felebarátodat, összefoglalja, alkalmazkodni, érzelmeinknek, cselekedeteit, szabadságról, érzéseinknek, létmódunktól, folyamatosan, olvasmányban, elvárásoknak, szolgaságunk, megélhetésre, figyelmeztet, követségében, megszólítja, éppenséggel, akadályozza, biztonságra, lemondásról, hivatkozunk, cselekszünk, hivatkoznak, vasárnapról, lelkesítsen, indításaira, változatlan, hozzáteheti, figyeljünk, evangélium, életünkben, felajánlja, szolgaság igájába, keresztény életét, olvasmányban Illés, köpenyét ráteríti, emberek lássák, szabadságról olvasunk, evangéliumban pedig, szabadság éppenséggel, korábbi életünktől, krisztusi szabadság, szeretet cselekedeteit, másik ember, változás képességét, biztos pont, változatlan dolog, béke városa, Szent Pál, Szent Ágoston,
|
|