|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2013-01-05 23:18:50, szombat
|
|
|
.....
Véget ért a vidám óév-búcsúztató,
Csend honol a tájon, szállingózik a hó.
Későn kél ki a nap rózsaszín ágyából,
Alig dereng arca felhők fátyolából.
Szendereg a vetés hódunyhája alatt,
Felette károgó varjak kóvályognak.
Csengettyűs lovas szán siklik az erdőn át,
A vadetetőkhöz viszi a takarmányt.
Kertjeinkben éhes madarak serege,
Kicsiny cipőcskéért eseng a cinege.
A madáretetők ághegyre akasztva,
Hozzájuk ne férjen egy-egy kóbor macska!
Tükörsima jégen, vidám zene mellett
Gyermekek, felnőttek fürgén keringenek.
S amíg az apukák forralt bort kortyolnak,
Kezdő csemetéik nadrágféken csúsznak.
Lankás domboldalon síelnek, ródliznak,
Hóember fejébe vasfazekat nyomnak.
Ha jégcsap-szakállát megcsordítja Vince,
Ősszel finom borral telik meg a pince.
Dermesztő hideget hoz Pál fordulója,
Bősz hóvihar sáncot épít az utakra.
Annak jó most, kinek van meleg szobája,
S onnan tekinthet ki a hólepte tájra.
|
|
|
0 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
2013-01-05 23:04:52, szombat
|
|
|
.......
Zsong-bong a természet, a tavaszt akarja,
Kibújik burkából a mogyoróbarka.
Háztetők, ereszek csurognak-csepegnek,
Koszlott hókupacok pocsolyába vesznek.
Süvítő böjti szél sepri az utakat,
Tördeli a fagytól rokkant faágakat.
Gergely-napi hóban lányok mosakodnak,
Hogy egész éven át szépek maradjanak.
A kis patak magát folyamnak képzeli,
Harsogó árjával partját feszegeti.
Lehömpölyög rajta a tél hordaléka,
Ha letisztul, költhet a szárcsa és ruca.
Futó felhők közül kimosolyog a nap,
Fakadásra buzdít rügyeket, bimbókat.
Március Idusán lobogók lengenek,
Méltón köszöntik a Nemzeti Ünnepet.
Hazatelepülnek a fecskék és gólyák,
Tavalyi fészküket buzgón tatarozzák.
Zsákjukat kioldják Sándorok, Józsefek,
S Benedekkel együtt hozzák a meleget.
Lanyha szél hordja szét a friss szántás szagát,
S a nyíló ibolyák üdítő illatát.
A szép kikelettel megújuló élet
Hittel, bizalommal tölti el az embert.
|
|
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2013-01-05 23:03:34, szombat
|
|
|
.......
Füttyöskedvű suhanc, bolondos április,
Hol megvidámítasz, hol meg elszomorítsz.
Leparancsolod a kabátot, kendőket,
Majd a fényes égre hófelhőket görgetsz.
Sűrű pelyhekben hull, már mindent beterít,
Havas levelek közt didereg a jácint.
Tölcséres forgószél elfújja a felhőt,
A nap aranyporral hint be mezőt, erdőt.
Szitakötő köröz, madarak trilláznak,
Nárciszok szirmain pillangók hintáznak.
Virágzó gyümölcsfák fehér menyasszonyok,
Rózsaszín barackok a nyoszolyólányok.
Selyembársony gyepen gida ugrabugrál,
Bégető barikát megkerget egy gúnár.
Dörgő morajlással felhő közeledik,
Villámok cikáznak, záporeső ömlik.
Elvonul a vihar, kunyhók és paloták
Fényesre mosatva az ünnepet várják.
Sonka fő, kalács sül, a tojást hímezik,
Az ünnepi misén majd megszenteltetik.
A húsvéti gyertya lángját lobogtatja,
Tömjénfüst gomolyog, zeng az alleluja.
Zúgnak a harangok hirdetvén az igét,
Krisztus föltámadott! S elhozta a békét!
|
|
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2013-01-05 23:02:39, szombat
|
|
|
.......
Olyan csodásan kék a május égboltja,
Mint az oltalmazó madonna palástja.
Festők palettáján nincs annyi árnyalat,
Ahányféle zöld színt a természet mutat.
Csipkésszélű, apró, fehér harangocskák,
Ontják a gyöngyvirág varázsos illatát.
Orgonák, jázminok, rózsák arra várnak,
Hogy köszöntsék velük az édesanyákat.
Vadgesztenye fákon délceg gyertyák sora,
Lombsátoruk alatt templom félhomálya.
Ballagó diákok sírós-nevetősen,
Szépen feldíszített csokrokkal kezükben.
Az akácok mézes fürtöket ringatnak,
Éhes méhecskéket lakomára várnak.
Tollas kis dalnokok koncertet rendeznek,
Fészkeikben pelyhes fiókát etetnek.
Végre itt az eső, amely aranyat ér,
A felüdült határ gazdag termést ígér.
Kikukkant a napfény s kristály cseppeken át
Látni a szivárvány diadalkapuját.
Kicsike kápolna, tárva az ajtaja,
Kihallatszik rajta az Ave Maria.
Könyörgő imádság száll a magas égbe,
Szűzanyánk, küldj békét a meggyötört földre!
|
|
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2013-01-05 23:01:16, szombat
|
|
|
......
Az ég kupoláján a nap magasan jár,
Szent Iván havában beköszöntött a nyár.
Sötétebb lett a zöld, világosabb a kék,
Leghosszabb a nappal, legrövidebb az éj.
Szűzi liliomok, bordóbársony rózsák,
Kis pünkösdi szegfűk illatukat ontják.
Virágernyőjüket kinyitják a bodzák,
Így köszöntik együtt piros pünkösd napját.
Medárd napja körül kitartóan esik,
Talán azért csak nem tart el negyven napig?
Lelkesen daloló diák-kirándulók
Szívrepesve várják már a vakációt.
Erdőkben, kertekben, levelek közt bújva
Kínálja gyümölcsét az ízes szamóca.
A cseresznyefákon páros piros golyók,
Kicsi leánykáknak fülbe akaszthatók.
Búzatáblák szélén virít a szarkaláb,
Fehér margaréta s a kék búzavirág.
Lengeti a pipacs piros szoknyácskáját,
Néhány szép kalásszal egy csokorba fogják.
Szőkül már a vetés, kalászol a búza,
Nehéz és szép munka vár az aratókra.
Péter és Pál napján így esd a föld népe:
Legyen gazdag termés, bor, búza és béke
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek nyárra |
|
|
|
|
|
2013-01-05 23:00:19, szombat
|
|
|
.......
Hevesen suhint le a nap tűzostora,
Július hónapban itt a kánikula.
A patak vékonyka érként csörgedezik,
Mohos kövek alatt fürge gyík hűtőzik.
Strandok hűs vizében ezrek lubickolnak,
Négerbarna lurkók fagylaltot majszolnak.
Siklik a vízisí, duzzad a vitorla,
Nádasok tövében horgászok ladikja.
Áldott állapotú gyümölcsfa-menyecskék
Viselik termésük nehezedő terhét.
Körték és barackok mézes leve csurran,
Egy-egy érett gyümölcs a homokba huppan.
Haragoszöldek a kukoricaföldek,
Napraforgók, repcék sárgába öltöztek.
Csíkos héjú dinnyék ikrás, piros béle
Felnőttek, gyermekek hűsítő gyönyöre.
Barangolásából hazatart a család,
Élményekben gazdag volt a kirándulás.
Édesapja vállán elaludt a csöppség,
Rózsabimbó-ajkán parányi buborék.
Megvetette a nap éji nyoszolyáját,
Széjjel terítette csillagos paplanját.
Sejtelmes neszekkel piheg az éjszaka,
Ezüst fényt szitál a hold a békés tájra
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek nyárra |
|
|
|
|
|
2013-01-05 22:59:12, szombat
|
|
|
........
Augusztusra immár megöregszik a nyár,
Dús aranyhajában itt-ott egy ezüstszál.
Halványabbá válik pirospozsgás arca,
Szürke porral lepett a fák zöld smaragdja.
Tejfehér ég alatt rezeg a levegő,
Esőért esdekel ember, állat, mező.
Szélorkán felhőket tornyosít az égre,
Kazlakat borít fel, háztetőket tép le.
Dübörög, sustorog, rázkódik a világ,
Karvastag villám szel ketté egy öreg fát.
Mintha felettünk egy óriás kád lenne,
Egyszerre ontaná tartalmát a földre.
Sajnos az esőbe jég is keveredik,
Elveri a termést, ahová lehullik.
Elmúlt a zivatar... Friss lett a levegő,
Ismét kizöldül az elsárgult legelő.
Ünnepi díszekbe öltözik az ország,
Köszöntve Szent Istvánt s alkotmányunk napját.
Imával, énekkel vonul a körmenet,
Este tűzparádé zárja az ünnepet.
Mocorgó neszekkel szunnyad az éjszaka,
Csillagok hullanak fényes csíkot húzva.
S ahányszor egy csillag lehulik a mélybe,
Annyiszor repül fel egy lélek az égbe
|
|
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2013. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
418 db bejegyzés |
e év: |
4484 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 6284
- e Hét: 29344
- e Hónap: 62498
- e Év: 296245
|
|
|