|
2017-07-12 21:21:38, szerda
|
| |
| |
A két szemed szeretett legtovább.
Be furcsa szerelem.
A szád már néma volt, de a szemed,
az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt, jéghideg,
nem is adtál kezet,
de a szemed még megsimogatott,
nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré
hideg testőrökül,
de a szemed még rám leselkedett
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél, és a hegyes
lándzsák maradtak ott,
de a szemed még egyszer visszanézett
és mindent megadott.
A két szemed szeretett legtovább,
még mostan is szeret.
Még éjszakánkint zöldes csillaga
kigyúl ágyam felet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: megsimogatott, visszanézett, éjszakánkint, leselkedett, feledkezett, ellebegtél, lándzsákat, testőrökül, legtovább, szeretett, jéghideg, lándzsák, megadott, csillaga, szerelem, maradtak, mindent, beszélt, egyszer, szemed, hegyes, furcsa, tűztél, zöldes, kigyúl, szeret, mostan, velem, felet, mögül, hideg, ágyam, kezed, adtál, nálam, kezet, zord lándzsák, Nadányi Zoltán,
|
|
Offline
