|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 19:31:58, vasárnap
|
| |
| |
A német kormány szigorú ellenőrzéssel fenyeget
2008. május 25. 19:18
MNO
A német kormány intézkedéseket jelentett be az energiavállalatok ellenőrzésének megerősítésére a növekvő gázárakra tekintettel, írta a Bild am Sonntag című német lap vasárnap.
- A bejelentett gázáremelésekre tekintettel nagyon akkurátusan ellenőrizni fogjuk az energiacégek árait. A vállalatoknak minden fillér áremelést meg kell magyarázniuk a versenyhivatalnak - idézte Michael Glos gazdasági minisztert az újság. A versengő német piacon 67 gázelosztó társaság működik, és 19 százalékig terjedő tarifaemeléseket terveznek részben június elsejétől, részben július elsejétől, írta a lap.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 19:16:12, vasárnap
|
| |
| |
Egy őszinte könyv sikere!
Ezt írja szerzője:
,,A rendszerváltók elárultak. Kevés kivétellel - valamennyi. Hazánk mostani megsemmisítőivel paroláztak, paroláznak.
Hazaárulók tehát a Büntetőtörvénykönyv szerint is. /114.§./.
Hazánk törvényen kívüli ország, mint volt 1990 előtt, évtizedeken át.
Már csak egy kérdés fontos: MI LESZ A VISSZAÚT a már látható magyar szolgakisebbségből, bér-nincstelenségből, soha nem kívánt idegenek gátlástalan ország rablásából és uralmából.
A visszaút az lesz, -amikor nem lesz út tovább ebben az erkölcsi és gazdasági magyar mocsárban. Amikor már majd - görcsökben vajúdunk.
Amikor majd rádöbbenünk: őszintén bocsánatot kell kérnünk a Teremtőtől, aki majd ad nekünk, magyar méltóságra valóban érdemes Vezért is, erőt is, hogy valamennyi ország-tolvajt még itthon feleltessük tetteikért.
És elkezdjük, gyermekeink érdekében - az ÚJ HAZA FELÉPÍTÉSÉT!
Most még ,,Árulás-kor,,-ban élünk......
Ennek politikai előzményét rajzolja fel, igen pontosan közéleti írásaiban Murányi László a Magyar Televízió Híradójának csaknem 3 évtizedig jogi végzettségű riportere, műsorvezetője, aki az 1994-es, kommunista választási győzelem után rendkívüli felmondással távozik az intézményből.
Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense.
,,Árulás-kor" című könyve e-mailen, lmuranyi@freemail.hu
utánvétellel, 1400 ft.-ért rendelhető meg és kapható a Magyarok Házában.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 19:10:59, vasárnap
|
| |
| |
Olcsó már nem lesz az élelmiszer
2008. május 24. 14:00
Szluka Eszter -
A kiválónak ígérkező idei termés sem teszi majd olcsóbbá az őszi bevásárlásokat, jótékonyan hathat viszont az inflációra és a GDP-re - olvasható a Figyelő legfrissebb számában.
Manapság egy kilónyi Erzsébet kenyérért 90 forinttal, egy liter dobozos tejért pedig közel 60 forinttal kell többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Ez 62, illetve 31 százalékos drágulást takar, miközben áprilisban átlagosan 12,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek bolti ára 2007 negyedik hónapjához képest. A tavaly őszi nagy árhullám már lefutott, azóta jócskán lassult a drágulás tempója, sőt egyes termékeknél - mint a cukor vagy a burgonya - még árcsökkenés is bekövetkezett. Tovább drágult viszont az étolaj (amely a maga 65 százalékos éves árnövekedésével az egyik rekorder), de jóval többe kerül a liszt, a tojás, a rizs, a száraztészta és a péksütemény is.
Védett fogyasztók
Kapcsolódó írások
Már vásárlásra is alig jut pénz?
Vége az olcsó élelmiszerek korának
A fenti extrém ráták ellenére a boltok vásárlói eddig csupán a harmadát tapasztalták meg a nálunk is bekövetkezett mezőgazdasági árrobbanásnak. A termelők átlagosan 36,8 százalékkal emelték áraikat; ezen belül kiugróan drágult a gabona (86 százalék) és a gyümölcs (70 százalék). ,,A fogyasztói árak csak tompítva és késéssel követik a mezőgazdasági árak mozgását" - magyarázza Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
A laza kapcsolat oka, hogy a feldolgozott élelmiszerek csak kis hányadban tükrözik a nyersanyagtarifákat. Magyarországon például a kenyér árában a gabona költségei mindössze 18 százalékot tesznek ki, és a feldolgozók is készleteznek. A drágább alapanyag költségét tehát csak a készleteik frissítése után építik be - már amennyiben ez sikerül nekik. ,,A tavalyi agrárár-emelkedés felét az élelmiszer-feldolgozók fizették meg, mert beszállítóként nem tudták megfelelő mértékben továbbhárítani a megugrott költségeiket" - állítja Borodi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.
Fotó:MTI
Fotó:MTI
Az élelmiszerüzletek, különösen a komoly erőfölényben lévő láncok pedig, amíg csak lehet, kerülik a vevőket elriasztó áremeléseket, és a költségeket a beszállítókra terhelik. Esetleg keresztfinanszírozással, más termék árréséből engedve próbálják megtartani a vásárlókat. Törekvéseiket így sem koronázta teljes siker.
Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. szakértője szerint a visszafogott fogyasztásnak is betudható, hogy a termelői emelkedések csupán kisebb mértékben érvényesültek a kiskereskedelmi árakban. A tavalyi reáljövedelem-csökkenés hatására a bolti eladások 2,4 százalékkal estek vissza az utolsó negyedévben a korábbi év hasonló időszakához képest. Ez a tendencia az idén is folytatódik; úgy tűnik, a fogyasztók továbbra is az ennivalón igyekeznek spórolni.
A múlt év egyébként Fórián szerint fordulópontot hozott mind a nemzetközi, mind a hazai élelmiszerpiacon, amennyiben a korábbi kínálati bőséget a megnövekedett kereslet váltotta fel. A fejlődő országok a nyolcvanas évek óta megduplázták a húsfogyasztásukat, s mindez a takarmányigényt sem hagyta érintetlenül. Egy új iparág, a bioüzemanyag-gyártás szintén mérsékli a kínálatot. (Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly másfélszer akkora területen termeltek repcét, mint 2006-ban, bár eddig leginkább az európai kvótarendszer miatt megürült cukorrépaföldeket használták ki erre a célra).
Magyarországon mindezek a hatások, hasonlóan az unió többi államához, tompítva érvényesülnek, mivel a közösség piacvédelmi politikája megvéd a szélsőséges áremelkedésektől. ,,Brüsszel szükség esetén akár exportadót vagy kiviteli korlátozást is bevezethet az uniós árszint védelmében" - mutat rá Szabó Márton. A magyar árak így nem annyira a világpiaci, mint inkább a német, cseh, szlovák árakkal mozognak együtt.
Éhséglázadások
Haitin öten meghaltak, és mintegy kétszázan megsebesültek abban a zavargásban, amely azért tört ki, mert a rizs ára egy év alatt megduplázódott, és ezzel olyan szintet ért el, amelyet sokan már nem tudtak megfizetni. A karibi ország kormánya bele is bukott a válságba; a váltás után gyors intervencióval csökkentették az alapélelmiszer árát, és több ország is élelmiszersegéllyel enyhített az ottani helyzeten.
Fotó: Reuters
Fotó: Reuters
Egyiptomban ketten haltak meg, amikor kenyérért verekedett össze a tömeg, Thaiföldön fegyveresek őrzik a rizsültetvényeket, a Fülöp-szigeteken halálbüntetés jár annak, aki titkon készletezi a rizst. Erőszakos tiltakozásokat váltottak ki az élelmiszer- ár-emelkedések Bangladesben, Kamerunban, és Hondurasban is. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója arra figyelmeztetett: akár háborúhoz is vezethet az élelmiszerek drágulása.
Tompított hatás ide vagy oda, tény, hogy hazánkat tavaly egy erősen aszályos évben érte a mezőgazdasági termékek iránti fokozott nemzetközi érdeklődés, így a múlt évi áremelkedések az időjárás okozta károkkal is magyarázhatóak.
A szárazság mintegy 30 százalékos terméskiesést okozott a gabonáknál; a fagy, a jég és az aszály együttvéve 12 százalékos visszaesést idézett elő a mezőgazdasági termelésben. Az idei kilátások azonban kifejezetten biztatóak, különösen, ha az időjárás továbbra is kegyes lesz a termelőkhöz. Jó termés esetén a búza, a kukorica, a napraforgó és a gyümölcs ára is csökkenhet - igaz, nem a két évvel ezelőtti szintre, és nem a boltokban.
A tompított és késleltetett mechanizmus most visszafelé hat, és a szakértők szerint a fogyasztóknak be kell érniük azzal, hogy ősszel előreláthatólag már nem emelkednek lényegesen az árak. (A szezonális gyümölcsök és a továbbra is szárnyaló étolaj ára persze még okozhat meglepetéseket, a sertéshús pedig csak most indul majd emelkedésnek a tavalyi takarmánydrágulás után.) Az élelmiszer-infláció szelídülése már a második félévben kimutatható lesz, amikor majd a tavaly őszi, kiugróan magas árakhoz viszonyítjuk az ideieket. A szakértői várakozások szerint akkortájt 7 százalékos emelkedést tapasztalunk majd, szemben az első félévben mért 12 százalék körüli szinttel.
Az idei évre várt rendkívül jó termés az infláció mellett a gazdasági növekedésben is megmutatkozhat. A londoni 4cast elemzőcsoport várakozásai szerint 4 százalék feletti GDP-növekedésre is sor kerülhet 2008 folyamán, részben a mezőgazdaságnak köszönhetően. Raskó György agrárközgazdász úgy véli, az agrárium teljesítménye akár 1 százalékponttal is emelheti a hazai GDP-t
(A rekordtermés hatásai - Figyelő, 2008/20. szám). Az idén közel 400 milliárd forint többletbevétel keletkezhet az ágazatban.
Szabó Márton már kevésbé optimista, szerinte a legkedvezőbb esetben is csak 0,6-0,7 százalékponttal járulhat hozzá a mezőgazdaság a GDP növekedéséhez. A szakember 20-25 százalékos bővülést vár a mezőgazdaság teljesítményében, amellyel a GDP-ben elfoglalt részaránya is 5 százalék körülire javulhat a jelenlegi 4 százalék alattiról. Óva int azonban attól, hogy tartósan számítsunk hasonló növekedésre, hiszen az időjárás évről évre közbeszólhat, még akkor is, ha maradnak a magas termelői árak.
SZÓLJON HOZZÁ ÖN IS!
Ide írhatja hozzászólását
ELKÜLD
2008-05-25 04:46:03
bendezsofi - Budapest
Tiszta nevetséges amit velünk művelnek, egyedül aki bérböl él csak attól tudják behajtani az illetékeket : adó, tb,stb. Már 12 -órára kötelezik vagy még többre az embert havi 75,000 ezerért dolgozó az egézségügy-ben mert az éjszakai pótlékok elviszik a többet remélt fizetést ,és már megsem említtem hogy minden ami kötelező pótlék, is csak azt mondják hogy adható , nincs pénz nem fizetnek. A távolsági bérletet is fizetés előlegböl kell megvenni és majd vissza vonják a fizetésböl.Akkora barom nép vagyunk mindent eltürünk , a nyugdijról nem kell álmodozni senkinek csak a közösbe fizetni , mert nem hogy nem leszel nyudíjas de még a befizetet nyugdíjat a házastársad sem fogja tudni élvezeni mert egymás után mennek az örök mezőre . Próbálnák csak ebböl kihozni a havi rezsit meg még együnk is ha meg van gyereked akkor csak még több kiadásba keveredik a szülő mert az iskolák is csak pénzt kérnek be .húszéves házasságom alatt még nem volttam egy napos nyaraláson kívül sehol a gyerekekkel de idén még azis kima-
rad.
http://www.fn.hu/makro/20080520/olcso_mar_nem_lesz/?action=nyomtat
Még több hozzászólás |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 18:59:45, vasárnap
|
| |
| |
ÍROTT FORRÁSOK, AMELYEKBÕL ISMERETEKET SZEREZHETÜNK A MAGYAROK ELÕDEIRÕL ÉS A MAGYAROKRÓL
A magyarok ősei Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe való jutása előtt mindig nagy kultúrnépek látókörében mozogtak. Mivel a finnugrizmus őseinket csak az Urál-hegységtől keletre fekvő területről - "az Ob-folyó alsó folyásvidékéről" - "indítja", így a magyarok korábbi őstörténetére vonatkozó adatokat nem vette figyelembe, pedig, a magyarság finnugor eredetérről egyetlen auktornál sem olvashatunk. Sajnos - ideológiai okoknál fogva - a magyarság eredetére vonatkozó írott forrásoknak csak kis részét fordították le magyarra és adták közre, pedig csak a forrásmunkák alapján is felvázolható lenne őstörténetünk. A kevés közreadott forrásmunkát pedig "szövegkritika" címén elferdítették és az éppen időszerű ideológiának megfelelően magyarázgatták. Tették ezt abból a felismerésből, hogy aki uralja a múltat, kézben tartja a jelent és formálja a jövőt is. Legjobban a magyar ember számára "legszentebb" nemzeti krónikáinkat degradálták, mondván, hogy azok tudatosan torzították és ferdítették az igazságot. Márpedig a forrásokat úgy kell olvasni és érteni, ahogyan azokat írták.
I. Kínai források a hunokról
A kínai dinasztikus évkönyveken kívül az enciklopédiák, a dokumentumgyűjtemények és az utazók leírásai nagymértékben gazdagítják a Belső-Ázsiáról és népeiről szerzett ismereteinket. Ezek a legősibb gyökereinkre vonatkozó forrásmunkák közül sokat Éduard Chavannes franciául, Johannes Jacob Maria de Groot németül és H.J. Bicsurin oroszul adott ki; magyarul ezekből semmi sem jelent meg. Márpedig a kínai források ismerete nélkül őstörténetünk kétezer éve nem ismerhető meg. A kínai történetírók úgy írtak a hsziungnúkról, hogy egyes általuk használt szavakat az ő szájukba adtak. Így például megtudjuk, hogy leányaik a házasság előtt "szüzek" voltak és a szegény ember rossz időben "odúba" húzódott. A kínai források tanulmányozása révén sok eddig "ismeretlen eredetű jövevényszónak" tartott szót megtalálunk őseink Belső-ázsiai hazájában.
- A hunokról sok adatot Konfúciusznál (Kung Csiunál Kr.e. 551-479) találunk, aki a hunokat senjün néven említi, mint olyan népet, amely már 350 éve a Góbi-sivatag peremvidékén él.
- Szuó sokat ír a hunokról a Kr. előtti II. században.
- Szemacsien (Sza-ma-Kien Kr.e. 145-90) a szerzője a Si-ki (Történeti Feljegyzések) című munkának, amely mű a kínaiakkal kapcsolatban álló népekről szól. Munkája 110. fejezetében írja le a hsziungnúkat (hunokat) és a nála jüecsi néven szereplő onogurokat. Tőle megtudjuk, hogy a hsziungnúk "főleg lovat, tehenet és juhot tartanak... földeik területekre vannak felosztva, s ezek különböző vezetőik ellenőrzése alatt állnak... Hosszú távú fegyvernek az íjat és a nyilat, közelharcra a kardot és a dárdát használják". Szemacsientől megtudjuk, hogy a hunok bőrövvel összefogott kabátfélében (kazakban) járnak, lovagláshoz nadrágot és csizmát viselnek.
- A Dinasztikus Évkönyvek szerzői a "24 hivatalos történeti mű" íróinak számítanak. Közülük számunkra különösen a Csien Han-su (a Korai Han-dinasztia története Kr.e. 206 - Kr.u. 24), a Hou-Han-si (a Kései Han-dinasztia története Kr.u. 24 - Kr.u. 220), valamint a Szan-kuo-csi (Három Királyság története Kr.u. 220-280) értékes, mert nemcsak a hsziungnúkról, de más Kínával kapcsolatban álló népekről is írnak. A Cin-Sou (Cin-dinasztia története Kr.u. 265-419) és a Szung-su (a Szung-dinasztia története 420-478) a magyarok őseinek Belső-Ázsiából való kiindulásának idejéről szolgáltat adatokat.
- A kínai zarándokok írásai a már Közép-Ázsiában tartózkodó őseinkről és szomszédairól tájékoztatnak; sok ismeretet szerzünk tőlük a tokhárokról és a heftalitákról. A kínai források közül Tu Ju munkáját 766-ban kezdte el; az 5. és az utolsó fejezetében nagy összefoglalót írt a hsziungnúkról, a zsuan-zsuanokról, a türkökről, az ujgurokról és a "tarka lovú népekről". Innen megismerhetjük őseink fegyvereit, gabonáit, harcmodorát és zeneszerszámait.
II. "Türk", tibeti és mongol írott történeti források
1. Türk (török) források közül a legjelentősebbek Köl tegin herceg (+731), Bilge kagán (+734) és a 720 táján készült Tonjukuk érdemeit megörökítő sírfelirat (ezeket legutóbb a dán V. Thomsen dolgozta fel). Becses anyagot tartalmaz az Okhek-husotui felírat. Az ujgur feliratok közül fontos a Szine-uszu-i és a Karabalgaszun-i és a Szudzs-i felírat. A jenyiszeji feliratokat a kirgizeknek tulajdonítják. E felíratok a türk nyelv szükségleteihez alakított azon rovásírással készültek, amely közeli rokonságban állnak az ősi magyar írással.
2. Tibeti források közül a legjelentősebb a Stein Aurél által megtalált Dunhuang-i tekercsek és lapok, amelyeket folyamatosan olvasnak el és különösen a belső-ázsiai törzsszövetségek összetételére szolgáltatnak adatokat. A tibeti kolostorokban levő szanszkrit és kínai nyelvből fordított írásokat Kőrösi Csoma Sándor is tanulmányozta; ezek alapján jutott arra a megállapításra, hogy a magyarság őseit a jugarok között kell keresnie. Jelentős forrás a Kr. utáni 650-es évektől induló Ótibeti Évkönyv és az Ótibeti Krónika, amelyekben a belső-ázsiai népek mozgásáról jó leírásokat kapunk.
3. A mongol történeti irodalom közül jelentős az az 1242-ből való Mongolok Titkos Története, amely jó betekintést ad a korai türk társadalmi berendezkedésről. Mongólia területéről mintegy 30 korai rovásírásos feliratot ismerünk; ilyen származik pl. Köli csorból, Ongból és Ihe Aszheté ből.
III. Szír források
Jelentősek számunkra az arameus-sémi írás egyik változatával, az "esztrangelo" szír, a "szertó", majd a nesztorián írással készült lejegyzések, mint a szír Nagy Sándor legendák és a Góg és Magóg népeiről szóló írások. A szírek a Kr. utáni VI. századtól kezdve krónikákat írtak, amelyekben sok utalást találunk a hunokra, az avarokra és a türkökre. Zakariás mitilénei püspök a Kr. utáni 450-518 közötti eseményeket tárgyalja. Szíriai Mihály Világtörténeti oszlopa című munkájában a sztyepi népek történetéről sok, máshonnan nem ismert adatot közöl.
IV. Örmény és grúz források
Mindkét nép a magyarok kaukázusi hazája közelében élt, így többször említik írásaik a magyarok őseit.
1. Örmény források sok utalást tartalmaznak különösen a hunokról és a heftalitákról. Movszesz Horenaci (Horenei Mózes V. századi szerző), Agathangelosz, Phausztusz Byzantiosz és Farpi Mózes az V-VI. századokban éltek. Khorenei Mózes elsősorban a bolgár, Kalankatvaci Mózes pedig a kazárokról ír sokat. Sok hasznos adatot olvasunk e szerzőknél a sztyepi népekről, amelyek között ott találjuk a magyarok őseit.
2. Grúz források elsősorban a szentek életéről emlékeznek meg, amelyek mögött ott vannak a történeti események. Abo vértanúsága, Leonti Mroveli és Dzsuanszer művei az V. század előtti történelmi eseményekről tudósítanak.
V. Muszlim források
Az arabok irodalmi tevékenysége elképzelhetetlen arányokban múlja felül mindazt, amit az európai könyvtárak kincse rejteget. Sajátos műfajuk a "földrajzi irodalom".
1. Az arab földrajzi irodalom kialakulásának korszakának nevesebb szerzői: al-Kvárezmi, al-Dzsarmi és Jahja.
2. Az arab földrajzi irodalom fénykorának nevesebb szerzői: Ubaydallah ibn Hordad(z)beh (+962 körül), Szallám tolmács útleírása, Jakubi (+946), al-Hamadani, aki külön fejezetet szentel a Fekete-tenger északi részének lakóra, Ibn Fadlan, aki Kazáriát írja le, de magyar szempontból a legjelentősebb al-Dzsajháni (IX. század első felében), akinek munkáiból sokan merítettek. Al -Dzsajháni a magyarokat, mint önlló politikai hatalmat írja le. Nála olvassuk: "A magyarok a türkök egy fajtája..." Ibn Ruszta összefoglaló munkáját 903-920 között írta. Őseinkről, mint a törökök egy csoportjáról emlékezik meg. Balkhi (+934) a magyarokat badzsgirteknek nevezi. Fariszi szerint a magyarok a "turkok egyik törzse", Ibn Haukálnál is a magyarok basgirt néven szerepelnek. Gardézi (Gardizi) a magyarokról, mint "előkelő török népekről" ír, akik "bátrak, szép külsejűek és jó megjelenésűek. Ruházatuk színes selyem szövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, pompát kedvelők. Gyakran rontanak a szlávokra." Maszúdi (+956) szerint is "a magyarok a turkok közé tartoznak... négy türk néppel közös ősre vezetik vissza családfájukat... a türkök e négy csoportja Keletről elköltözött..." Makdiszi (966) szerint a "magyarok a türkök egy lovas különítménye", Hayyan (+1076) szerint "a magyar félelmetes nép... hét vezér alá tartoznak..." Hudúd al-Álamnál pedig ezt olvassuk: "A madzsarik nagyon gazdag emberek...szemrevalók és félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogányokkal háborúskodnak, és a magyarok szoktak győzni..."
3. Az arab irodalom hanyatlása korának irodalma őstörténetünk szempontjából már csak másodlagos értékű. Al-Bakri szerint "a magyar olyan nép, melynek jurtáik vannak... sok lovuk, lábasjószáguk és jó szántóföldjeik vannak..." Marvazi (1120) őseinkról ezt írja: "A magyarok a türkök egy törzse... szemrevaló és szép külsejű emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit elsősorban kereskedelmüknek köszönhetnek..."
Jákut (+1229) szerint a magyarok "igen vakmerőek". Abulféda (1331) a magyarokat pedig "hunkar" és "basgirt" néven együtt említi.
VI. "Középiráni" és perzsa nyelvű források
A "középiráni korszak" a Kr- előtti IV-III. századtól a Kr. utáni VII. századig tartott; ezt az "arab korszak" követte. A középiráni korszak legjelentősebb irodalmi műve a Hvadáj námag (az Uralkodók Könyve), amely a történelem színpadára került török népekkel is foglalkozik. E korszak írásai az ázsiai hunokat már "hun" néven említik. Ezen írásoknak egyik forrása a "Dzsajháni hagyomány" volt; Biruni szerint a "madzsarok határa a Fekete-tengerig terjedt". Egy ismeretlen perzsa szerzőnél pedig ezt olvassuk: "A madzsarik igen vagyonos emberek, jóképűek és impozáns külsejűek... a törökök egyik csoportja..." A magyarokra a kései perzsa forrásokban is találunk utalásokat, mint Dzsudzsaninál (1260), Dzsuvaininél (+1283) és Rasid ud-Dinnél (1318).
VII. Oszmán-török írott források
1. Mahmud Terdzsümán 1505 körül Bécsben született gazdag zsidó családban. Eredeti neve: Sebold von Pibrach volt; török nevét 1529 után kapta, amikor is török fogságba került, majd a szultán bizalmi embereként diplomáciai szolgálatokat teljesített. Kegyvesztettsége idején - 1543 után - írta Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) című munkáját. A munka számos latin és magyar- nyelven írt krónika török átdolgozása a magyarok őstörténetének "kezdetétől" 1526-ig. A kéziratot Vámbéry Ármin fedezte fel Isztambulban és a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta; magyarra Blaskovics József fordította le. E munkában olvassuk: "Az egész teremtett világon őseink és nemzetségünk a hősiességével történelmet csinált, úgyhogy még ma is szól erről széles e világon a hősi ének..."
2. Madzsar Tarihi (A magyarok története) szerzőjének nevét nem ismerjük; feltehetően magyar anyanyelvű, erdélyi származású, protestáns vallású személy lehetett, de nincs kizárva, hogy egy elveszett magyar krónika törökre való fordítása. A mű a magyarok történetét 371-től 1740-ig dolgozza fel; magyarra Blaskovics József fordította. A szerző e munkában a magyarokat a hunokkal azonosítja. A köteben ezt olvasuk: ""A madzsar nép török eredetű... attól az időtől fogva, hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el... A kétszázezer főnyi magyar nép másodszor (az első a hunok bejövetele volt) felkerekedett a Nagy Sztyepről és a régebbi hazájába, Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott letelepedett..."
VIII. Görög nyelvű források
A bizánci történelmi irodalom legfontosabb műfajai a birodalom történetét leíró művek, az egyháztörténeti munkák és az útleírások. A klasszikus görög források a Kr.előtti V. századtól (mint Hérodotosz Kr.e. 425.) elsősorban a szkítákról, a szarmatákról és a Belső-Ázsia nyugati felén élő népekről tudósítanak. A bizánci görög források a Kr. utáni V-VI. századoktók kezdve a bizánciakkal kapcsolatba került népekről számolnak be. E munkákban a magyarok onggroi, onggoi, turkoi, szavromatai stb. neveken szerepelnek. Priszkor rhétor (+472) munkái igen becsesek, mert Attila hun uralkodóról és udvaráról jó betekintést kapunk. Írásaiban a magyarok onogur néven szerepelnek. Ménandrosz műve 582-ig követi az eseményeket; munkáját Theophylaktosz Szymokáttész folytatta 602-ig. Őseinket uniguroknak nevezi és szokásairól sok jó részleteket közöl. Őseinkről ezt olvassuk: "Bort ittak, de nem olyant, amilyent nálunk préselnek... édes itallal töltötték meg magukat..." A VIII-IX. századra keltehetők Koszmasz Indikopleusztész, Joánnész Malálasz és Prokopiosz munkái. Aréthász (932 körül) a magyarokat türköknek nevezi.
Bölcs León (VI. Leó császár, 912-ig uralkodott) a magyar honfoglalás kortársa, "Taktika" című művében a magyarok harcmodoráról részletes, jó tájékoztatást kapunk. Munkájában a magyarokat türköknek nevezi, amely nép "egy fő alatt áll, felebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket szenved el... a fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és a faggyal..." Bölcs León fia Konsztantinosz Porphyrogennétosz (a Bíborbanszületett Konsztantinosz császár +959) "A Birodalom kormányzásáról" ír munkájában igen sokat foglalkozik a magyarokkal (türkökkel), akikhez a három kabar csoport csatlakozott. Levédiáról ezt olvassuk: "A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek... Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak... A türkök hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig... a türkök elűzték Nagy Morávia lakóit és megszállták azok földjét..."
További bizánci forrás Nikolaosz Misztikosz (+925), aki a magyarokat "nyugati türköknek" nevezi, a Krónika a pápákról, Szent Baszilosz élete, Georgiosz barát világkrónikája, Léon diákonosz, Ionnész Szkylitzész, Athanasziosz élete, Szent György csodái, Ionnész Kinnamosz és sok más munka.
IX. Szláv nyelvű források
A szlávok a IX. század előtt írástudatlanok lévén, sem maguk, sem a szomszédaik nevét és viselt dolgait nem jegyezték föl. A szláv népek nem sokkal a magyar honfoglalás előtt vették föl a kereszténységet és az írásbeliséget. Korai szláv források között szerepel a görögből fordított 811-es évi eseményeket rögzítő Mitrofán prológ, a Pannóniai legendák (Konstantin [Cirill] és Metód legenda), a XIII. században keletkezett Cirill elhunyta, majd a Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának bejegyzése, Csoda egy bolgárral és Naum legendája. E munkákban a magyarokról, mint foglalókról esik említés. A XII-XV. századok között keletkezett Elbeszélés a latinokról című munka az orthodoxia magyarországi elterjedéséről ír.
Az Orosz Évkönyvek (Nesztor-krónika) szerkesztésének első fázisa az 1040-es évekre tehető, az utolsó szerkesztést Nesztor végezte el 1100 körül. Több szövegváltozata maradt fenn. Magyarul sohasem jelent meg; 1916-ban egy Hodinka-féle "válogatást" adtak ki. A Krónika Oroszország történetét írja le a világtörténelembe beágyazva. "Jöttek a fehér magyarok és a szlávok földjét örökölték, miután elkergették a frankokat, akik azelőtt a szlávok földjét foglalták el... azután jöttek a besenyők és a fekete magyarok..." olvassuk Nesztor-krónikájában.
X. Latin nyelvű források
A honfoglalásról és az azt követő évekről legtöbbet a nyugati források írnak átvéve a középkori íróknak a magyarokról, mint ijesztő ellenségről alkotott képet. Mindezek ellenére ezeknek józan olvasása során jól rekonstruálhatjuk a magyarok honfoglalását. Cassiodorus munkáját a VI. században élt Jordanes dolgozza át, aki sok ismeretet közöl a hunokról. A VII. században keletkezhetett Ravennában a Cosmographia, amely a Fekete-tenger melléki népekről ad jó összefoglalást. Szent Bertin évkönyve 900 előtt készült; a magyarokat - az "ungrikat" - a hunokkal, majd az avarokkal azonosítja. A Fuldai Évkönyvek 714-901 közötti eseményeket tárgyalják, említést tesznek a magyarok eredetéről és nevéről; "a görögök békét kötöttek a magyaroknak nevezett avarokkal..." olvassuk. Regino (+915) prümi apát krónikája a magyarokat a szkítáktól származtatja. Munkájában sok írott forrást használ fel. "A magyarok dölyfös és lázadó természetűek... mindig hajlanak az idegen elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre... fáradalmakban és a harcokban kemények" - írja. A Sváb Évkönyvek a magyarokat ungriknak nevezik, a Salzburgi Évkönyvek a kalandozásokról adnak jó tudósítást, Cremonai Liudprand (Liuzo +972) a magyarokat "turciknak" nevezi. További latin nyelvű forrás: Widukind, Folcuin, Augsburgi Gerhard, János velencei pap, Ekkehard, Brémai Ádám, Prágai Kozma, Albericus, Aventinus, Querfurti Bruno, Ademar és sokan mások. Ekehardnál olvassuk: "A magyaroknál vidámabb embereket aligha láttam valaha... ételt és italt bőven adtak, életemben ilyen jót nem ettem..."
XI. Magyar krónikák
Az európai írásbeliség megjelenése Magyarországon összekapcsolódott a kereszténység felvételével, így nem meglepő hogy az első magyar őstörténethez kapcsolódó elképzeléseket egyházi emberek írták. Árpád-házi uralkodóink udvarában a XI. században nyugati minták alapján készültek krónikák. Az őskrónikának nevezett Gesta Ungarorumot feltehetően Koppány királyi káplán írta 1080-1090 körül. Ennek tovább folytatott változatai az 1358-ban készült Képes Krónika, majd a Kaprinai-, a Béldi-, a Csepreghy-, a Pozsonyi-, a Rimes-, a Müncheni- és a Mügeln Krónika. A további krónikák ezen őskrónikából vették a magyarok származását, a honfoglalás idejét, lezajlását és a magyarok elnevezését, hogy "a magyarok vagy hunok latinul pedig hungarusok". A magyar krónikákban a magyarokat a hunoktól származtatják, Attiláról, mint magyar királyról olvashatunk, a honfoglalást "második bejövetelnek" írják. A XIV. századi Krónikák alapszövegei 1332-1333-ban (Budai Krónika családja), illetve 1358-ban (Képes Krónika családja) készültek. A Budai Krónikát Budán, Hess András nyomdájában 1473-ban kinyomtatták. A Budai Krónika családhoz tartozik a XIV. századi Acephalus-kódex, a XV. századi Sambucus-kódex és az 1473-ban készült Dubnici Krónika.
Anonymus, feltehetően III. Béla királyunk jegyzője, esetleg Péter esztergomi prépost 1196 táján írta a prológuson kívül 57 fejezetre tagozódó Gesta Hunga(ro)rumát - a magyarok történetét. Anonymus ismereteinek nagy részét nem az ősgesztából, hanem Regino prümi apát évkönyvéből, de főleg az emberek emlékezetében még élő genealogikus szájhagyományból merítette; a honfoglalás leírásánál a XII. századi viszonyokat vetíti vissza a honfoglalás idejére. Egy időben "divat" volt a Gesta szavahihetőségét kétségbe vonni, mert a benne leírtak nem feleltek meg a kor történészei ismereteinek (pl. a hun-magyar származás, a székelyek eredete stb.). Amikor a köznépnek nem volt hétköznapi írása, volt még emlékezete; és mivel a helynevek mind visszaigazolhatók, nincs jogunk kétségbe vonni a Gesta többi részét sem.
Kézai Simon Gesta hunnorum et Hungarorum című munkáját 1282-1285 között írta feltehetően az elveszett őskrónika alapján, de azt a hunok történetével egészítette ki. Nála olvassuk: "A székelyek a hunok maradékai..." A Zágrábi- és a Váradi Krónika nagyjából azonos szövegű; a magyarok történetét tartalmazza 1354-ig.
Az első magyar nyelvű munkát Csák Demeter írta 1526 után Ének Pannónia megvételéről címmel. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 15:40:53, vasárnap
|
| |
| |
A Hornizmus
Az SZDSZ kényes a tisztességére, fejtegette Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő a sajtónak. (A Keller-Kapolyi tandem demokráciát erősítő megfigyelési ügy kapcsán.)
Az SZDSZ frakciója nem ért egyet a kormányátalakítással, de megszavazza. Nyilatkozta a volt koalíciós államtitkár. Horn Gábor elmondta, hogy szerintük az átalakítás károkat okozhat a közigazgatási rendszerben, de azt gondolják, hogy a kormányzati átalakítás a kormánypárt felelőssége, ezért konstruktív ellenzéki pártként megszavazzák. Óriási. Ez a konstruktív ellenzékiség? Tudják, hogy károkat okoz, de megszavazzák.
Nem szokatlan ez a magyar (ál) liberálisoktól. Mert ők is trükköztek az adóemeléssel, a pumázással. Hiszen ők is, kormányoztak az előző ciklusban is. Sőt a rendszerváltás zászlóshajójának titulált liberális párt már négy évvel a rendszerváltás után lelkesen lépett be a Horn Gyula vezette MSZP-s kormányba. Azzal a felkiáltással, hogy mi majd nyesegetjük az egypárti kormányzáshoz szokott szocialistákat. Mert ők tanulatlan, diktatúrához szokott egyének.
Aztán a népszavazási fiaskó után, amikor Ferit a pi...ba küldte a határtalan liberális, akkor azért a lenézett szociknál elszakadt a cérna. Aztán a szokásos liberális álszerénységgel megindult az öndicséret. Jó, ha tudjuk és büszkén vállaljuk, hogy mindannak a nyugatosodásnak, modernizációnak, szabadság kiteljesedésnek, amely Magyarországon a rendszerváltás óta végbement, mi, liberálisok voltunk a következetes hajtóerői.
Mi, liberálisok, a magunk sokféleségében. Ma néhányan úgy vélik, hogy helyes lenne szétválasztani a különböző irányzatokat, vagy legalábbis valamelyik eszmekörnek döntő erőt adni és azt tűzni a párt zászlajára. Holott, a belső pluralizmusunk s az abból kiforrt szintézisek adták mindeddig sikereinkhez az erőt.
Igen, a gazdasági liberalizmust, azt a nézetet, hogy az SZDSZ az adófizetők pártja és az e mögött álló értékrendet: a közteherviselésbe és az öngondoskodásba vetett hitet, éppúgy sajátunkként írhatjuk le, mint az elesettek iránti megkülönböztetett toleranciát, vagy éppen a szélesen értelmezett emberi jogok érvényesüléséért való következetes kiállást.
Szükség van ránk. Nekünk pedig szükségünk van arra, hogy a magukat liberálisnak tételező polgároknak kedvünk legyen minket a szavazatukkal megtisztelni. Ezt rengeteg munkával, a belső konszenzus és egység megtartásával érhetjük el.
Nem érdemes kifelé mutogatni. A pártunkat mi tehetjük tönkre, vagy mi emelhetjük fel. Ebben igaza van Horn Gábornak. Tönkre is tették. Méghozzá kemény és szívós munkával. Ennek a nagy munkának és néhány stációt sorolok fel. A legnagyobb hiba volt alig 4 évvel a rendszerváltásnak nevezett de valójában csak módszerváltás után koalícióra léptek az utódpárttal. Ilyen hiba volt, hogy nem léptek ki a koalícióból a D-209-es ügy kirobbanásakor. A liberális elveket nem zavarta, hogy a harmadik Magyar Köztársaság szabadon választott miniszterelnök titkos ügynök volt.
A legnagyobb ál liberális pofon az volt, amikor az őszödi beszéd után bizalmat szavaztak a ma is hivatalban lévő miniszterelnöknek. Micsoda jelkép van abban, hogy ez a beszéd 50 évvel az 1956-os forradalom derült ki. Azt mondják a történelem, nem ismétli önmagát. De néha furcsa párhuzamai vannak. 56-ban is az derült ki, hogy hazudtunk éjjel, nappal, minden alkalommal. Őszöd után ezt a demokráciában is elmondható volt. Liberális segédlettel. Mert ha egy koalíciós államtitkár-, aki részt vett minden kormányülésen- nem tudhatta milyen állapotban van az ország, az nagy baj. Nagyon nagy baj. Mindenesetre liberális gyorsasággal lett a dübörgésből válságközeli állapot. Ezek a legfontosabb állomásai annak, hogy az egykor valóban erős liberális pártból mára egy ál liberális törpe párttá zsugorodott.
A legnagyobb baklövéseket már a koalíción kívül követi el követi el a különböző közvélemény-kutatási eredményekben is 1-2%-os liberális pártocska. Mert csak a kormányból léptek ki, nem a koalícióból. A másik ok az, hogy lelkesen csatlakoztak az MSZP-hez, együtt riogatnak a FIDESZ visszatérésével. Tisztelt ál liberális hölgyek és urak. A félelemkeltés, és a másik oldal győzelmének démonizálása helyett önöknek arra lenne szükség, hogy a másik oldalt is elfogadják demokratának. Mert a mostani sem valami fényes demokrácia.
Önök szerint válság sincs. Nem is lehet. Mert demokráciánk sincs még. Csak többpártrendszerünk. Meg valami parlamenti demokráciaféle is. Ami viszont- hála a liberálisoknak is- komoly válságban van. Mert a liberálisok szerint nem kell erős állam. Láthatjuk, hogy az állam eljelentéktelenítése, erőtlenné tétele hová vezet. Igen az önök közremüködésével is a szocialisták megalkották.
Lehet bízni a liberálisok megerősödésében. Végül is a remény hal meg utoljára. A választásoknál- akármikor is lesznek- tiszta víz kerül a pohárba. Ott majd kiderül mennyire van szükség az ál liberálisokra!
Lőrincz Miklós
http://hirklub.hu/?page=cikk&rovat=74&id=6018 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 15:33:53, vasárnap
|
| |
| |
A hazát kurvázó Gyurcsányi ellen tüntetők a vádlottak padján
2008.05.24. 18:50
A 2A autóút "utonalloi"-nak pere május 29-én, 8 óra 30 perckor kezdődik a Dunakeszi Városi Bíróságon. Az eddig elfogult, koncepciózus eljárás, a bizonyítatlan vádakkal ékesített vádirat, érdekes tárgyalást ígér - tudatta szerkesztőségünkkel Vass István "utonallo", akinek védőbeszédét teljes terjedelmében közöljük.
A per egy Hungaropharma gyógyszerszállító sofőrjének, az "utonallok" elleni támadásából indult, őt tüntetve fel galamblelkű, ártatlan áldozatnak. Alább Vass István védőbeszédét közöljük.
VÉDŐBESZÉD
Tisztelt Bíróság!
A miniszterelnök, aki lekurvázta Hazánkat, korrupt kormánya, annak esetenként köztörvényes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható tagjai káoszt, romlást hoztak az országra.
E miatt, ez ellen tiltakozni mentünk ki az utakra tiltakozni, szerte az országban. Nem autósokat verni.
Nagyon sokan fogadták szimpátiával tiltakozó demonstrációinkat, de akadtak, akiket ez irritált. Több támadás is ért minket az úton.
Februárban először egy cigány támadt ránk késsel, majd egy cementszállító sofőrje, akitől testi erő alkalmazásával tudtam megvédeni magam, ám így is fejsérülést okozott.
Ezért vettem magamhoz egy védelmi eszközt, hogy újabb támadás esetén sérülések nélkül tudjam megvédeni magam.
A támadás be is következett 2007. március 2-án. A támadó pedig Benyó Tibor volt, az önuralmát vesztett gyógyszerszállító sofőr.
A következőkben az ügy érdemi részeiről van mondanivalóm, aminek figyelembevételére Kérem a T. Bíróságot.
Mindenekelőtt le kívánom szögezni, hogy többen tanúsítjuk, miszerint Páhi Barnabás, a sértett tanúja ott sem volt a cselekmény folyamán, csak annak befejeződése után percekkel érkezett a helyszínre. Megérkezéskor beszélték át a sértettel mondanivalójukat.
Kérem állításom bizonyítására meghallgatni a következő tanúkat:
Szabó László gödi lakos
Molnár Pál dunakeszi lakos
Tanúként az ügy gyanúsítottjait is.
Tanúvallomásaink alapján kérem Páhi Barnabás hamis tanúzásért való felelősségrevonását.
Másodszor: a sértettet a helyszínen megnézték a kiérkezett mentők. Ellátni nem kellett. A javaslatukat, miszerint egy állapotát igazoló vizsgálatra beviszik a váci kórház ambulanciájára, a sértett visszautasította. Ezek után a saját maga vezette gépkocsijával ment a Dunakeszi rendőrkapitányságra, ahol huzamos kihallgatáson vett részt.
Látlelet tehát közvetlenül az esemény után, ellenőrizhető körülmények között nem született.
Ezért a sértett által benyújtott ,,látlelet" utólagos, az azokban feltüntetett sérülések keletkezésének pontos ideje, helye nem bizonyított.
Jegyzőkönyvi tény, hogy először könnyű testi sértésről szólt a gyanúsítás, majd átváltoztak a sérülések nyolc napon túl gyógyulóra.
Kérem tehát a T. Bíróságot, hogy a kétséges látleletet ne fogadja el bizonyítékként.
Kérem a T. Bíróságot, hogy a már nevezett tanúkat arra nézve is hallgassa meg, hogy a sértett el lett e látva a helyszínen, visszautasította e a mentősök vizsgálatra invitáló javaslatát, saját lábán, egészségesen távozott e a helyszínről.
Harmadszor:
A cselekmény kezdetére a sértett részéről, az általa előadottakra nincs érdemi, értékelhető bizonyíték. Csak az ő, egyszemélyi állítása.
Pedig a cselekmény azzal kezdődött, hogy a sértett a jelzőőr álj jelzését figyelmen kívül hagyva behajtott a szemből engedett forgalomba, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát.
Kérem a T. Bíróságot, hogy az előbbiekben nevezett tanúimat, de minden demonstrálót e vonatkozásban tanúként idézzen, és hallgasson meg
Negyedszer:
A támadás, a dulakodás váratlanul, hirtelen bontakozott ki. A sértett tanúja bizonyítottan ott sem volt, s a jegyzőkönyvekben sem tesz erre az eseményre vonatkozóan a sértett vallomásával egybecsengő tanúvallomást. A cselekmény kezdetére egyáltalán nem.
TEHÁT A VÁD, A SÉRTETT ÉS AZ ÜGYÉSZ ÁLLÍTÁSAI SZERINT BIZONYÍTATLAN.
Az esemény hirtelen jellegéből adódóan a vádlottak, a magam részéről elhangzott állítások sem bizonyíthatók más tanúval, de a vádlottak egybecsengő állításaival viszont igen.
Mi egybehangzóan állítjuk, hogy a sértett támadott meg minket. Ő ütött először, és szándékosan rongálta meg Molnár László fényképezőgépét.
Állítjuk, hogy folyamatosan támadott, ütött, s nekünk védekeznünk kellett, az önuralmát vesztett támadóval szemben.
Csak akkor adta fel támadási szándékait, amikor a szabálytalanul nálunk levő eszközök adta erőfölényünkkel annak folytatását lehetetlenné tettük.
Egybehangzó állításaink életszerűek, logikusak. Bizonyítékként értékelhetők. A sértettnek nem volt joga behajtani a szabadon hagyott forgalmi sáv szembe jövő forgalmába.
Elhaladva a demonstráló autók mellett, a szembejövőket, a padkára kényszerítve, meg sem kellett volna állnia, onnan már szabadon mehetett volna tovább, visszatérve a saját forgalmi sávjába.
Az, hogy megállt, kiszállt a gépjárműből, és hozzánk odajött, felesleges, szabálytalan cselekmény volt, aminek nyilván nem lehetett az oka valamiféle baráti csevegés kezdeményezése. Erre vonatkozó, semmivel nem bizonyított állításai teljesen életszerűtlenek. Átlátszó hazugságok.
Ötödször:
A dulakodásnak más szemtanúja nem volt, az arra közlekedő gépkocsik vezetőit lekötötte a velük szemben, szabálytalanul közlekedő sértett. Egy szemtanú sincs aki a garázdaság törvényi kritériumait igazolná.
Ezért a magam részéről a garázdaság vádját visszautasítom.
A nem hiteles látleletre való tekintettel ugyancsak visszautasítom a könnyű testi sértésből kreált súlyos testi sértés vádját.
Álláspontom szerint, kijelentem, hogy önvédelemből okoztunk könnyebb sérüléseket a sértettnek, elismerve ugyanakkor az eszközök jogosulatlan, ám az előzmények által magyarázható használatát.
Ezért kérem a T. Bíróságot, hogy a megalapozatlan, elfogult, de koncepciózusnak is mondható nyomozati, valamint vádeljárás teljes mértékben bizonyítatlan állításainak figyelmen kívül hagyásával, hozzon tényszerű, igazságos ítéletet, s egyúttal rendeljen el büntetőeljárást a sértett, valamint hamis tanúja ellen, hamis tanúzásért, a hatóság félrevezetéséért.
Köszönöm.
Vass István
HunHír.hu
http://ebreszto.gportal.hu/gindex.php?pg=26775278&nid=4409810 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 15:30:56, vasárnap
|
| |
| |
A Katynról szóló iratok többsége továbbra is titkos marad
2008-05-23 16:19:45 - posztinfo.hu - Gyóni Gábor
http://www.posztinfo.hu/upload/5/5876ffaa96949c714d03eda9e4ee5ecd_Katyn0.jpg
Az 1940 márciusában a katyni erdőben a szovjet hatóságok által agyonlőtt tisztek rokonai, leszármazottai azt kérték a moszkvai ügyészségtől, hogy adják ki (tegyék nyilvánossá) a katyni ügy dokumentumait.
A kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ügy részleteit tartalmazó 183 kötet többsége (116 kötet) államtitkokat tartalmaz mind a mai napig.
Az orosz Memorial jogvédő csoport már korábban azzal a kéréssel fordult az orosz főügyészhez, hogy oldják fel a katyni iratok titkosságát, mert az megengedhetetlen mind morális, mind jogi értelemben.
A katyni ügyet 2005-ben zárta el Oroszország, mondván, Katynban nem történt népirtás (genocidium), ezért a hozzátartozók nem minősülnek áldozatnak.
(newsru.com)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 15:25:56, vasárnap
|
| |
| |
Ehhez is van képük
2008.05.23. 12:00 Moks
Újabb szörnyű tragédi borzolta, a már vérhez, szenvedéshez szokott kedélyeinket. A zebrán elgázoltak egy babakocsit toló nagymamát. Mindketten életüket vesztették, a nagyi és a 22hónapos unoka is.
A Blikk főszerkesztőségében már a tenyerüket dörzsölgették, megint egy ütős címlap lesz a mai, minden igényt kielégít : dráma, sokk, könnyek. Minden újságíráshoz egy kicsit is konyító ember tudja, hogy egy illusztráció nagyot dob a cikken, főleg ha akciófotóról van szó és nem egy stúdióban készült, beállított képről.
A Blikkesek is tudták ezt, bár ne tudták volna: (a blikk.hu-n megjelent illusztráció a tovább mögött)
http://vastagbor.blog.hu/media/image/blikk(1).jpg
Magyarázza ezt meg nekem vki!!!! Már nem elégszenek meg azzal, hogy 2perccel a tragédia után a gyászoló családtagok arcát vakuzzák ezerrel és teszik ki a címlapra?
Iszonyatosan gagyi viszont legalább morbid, ízléstelen,kegyeletsértő...a lista még folytatható.
Én a Blikk főszerkesztőségét gyújtanám fel és nem a Tv székházat! Miért nem veszi észre senki, hogy ők igényt teremtenek és nem igényeket szolgálnak ki. Valószínű mindenki boldogan meglenne enélkül a "napiszar" nélkül.
20 komment
Címkék: blikk közélet média
A bejegyzés trackback címe:
http://blog.hu/goldmine/hedgehog.php/483543
Kommentek, trackbackek, visszapingek:
Dinin 2008.05.23. 12:12:22
Blikknek a kurva anyjat. meg annak is aki olvassa.
DArchAngel 2008.05.23. 12:46:48
Remélem, valaki a Blikknél és a lelkes szennylap olvasók is elgondolkoznak a véleményemen, mert remélem, nem vagyok vele egyedül.
Ez undorító és az újságírás valamint a jóízlés magaslesről való leszarása. A kép pedig egy igénytelen fércmunka.
Szeretném, ha a Blikkes újságírókról is olyan gyomorforgató képek jelennének meg, mint ez.
DArchAngel 2008.05.23. 12:47:51
Remélem, valaki a Blikknél és a lelkes szennylap olvasók is elgondolkoznak a véleményemen, mert remélem, nem vagyok vele egyedül.
Ez undorító és az újságírás valamint a jóízlés magaslesről való leszarása. A kép pedig egy igénytelen fércmunka.
Szeretném, ha a Blikkes újságírókról is olyan gyomorforgató képek jelennének meg, mint ez.
DArchAngel 2008.05.23. 12:48:40
Affene, tehát a POST elment, csak a lapot nem jelnítette meg.
Bocsi a dupláért!
Prophet · http://nemigazorszag.blog.hu 2008.05.23. 12:49:34
Ütős. És fotosoppolni sem tudnak. Ezért jár a két év kötél általi halál. Előtte körömletép, karóbahúz, faszkorbács acéltüskékkel... nincs valami etikai bizottság Magyarországon? Vagy ha van, mivel foglalkozik? Mikor szólna? Élő, exkluzív közvetítés amputáció közben?
Rékuc · http://fika.blog.hu 2008.05.23. 12:56:24
fröcsögjön csak a vér! sajnos máshol sem jobb, a német bild zeitung még ennél is horrorabb (van ilyen szó?) képeket tálal a nyájas olvasóknak.
A cím nagyon jó!
zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.05.23. 13:06:14
Érdekes .. a TV-éknél egy fél mellbimbóért ORTT feljelentés, büntetés, adásszünet.
Újságoknál miért nincs ilyen?
Pl. 3 napig nem jelenhet meg a fenti izléstelenség miatt a Blikk.
Utána elehet egy kicsit elgondolkoznának ...
enrikó karúszó 2008.05.23. 13:40:01
Képzelje el a "tisztelt" szerkesztő, hogy az irodájában addig verem egy szívlapáttal, ameddig mozog, utána meg bemutatom a kedves családjának az erről szóló animációt. Szigorúan csak a szemléltetés és a jobb érthetőség céljából, persze... Na, milyen érzés?
110/800 2008.05.23. 14:33:02
Égjen a Blikk!
http://vastagbor.blog.hu/2008/05/23/ehhez_is_van_kepuk#more483543 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 15:09:24, vasárnap
|
| |
| |
Botrány: rendőrfőnök volt a bűnbanda vezetője?
2008. május 25. 06:19 | Forrás: STOP
Sokat keresnek a reptéri tolvajok
Botrányos eset főszereplője volt állítólag az egyik főrendőr. A nyomozó hatóságok gyanúja szerint ugyanis a Ferihegyi reptéren és annak környékén működő tolvajbandáktól szedett sarcot társaival együtt az egykori megyei kapitány-helyettes. Egyelőre a felelősségre vonást valamiféle rejtélyes oknál fogva megúszta a rendőrtiszt és az esetről hivatalosan senki sem beszél.
Az évtized egyik legnagyobb rendőr-botrányát oldották meg majdnem az ügyészek és a nyomozók közösen. Ugyanis csak egy hajszál választotta el őket attól, hogy fülön csípjenek egy igazi nagyvadat, egy volt megyei főkapitány-helyettest. A főrendőr és gengszter társai kifinomult módon a tolvajokat sarcolták meg nap mint nap Vecsés környékén és Ferihegyen. Ha kellett ,egyenesen megzsarolták a reptéri szarkákat, ha pedig ez sem volt elég, akkor jól el is verték őket. Látszik, hogy tapasztalt rendőri kezek vették irányításuk alá a tolvajokat megsarcoló zsarolókat, hisz melyik reptéri alkalmazott tett volna feljelentést azzal, hogy kérem amit loptam, azt elrabolták tőlem. Az elmélet tehát működött, azonban az egyik helyben hagyott tolvaj állítólag megunta a főrendőr vezette banda ténykedését és feldobta a őket. Bár lehet, hogy túl későn.
"Többször megvertek. Leszorítottak az útról egyszer. Mindenemet elvették, sőt már egyenesen kényszerítettek arra, hogy lopjunk. Nem titkolom, féltem tőlük és féltem, hogy a családommal is baj lesz, ha nem engedelmeskedek" - nyilatkozta az egyik sértett, aki egyébként a lopott portékákat fuvarozta.
"Nagy hal volt a célszemély" - a cikk folytatódik, lapozzon!
2. oldal
A nyomozók tehát akcióba léptek de szerencsétlenségükre az egyik zsaroló, aki az ex-rendőri vezető erős embere volt, idő előtt - más ügyből kifolyólag - börtönbe került. Ráadásul a bandavezérré avanzsált főzsaru is információt kaphatott, mert a tolvajok zsarolása abba maradt. Igaz, állítólag vannak tanúvallomások, meg szép számmal egyéb más fontos bizonyítékok, de ezeket még a nyomozók nem akarják felhasználni. Ráadásul hivatalosan senki semmit nem tud nyilatkozni, hiába érdeklődtünk. Pest megye nem tud ilyen esetről, a BRFK-nál pedig szintén nem tudtak mit mondani. Az egyik névtelen segítőnk azonban szerencsére már bőbeszédűbb volt.
"Arra figyeltünk fel először, hogy a rendőri vezető miből gazdagodott meg hirtelen. Volt haragosa több is, így került képbe. Azután pedig már nem volt nehéz kivárni, hogy valamelyik sértett feljelentse, s a megfelelő helyen és alkut kössön. Nagy hal volt a célszemély és egyelőre várnunk kell, ez igaz" - mondta az egyik nyomozó a STOPnak.
Így az akció és a páratlan siker egyelőre nem jött össze, sőt a volt főrendőrt még csak felelősségre sem tudták vonni. Azonban, hogy pontosan mi történt és miért torpant meg a nagy lendülettel induló vizsgálódás, nem tudni. Mindenesetre olyanra még nem igazán volt példa Magyarországon, hogy főrendőrt fogtak volna meg zsarolás vagy más súlyos bűncselekmények miatt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-25 14:55:46, vasárnap
|
| |
| |
A miniszterelnök kilátástalan küzdelmet folytat a lábgombával
2008.05.23. 15:32
A Miniszterelnöki Hivatal sokáig visszatartotta a hírt, azonban ma már kénytelenek voltak elmondani: a miniszterelnök kilátástalan küzdelmet folytat a lábgombával. A fertőzés olyan súlyos, hogy Gyurcsány Ferenc már alig hagyhatja el az Országgyűlés kórházának fungológiai osztályát. Az MSZP tagsága megdöbbenve fogadta a hírt, az országban megállt az élet, sok helyen elfogyott a pezsgő.
A miniszterelnök még 2005-ben kapta a fertőzést, akkor azt gondolta hamar elmúlik majd. A betegség azonban egyre súlyosabb lett. A kellemetlen viszkető érzésből mit sem mutatva Gyurcsány egy év alatt a szarból hozta vissza a kormányzást, majd trükkök százaival megnyerte pártjának a választásokat. Addigra a gomba már az agyáig jutott.
Közelebbi munkatársai tudták mitől vannak az önkéntelen rángások, a nyáltól habzó dühkitörések. "Amikor ordított, mindig könnybe lábadt a szemünk, mert tudtuk, hogy a gomba beszél belőle. Adtunk neki néhány kockacukrot, majd bevittük a tárgyalásra, vagy a kormányülésre, ahol épp dolga volt..." - Mondta Lapóc Zsolt, a miniszterelnök volt szárnysegédje.
Gyurcsány, aki hisz a misztikus gyógymódokban, kezdetben az állami vagyon privatizálásával, majd az emberi jogok lábbal tiprásával próbált javítani magán, de a gomba túl erős volt: már nem lehetett legyőzni.
A miniszterelnök lapunknak elmondta, hogy szeretné kibírni a ciklus végéig, de lehetséges, hogy erre már nem lesz lehetősége. "Szeretnék megnyugtatni mindenkit." - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc - "Amíg van elég kockacukor a közelben, képes vagyok legalább olyan jó döntéseket hozni, mint az elmúlt hat év során. Meg fogjuk adóztatni a nyakkendőt meg az Internetet, a Grippeneket repülő disznókra cseréljük, és tíz éven belül egy pulit juttatunk az űrbe."
Biztonságpolitikai szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a lábgomba a második legnagyobb veszély, ami a szabad világot fenyegeti, rögtön a nemzetközi terrorizmus után.
http://terrormedia.blog.hu/2008/05/23/a_miniszterelnok_kilatastalan_kuzdelmet_fol ytat_a_labgombaval#comments |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2008. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
831 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1740
- e Hét: 12007
- e Hónap: 23118
- e Év: 176614
|
|
|
Offline
