|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 23:01:22, vasárnap
|
| |
| |
Kodály Zoltán: A Magyar nemzet Videó Link
Petőfi Sándor verse
Oh ne mondjátok nekem, hogy
Hajnallik hazánk felett !
Látom én: az ő számára sző a sors szemfödelet.
S kérni istent nem merem, hogy
Nemzetem gyógyítsa fel,
Mert e nemzet, elhigyétek,
Életet nem érdemel.
Figyelemmel átforgattam
A történet lapjait,
S fontolóra vette lelkem,
Amit e hon végbevitt.
S mit találtam ott fölírva
Századok bötűivel ?
Azt találtam, hogy e nemzet
Életet nem érdemel.
Jóra termett nép honában
Egy a szív, az akarat,
A közérdek mellett minden
Külön érdek elmarad.
Itten oltárt minden ember
Ön bálványaért emel -
És az ilyen önző nemzet
Életet nem érdemel.
Voltak egyesek közöttünk !
Tiszta, hű, nagy szellemek,
Akik mindent, amit tettek,
A hazáért tettenek.
Hány volt köztök, kiket a hon,
Maga a hon veszte el !
És az ily hálátlan nemzet
Életet nem érdemel
Más hazában híven őrzik
Mindazt, ami nemzeti ;
Ősi kincsét a magyar nép
Megveti, és elveti,
A magyar magyarnak lenni
Elfeled vagy szégyenel -
És az ily elkorcsult nemzet
Életet nem érdemel...
Oh de mért elősorolnom
E szegény hon vétkeit ?
Lesz- e sors, oh lesz- e isten,
Aki minket megsegít ?
A nagy isten szent kegyéből
Jő- e megváltási jel ?
Lesz- e még e nemzet olyan,
Hogy halált nem érdemel ?
Pest, 1845. január
Kodály Zoltán: Székelyekhez Videó Link
Petőfi Sándor verse
A köröskörül sötét felhő az égen,
Egy magányos csillag ragyog középen.
Az a csillag ott a magyar nép képe,
Kit idegen népek vettek középre.
Nagy a világ, és testvérünk nincs benne,
Nincsen, aki bajainkban részt venne.
Dehogy testvér a magyarhoz a világ!
Ellensége minden ember, akit lát.
Ha a magyar is elhagyja a magyart,
Nem lesz akkor olyan, ki vele tart,
Ugy eltűnik, mint az égrűl a csillag,
Ha a sötét felhők reáborulnak.
Föl, székely, föl, közös az ellenségünk,
Tinektek is az árt, aki minékünk,
Az vert vasra titeket, aki minket,
Együtt törjük szét a közös bilincset!
Mert végtére szabadokká kell lennünk;
Hadd legyen az egész világ ellenünk!
Bennünket az még kétségbe ne ejtsen,
Hisz velünk van az igazság s az isten.
Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi,
Mint a gyertya, mit el lehet oltani;
A magyarnak élnie kell örökké,
És nem szabad rabnak lennie többé!
Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel;
Ki néz vele szembe, ha nem a székely?
Hisz a székely ősapja volt Attila,
Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!
Hiába, Bécs, hiába van gazságod,
Küldheted ránk a rácot, a horvátot;
Állani fog, állani fog Magyarhon,
Élni fogunk, élni fogunk szabadon!
Pest, 1848. szeptember
Kodály Zoltán: Hej Bünközsdi Bandi Videó Link
Petőfi Sándor verse
Hej Büngözsdi Bandi, istentelen zsivány,
Mért sikkasztottad el az én jó paripám?
Te bitangolsz mostan drága szép lovamon -
Hóhér kössön hurkot átkozott nyakadon!
Hej Büngözsdi Bandi, istentelen zsivány!
Mért csábítottad el az én kedves babám?
Te öleled most szép szeretőm valahol -
Fűljön rosz lelkeddel a mélységes pokol!
De mi haszna van az átkozódásoknak...
Imádkozzál, Bandi, hogy meg ne kapjalak;
Mert ha megkaphatlak - mennykő üssön beléd! -
Megemlegeted a magyarok istenét.
Pest, 1844. június
Kodály Zoltán: Magyarország címere Videó Link
Vörösmarty Mihály verse
Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben,
Téridet országos négy folyam árja szegi;
Ám természettől mind ez lelketlen ajándék:
Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.
Kodály Zoltán: Liszt Ferenchez Videó Link
Vörösmarty Mihály verse
Hírhedett zenésze a világnak,
Bárhová juss, mindig hű rokon!
Van-e hangod e beteg hazának
A velőket rázó húrokon?
Van-e hangod, szív háborgatója,
Van-e hangod, bánat altatója?
Sors és bűneink a százados baj,
Melynek elzsibbasztó súlya nyom;
Ennek láncain élt a csüggedett faj
S üdve lőn a tettlen nyugalom.
És ha néha felforrt vérapálya,
Láz betegnek volt hiú csatája.
Jobb korunk jött. Újra visszaszállnak,
Rég ohajtott hajnal keletén,
Édes kínja közt a gyógyulásnak,
A kihalt vágy s elpártolt remény:
Újra égünk őseink honáért,
Újra készek adni életet s vért.
És érezzük minden érverését,
Szent nevére feldobog szivünk;
És szenvedjük minden szenvedését,
Szégyenétől lángra gerjedünk;
És ohajtjuk nagynak trónusában,
Boldog - és erősnek kunyhájában.
Nagy tanítvány a vészek honából,
Melyben egy világnak szíve ver,
Ahol rőten a vér bíborától
Végre a nap földerűlni mer,
Hol vad árján a nép tengerének
A düh szörnyei gyorsan eltünének;
S most helyettök hófehér burokban
Jár a béke s tiszta szorgalom;
S a müvészet fénylő csarnokokban
Égi képet új korára nyom;
S míg ezer fej gondol istenésszel;
Fárad a nép óriás kezével:
Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja,
És ha zengesz a múlt napiról,
Légyen hangod a vész zongorája,
Melyben a harc mennydörgése szól,
S árja közben a szilaj zenének
Riadozzon diadalmi ének.
Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban
Őseink is megmozdúljanak,
És az unokákba a halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak.
Hozva áldást a magyar hazára,
Szégyent, átkot áruló fiára.
És ha meglep bús idők homálya,
Lengjen fátyol a vont húrokon;
Legyen hangod szellők fuvolája,
Mely keserg az őszi lombokon,
Melynek andalító zengzetére
Fölmerűl a gyásznak régi tére;
S férfi karján a meggondolásnak
Kél a halvány hölgy, a méla bú,
S újra látjuk vészeit Mohácsnak,
Újra dúl a honfiháború,
S míg könyekbe vész a szem sugára,
Enyh jön a szív késő bánatára.
És ha honszerelmet költenél fel,
Mely ölelve tartja a jelent,
Mely a hűség szép emlékzetével
Csügg a múlton és jövőt teremt,
Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal,
Hogy szivekbe menjen által a dal;
S a felébredt tiszta szenvedélyen
Nagy fiakban tettek érjenek,
És a gyenge és erős serényen
Tenni tűrni egyesűljenek;
És a nemzet, mint egy férfi, álljon
Érc karokkal győzni a viszályon.
S még a kő is, mintha csontunk volna,
Szent örömtől rengedezzen át,
És a hullám, mintha vérünk folyna,
Áthevűlve járja a Dunát;
S ahol annyi jó és rosz napunk tölt,
Lelkesedve feldobogjon e föld.
És ha hallod, zengő húrjaiddal
Mint riad föl e hon a dalon,
Melyet a nép millió ajakkal
Zeng utánad bátor hangokon,
Állj közénk és mondjuk: hála égnek!
Még van lelke Árpád nemzetének.
1840. november, december eleje
Kodály Zoltán: Bordal Videó Link
Kölcsey Ferenc verse
Igyunk derűre, Igyunk borúra,
Úgy is hol kedvre, úgy is hol búra
Fordúl az élet. kedved a jó bor
Jobban éleszti, búdat a jó bor
Messze széleszti,s elmúlat véled.
Minden por, álom,s füst e világon;
Mi haszna gázol a boldogságon
A hír barátja? ha dob riadt a Harc reggelére,
Patakban omlik hullámzó vére,
S bérét más látja. békételen, bús,
Senyved magába, kétség s remény közt
Vár s fél a kába percet s esztendőt.
Miért törődöl szűk életeddel?
Napod ma mit nyújt köszönve tedd el,
S hagyd a jövendőt. reggel vagy estve,
Szélben vagy csenddel, eljön magától
Sorsod mit rendel: miként nyár és tél.
Ernyőt keress, ha készül borulni,
Szenvedj, ha nem tudsz hová vonulni,
Fordulhat a szél.
Éld a jelenlét percét s óráját,
Együtt lefutja jó s rossz pályáját,
S együtt húny véled.iIgyunk derűre,
Igyunk borúra, úgy is hol kedvre,
Úgy is hol búra fordul az élet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 22:10:04, vasárnap
|
| |
| |
Balassi Bálint: Szép könyörgés
Nincs már hová lennem, kegyelmes Istenem,
Mert körülvett éngem szörnyű veszedelem,
Segedelmem, légy mellettem, ne hágyj megszégyenednem!
Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod,
Csak rút szégyentől ódd fejemet, ha bántod,
Halálomot inkább elhozd, hogynem rútíts orcámot!
Áldj meg vitézséggel, az jó hírrel, névvel,
Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el,
Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel!
Ne gyalázzon éngem kevély ellenségem,
Te légy, Uram, vélem, jótévő Istenem,
Nagy szégyenem ne viseljem tovább, s ne hágyj elesnem!
Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen,
Hogy mindenek ellen megtartottál épen,
Áldott Isten, hála légyen néked örökké, Ámen.
Kodály Zoltán: Szép könyörgés videó Link
Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának Itt olvasható Link
Kodály Zoltán: Sirató ének Videó Link Verset Bodrogh Pál írta
Virág Benedek: Békesség óhajtás
Szállj le felséges palotád egéből
Béke! mennyeknek koronás leánya!
Szállj le s Európánk mezején jelenj meg
Már valahára!
A vadon Mársnak dühödött kezéből
Üsd ki dárdáját: raboló vitézit
Puszta honnyoknak telekére vissza-
Menni parancsold.
Ily soká tartó viadal piaccán
A szeléd lelkek fene tigrisekké
Válnak, elszokván az igaz, s az érző
Emberi szívtől.
A dühösséggel keresett dicsőség
Vesszen el, Músám szabadon kiáltja:
A borostyánág, ha vereslik, undok
Címer előttem -
Szállj le! s vígasztald meg az árvaságot
Béke, mennyeknek koronás leánya!
Hajh! sok országok szava kér, jelenj meg
Már valahára.
Kodály Zoltán: Békesség óhajtás Videó Link
Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok Videó Link
Elközelge húsvét és felméne Jézus
Jéruzsálembe a templomba
És ott találá ökrök, juhok, galambok árusait,
És ott terpeszkedtek a pénzváltók.
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból,
Mind az ökröket, mind a juhokat, mind kihajtá
Kavarog a barom, szalad a sok juh,
Szalad a sok árus, kavarog a barom.
És a pénzváltók pénzét szerteszórá,
És asztalaikat feldönté.
És a pénzváltók sok pénzét szerteszórá,
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból,
És a galambok árusinak mondá:
Vigyétek el ezeket innét!
Ne tegyétek atyám házát kereskedés házává!
Amazoknak mondá:
Írva vagyon: az én házam imádságnak háza
Minden népek közt.
Ti pedig mivé tettétek?
Rablók barlangjává!
Hallván ezt a főpapok és írástudók
El akarák öt veszteni, el akarák öt veszteni,
El akarák öt veszteni, mert féltek vala tőle,
Mivelhogy az egész nép úgy halllgatá őt.
Az első két sor meghatározza az időt és a helyet, ,,elbeszéli" Jézus megérkezését Jeruzsálembe, a templomba. Kodály itt Jeruzsálemnek ad nagy hangsúlyt, utalva az elkövetkezendőkre. A templom még a csöndes áhítat helyét jelenti. A harmonikus kezdet után jön a diszharmónia, a döbbenet, mivel szembesül Jézus: árusok, pénzváltók ,,terpeszkednek" ott.
A második rész sokkal hosszabb, mozgalmasabb: Jézus tettének leírása. A kötélből font ostor motívuma a legfontosabb. Az állatokat kihajtja a templomból. Érezzük a harag kitörését, s a tett nyomán az állatok (ökrök, juhok) megiramodását. A pénzváltók asztalát felborítja Jézus, pénzüket szétszórta. Csupa ige: kihajtá, kavarog, szalad, szétszórá, feldönté. Sok ismétléssel érzékelteti az intenzitást, az újra és újra nekilendülő cselekvést.
A harmadik rész a tanítás, mely halkan szól. Jézus a galambok árusait szólítja meg először. Ők talán békésebbek, s jobban megértik, milyen indulat fűti: ,,Vigyétek...!" A többiek (főleg a pénzváltók) súlyosabban vétkeztek: rablók tanyájává tették Isten házát, ,,atyám házát", ahová csak az imádság való. Ismét tetőfokára hág a szenvedély, a ,,rablók" vád hússzor hangzik el.
A befejező rész, a keret, ismét az elbeszélőé. Mi történik? Az írástudók, mert félnek tőle, el akarják őt veszíteni. De nem azért, amit cselekedett, hanem mert a nép olyan fogékony a tanításra. Eősze László itt ,,sugárzó tetőpontról" beszél, ,,diadalmas D-dúr akkordról", mely Händel Messiását idézi...
Petőfi Sándor: Isten csodája
Ameddig a történet csillaga
Röpíti a multakba sugarát:
A szem saját kezünkben mindenütt
Saját szivünkre célzó gyilkot lát,
S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet,
Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;
Mérget kellett mindenkor innia,
Ki sebeinkre önte balzsamot.
Valami rosz szellemtől származánk!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért,
Mint a szeméten a silány ebek,
Azt vettük észre csak, hogy ezalatt
Az oroszlánok itt termettenek;
Jött a tatár, jött a török reánk.
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,
Mint ember, aki görcsben haldokol;
Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá
Az óriási nadály, a mogol,
S holttesteinket fölfalá a láng!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt
Sárkoporsóba páncéla s lova,
S készűlt számunkra a ledőlt király
Kardjából a rettentő zabola,
Melytől még most is ég és vérzik szánk!...
isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,
De mily kevesen gondolnak vele.
Oh nemzetem, magyar nép! éltedet
Mindig csak a jó sorsra bízod-e?
Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk;
Emberségünkből álljon fönn hazánk!
Kodály Zoltán: Isten csodája videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 21:44:01, vasárnap
|
| |
| |
Úttörőinduló
Ej, haj, száll az ének, zeng az ének, szép az élet.
Ej, haj, úttörőnek kedve mindig jó,
Nyári napban, téli szélben, harmatban, s ha hull a hó,
Ej, haj, száz torokból száll az énekszó.
Ej, haj, kis barátok, kis fiúk és kis leányok,
Ej, haj, víg dalunktól hangos lesz a föld.
Élet újul, munka pezsdül, és a föld új arcot ölt,
Ej, haj, csüggedőnek friss üdítőt tölt.
Ej, haj, kinn az utcán, künn az erdőn és a réten,
Ej, haj, új erővel zengjen hát a dal,
Hogy mihozzánk jöjjön mind, ki tettre kész és fiatal.
Ej, haj, így miénk lesz majd a diadal.
Kodály Zoltán - Raics István Úttörőinduló Videó Link
Ady Endre: Ádám hol vagy?
Kodály Zoltán és Gregor József Videó Link
Oszlik lelkemnek barna gyásza:
Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségim leigázza.
Az arcát még titkolja, rejti,
De Nap-szemét nagy szánalommal
Most már sokszor rajtam felejti.
És hogyha néha-néha győzök,
Ő járt, az Isten járt előttem,
Kivonta kardját, megelőzött.
Hallom, ahogy lelkemben lépked
S az ő bús "Ádám, hol vagy?"-ára
Felelnek hangos szívverések.
Szivemben már őt megtaláltam,
Megtaláltam és megöleltem
S egyek leszünk mi a halálban.
Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz
Maklári József vezényel videó Link
A magyarokhoz I.
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
Nem látod a bosszús egeknek
Ostorait nyomorult hazádon?
Nyolc századoknak vérzivatarja közt
Rongált Budának tornyai állanak,
Ámbár ezerszer vak tüzedben
Véreidet, magadat tiportad.
Elszórja, hidd el, mostani veszni tért
Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok
Dúlják fel e várt, mely sok ádáz
Ostromokat mosolyogva nézett.
Nem ronthatott el tégedet egykoron
A vad tatár khán xerxesi tábora
S világot ostromló töröknek
Napkeletet leverő hatalma;
Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő
Századja s titkos gyilkosaid keze,
A szent rokonvérbe feresztő
Visszavonás tüze közt megálltál:
Mert régi erkölcs s spártai férfikar
Küzdött s vezérlett fergetegid között;
Birkózva győztél, s Herculesként
Ércbuzogány rezegett kezedben.
Most lassu méreg, lassu halál emészt.
Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
Szélvész le nem dönt, benne termő
Férgek erős gyökerit megőrlik,
S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Így minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, melly ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed.
Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének;
Eldődeinknek bajnoki köntösét
S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,
A nemzet őrlelkét tapodja,
Gyermeki báb puha szíve tárgya. -
Oh! más magyar kar mennyköve villogott
Atilla véres harcai közt, midőn
A fél világgal szembeszállott
Nemzeteket tapodó haragja.
Más néppel ontott bajnoki vért hazánk
Szerzője, Árpád a Duna partjain.
Oh! más magyarral verte vissza
Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!
De jaj! csak így jár minden az ég alatt!
Forgó viszontság járma alatt nyögünk,
Tündér szerencsénk kénye hány, vet,
Játszva emel, s mosolyogva ver le.
Felforgat a nagy századok érckeze
Mindent: ledűlt már a nemes Ílion,
A büszke Karthágó hatalma,
Róma s erős Babylon leomlott.
A magyarokhoz II.
Forr a világ bús tengere, ó magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.
Egy nap lerontá Prusszia trónusát,
A balti partot s Ádria öbleit
Vér festi, s a Cordillerákat
S Haemusokat zivatar borítja.
Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,
A Dardanellák bércei dörgenek,
A népek érckorláti dőlnek,
S a zabolák s kötelek szakadnak.
Te Títusoddal hajdani őseid
Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk
A bölcs tanács s kormány figyelmén
Állni-tudó legyen a habok közt.
Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,
Nem félek. A kürt harsogását,
A nyihogó paripák szökését
Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.
Ez tette Rómát föld urává,
Ez Marathont s Budavárt hiressé.
Kodály Zoltán: Magyarokhoz videó Link
Szedő Dénes: Jézus és a gyermek
Pázsitdombon üldögél,
Tarka nép közt, hófehér...
Nézzétek! Most ránk tekintett!
Ugyan mit beszél?
Zordon férfi közeleg:
Hess el innen, kicsinyek!
Isten Fiát gyermekésszel
Meg nem értitek!
Értjük bizony, aki jó!
El ne kergess, morc apó!
Zengünk néki olyan zsoltárt,
Mint a kis rigó.
Szól a Mester: Jöjjetek!
Szívem népe, kicsinyek,
Versenyt égi madárkákkal
Énekeljetek!
Kodály Zoltán: Jézus és a gyermek Videó Link
Másik videó Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 20:52:10, vasárnap
|
| |
| |
- Vörös Zoltán: Kodály Zoltán
Kodály Zoltán: Öregek videó Link
- Sik Sándor Te Deum - Kodály Zoltán: Te Deum videó Link
Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért.
Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapra valót,
hála legyen.
Hogy mindig jutott két garasom adni,
és magamnak nem kellett kéregetnem,
hála legyen.
Hogy értenem adatott másokat,
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek,
hála legyen.
Hogy a sírókkal sírni jól esett,
és nem nevettem minden nevetővel,
hála legyen.
Hogy megmutattál mindent, ami szép
és megmutattál mindent, ami rút,
hála legyen.
Hogy boldoggá tett minden, ami szép
és ami rút, nem tett boldogtalanná,
hála legyen.
Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek,
hála legyen.
Hogy akik szerettek, szépen szerettek,
és hogy nem kellett nem szépen szeretnem,
hála legyen.
Hogy amim nem volt, nem kívántam,
és sohasem volt elég, aki voltam,
hála legyen.
Hogy ember lehettem akkor is,
mikor az emberek nem akartak emberek lenni,
hála legyen.
Hogy megtarthattam a hitet,
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé,
s tán nem kell a városba mennem
a lámpásomba olajért,
hála legyen!
Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen!
és holnap és holnapután és azután is
akarom énekelni: úgy legyen! -
hála legyen, Uram!
hála legyen!
Ady Endre: Fölszállott a páva
Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására."
Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.
Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.
Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
,,Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására
Kodály Zoltán zenéjével videó Link
Kodály Zoltán : Esti dal videó Link
Dalszöveg
Erdő mellett estvéledtem
Subám fejem alá tettem.
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet:
Én Istenem adjál szállást ,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát!
Ahány csillag van az égen,
Ahány fűszál van a földön,
Jézus annyiszor áldassék,
Szűz Mária tiszteltessék.
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 20:27:19, vasárnap
|
| |
| |
- Csorba Győző: Kodály
- Kodály Zoltán: Szüleim szegények voltak
- Weöres Sándor: Kodály Zoltán
Örvendj, Pannónia, szökkenj virágba:
ezentúl én vagyok a te mosolygó lelked,
én állok kicsinyeid ágya mellett,
lépteiket az én dalom fogadja,
és csalogatja folyton magasabbra,
mint sziklán vérnyom a vadászt.
Ki engem hallgat már bölcsőjében és tovább:
szándéka ellen is színig telik
szándékommal, s nem ad okot haragra.
Itt minden szívet én vettem magamra,
kezem között melengetem, és rátapad
nem-földi asszonyillat bélyege.
Itt minden lépést én vettem magamra,
alája gördül vérem szőnyege.
Árát megadtam. Örvendj, szökj virágba:
a kóbor széltől elragadtalak,
hogy tiszta szálból szőjem a jövődet.
Sorsod vagyok, és sorsod az enyém
Videó Link
Ha a magyar népzenének a világgal való megismertetéséről esik szó, vagy a magyar zene világhírűvé válásáról, akkor leggyakrabban és méltán merül fel Bartók Béla neve. Ám e téren csöppet sem kisebb érdemű a Kodály Zoltán által végzett munka, a zeneoktatás terén pedig az úgynevezett Kodály-módszer szintén méltán világhírű. Alighanem ilyesféle megfontolás is vezérelhette Weöres Sándort, amikor Kodály Zoltán Pannónia iránti elkötelezettségét foglalta versbe, költeményének pedig egyszerűen a Kodály Zoltán címet adta. Egyszerű, tiszta tagolhatóság jellemzi e költeményt, és ugyanilyen egyszerűség, tisztaság kíséri a vers gondolatmenetét. A versbeni megszólalás pozíciója szerint kettős: Kodály Zoltán beszél egyes szám első személyben, de érezni egyfajta kívülállást is. E kettősség a vers végére egybeolvad. Teljes hitelű az utolsó mondat, amikor tisztázza a megszólaló - nevezzük e megszólalót most Kodály Zoltánnak -, hogy az ő sorsa és a hazájáé: egyetlen sors lehet csupán...
/Penckófer János/
- Kodály Zoltán: Mély erdőn ibolyavirág videó Link
Kislány énekel videó Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 20:16:58, vasárnap
|
| |
| |
Teljes neve: Kodály Zoltán Vilmos 1882.12.16 - 1967.03.06
Forrás: Magyar kurír/
1967. március 6-án hunyt el a a világszerte ismert zenei nevelési módszer kidolgozója, a zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus Kodály Zoltán. Halálának 50. és születésének 135. évfordulója alkalmából 2017-ben Kodály-emlékévet tartanak. Rá emlékezünk.
...... ........... ...........
Legyen a zene mindenkié
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. A galántai népiskolában és a nagyszombati érseki főgimnáziumban tanult. Ezt követően Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatta tanulmányait, és beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Érdeklődésének középpontjában elsősorban a magyar népdal és népzene állt, doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Felismerte, hogy a magyar népzene igazi valója csak az eredeti forrásokból, a nép ajkáról ismerhető meg. Első népdalgyűjtő útjai gyermekkora helyszínére, az első öntudatlan, de mélyen ható népdalélményeket adó Galánta környékére vezettek.
- Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket... Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez. Mindezen fáradozások végcélja abban áll, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a múlt, a jelen és a jövő klasszikusait."
(Forrás: A népdal szerepe a zenei nevelésben, 1966)
Kutatásai alkalmával ismerkedett meg Bartók Bélával, akivel életre szóló barátságot kötött. A gyűjtés során felismerték az összehasonlító munka jelentőségét a népzenekutatás terén: nagy hangsúlyt fektettek egyrészt a szomszéd népek vonatkozásában az eltérő sajátságok megállapítására; majd később a rokon népek népdalaival való közös vonások feltárására.
1906-1907-ben Kodály tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. A francia fővárosban érte életének egyik döntő zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával. 1907-től a Zeneakadémián tanított zeneelméletet, majd zeneszerzést. Ettől kezdve kórusműveivel, ének- és olvasógyakorlataival segítette elő az ifjúság zenei nevelését, írásaival, nyilatkozataival, reformjavaslataival felvette a harcot a zenei műveletlenség, ,,analfabetizmus" ellen, és új lendületet adott a magyar kórusmozgalomnak. Számos művet írt gyermekkarok és vegyes karok számára egyaránt. Vokális alkotásaiban a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett klasszikusaink - Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János stb. - verseire írott műveivel. Dalainak köszönhetjük a magyar nyelvhez alkalmazkodó prozódia megszületését.
- Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége. csakis művészi érték való a gyermeknek!"
(Forrás: Gyermekkarok, 1929)
Az első igazi hazai sikert a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricus oratorikus mű jelentette számára 1923-ban. Ezt követte a Háry János című daljáték és a Székelyfonó. Utóbbi, mely szintén daljáték, tulajdonképpen egy hatalmas népdalfüzér. A harmincas években így valóra vált Kodály álma: a népdal megszólalt a hangversenypódiumokon és az Operaházban.
Zenekari művei közül legismertebbek: Marosszéki táncok, Galántai táncok, Fölszállott a páva (variációk egy magyar népdalra), Szimfónia. Két misét írt, a Csendes misét és a Missa brevist.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-15 13:23:25, vasárnap
|
| |
| |
Holy Mass of the Vigil of 100th Anniversary of the Miracle of the Sun, from Fatima 12 October 2017
A Nap csoda 100. évfordulójának szentmiséje, Fatima-tól 2017. október 12
Videó Link
Fatima 13 October 2017 Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2017. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
406 db bejegyzés |
| e év: |
3932 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6720
- e Hét: 41706
- e Hónap: 74860
- e Év: 308607
|
|
|
Offline
