|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 20:57:59, szerda
|
| |
| |
Jézus Krisztus szenvedett és meghalt...
7. Hogy eltörölje a törvény jogos követelését velünk szemben
"És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben... ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, mely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára." Kolossé 2,13-14
Micsoda ostobaság azt gondolni, hogy jócselekedeteink egy napon ki fogják egyenlíteni rossz cselekedeteinket. Ostobaság két okból is.
Először is azért, mert nem igaz. Még jócselekedeteink is tökéletlenek, mert nem tiszteljük Istent azáltal, ahogyan tesszük azokat. Vajon jócselekedeteinket Istentől örömteli függésben tesszük-e, azt tartva szem előtt, hogy megismertessük az Ő mindenek felett való értékét? Betöltjük-e a mindent átívelő parancsolatot, hogy szolgáljunk az embereknek ,,mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által" (1Péter 4,11)?
Mit mondjunk válaszul Isten szavaira: ,,Minden, ami nem hitből származik, az bűn" (Róma 14,23)? Azt hiszem, nem kell semmit sem mondanunk. ,,Amit a törvény mond, ... hogy elnémuljon minden száj" (Róma 3,19). Mi nem akarunk semmit sem mondani. Ostobaság azt gondolni, hogy jócselekedeteink ki fogják egyenlíteni rossz cselekedeteinket Isten előtt. A Krisztust magasztaló hit nélkül, cselekedeteink nem fognak semmit sem jelenteni, csak lázadást.
A második ok, amiért ostobaság a jócselekedetekben reménykedni, mert ez nem az a mód, ahogyan Isten megmenti az embert. Ha megmentetünk rossz cselekedeteink következményeitől, nem azért van, mert azok kevesebbet nyomtak a latban, mint a jócselekedeteink. Azért lesz, mert a ,,bennünket terhelő adóslevél" oda lett szegezve a mennyben Krisztus keresztjére. Isten egészen más módon menti meg a bűnösöket, mint hogy cselekedeteiket tenné mérlege. Cselekedeteink nem jelentenek semmi reményt. A reményt csak Jézus Krisztus szenvedése és halála jelenti.
Nincs megmentetés az adóslevelek kiegyenlítése által. Csak az adóslevél eltörlése által adatik megmentetés. Gonosz cselekedeteink feljegyzésének (beleértve tökéletlen jócselekedeteinket is), a jogos büntetéssel együtt, amelyre mindenki rászolgál, el kell töröltetni, - azt nem lehet kiegyenlíteni. Ez az, aminek elvégzéséért Jézus Krisztus szenvedett és meghalt.
Bűneink eltörlése akkor történt meg, amikor cselekedeteink feljegyzése, az adóslevél a keresztre szegeztetett (Kolossé 2,13). Miként szegeztetett fel ez az ítéletes adóslevél a keresztre? Nem pergament szegeztek fel a keresztre, hanem Krisztust magát. Így Jézus Krisztus lett gonosz (és jó) cselekedeteim ítéletes adóslevele. Ő viselte az én ítéletemet, Ő az én megváltásomat teljességgel más körülmények közé helyezi. Ő az én egyedüli reményem, és az Őbelé vetett hitem az egyedüli út a számomra Istenhez.
John Piper |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jézus Krisztus szenvedése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 13:54:01, szerda
|
| |
| |
Papgyerekek
Öt gyermekemre néz új holnap,
öt gyermekem néz új holnapba.
Öt szív, agy, száj. És mind az ötnek
"osztályidegen" pap az apja.
Mi lesz velük? Mi vár reájuk?
Ez a kérdés szívembe döbben.
Nem lett volna jobb kitekerni
a nyakukat még negyvenötben?
*
Műegyetemre avatott már
kettőt a jó munka s az ész.
A harmadik most gimnazista
s a zongorán már kész művész.
A negyedik kis ezermester,
vörösnyakkendős rajparancsnok,
s a kislányom az egyszereggyel
vívja az első, elszánt harcot.
Mind első a maga helyén,
előttük a kapuk kitárva,
s nem kérdezte még senki, hogy mily
bokorból jöttek a világra.
*
Nem dicsekvésből mondom ezt, csak
hogy a sok rémhírt el ne hidd,
de példánkból lásd: szívnek, észnek
és dolgos kéznek van hely itt!
És higgy a derűs jövendőben,
hidd, hogy igazság lesz a földön,
otthon, gyár, iskola, dalos kert,
nem lesz elnyomás, könny, vér, börtön,
s szeresd e népet, mely ölében
egy újszülött országot ringat,
védd, óvd és küzdj, hogy ne vihessék
vágóhídra a fiainkat,
s kívánj elnyomott millióknak
szabadságot, hol erre várnak,
sikert a tervnek, szorgalomnak,
s igazi békét a világnak.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 13:37:37, szerda
|
| |
| |
A megtérés szükségessége
"Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa." Máté 4,17
Az Úr Jézus mint próféta földi munkásságát ezzel a hívással kezdi: "térjetek meg". Fölkenetett a Szentlélekkel, hogy megteremtse a mennyek országát igazságban, békében és örömben a Szentlélek által. Nemcsak az üdvösség megszerzésében volt rend a bűnösök számára, hanem annak alkalmazásában is. Ezt nevezik üdvrendnek. A Szentlélek által való újjászületést megelőzi Isten Igéjének és Lelkének hívása. E hívás által: térjetek meg, melyet külső elhívásnak is neveznek, munkálja a Szentlélek mint Krisztus Lelke a belső elhívást, melynek folytán Isten jótetszése szerint megtörténik az újjászületés és megtérés. Figyelemre méltó, hogy mi is gyakran használjuk az Úr Jézus prédikációjában levő igét: megtérni. Az Ő hívásában a térjetek meg kifejezés elől áll. Mi többnyire más sorrendet használunk. Ő először a megtérés parancsáról beszél, mi azonban gyakran előbb a megtértségről szólunk. A sorrendnek ez az áthelyezése nem véletlen. Egy minket megtérésre felszólító prédikáció, mely a meg nem tért ember halott állapotáról beszél, nekünk nem jelent semmit, amíg tehetetlenségünk mögé kívánunk rejtőzni. A büszke szív nem akarja napfényre hozni azt, hogy tehetetlenek vagyunk, és nem akarjuk azt tenni, amit Isten akar. Az imádságot: téríts meg engem, annak a parancsnak kell követnie: térj meg, de azt nem szabad a megtérésre korlátozni, ahogy az gyakran történik. Az Úr hív bennünket: fiam, leányom, add nekem a szívedet. Olyanná akarja tenni, amilyennek lennie kell... A mennyei Királyhoz méltó lakóhellyé.
A. Elshout |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 08:47:58, szerda
|
| |
| |
Jób
(Jób 1-2. r. 19,25; 24,14-15.)
Mélyebbre hullhat-e élő?
Pusztult juhnyáj és tevecsorda,
harcban elvérzett mind a szolga,
viharban ráomlott a háza
fiakra, három szép leányra.
Testén fekély, tetőtől-talpig,
asszonyának csak átka hallik,
barátok ajkán kemény igazság,
szeretetre szomjazni hagyják,
mindennek vége, bízni késő . . .
Mélyebbre hullhat-e élő?
Szíve kín-kút, keserű forrás,
feltör lázadó szavak árja,
- de most - betölti csend a lelkét,
s ajka nyílik új vallomásra:
- Tudom az én Megváltóm él,
megáll egykor porom felett,
és túl a test enyészetén
meglátom majd Istenemet
és Nála van a felelet!
Ember tudhat-e szebbet?
És végetér a szörnyű próba,
testnek-léleknek sebe gyógyul,
minden hamvába-hullt reménység
csodamód újra megvalósul:
Fiak, lányok megint születnek,
és újra kincs és újra élet,
Jób szívében és otthonában
derű, béke és hála-ének
a mindenért kárpótló Kéznek;
A gazdag áldás Istenének!
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 08:34:29, szerda
|
| |
| |
Esdrás
(Esdrás 3,11-13; Zakariás 4,8-10.)
Rombadőlt az ország,
s Jeruzsálem, a büszke város.
Elhurcolt népe fogságban zokog,
sebe oly mély, halálos.
Vissza Babilonból!
Letelt a fogság hetven éve!
S könnyek hullanak az újjáépülő
templom alapkövére.
Múltat, emlékezőn
siratnak hószakállú vének,
a holnap felé bizakodva száll
ifjak ajkán az ének.
Egybecseng e kettős
dallam egyetlen vallomássá:
Isten hűsége ismét felragyog
ma - népe éled újjá!
Siklós József
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 08:25:36, szerda
|
| |
| |
Naámán
(2Kir. 5,1-19.)
Az udvar minden orvosa
leszegi fejét, szólni fél . . .
Arcukra írt felismerés:
Leprás - Naámán, a hadvezér!
Remeg a hírtől Szíria.
Csatában Naámán drága kincs!
De testén most sömör, fekély,
és ennek orvossága nincs . . .
Ám konyháján ott sündörög
egy kis zsidó rabszolgalány.
- Hazámban nagy próféta él,
hiszem, segíthet nagy baján!
Naámán sok kinccsel útra kél.
Szól hozzá Isten embere:
- Vidd kincsed. A Jordán vizét
keresd, hétszer mártózz bele.
- Csúffá teszel, gyalázatos?
Lobban Naámánban bősz harag.
De bőre, mint a gyermeké, -
tisztára most őt a hab.
Ily egyszerű, ilyen csodás?
Életnek vize: Kegyelem!
Hiszem: Nincs Isten senki más,
csak Ki itt csodát tett velem!
Elizeushoz visszatér,
lelkét a gond remegteti.
Mit felel Isten embere?
Kemény, mert kincs nem kell neki!
- Hazámban Rimmon temploma,
s bálvány előtt hajolni kell . . .
- Ne feledd, Ki volt Gyógyítód,
s békén indulj hazádba el!
Siklós József
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 08:15:29, szerda
|
| |
| |
"Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk?" (Mk 4,38)
Nagy nyomorúság közepette, a halál árnyékának völgyében sok keresztyén hitetlenkedve kiált föl: "Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk?" A pusztulás árnyékában csak a veszedelmet látja, és elfelejti, hogy az örökkévaló karjai tartják. Elfelejti, hogy a szenvedés egyetlen órája, egyetlen perce sem következhet be mennyei Atyánk akarata nélkül, sőt éppen az ő akarata hozza reánk ezeket az órákat.
A tanítványok sok utat tettek meg Mesterükkel a galileai tengeren, de ez a viharos út volt a legnevezetesebb, három evangelistánál is fel van jegyezve. A Mesterrel szélcsendes időkben megtett utak emléke elmosódott, de ennek a veszedelmes útnak az emléke megmaradt. Nem az átélt veszedelmek tették feledhetetlenné, hanem Mesterük isteni hatalmának megismerése.
Testvérem, a veszedelmek között se veszítsd el hitedet! Nézd, Urad nemcsak azzal "törődik", hogy valahogy megszabadulj, hanem azzal is, hogy dicsőséges szabadulásban legyen részed, amely után te is, mint az apostolok, megtanulod még jobban csodálni Urad hatalmát és szeretetét. A nagy próbák ideje a nagy isteni kinyilatkoztatások ideje is. A tanítványok ott, a viharban ismerték föl először Mesterük hatalmát.
ISTEN KEZÉBEN * Viharos tengeren a kormányoshoz odalép félelemtől remegő kislánya, és aggodalommal a hangjában kérdezi: "Apám, nem félsz a viharban?" A kormányos kivonja éles tőrét, a gyermek mellének szegezi, és megkérdi: "Kislányom, nem félsz az éles tőrtől?" "Nem - feleli nyugodtan a gyermek -, mert a te kezedben van." Erre az apja azt mondja: "Látod, én se félek, mert tudom, hogy a vihar is, az életem is Isten atyai kezében van."
* Istennel a viharban - Mk 4,35-41
Szikszai Béni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2018. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
530 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 33776
- e Hónap: 63088
- e Év: 250890
|
|
|
Online
