|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 17:14:12, csütörtök
|
| |
| |
Azon a vasárnap
ujjongtak a pálmák,
mert a megváltásnak
messiási álmát
valósulva látta
Jeruzsálem népe;
jött Jézus ... lepleket
dobtak le elébe,
s lengettek fölötte
büszke pálmaágat,
azon a vasárnap.
Akkor, csütörtökön
a szelíd olajfák
karcsú ágaikat
lankadtan lehajták,
mert a Getsemane-
kertben gyötrelemmel
vért verejtékezett
egy magános ember,
vére szét folyt a
fekete rögökön,
akkor csütörtökön.
Azon a pénteken
szomorú szél susog,
búsan hajladoztak
bánatos cédrusok,
mert fönn a Golgotán
cédrusfából ácsolt
kereszten függött egy
véresre korbácsolt,
meggyötört, megkínzott
kihűlt, sápadt tetem,
azon a pénteken.
S a másik vasárnap
úgy pirkadat tájba'
kivirult a világ
valamennyi fája,
északi fenyőktől
délszaki pálmákig
mind üdén kizöldel,
lombot hajt, virágzik,
mert halottaiból
Jézus ím feltámadt
ezen a vasárnap! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 17:07:07, csütörtök
|
| |
| |
Krisztus közel van hozzánk!
2019. április 18., csütörtök | 16:53
Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be krizma szentelési szentmisét április 18-án, nagycsütörtökön. A hagyományoknak megfelelően, a homíliát követően a főegyházmegye lelkipásztorai megújították a felszentelésükkor tett papi ígéreteiket.
.........
Erdő Péter bíboros Michael August Blume SVD érsekkel, apostoli nunciussal, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökeivel, papjaival és szerzetes papjaival mutatta be a szentmisét, amelyen részt vettek a főegyházmegye diakónusai és számos hívő is.
Nagycsütörtök este a harangok Rómába mennek - tartja a mondás. A krizma szentelési szentmise előtt viszont a belvárosban járó ember jogosan úgy érezhette, az Egyház papjai mind a bazilikába mennek. A zebránál az átkelésre várva egyszerre legalább tíz reverendás férfi gyűlt össze, akik beszélgetve tartottak a szertartásra. A belvárost járó turisták fényképezték őket, a húsvéti ajándékokat és élelmiszereket őrült izgalommal vásárlók némi értetlenséggel szemlélték e látványt.
Elgondolkodtam: hányan vannak vajon közülük, akik tudják, hogy a negyvennapos böjti idő a végéhez közeledik a keresztény hívők számára? Vajon hányan tudják, mi a szent három nap? Vajon hányan tudják, hogy szerte a világban, a püspöki székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt olajszentelési misét tartanak, este pedig minden templomban az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékeznek?
Nem tudom minderre a választ, de a pár perces séta elgondolkodtatott: vajon én a negyven napot miként töltöttem? Megtartottam az elején tett ígéreteimet? Felkészültem a húsvét igazi megünneplésére? Nem merem leírni a választ...
A bazilikába lépve a főhajó első fele már szinte tele volt az egyházmegye papjaival, a hátsó fele pedig a világi hívekkel. A szentmise kezdetén az asszisztencia után bevonuló papokat követte a nuncius, az egyházmegye segédpüspökei, végül a főcelebráns bíboros.
A köszöntés után Erdő Péter e szavakkal fordult a hívek felé: nagycsütörtök van, az olajszentelési szentmisét végezzük. Ilyenkor a püspök, a papság és az egész hívő közösség egységét ünnepélyesen kifejezzük. A szentelt olaj és maga az Eucharisztia, amelynek majd ma este az alapítását ünnepeljük egyetlen közösséggé, egyetlen családdá fog össze minket. Itt, az egyházmegyében most látható módon is, de az egész Világegyházban is. Ennek a testnek nem szenvedhet egyetlen tagja sem úgy, hogy ne szenvedjen vele együtt a többi is, és nem örvendhet, nem élheti át az áldásnak, sikernek a pillanatait egyetlen tagja sem úgy, hogy ne örvendjen vele együtt az egész Egyház. Amikor most majd megújítjuk papi ígéreteinket, gondoljunk arra, hogy egymással szorosan összetartozunk, mert mindannyian Krisztus munkatársai lettünk az egyházi rend szentségében.
A templomba rendszeresen járó hallhatta, hogy az énekek és a szentmisén a hívek által mondott válaszok különös erővel zengtek a templomban - a papság énekelte, mondta most azokat is. Nyugodtan szégyenkezhetünk hát mi, hívek, hiszen sokszor alig-alig hallani a szertartásokon hangunkat, válaszainkat.
Az olvasmányok és az evangélium felolvasása után következett Erdő Péter homíliája, melyet teljes terjedelmében közlünk. Itt olvasható Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent István bazilika misék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 17:02:16, csütörtök
|
| |
| |
A ferencesek a nagyhéten kiemelt figyelmet fordítanak a lelkipásztori szolgálatok elvégzésére, hogy az országban sok helyen biztosítani tudják a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatását.
Így ünneplünk mi - Dobszay Benedek OFM a ferencesek nagyhetéről
2019. április 18., csütörtök | 12:41
A ferencesek a nagyhéten kiemelt figyelmet fordítanak a lelkipásztori szolgálatok elvégzésére, hogy az országban sok helyen biztosítani tudják a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatását. Dobszay Benedek tartományfőnök a ferencesek nagyhetéről és a kisebb testvérek belső ünnepléséről beszélt.
- Milyen feladatokat látnak el a ferencesek a nagyhét során?
- A rendi közösség életét főként a lelkipásztori szolgálat határozza meg: attól függően, hogy az adott rendházban vagy plébánián mit jelent ez a lelkipásztori szolgálat. A másik tényező, ami ebben az időszakban alakítja lehetőségeinket, hogy ilyenkor kiemelt ideje van a gyóntatásnak. A rendtartomány nagy figyelmet fordít arra, hogy húsvét előtt sok időt szánjunk erre, hiszen nagyon sokan - más plébániákról, más városokból is - érkeznek hozzánk, hogy a ferences templomokban végezzék el szentgyónásukat.
- Mi az oka annak, hogy a ferences helyeken ilyen nagy hagyománya van a gyóntatásnak? A Ferenciek tere például nagyon híres gyóntatási helyszín.
- Ez Szent Ferenctől származik. A ferences rendet eredetileg bűnbánó testvérek rendjének nevezték, és a ferencességben kezdettől fogva nagyon fontos volt a bűnbánattartás, majd később - amikor a lelkipásztori szolgálatok előtérbe kerültek - a bűnbánat szentségének kiszolgáltatása. Ez tehát mindig is jelentős része volt a rendi hagyományoknak: így a ferences kolostorokat, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte úgy építették, hogy legyen bennük külön gyóntatóhelyiség is. A magyar ferences rendtartomány erre a szolgálatra néhány éve még jobban odafigyel. Fontos, hogy stabilan biztosítsuk ezt, hiszen a mai helyzetben Magyarországon egy-egy paptestvérnek több helyszínen kell lelkipásztori feladatokat ellátnia. A szentgyónás lehetőségével, annak állandó - és ebben az időszakban kiemelt - figyelemmel való elvégzésével tehát az egész magyar egyházat szeretnénk segíteni, nem csak a ferencesekhez kötődő közösségek tagjait.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:59:06, csütörtök
|
| |
| |
Ha hitünk és közösségi életünk központja a szentmise, akkor templomainkban is úgy kell alakítani azokat, hogy a fontosságot, az örömet, a szeretetet mindenki megérezze, aki hozzánk érkezik.
A húsvét és az Egyház - Erdő Péter bíboros gondolatai a nagyhétre
2019. április 17., szerda | 20:55
Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek - nem csak lelkipásztoroknak szóló - nagyheti gondolatait adjuk közre.
- Mély a keresztény hagyomány kútja. Egy-egy szóban, egy-egy jelenetben olyan elemekkel találkozunk, amelyek bizonyosan visszamennek a kezdetekig, Jézus koráig. Az egyik ilyen a hét első napjának említése a feltámadás történetében. Megtaláljuk ezt Máténál, Lukácsnál, de a János-evangéliumban is. Mindnyájuknál korábbi Szent Pál említése (1Kor 16,2), ahol az áll, hogy a hét első napján gyűjtsék össze az adományokat a keresztények. Már ebben a korai időben is, úgy két évtizeddel az események után ez volt a hívők találkozásának, a közös istentiszteletnek a napja. Egy évszázaddal később Szent Jusztinosz vértanú elmondja, hogy a szentmiséhez szervesen hozzátartozott az adakozás az özvegyek, árvák, betegek, szükséget szenvedők, bebörtönzöttek, átutazók és más rászorulók javára. A szentmisét pedig vasárnap tartották és ezt kifejezetten azzal indokolták, hogy Krisztus ezen a napon támadt fel és jelent meg apostolainak (1Apol. 67,6-7).
Ugyanilyen régi az utolsó vacsora hagyománya is. Már Szent Pál - szinte liturgikus formában - közli az Eucharisztia alapításnak szavait, az Apostolok Cselekedeteiben pedig azt olvassuk, hogy az első jeruzsálemi hívő közösség tagjai még együtt imádkoztak a néppel a templomban, de a kenyértörést házaknál végezték (ApCsel 2,42.46). Ugyanitt Szent Lukács elbeszéli Pál apostol utazását Troászba. Ott többes szám első személyben mondja: ,,a hét első napján összegyűltünk kenyértörésre" (ApCsel 20,7). A húsvét, az Eucharisztia és a vasárnap tehát szorosan összetartozik. Ez volt és mindmáig ez keresztény hitünk és életünk középpontja és alkotó ereje. Ez az a közös emlékezet, amely az Egyházat egyetlen néppé teszi.
Manapság sokan aggódva állapítják meg, hogy csökken a vasárnapi szentmisék látogatottsága. Csökken persze az ország lakossága, a magyarság létszáma is. Sok fiatal keres munkát, jobb megélhetést külföldön. Mégis mintha ennek a fogyásnak lenne más oka is. Nem más világnézet vonzása kerít hatalmába sokakat, hanem inkább a szétszórtság, a csüggedt céltalanság, vagy éppen a kényelemszeretet miatt érzik sokan, hogy minden más fontosabb. Pedig ha hitünk és közösségi életünk központja ez, vagyis ha ez a legfontosabb, akkor templomainkban is úgy kell alakítani a szentmiséket, hogy a fontosságot, az örömet, a szeretetet mindenki megérezze, aki hozzánk érkezik. Akkor a templom tisztasága, világítása, hangosítása, a világi önkéntesek, akik az érkezőket üdvözlik, mind-mind fontosak lesznek. És újra felelősen át kell gondolnunk szentbeszédeinket is, mert hitünkkel és Krisztus tanításával az óvatosan közeledő ember, de a rendszeres templombajáró is ilyenkor találkozik. Ezért is írja elő az Egyház, hogy a szentmise prédikációjának az elhangzó szentírási részletekhez kell kapcsolódnia. De persze nem csak a felolvasott szakaszok ismétlése a szentbeszéd, mert szólnia kell hozzánk, a jelenlévőkhöz. Talán a legjobb, ha a felkészülés során azt kérdezzük meg magunktól: Mire akarom tanítani a hallgatóságot? Milyen cselekvésre akarom felszólítani őket? Ha magamnak meg tudok erre válaszolni, okkal remélhetem, hogy az üzenet eljut a közösséghez is. De fontos része a megújulásnak a zenei szolgálat megerősödése és újjászületése is. Mert szolgálat ez is. Azt segíti, hogy a résztvevők teljes lényükkel bekapcsolódjanak a szent cselekménybe. Ha ilyen a vasárnapi szentmisénk, akkor megerősödik köztünk a valódi, cselekvő összetartozás, akkor nagylelkűbbek leszünk anyagiak dolgában is. Nem azért, mintha az Ószövetség törvénye kötelezne, hogy tizedet fizessünk, hanem azért mert a főparancs szerint szeretnünk kell Urunkat, Istenünket teljes szívükből, teljes lelkünkből és minden erőnkből.
Legyen az idei húsvét megújítója vasárnapunknak, eucharisztikus életünknek és egyházi közösségeinknek! Mert Krisztus feltámadt és ezzel nem csak az egyes embereknek, de Egyházának is életet ajándékozott.
/Erdő Péter/
Magyar Kurír
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent István bazilika misék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:44:32, csütörtök
|
| |
| |
A mai Misevlog részből többek között megtudhatjátok, hogy miért előzi meg a Miatyánk ima az áldozást, és hogy kik vehetik magukhoz Jézus testét és vérét.
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fábry Kornél_misevilág |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:21:17, csütörtök
|
| |
| |
Nagycsütörtök van, az utolsó vacsora napja.
Krisztus gondoskodott a reá bízottak táplálásáról, te se feledkezz meg erről. Ha látsz az utcán egy kéregetőt, mindenféle előítélet nélkül menj oda hozzá, és adj neki némi aprót, vagy szaladj be a boltba, és vegyél neki egy péksüteményt. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:18:50, csütörtök
|
| |
| |
Kedves Testvérek!
Szeretettel hívunk Titeket, hogy készüljünk közösen a Szentatya Csíksomlyói látogatására!
Szeretnénk lehetőséget biztosítani elmélyülésre, közös imádkozásra, és hálaadásra, hogy felkészülten, méltón vehessünk részt a pápai szentmisén. Erre hívunk nemcsak minden pápalátogatásra készülő zarándokot, hanem azokat is, akik a tévén/rádión/közösségi csatornákon keresztül csatlakoznak a pápai szentmisébe, és akik imákkal hordozzák a zarándokokat, és a Szentatyát. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csiksomlyo szentmisék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:16:55, csütörtök
|
| |
| |
,,Igazi hős. Semmi félelem nem volt benne, amikor a katedrálisban az ereklyék felé tartott. Biztos akart lenni benne, hogy megmenekülnek.
A tűzoltók káplánja kimentette az égő Notre-Dame-ból Krisztus töviskoronáját és az Oltáriszentséget
2019. április 18., csütörtök | 9:14
A párizsi tűzoltók káplánját, Jean-Marc Fournier-t hősként ünneplik Párizsban, mert április 15-én, hétfőn este több tűzoltóval együtt bement a Notre-Dame-ba, hogy kihozza a töviskoszorú-ereklyét és az Oltáriszentséget az égő épületből.
.........
Önkéntesekkel együtt élőláncot alkottak, hogy megmentsék a relikviát a lángokban álló katedrálisból. Etienne Loraillère, a KTA francia katolikus televízió szerkesztője így írt Twitter-oldalán: ,,Igazi hős. Semmi félelem nem volt benne, amikor a katedrálisban az ereklyék felé tartott. Biztos akart lenni benne, hogy megmenekülnek."
A hagyomány szerint a Notre-Dame-ban őrzött ereklye Krisztus töviskoronája, amelyet 1239-ben IX. Lajos francia király vett meg az eladósodott II. Balduin konstantinápolyi latin császártól.
*
Fournier atya ötvenéves, Németországban szentelték pappá, onnan költözött Franciaországba. 2004-ben csatlakozott a tábori lelkészséghez, és hét éven keresztül járta a világot a hadsereggel.
Nem először szerepel hősként a sajtóban: 2015. november 13-án, a Bataclan elleni terrortámadás után a színházhoz sietett, hogy segítsen a sebesülteknek és imádkozzon az áldozatokért. Korábban Afganisztánban túlélt egy támadást, amelyben tíz francia katona vesztette életét.
Forrás: Ilsismografo.it
Fotó: Etienne Loraillère/Twitter
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-18 16:08:21, csütörtök
|
| |
| |
Ezen a kétszázötven éves Utolsó vacsora-festményen van valami igazán fura
...... ......
A megoldást az asztalon kell keresnie.
Dél-Amerika meghódítása során szép lassan a kereszténység is begyűrűzött az addig arról hírből sem halló országokba - így történt ez a Spanyol Birodalom által megszerzett Peruban is, ahol ma a három Magyarországnyi népesség 81,3%-a vallja magát katolikusnak.
Az egykori inka főváros, Cuzco uralkodójának palotáját a spanyolok a XVI. század derekán lerombolták, 1559-ben pedig ennek helyén kezdték meg a Szent Szűz mennybemenetelének katedrálisa és a hozzá tartozó Szent Ferenc-kolostor építési munkálatait. A munkákat persze siker koronázta, így röpke kilencvenöt évvel később, 1654-ben vére felszentelhették a templomot, húsz évvel később pedig a kolostort.
Az évszázados falak közt ma számos védett műtárgy látható, így festmények egész sora, köztük a kolostor nagy ebédlőjét díszíti Utolsó vacsora, mely egy perui kecsua festő, Marcos Zapata tehetségét dícséri.
.........
- Az 1753-ban elkészült festmény tökéletes példája annak, hogy a spanyolok, illetve a kereszténység terjesztésén dolgozó misszionáriusok minden egyes alkalmat megragadtak arra, hogy az addig ismeretlen tanokat beültessék a fejekbe, így a bibliai jeleneteket az azokra tekintő emberek ízléséhez és világnézetéhez igazították. Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájával ellentétben itt gránátalma (?) helyett papaya és jukka, egy tál hal helyett egy lábaival az felé meredő sült tengerimalac, bor helyett pedig egy üveg chicha (legtöbbször darált kukorica erjesztésével készített ősi perui ital)
kapott helyet.
- Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája festmény fotó
...... ......
...... .......
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jézus a keresztúton |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2019. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
450 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7965
- e Hét: 31025
- e Hónap: 64179
- e Év: 297926
|
|
|
Offline
