Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról "Vérük már bennem dobol" ( Böröndi Lajos: Halottaink) Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Interjú a NÖRI elnökével
  2015-11-01 04:45:32, vasárnap
 
  A Magyar Idők napilap online változatán olvastam Az előremutató nemzeti múlt címmel az alábbi interjút Radnainé Fogarasi Katalinnal, a Nemzeti Örökség Intézetének elnökével.

Az előremutató nemzeti múlt

Életreítéltek címmel dokumentumfilmet mutat be a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) november negyedikén, a nemzeti gyásznapon - mondta el lapunknak Radnainé Fogarasi Katalin. Az intézmény elnöke kiemelte: a művet elsősorban a fiatal korosztályoknak szánják, hogy ki tudják egészíteni ismereteiket. Szerinte ugyanis nem fedi a valóságot, hogy az ifjúság ne lenne fogékony a magyar történelmi értékek iránt. Erről győzték meg az október 23. előtti rendhagyó történelmi séta tapasztalatai, amelyen mintegy félezer diák vett részt. A Nöri vezetője beszélt arról is: a jövő évben átveszik a Fiumei úti sírkert vagyonkezelését, amit arra szeretnének felhasználni, hogy hatványozottabban bevigyék az idegenforgalmi köztudatba. Kérdésünkre hangsúlyozta: Göncz Árpád évek óta egyértelművé tette, hogy az Óbudai temetőben szeretne nyugodni, így főként az egykori köztársasági elnök emlékéhez méltatlanok azok a tévinformációk, amelyekkel kegyeletsértő módon politikai játszmára akarták felhasználni a halálát.

- Közvetett politikai támadások kereszttüzébe került az önök intézete. A baloldali sajtóban olyan írások jelentek meg, amelyek azt sejtették, hogy Göncz Árpád volt köztársasági elnök, illetve családja nem kér az állami temetésből, kvázi a kormányzat segítségéből, mintegy tiltakozásképpen.

- A valóság ezzel szemben az, hogy egy pillanatig sem volt szó róla, hogy a temetésben bármilyen szerepet vállalna a Nemzeti Örökség Intézete. Azért sajnálatos, hogy ezek a szívósan terjesztett tévinformációk ilyen nagy teret kaptak a sajtó egy részében, mert ezzel nem is minket hoztak nehéz helyzetbe, hanem Göncz Árpád köztársasági elnök úr emlékét érte súlyos méltatlanság. Kegyeletsértő módon politikai játszmára akartak felhasználni egy köztiszteletben álló személyiséget még haló poraiban is. Intézetünk minden esetben csupán felajánlja a segítségét, szakmai közreműködését ilyen helyzetben, de természetesen kizárólag a család dönt. Jelen esetben régóta tudott dolog volt, hogy Göncz Árpád az Óbudai temetőben szeretne nyugodni és nem a Fiumei úti sírkertben. Ezt mind ő, mind pedig családja régóta egyértelművé tette, közölte. Még a parcellát és a pontos helyet is meghatározták. A magunk részéről ezért éppen a köztársasági elnök úr emlékének, kegyeleti jogainak védelmében lezártnak tekintjük a mesterségesen gerjesztett ügyet. Egyébként a szintén nemrég elhunyt Nemeskürty István Kossuth-nagydíjas író búcsúztatásánál sem működünk közre, csak szakmai segítséget nyújtunk a családnak.

- Nem kértek helyreigazítást egyik médiumtól sem?

- Sohasem kérünk helyreigazítást. Az ugyanis az álláspontunk, hogy nem hagyjuk magunkat belerángatni politikai felhangú, ízléstelen adok-kapokba. Az intézetünk jellege, méltósága ezt nem teszi lehetővé. Ha lemennénk erre a botránybulvár szintre, azokhoz válnánk hasonlatossá, akik így próbálnak provokálni.

- A hírek szerint a Fiumei úti sírkert vagyonkezelői jogát viszont megkapta a Nöri. Milyen átalakításokkal jár ez az intézmény életében?

- Valóban változik a Fiumei úti sírkert jogi státusza a jövő évben, amely, szemben a többi budapesti temetővel, nem fővárosi, hanem állami tulajdonban van, illetve volt mindeddig. Meg fog szűnni az a köztes jogi helyzet, amely miatt a legfontosabb temető kissé gazdátlanná vált. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. volt ugyanis a vagyonkezelője és használója, mi pedig csak a szakmai felügyeletet láttuk el. Egy ez év tavaszi kormányhatározat kimondja: a Nöri kezelésébe kerül az egész sírkert jövő év közepétől. Ez természetesen azt is jelenti, hogy intézményünk tevékenysége nagymértékben kiszélesedik. A Fővárosi Közgyűlés felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert az átadási folyamat elindítására. Decemberben lesz még egy közgyűlés, ahol egy ad hoc bizottságot hoznak létre a tranz­akció lebonyolítására. A tervek szerint januártól március végéig tart az átmeneti időszak, s április elsejétől vesszük át teljes egészében a vagyonkezelői tevékenységet. A megnövekedett feladatokhoz persze bővítésre is szükség van állományunkban.

- Rendelkezésre állnak mindehhez a költségvetési források?

- Ez magától értetődő. A jövő évi költségvetésben a törvényhozás, a kormányzat biztosítja a megnövekedett feladatokhoz szükséges pénzügyi eszközöket.

- Mik a terveik a Fiumei úti sírkerttel kapcsolatban? Lesznek-e érdemi változások?

- Talán köztudomású, hogy a szomszédos telken található Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelése már régebb óta hozzánk tartozik. Mindenképpen szeretnénk szerves egységként kezelni a két nagy hagyományú sírkertet. Az a célunk, hogy mindkettőt az eddigieknél is hatványozottabban bevigyük a turizmusba. Vagyis jobban épüljön be az idegenforgalmi köztudatba, milyen gazdag történelmi, műemléki értékek, egyben látványosságok találhatók itt, amelyeket érdemes felkeresni.

- A Salgótarjáni utcai zsidó temetőről önök kiadtak tavaly egy gazdagon illusztrált albumot, ám ebből az is kiderült, hogy bár csodás építészeti, kulturális értékeket rejt a romantikusan elhagyatott, burjánzó növényzettel beborított környezet, alapos renoválásra szorul.

- Ez sajnos pontosan így van. Ezért kiemelt célunk, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temető minél előbb látogatható legyen, s meg lehessen nyitni a nagyközönség számára. Ehhez azonban még hosszú hónapok kellenek. Jelenleg sok mauzóleum megroggyant, rossz állapotban van, a síremlékek kő fedlapjai sok helyütt lejárnak. A fák nagy része pedig szintén életveszélyesen korhadt vagy megdőlt, szakemberek gondos beavatkozását igényli.

- A Fiumei úti sírkert is közismerten csodaszép, ám ha valaki tesz egy sétát benne, számos felújításra váró épített emléket talál.

- Ez a központi nemzeti kegyeleti hely már hatalmas méreteinél fogva is több pénzt és fáradságot igényel. Évekbe telik, míg olyanná lesz, amilyenné válnia kell, hogy méltók legyünk a nagy elődök emlékéhez. Mert fontos, hogy a mai iskolások, fiatalok, de a külföldiek is megtudhassák, ki volt Kossuth Lajos, Batthyány Lajos vagy Antall József. Kellenek a könyvek, filmek, díszes albumok, ám ahogy egy ilyen sírkertben megérinti a látogatót a történelem, az elmúlt korok atmoszférája, nagysága, azt nem pótolhatja semmi más. Nem véletlenül mondta gróf Széchenyi István: ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit. Ez a mi ars poeticánk is. Azt szeretnénk elérni, hogy ha a Fiumei úti temetőben valaki körülnéz, képet alkothasson arról: a magyar nemzet büszke híres elődeire, s méltó is hozzájuk. Az a szerencsénk, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János egy kicsit továbbmegy még ennél is igényességben, magas szintű elvárásokban. Ő minden egyes sírt fontosnak tart. Tehát a kormányzat az elvárhatón felül is segíti a feltételek megteremtésével az intézet múltmentő munkáját.

- Hogy áll a Fiumei úti Kossuth-mauzóleum rendbehozatala?

- November végén lesz az ünnepélyes átadás. Ötszázmillió forintos beruházással újítottuk fel Gerster Kálmán és Stróbl Alajos művét, Magyarország legnagyobb mauzóleumát. Gyönyörű lesz. A számot csak azért mondtam, hogy érzékeltessük a nagyközönséggel, milyen komoly anyagi ráfordítást igényelnek a műemléki helyreállítások. Ebben az évben egyébként már befejeződött Nagycenken a Széchenyi-mauzóleum és Körösladányban a Wenckheim-kripta rendbehozatala. Kitűzött célunk, hogy a nagy történelmi családi síremlékeket az egész országban méltó állapotba hozzuk.

- Az egri vár immár a tizennegyedik nemzeti emlékhely a sorban. Azt jelenti az újabb felvétel, hogy folyamatosan szélesedik a védettséget élvezők köre?

- Nincs ilyen tervünk. Éppen ellenkezőleg: szeretnénk, ha csak rendkívüli esetben bővülne tovább a lista. Nem valamifajta szűkkeblűség miatt, hanem azért, hogy ne devalválódjon a nemzeti emlékhely rangja. Ha tovább tágítjuk a kört, ez óhatatlanul bekövetkezne. Az egri vár esetében azonban mérlegelni kellett, hogy ikonikus helyről van szó, amely örökre beleírta magát a nemzeti emlékezetbe. A hős egri várvédők annak idején egész Európát megvédelmezték a világhódító oszmán hadseregtől 1552-ben Dobó István várkapitány vezérletével, és ezzel Gárdonyi Géza csodálatos regényének köszönhetően minden generáció tisztában van. Inkább azon dolgozunk, hogy a történelmi emlékhelyeknek - amelyekből jelenleg negyvenhat van - legyen még nagyobb megbecsültsége, tekintélye. Ezért is indítványoztuk, hogy legyen minden évben május tizenhatodika az emlékhelyek napja.

- A november negyedikei nemzeti gyásznapra filmbemutatóval készülnek. Pedig vannak, akik azt mondják: nehéz már újat mondani '56-ról.

- Éppen az ellenkezője az igaz. Az Életreítéltek című dokumentumfilm - amelynek fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke - két nemrég végzett fiatal rendező, Szakonyi Noémi és Vincze Máté alkotása, és friss szemlélettel mutatja be az akkori eseményeket. A premierre az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül sor. A négy szereplőből Wittner Mária, Fónay Jenő egykori halálraítéltek, valamint Regéczy-Nagy László ma már sokak számára ismertek, bár sajnos korántsem mindenkinek. A negyedik megszólaló, Puchert János viszont ismeretlen a nagyközönség előtt. Egyszerű sorkatonaként került bele a forradalmi események forgatagába, majd 1970-ig börtönbe vetették, pedig csak parancsot teljesített, amikor harci cselekményekben vett részt. Mind a négyen otthonukban beszélnek az akkori történésekről és a megtorlás évtizedeiről. Hiába készült már több feldolgozás '56-ról, ma is sok újat tudnak mondani. Köszönhető a színvonal a szakértői stábnak is: többek között Bank Barbara történésznek. A film másik színtere, mintegy kiindulópontja a Kisfogház, amely egyáltalán nincs benne a köztudatban. Intézetünk javaslatára egészült ki az Új köztemető nemzeti emlékhelye a Kisfogházzal, amelyben igen sok kivégzést hajtottak végre a kádári megtorlás idején. Az egyik legmegrázóbb részlete a filmnek, amikor a börtön két egykori lakója, Fónay Jenő és Regéczy-Nagy László felkeresik raboskodásuk színhelyét, emlékeznek és bejárják az épületet. A dokumentumfilm készítői ügyeltek azonban rá, hogy a fia­talokat, akik reményeink szerint nagy számban meg fogják nézni a filmet, ne érje túl nagy sokkhatás. Hisz ők a film igazi célcsoportja.

- Egyes vélemények szerint a mai fiatalokat kevéssé érdekli a magyar történelem.

- Kétségtelenül nagy a tájékozatlanság az ifjúság körében, de a fogékonyság megvan bennük a téma iránt. Az október 23. előtti napon immár harmadik alkalommal rendhagyó történelmi sétát tartottunk diákoknak az Új köztemetőben. Nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat, és számos kérdésük volt. Kiderült: igenis érdekli, foglalkoztatja őket az 1956-os forradalom és szabadságharc története. Sokan, mintegy félezren jöttek el az ötvenhatos mártírok sírjaihoz. Köszönet ezért a lelkes, lelkiismeretes pedagógusoknak is! Éppen az iméntiek miatt főként a 14 és 18 év közötti korosztálynak szánjuk az Életreítélteket. Azt tervezzük, hogy lehetőség szerint minden iskolába eljuttatjuk az alkotást. Valójában tehát a film továbbélése, mondanivalójának köztudatba építése lesz számunkra az igazán nagy feladat, kihívás.

Megyeri Dávid

In.: magyaridok.hu
2015. október 31.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2080 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 104
  • e Hét: 1876
  • e Hónap: 12904
  • e Év: 146288
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.