|
2019-08-15 12:14:08, csütörtök
|
| |
| |
Megújulását keresi az évszázados kegyhely.
2016-ban összefogás mentette meg az összeomlás határára jutott Szapáry-Eötvös-kápolnát, Ercsi Mária-tiszteletének egyik kegyhelyét - visszaadva szépségét a Székesfehérvári Egyházmegye egyik gyöngyszemének. A hagyomány él, a kegyhely a főpásztor szándéka szerint a megújulás lehetőségeit keresi. Ercsi határából gyalogosan vagy kerékpárral érdemes útnak indulni a Szapáry-Eötvös-kápolna felé. De érkezhetünk vízen is, majd megmászva a meredek löszfalat jutunk fel a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt épülethez. Páratlan a látvány és az atmoszféra. A zöld lombok ölelésében álló hófehér falak, alant a Duna megcsillanó hullámai. A dombtető nemcsak Ercsi legszebb pontja, de megszentelt hely, a ,,természet békés, csendes katedrálisa".
A Székesfehérvári Egyházmegye települése évszázados Mária-kegyhely. Ennek gyökerét a középkorban találjuk. Bizonyítja a régi ercsi pecsét fölirata: ,,BODOC ASON ERSI VAROS POCZETI" 1638-ból.
Ahogy a falu életét a Duna alapozta, úgy a kegyhely története is egy forrással kezdődik. Ennek gyógyító vizéért álltak meg itt a dunai hajósok, pihentek meg a szőlőművesek és sereglettek ide a zarándokok.
Ma néhány faragott kő beszél arról, milyen lehetett a forrás környéke. Pusztítást végzett itt az idő, a történelem, de a vandalizmus is. A Duna sem könnyíti meg a terület megóvását célul kitűző emberek dolgát. ,,Mission impossible" - mutat körbe a területen Baracza Szabolcs faszobrász-restaurátor művész, műemléki szakértő. A víz minden évben tömegével rak itt le hordalékot; fatörzsek, szemét borítja el a partot. De a település lakói újra és újra kitisztítják, igényük van arra, hogy méltó környezetet teremtsenek. Ahogy a dombra vezető meredek utat is ők tették járhatóvá, lépcsőket vájva a löszfalba.
Uszadék fa mindenütt; bokrok nehezítik a forráshoz az utat. Pillangók, madarak, a leveleken át beszűrődő napfény. Szép itt. Mintegy a rejtekben bukkanunk ki a csobogó vízhez, és frissülünk fel a nyári kánikulában.
- A víznek ma is csodatévő erőt tulajdonítanak. Az 1950-es évekből származó plébániai feljegyzés számos gyógyulást tart számon, olyan emberek vallomásait, akiket hordágyon hoztak le a forráshoz, és saját lábukon mentek fel a meredeken.
...... .......
A forrást egykor nem csak kődísz jelezte, kegykép is került fölé. Gyógyulása feletti örömében vásárolt egy Máriát ábrázoló képet Mészáros Lukács 32 éves ercsi jobbágy 1756-ban. Szeretett a kép itt lenni - tartja a legenda. Éjszakára mindig visszatért, amikor a földművesek magukkal vitték munkájuk helyszínére. Az évek során azonban mégis elkerült innen, először a Szapáryak által Mária tiszteletére építtetett kápolnába, később a falu 1767-ben épült templomába. Ma ez a Nagyboldogasszony-templom egyik kegyképe.
...... ........... ..........
Az első kápolna Baracza Szabolcs megfogalmazásában a ,,második szinten" volt, félúton az oldalban a dombtető felé. Mára megújult, ami az egykori épületből maradt. A szentélyt tudták megmenteni, a hajó falai leomlottak, az ár lemosta a téglákat.
Az akkor már a környék legnagyobb búcsú járóhelyének számító kápolna sem maradhatott kép nélkül, a Szapáry család 1792-ben elkészítette a kegykép másolatát. A festő, Falkóner József Ferenc olajképének jellegzetessége Mária helybéli, délszláv leányarca, amellyel az ismeretlen festő kifejező portrévá avatja munkáját. Később ez a kép, az illír-rác Madonna is bekerült a plébániatemplomba, és lett a templom második kegyképe.
Illír-rác Madonna - Ercsit ekkoriban rácok, katolikus horvátok lakták. A török uralom után, a nemzetiségi vándormozgalmak és újratelepítési akciók során kerültek Magyarországra, és telepedtek le főleg Budán, Szentendrén, Törökbálinton, Hamzsabégen (Érd), Csepelen, Tökölön és Ercsiben. Hivatalosan illíreknek, de a köznép nyelvén rácoknak hívjuk őket. A Bosna-Argentína rendtartomány ferenceseinek vezetésével érkeztek, akiknek feladata volt a katolikus népesség megmentése és a foglyok kiváltása. A letelepülők újrahonosították a földművelést, állattenyésztést, a szőlő- és gyümölcstermesztést, és megindultak a dunai vízimalmok is.
- A rác gyökerekre ma is büszke falu igyekszik ápolni hagyományait. 1998 óta rendeznek rác nemzetiségi napot, meghívják a környék délszláv lakosságát szentmisére és az azt követő vendégségbe.Évszázadokon át zarándokok sokasága kereste fel a kegykápolnát az Eötvös-halmon és Ercsi nagytemplomát a település legmagasabb dombján.
Ez a kápolna Nagyboldogasszony napi ünneplésünk helyszíne, melyre Spányi Antal megyéspüspök a házasságra készülőket kiemelten szólította meg, új küldetést adva a kegyhelynek. ,,Hívom a jegyben járó fiatalokat, hogy Mária oltalma alatt tisztán tudjanak készülni a házasságra, elgondolkodni a családról, és tudjanak áldozatot hozni ennek szent értékéért."
A kápolna a dombtetőn, a ,,harmadik szinten" áll. A Szapáryaknak köszönhető, ahogy romos állapota miatti újjáépítése is. Báró Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna (1759-1831) építtette 1828-ban, férje temetkezési helyéül. Ez lett Eötvös József nyughelye is 1871-ben, innen az elnevezés: Szapáry-Eötvös-kápolna.
Mellette, a Duna felőli oldalra állították fel 1879-ben a közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján készült kőobeliszket, rajta a Szász Gyula által készített, tölgy- és babérkoszorúval övezett Eötvös József-portréval és a kőbe vésett felirattal, ,,Báró Eötvös Józsefnek".
A Szapáry-Eötvös-kápolna hófehér épülete és környezete most, 2019-ban olyan, mintha tegnap készült volna el. 2016-ban adták át, valóságosan a pusztulástól mentették meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Forster Örökségvédelmi Központ munkájának köszönhetően - az utolsó pillanatban. A II. világháborút követően ugyanis az átvonuló vallástalan csoportok célpontja lett. Kifosztották, feldúlták, később sorsára hagyták. A bozótos - a Csöpögő - teljesen benőtte a területet. Az összeomlás határára jutott épületet mentettek meg.
Elkészültekor, ahogy ennek Zsuppán András a Heti Válaszban írt cikke is hangot ad, nem igazán bíztak abban, hogy a kápolna és a terület megszépülése megőrizhető. Ezt vetítette előre az 1980-as évektől indult és meghiúsult restaurációs próbálkozások sora és a település korábbi megítélése, miszerint 2015 előtt Ercsi volt a második legkevésbé biztonságos tízezer fő alatti település az egész országban.
Valami azonban ebben a megújulásban más volt, mint a korábbi felújítási kísérletekben. Egy ercsi baráti kör figyelt fel kápolna és környéke páratlanságára, és karolta fel ügyét. A Sandi házaspár, József és Riegler Andrea kezdeményezésére a Berkenye Baráti Kör elkezdte a terület megtisztítását, és vállalják ma is karbantartását, gondozását és fejlesztését.
Teljes szívvel és odaadással - fogalmazódik meg bennem a szentmisét követő agapén, a búcsúzáskor az obeliszk köré ültetett virágokat öntöző Andrea láttán, és megismerve a település erőfeszítéseit az értékőrzésben. Ez a közösség képes megóvni legjelentősebb értékeit, és képes áldozatot hozni a továbblépésért.
A kápolna fenntartásához is kapott segítséget a település: járhatóvá tették a kivezető 3 kilométer hosszú dűlőutat, és a kápolnára térfigyelő kamerát szereltek, amit a tetőn elhelyezett napelemek látnak el árammal.
A munkálatok Ercsiben folytatódnak. Itt, az Eötvös-halmon, a kápolnában felújításra várnak a belső berendezések, az oltár és a szószék. Ennek legjelentősebb forrását a Székesfehérvári Egyházmegye biztosítja, de támogatást nyújt a NKA is. Az elmúlt évben a barokk, székesegyház nagyságú kegytemplom felújítása is megkezdődött. Teljes körű állagmegóvást és fejlesztést biztosít az egyházmegye által elnyert kormányzati, 670 millió forintos támogatás.
Fotó: Merényi Zita
Trauttwein Éva/Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
Címkék: kezdeményezésére, állattenyésztést, újrahonosították, székesfehérvári, babérkoszorúval, jellegzetessége, vándormozgalmak, erőfeszítéseit, magyarországra, újratelepítési, páratlanságára, karbantartását, legjelentősebb, tulajdonítanak, fenntartásához, továbblépésért, megtisztítását, közadakozásból, örökségvédelmi, gyöngyszemének, elkészültekor, támogatásával, állagmegóvást, próbálkozások, nagytemplomát, elgondolkodni, tiszteletének, törökbálinton, ferenceseinek, rendtartomány, kísérletekben, értékőrzésben, pusztulástól, restaurációs, kőobeliszket, szapáryaknak, évszázados kegyhely, összeomlás határára, főpásztor szándéka, megújulás lehetőségeit, meredek löszfalat, zöld lombok, dombtető nemcsak, középkorban találjuk, régi ercsi, falu életét, kegyhely története, forrással kezdődik, dunai hajósok, forrás környéke, terület megóvását, területen Baracza, Ercsi Mária-tiszteletének, Székesfehérvári Egyházmegye, BODOC ASON ERSI VAROS POCZETI”, Baracza Szabolcs, Mészáros Lukács, Falkóner József Ferenc, Illír-rác Madonna, Spányi Antal, Báró Lilien Józsefné, Szapáry Julianna, Eötvös József, Szász Gyula, Eötvös József-portréval, Báró Eötvös Józsefnek”, Nemzeti Kulturális Alap, Forster Örökségvédelmi Központ, Zsuppán András, Heti Válaszban, Riegler Andrea, Berkenye Baráti Kör, Merényi Zita, Trauttwein Éva, Magyar Kurír,
|
|
Offline
