|
2009-10-23 23:47:56, péntek
|
| |
| |
Bokrétás András:MIT NEKÜNK, TI FÉRFIAK? /Ibcsitől kaptam levélben/
("hölgyi " felkérésre)
"Domború mellkas, érces hang,
kondul a szó, mint nagyharang,
emelt tekintet, ócska báj,
pocakok alatt nő a háj,
csábos a mosoly, villan a fog,
várja, hogy karjába nőcske rogy.
tűnődj el, óh, e jeleken
S OTTHON LÉGY FÉRFI, HERCEGEM!
Széles a váll, izmos a kar,
az ész is tudja, mit akar,
libben az alj, a szem guvad,
férfiasságtok elnyuvad,
búg a szó,a tenyér nedves,
ne hagyd el magad, férfi, kedves!
Én is csak halkan percegem:
OTTHON LÉGY FÉRFI, HERCEGEM!
Rikolt a zene,a test simul,
izzad a homlok piszkosul,
tenyered kószál, mint a szél,
fehér az arcod, mint a tél,
ígéret csattan ajkadon,
röhögve, némán hallgatom,
s refrénként én ezt üzenem:
OTTHON LÉGY FÉRFI, HERCEGEM!
Ígérj csak fűt-fát, te ökör,
verd vissza magad, mint jó tükör,
koslass csak, beszélj balga tag,
minden légy csak ne hallgatag,
rángasd a szoknyám, légy szilaj,
halóban lévő nagy bivaly.
Én most a kedved megszegem:
OTTHON LÉGY FÉRFI, HERCEGEM!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: férfiasságtok, nagyharang, refrénként, felkérésre, hallgatom, megszegem, hallgatag, piszkosul, elnyuvad, hercegem, bokrétás, tekintet, ibcsitől, tenyered, levélben, szoknyám, percegem, koslass, karjába, rángasd, halóban, beszélj, pocakok, jeleken, férfiak, röhögve, ajkadon, mellkas, domború, csattan, minden, széles, nedves, kószál, kondul, szilaj, szem guvad, tenyér nedves, test simul, homlok piszkosul, kedved megszegem, Bokrétás András, OTTHON LÉGY FÉRFI,
|
|
Offline
