Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Nyílt levél Gyurcsány Ferenc
  2008-05-05 20:44:56, hétfő
 
  (Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek)


Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Régóta csodálattal, sőt mondhatni ámulattal figyeljük azt a szinte már természet fölötti energiát, amely Önből sugárzik. A hazánk iránti olthatatlan szeretetéből fakadó hitet, a rendíthetetlenül a jövőbe néző tekintetet, amely nekünk is erőt ad azokban a nehéz pillanatokban, amikor némelyikünkben már-már ott motoszkál a feladás gondolata, amikor bizony többekben felmerül az eretnek gondolat, miszerint van élet Gyurcsány nélkül is. Most, amikor 18 év után mi is megismerhetjük végre a kisebbségi (mensevik) kormányozás keserveit, mint már sokszor, Ön ismét csak az élre áll, és még ebben a helyzetben is van ereje kitartást lehelni belénk, tömeges iskola bezárások után tömeges iskolalétesítésekről, fejlődő gazdaságról, növekvő biztonságról szólni hőn szeretett népének.

Régóta foglalkoztat bennünket a gondolat, hogy vajon a többfrontos harc mely területe az, amelyben leginkább hasznunkat vehetné. Buzog bennünk a tettvágy, hogy Önnel vállvetve küzdhessünk az Ön által megálmodott felemelkedésért, egy szebb, jobb, élhetőbb, humánusabb Magyarországért, Európáért, világért.

Most végre úgy érezzük, megtaláltuk az élet azon szegmensét, amely talán mindennél fontosabb ma a világon, hazánkban pedig különösképpen: ez pedig nem más, mint a terjedő fasizmus elleni halálig tartó, permanens küzdelem! Hála Önnek, most már tudjuk: bár szürke hétköznapjaink során elkerülte a figyelmünket, igenis, fasiszta veszély van hazánkban és a világban. Újra kísértet járja be Európát, a kommunizmus 70 éven át bolyongó kísértete után most a reinkarnálódott fasizmus kísértete. Önnek - ellentétben velünk - erre is jut energiája, ez sem kerüli el a figyelmét, és nem csak figyelmeztet, hanem szinte már újkori magyar történelmet írva, azonnal a tettek mezejére lép.

Bevalljuk, naiv módon, minden segítség, ideológiai támasz nélkül vetettük bele magunkat az antifasiszta ellenállásba. Amikor megtudtuk, hogy a Hollán Ernő utcában sokan kell, hogy legyünk, erőt kell demonstrálnunk, mert jönnek ám a fasiszták is, azonnal megindultunk. Ahogy azonban lenni szokott, amikor az ember nem készül fel alaposan a feladatra, csalódás lett az osztályrészünk. Lelkesen hallgattuk az Ön szavait, és mindenre elszánva vártuk a fasisztákat, de csak nem akartak jönni. Kétségbeesetten kérdeztük a többieket, de hiába vártunk tőlük választ. Néhányan az utca körút felőli végénél állók felé mutogattak: talán azok lehetnek a fasiszták... (?) Ezt a gondolatot azonban gyorsan el kellett vetnünk, hiszen azok a fiatalok is ugyanazt akarták, amit mi: ugyanolyan nemzeti jelképeket hoztak, ugyanúgy a himnusz énekelték. Lógó orral mentünk haza. Be kell vallanunk, többen közülünk úgy érezték, hogy átvertek bennünket, bohócot csináltak belőlünk.

Ezt az érzést csak fokozta, hogy a holocaust emléknapon megint csak hiába vártuk a fasiszta provokátorokat, valahogy nem akartak jönni. Mi magunk külön is megemlékeztünk a holocaust áldozatairól a Vértanúk terén. Titkon abban reménykedtünk, hogy talán csak a fokozott biztosítás miatt nem jelentek meg a fasiszták a rakparton, itt azonban talán sikerül becserkésznünk közülük néhányat. Meg is jelent hamarosan egy gyanús alak, vállán kamerának látszó tárggyal. Fekete ing, sötét, bent ülő szemek, villogó tekintet, pont olyan, amilyennek Ön nagy ívű beszédében lefestette a ránk leselkedő fasisztákat. Arrogáns, fennhéjázó fellépése csak erősítette a gyanúnkat. Önkéntes antifasiszta ellenállóink éberen figyeltek, és azonnal ugrottak is... A sors azonban kegyetlen tréfát űzött velünk: kiderült, hogy a Magyar Televízió egyik munkatársára csaptunk le. Egyetlen árva fasiszta sem akadt a horgunkra, így hát ismételten dolgavégezetlenül kullogtunk haza.

Bizonyára ismeri azt az érzést, amikor az ember tenni szeretne, cselekedni, és aztán egyre-másra megszégyenül. Mi is ebben az állapotban leledztünk már, Ön azonban megint csak a legjobbkor lépett fel, és adott új erőt nekünk: amikor már-már elhittük volna, hogy nem is leselkedik ránk fasiszta veszély, Ön azonnal lefülelte a rejtőzködő fasizmus újabb megnyilvánulását, és ismét harcba hívott bennünket, humanistákat, antirasszistákat, mi pedig új hittel, tettre készen indultunk. A Népszava előtt villogó szemekkel kerestük a fasisztákat, de a sors ezúttal sem volt kegyes hozzánk: csupán 30-40, nemzeti jelképeinkkel díszített motorral és motorossal találkoztunk. Bizony, a legkevésbé sem emlékeztettek Mussolini feketeingeseire, sőt sajnos még Mátyás fekete seregére sem.

Már-már letettünk volna a további harcról, amikor értesültünk róla, hogy Ön változatlan kitartással kívánja folytatni az antifasiszta ellenállást, meggyőződése, miszerint bizony komoly fasiszta veszély fenyeget, továbbra is töretlen. Május 9-én újabb, minden eddiginél nagyobb antifasiszta demonstrációra számíthatunk, természetesen az Ön aktív részvételével. A fent említett korábbi fiaskóink okán ugyan a lelkesedésünk valamelyest megcsappant, de azért ott leszünk! Lenne azonban egy kérésünk tisztelt Miniszterelnök Úr :

ÁLLJON AZ ÉLÜNKRE!

Igazi, karizmatikus vezető nélkül a legelkötelezettebb antifasiszta ellenálló sem csinál nyarat. Mi - akárcsak egykoron Pelikán elvtárs - nem vagyunk ideológiailag eléggé képzettek, mi nem látjuk tisztán, hogy pontosan hol is van az ellenség, ki is a fasiszta. De Ön igen! Kérjük, vezessen bennünket - mint egykoron Virág elvtárs Pelikán elvtársat -, hogy végre valahára valóban ez a harc lehessen a végső! Fogja a kezünket, mutassa nekünk az utat! Nyissa fel a szemünket, tanítson meg bennünket látni! Ossza meg velünk páratlan tudását, hogy mi is felismerjük a fasisztákat, megtaláljuk a búvóhelyeiket, átlássunk kisszerű trükkjeiken, és ne üljünk fel a szánalmas kis provokációiknak... Segítsen nekünk Miniszterelnök Úr, hogy mi is segíthessünk Önnek! Hogy együtt vihessük győzelemre közös ügyünket, hogy vállvetve tisztíthassuk meg hazánkat, Európát és a világot a hétfejű fasiszta rémtől. Valósítsuk meg együtt a szentimentális lelkületű néhai Szabó Iván álmát : mezítláb tapossuk szét az éledő antiszemitizmus parazsát!

Önnel az élünkön, legyünk mi az új kísértet, amely bejárja Európát : az antifasiszta ellenállók kísértete!

Kroko tanár úr
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
GULAG - Zsidó haláltáborok
  2008-05-05 18:50:34, hétfő
 
  GULAG - Zsidó haláltáborok

http://www.youtube.com/watch?v=NqufXtYyoW8

http://magyar.wordpress.com/2008/04/29/gulag-zsido-halaltaborok/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mégis privatizálják a felsőokt
  2008-05-05 18:42:23, hétfő
 
  Mégis privatizálják a felsőoktatást?
2008. Május 05. 10:34

Abcúg.hu

Egy év elteltével ismét előkerült a felsőoktatás privatizációját célzó javaslat: az egyetemek, főiskolák ,,vállalkozói közintézménnyé" válhatnak. Noha az elképzelés tavaly elbukott, Kis Papp mégis az aggodalmának adott hangot, mivel tudomása szerint bár a kormány nem tárgyalt még a javaslatról, államtitkári szinten az már zöld jelzést kapott. Ráadásul a kisebbségi kormányzás miatt zsarolható az MSZP, így az SZDSZ-nek most több esélye van érvényesíteni az elképzelést.

Bár az SZDSZ kisöpörte magát a kormányból, a lábnyomai ottmaradtak - fogalmazott Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke arról, hogy ismét előkerült a felsőoktatás privatizációját célzó javaslat. Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai szakállamtitkára még tavaly áprilisban terjesztette az államreform-bizottság elé, hogy az egyetemek saját elhatározásból állami tulajdonú nonprofit szervezetté vagy közhasznú társasággá alakuljanak, illetve hogy magántőkét is bevonhassanak az oktatásba. Mindehhez a felsőoktatási intézményeket kivehették volna a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alól, előbb az államháztartási, majd a felsőoktatási törvény módosításával.

Az óriási felháborodás hatására Hiller Istvánnak ekkor sikerült érvényesítenie ígéretét, hogy a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán a tárca nem ad lehetőséget a magánosításra. Sőt a miniszter kijelentette, hogy az állam három évig nem vonul ki a felsőoktatásból. - Egy, a közszféra gazdálkodási és jogi helyzetéről szóló törvénytervezetben áprilisban előkerült a felsőoktatás privatizációjának lehetősége, ami lényegében megegyezik Magyar Bálint korábbi elképzelésével - mondta Kis Papp László.

A tervezet az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot és egy pénzügyminisztériumi szakértői egyeztetést is megjárt már, a szakszervezeti oldal minden alkalommal elutasította és tárgyalásra alkalmatlannak nyilvánította a tervezetet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke hangsúlyozta, most arról van szó, hogy a rektorok maguk dönthetnének arról: a főiskola, az egyetem egy új kategória szerint ,,vállalkozói közintézménnyé" váljon-e, amit az oktatási tárca hagyna jóvá.

Ebben az esetben az oktatók - azaz professzorok, docensek, adjunktusok - és az adminisztratív személyzet elveszítenék közalkalmazotti jogviszonyukat. A tandíj ellen folytatott eddigi harc pedig fölöslegessé válna, hiszen szedésének, illetve mértékének semmi sem szabhatna határt - fogalmazott az érdekvédő.

Noha az elképzelés tavaly elbukott, Kis Papp mégis az aggodalmának adott hangot, mivel tudomása szerint bár a kormány nem tárgyalt még a javaslatról, államtitkári szinten az már zöld jelzést kapott. Ráadásul a kisebbségi kormányzás miatt zsarolható az MSZP, így az SZDSZ-nek most több esélye van érvényesíteni az elképzelést. Az FDSZ a Felsőoktatási Kerekasztal rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, és közös fellépést tervez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával.

Forrás: MNO
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A program nélküli Párt miniszt
  2008-05-05 18:40:37, hétfő
 
  A program nélküli Párt miniszterei letették az esküt
2008. Május 05. 14:26

Abcúg.hu

Szűcs Erika a szociális és munkaügyi, Szabó Pál a gazdasági és közlekedési (a későbbiekben közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter lesz), Szabó Imre a környezetvédelmi és vízügyi, Székely Tamás az egészségügyi tárcát irányítja, Molnár Károly pedig a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszter lett.

A kormány hatodik új minisztere, Gyenesei István, az önkormányzati tárca leendő vezetője csak a kormányszerkezet átalakításának törvénybe foglalása után teheti majd le esküjét, addig az új miniszterek a jelenlegi minisztériumi szerkezetben kerülnek valakinek a helyére. Nem kell esküt tennie Bajnai Gordonnak, aki az újonnan megalakuló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője lesz, mivel jelenleg is miniszter; ő önkormányzati és területfejlesztési miniszter marad mindaddig, amíg a törvényt el nem fogadják.

Az öt miniszterjelöltet az érintett parlamenti bizottságok az elmúlt héten meghallgatták, és kinevezésüket támogatták. Bajnai Gordon a foglalkoztatást és a növekedést kívánja a gazdasági és fejlesztési politika középpontjába állítani. A leendő gazdasági és fejlesztési miniszter az elmúlt héten az MTI-nek kifejtette: Magyarország létérdeke, hogy minél előbb felgyorsuljon a gazdasági növekedés, bővüljön a foglalkoztatás, és a fejlesztési forrásokat a leghatékonyabban használják fel. Az egészségügyi tárca új vezetője, Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddigi főigazgatója a teljesítményvolumen-korlát rendszerének, valamint a területi ellátási kötelezettségnek a felülvizsgálatáról beszélt szakbizottsági meghallgatásán.

Mint mondta, a teljesítményvolumen-korlátot az ellátási területek nagyságához és a feladatokhoz kell igazítani. A hatályos egészségbiztosítási törvényről Székely Tamás azt mondta, többféle megoldás lehetséges azzal kapcsolatban, hogy "mi legyen a jogszabály sorsa". A rendszerváltozás óta immár a tizedik környezetvédelmi miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke meghatározónak nevezte azt a munkát, amit Persányi Miklós és Fodor Gábor végzett, ezért - mint mondta -, jelentős irányváltásra a tárcánál nem kell számítani.

Ugyanakkor kiemelt jelentőséget tulajdonított az önkormányzatokkal folytatott együttműködésnek, hiszen - szavai szerint - a településeken folytatott munkán múlik több fontos feladat sikere.

A Magyar Posta Zrt. leköszönő vezérigazgatója, Szabó Pál, aki a későbbiekben közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter lesz, bizottsági beszámolója szerint fontos feladatának tartja az állami tulajdonú közszolgáltató vállalatok piacosításának támogatását, és kezdeményezi a közszolgáltatói törvény megalkotását. A szociális és munkaügyi tárca vezetésével megbízott Szűcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet bizottsági meghallgatásán, hogy a hátrányos helyzetű térségekben kevesebb a szociális szolgáltatás és a szakember.

Mint mondta, ezen változtatni kíván, ugyanakkor úgy vélte, a szociális pénzbeli ellátásoknál, így például a családtámogatásban, a közgyógyellátásban, az állástalanok támogatásában, vagy a gázártámogatásban a közeljövőben "rendszerszerű beavatkozásokra" nincs szükség. Véleménye szerint növelni kell a szociális ellátórendszer hatékonyságát.

Molnár Károly leendő kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora bizottsági meghallgatásán az oktatás, a kutatás, az innováció és a gazdaság hatékony együttműködését szorgalmazta és a források jobb elosztását ígérte a jövőre nézve. Célként jelölte meg, hogy a területtel foglalkozó egyes tárcák tevékenységét összehangolja. Gyenesei István, az önkormányzati tárca várományosa, aki várhatóan május 19-én teheti le az esküt, az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott: a "megye vagy régió" kérdésre az a válasza, hogy is-is. Mindkettőre szükség lehet.

Csak olyan régió kellene, amelyik megfelelő hatáskört és forrásokat is kap, mert anélkül nem működhet, és a megyei szint is lehet regionális hatáskörökkel felruházott közeg, a kettő nem zárja ki egymást. Mint mondta, pártállástól függetlenül napi kapcsolatot szeretne kiépíteni az önkormányzatok vezetőivel, illetve az őket összefogó érdekvédelmi képviseletekkel.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 28-án jelentette be, hogy átalakítja kormányát, és ennek részeként megváltozik a kormányzati struktúra, létrejön a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. Lamperth Mónika eddigi szociális és munkaügyi miniszter a szocialista párt operatív irányítását veszi át.

Az SZDSZ április 27-iki rendkívüli küldöttgyűlésén döntött a kormánykoalícióból való kilépésről, ez három liberális tárcavezetőt - Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisztert, Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési minisztert - érintett, továbbá az államtitkárokat és a szakállamtitkárokat. (Utóbbiak közül Dióssy László, a GKM szakállamtitkára marad posztján.)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Morvai Krisztina: Az ő és a Mi
  2008-05-05 18:34:10, hétfő
 
  Morvai Krisztina: Az ő és a Mi erkölcseink (videóval, képekkel)
2008. Május 04. 19:13

Abcúg.hu

Ne Felejts! Tüntetés az előrehozott választásokért jelszóval szervezett vasárnap délután 16 órakor demonstrációt a Magyarországi Jogsértettekért Egyesület a Bazilika előtti téren. A véleménynyilvánításuk célja: felszámolni a haza mintegy 60 éve folyó kiárusítását, gyermekeink jövőjének elzálogosítását és az, hogy a múlt bűneit folytató, egy torz eszmeiséget képviselő nomenklatúra tűnjön végre el a közéletből. A legmarkánsabban és legszívhezszólóbban Morvai Krisztina adott hangot és irányt a haza megmentésére irányuló közös, magyar teendőinknek.

,,Mindenki hozzon magával egy szál nefelejcset. Ahogy a háborúk és a népirtások borzalmait sohasem felejthetjük, úgy felelős szülőként - nem felejthetjük azt sem, ahogy a kommunisták elkótyavetyélték (ellopták), és követőik árusítják (lopják) ma is gyermekeink jussát, hazánkat, őseink ránk hagyott javait. - írják felhívásukban a szervezők.

A rendezvényen felszólaltak még:
Vitéz Dáma Bathelt Mária, Magyarországi Jogsértettekért Egyesület Tiszteletbeli Elnöke, illetve Pozsár Jánosné, a Magyarországi Jogsértettekért nevében.

A legalább 200-250 fős hallgatóság gyűlt össze a Bazilika előtti téren, hogy Anyák Napján megtartsák csendesen komoly demonstrációjukat, melyről természetesen nem hiányozhattak ők sem...



és ők sem, akik remélhetőleg zsidó származású magyarként vettek részt a demonstrációm, és nem provokátorként,





mert az nem illett volna az esemény emelkedett hangulatához.



MORVAI KRISZTINA GYÖNYÖRŰSZÉP BESZÉDE ITT LETÖLTHETŐ.
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=2558
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az MDF lemaradt a koncról, mos
  2008-05-05 18:31:58, hétfő
 
  Az MDF lemaradt a koncról, most vizsgálná a tetemet!
2008. Május 05. 16:19

Abcúg.hu

Az MDF ismét parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza a fővárosi parkolással kapcsolatos ügyek kivizsgálásához. Ez egy nagyon helyes és támagatandó kezdeményezés, sajnos gyanúnk szerint az MDF azért meri ezt az ügyet ennyire eröltetni, mert talán ők voltak az egyetlen a most is a Parlamentben ülő párok közült, aki nem osztozott a kövér, zsíros, jókora koncon. S ez fáj nekik...

Az ellenzéki párt még tavaly tavasszal kezdeményezte, hogy egy nyolctagú testület vizsgálja meg egyebek mellett azt, milyen szerződést kötöttek az érintett kerületek a Centrum Parkoló Kft.-vel, illetve szabályosak-e azok. Döntés viszont azóta sincs, mert a bizottság felállítása előtt az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérték, amely még nem született meg.

A Figyelő című lapban tavaly április végén jelent meg tényfeltáró cikk, amelyben a hét fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetői, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti személyi összefüggésekről írtak. Az MDF ezután kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. A javaslatot kezdetben valamennyi párt támogatta, majd az alkotmányügyi bizottság végül úgy döntött: az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri az ügyben.

Az MDF képviselői úgy vélik: ez "a sokak számára kínos ügy hosszú időre való jegelésével egyenlő". A párt bízik abban, hogy a taláros testület minél hamarabb meghozza állásfoglalását, mivel a gyanú szerint az előnytelen parkolási szerződések hosszú évek óta sok százmillió forint kárt okoznak az érintett budapesti kerületeknek - közölte hétfőn Almássy Kornél MDF-es országgyűlési képviselő, a párt alelnöke.

Az MDF szerint a fővárosi parkolási rendszerben káosz van, és emiatt a fogyasztók érdekei is sérülnek. A parkolási automatákat például most több társaság üzemelteti, így az autósok nehezen tudják eldönteni, melyik berendezés melyik céghez tartozik, illetve hol és meddig szabad parkolni.

Az MDF szeretné felfrissíteni a parlamenti képviselők emlékezetét, ezért a hétfői ülés előtt minden politikushoz igyekeztek eljuttatni egy mappában a parkolási botránnyal kapcsolatban eddig született dokumentumokat, híreket.

Forrás: Hírszerző
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ezek most kezdik kavarni.:-)
  2008-05-05 18:29:49, hétfő
 
  MEGÁLLAPODÁS ?

Akinek szemernyi kétsége volt afelől, hogy milyen megállapodás született, az nézze vissza Kökényt a ma reggeli Napkeltében.

http://napkelte.wildom.hu/naptv/naptv.visszanezo.page?nap=20080505#

Bizony mondom néktek, ezek most kezdik kavarni.:-)

Szóval menni kell tovább, mert szerintem azt hívhatjuk megállapodásnak, amit nem lehet utólag, egyoldalúan alakítgatni.

Márpedig ezek most átfűrészelik. Legalábbis nyomatják ennek okán az idióta, kompenzálásnak legkevésbé sem nevezhető ötletelést.

Majd megállapodunk úgy,hogy azt ne lehessen átkölteni. Erre kell a jogász.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ujhelyi és Krisztus
  2008-05-05 18:24:10, hétfő
 
  Ujhelyi és Krisztus

Sajátosan értékeli újra helyzetét a szocialisták ifjú titánja, Ujhelyi István. Az általa elkövetett tengernyi politikai mocskolódás után, a Zuschlag-ügy kirobbanásakor hirtelen elhallgatott, most pedig leköszön, és visszahúzódást ígér Szegedre.

Érv gyanánt a krisztusi kort emlegeti, mivelhogy abba lépett: "A lépésem azért is üzenetértékű, mert tudni kell felállni egy tisztségből, és nem muszáj ragaszkodni a szék karfájához és ahhoz a bizonyos Audi-kulcshoz."

U. I. valóban kirí az MSZP-ből, még a karfát sem viszi magával, eltérően néhány kormánytagtól, akik házastul vitték az állami karfákat...

Viszont nem nevezhető krisztusinak, ha valaki a süllyedő hajót hagyja el egy reménybeli jachtért. Ha a barátaim bajban vannak, akkor én nem párolgok el - persze csak ha Krisztust akarom követni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Osztódással szaporodnak az áll
  2008-05-05 18:23:15, hétfő
 
  Osztódással szaporodnak az államtitkárok

Csak egy nap három új szakállamtitkárt nevezett ki Gyurcsány Ferenc, előző nap ki tudja már, hány új államtitkár született.

Elmondható, hogy szép nagy lehet a miniszterelnök szaporító szerve.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Legyünk mi is „kisembere
  2008-05-05 18:13:22, hétfő
 
  Legyünk mi is ,,kisemberek"? - avagy érezzük át a korán kelő műminiszterelnökök szívfájdalmait!


2008.05.04.

A gengszterváltás óta jó néhányszor érezhettük már úgy - a kelleténél talán többször is -, hogy Farkasházy Tivadarék a fasorban sincsenek a valósághoz képest, a kabaré pedig, mint fogalom, új értelmezést nyer. Nem tudom, Önök mikor szoktak kelni, engem speciel reggel öt és hat között szokott kidobni az ágy és a műminiszterelnökkel ellentétben az én életemnek valóban volt egy olyan szakasza, amikor három műszakban dolgozva átérezhettem az ún. ,,kisember" megélhetési gondjait és félelmeit, mivel magam is ebbe a kategóriába tartoztam. Franciscóról viszont ez a büdös életben nem volt elmondható.

A majálison remegő hangon előadott, az eddigi ,,kormányzása" során a sárba taposott és földbe döngölt ,,kádári kisember" támogatásáért rimánkodó nagymonológjáról a legelső szó ami eszembe jutott az volt, hogy röhejes. A második meg az, hogy hiteltelen. Ezzel az emberrel valami tényleg nagyon nincs rendben. Azt már eddig is megszokhattuk tőle, hogy forgatja a köpönyegét ide-oda, ötletszerű felvillanásaival próbálja kompenzálni az országdirigálás helyett a média nagy nyilvánossága előtt felvonultatott bulvárkormányzás hiányosságait, de ez a mostani iránymódosítás talán még a nagynevű előd, Megyó villanykapcsoló áthelyezési projectjén is túl tesz. De talán még a diktatúrát teljesen nyíltan és közfelkiáltásra áhítozva visszahozni kívánó közös európai választási lista tervét is leküldi megalázóba.
- Gyerekek! A helyzet az, hogy qrvára elqúrtunk mindent, de gond egy szál se, mer' hogy innen szép felállni! Igaz, hogy ehhez a ti támogatásotok is kell, úgy, mint eddig még soha, de nekem mindent, nem igaz? Elvégre jó úton járunk, nem igaz?
Asszem ez az a pont, ahol a szépirodalom és a publicisztika kimeríthetetlennek tűnő eszköztárának végéhez értünk. Amondó vónék, hogy ne is pazaroljuk tovább a drága időt és energiát május elsejére. Annak az antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentmondásnak a feloldását, mely szerint a multimilliárdos győzködi a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjast a szociális érzékenységről, valamint a ,,kisemberről" történő gondoskodás mindenek elé és fölé való helyezéséről, hagyjuk meg inkább az urbánus szubkultúra mélységes mély bugyraiba empirikus tapasztalatszerzés céljából alámerítkező szociológus hallgatók részére. Asszem remek diplomamunkát lehetne kanyarítani a témából.
Azaz, talán egy röpke pillanatra időzzünk még el a munka ünnepénél, valahol félúton a játék-pisztollyal hadonászó részeg és a magát valódi baloldaliként aposztrofáló, ordítozó Thürmer-fan között. Ahogy mondani szokás, a hajnalok hajnalán kelő, és a havi 60-70 rugós fizetés nyomorúságát átélő műminiszterelnökre hanyag eleganciával még csak-csak legyint a dús képzeletű nép egyszerű gyermeke, s hát ilyen vónék magam is, aszongyák erre mifelénk, ,,még elmegy, sok szódával!". No, de arra már csak felkapja a fejét még a legegyszerűbb, az adófizető barom kategóriájába besorolt bérrabszolga is, amikor a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjas érzelmektől túlfűtött hangon olyat talál mondani, miszerint: ,,ez az ember az életét is feláldozná az országért"! Igen, jól tetszettek érteni, a Hír TV célpont című műsorában ez így, ebben a formában elhangzott. A ,,Stockholm-szindróma" megképződése a nagy magyar rögvalóságban. A kisemmizett ,,kisember" beleszeretett kisemmizőjébe! Gratulálunk!

A végletekig elnyomorított és megalázóba leküldött ún. ,,kádári kisember" egyszerűen képtelen arra, hogy a saját maga állította szobrot ledöntse. Az idol, a ,,szent" (ateisták kedvéért: a Nagy) ember megkérdőjelezhetetlen. Bár, ha jobban belegondolok, ezt a szobrot már nem is ők, hanem valaki más állította nekik. Már az önmagában tragikomikus, ahogy a néptől és a valóságtól teljesen elrugaszkodott multi-milliárdost a nép érdekeinek hiteles képviselőjeként mindenféle fajta ellenvetés nélkül elfogadja a szocialista párt törzsszavazó bázisa. Ilyen fokú bálványimádatra a régi pogányokat leszámítva nagy valószínűség szerint csak a jelenleg még legnagyobb ellenzéki párt státuszában tartózkodó hasonszőrű politikai tömörülés törzsszavazói között lelhetnék a másik felkent, Viktor király irányában. Ha Francisco Kádár apánk halála után született volna, még az is elképzelhető, hogy a szervilis ölebmédia, mint népünk egykori bölcs vezérének reinkarnációját, tálalná Fletót a széles publikum számára. De mivel a műminiszterelnöki szerepkörben tetszelgő pojáca akkor már élt, a posztkommunista think-tank-nek valamilyen más, az együgyű tömeg számára hihetőbb változattal kellett előállnia, így születhetett meg aztán ,,az egy vagyok közületek", a ,,lentről indultam magam is" című, a melóshoz hasonlóan hajnalok hajnalán kelő, és az 60-70 ezres havi fizetésekből fakadó nyomort, kilátástalanságot és keserűséget a legteljesebb mértékben átérző kormányfő imázsa.
Kicsit olyan ez, mint amikor a hernyó bebábozódik, s a végén a levetett hacukából kiröppen a gyönyörűséges pillangó. A különbség csupán az, hogy itt nem röppen ki semmi, éppen ellenkezőleg, a régi, levedlett, immáron kinőtt és hasznavehetetlen bőrből a szépséges repülő alkalmatosság helyett egy még nagyobb, és az előzőnél nagyságrendekkel rondább, új hernyó mászik elő, aki összes eddigi elődjénél lassabban vánszorog.
De most már tényleg ne pazaroljuk tovább a drága időt, vigyázó szemeinket inkább az Index internetes portálra, pontosabban az ő gondozásukban a világhálóra felkerült, Tölgyessy Péterrel készült beszélgetésre, szép magyar jövevényszavunkkal élve, interjúra vessük.
Az Index rögtön egy provokatív?, összemosó?, álságos?, kérdéssel kezdi:

,,Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor politikája kártékonyabb?"

Bizonyos értelemben valóban nincs nagy különbség közöttük, hiszen áldásukat adták az országot a szuverenitásától végérvényesen megfosztó Lisszaboni Szerződésre. Egy másik értelmezés szerint azonban nem állunk távol a valóságtól, amikor azt mondjuk, hogy a két pofa és az általuk végrehajtott hatalom között, ahogy mondani szokás, zongorázni lehet a különbséget. Elég, ha csak a média által mostanság oly sokat hangoztatott külföldi és egyéb más elemzések címeinek leggyakrabban idézet mondatát említjük meg: ,,Éllovasból sereghajtóvá..." Úgy tűnik, mégiscsak van, vagy volt valami különbség Francisco és OV politikája között, s a jelek szerint inkább utóbbi, mintsem előbbi javára. Az mindenesetre egészen nyilvánvaló, ha bizonyos szempontból vizsgálva nincs is túlzottan nagy különbség a két figura között, egyenlőség jelet semmiképpen sem tehetünk a kettő közé.
Tölgyessy így kezdi válaszát:

,,A közhatalmat hat esztendeje gyakorló koalíció felelőssége mindenképpen nagyobb. 2002 után a kormánytöbbség a hazai gazdaságtörténet egyik legnagyobb hibasorozatát követte el. A baloldal bármi áron meg kívánta állítani Orbán Viktort."

Lám-lám! Még az egykori SZDSZ egykori frontembere is azt mondja, hogy zsákutcának bizonyult az ördögöt OV képében a falra festeni, ennek ellenére eftikéim nem tanulnak a hibáikból. Most is ugyanazt a mára már sercegőssé, recsegőssé vált lemezt tették fel, mindent (értsd: még a kisebbségi kormányzást is) elkövetnek csak azért, nehogy Viktor király képében visszajöjjön maga a megtestesült antikrisztus.
Tölgyessy:

,,Ám a jobboldal is mind kevésbé figyelt az ország érdekeire. Kezdettől nem igazán fogadta el legitimnek a XX. század elejétől nemzetrontónak gondolt baloldal kormányzását. Mindkét nagy közéleti tábor úgy véli: a másik távoltartása a hatalomtól olyan szent cél, amelyért újabb és újabb határokat léphet át."

Valóban elfogadható a szegfűmintás utódpárt legitimitása? A kékcédulás csalásra és az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoportra épülő több évtizedes népelnyomó diktatúra nem érdemel többet, mint pusztán egy vállrándítással kísért Horn Gyula-i mélységekben ,,szárnyaló" na és?
Tegyünk fel ehelyütt egy másik kérdést is. A nemzet életében meghatározó jelentőséggel bíró fordulópontok idején valóban nem nemzetrontó politikát folytatott az ún. baloldal a huszadik században Magyarországon? A legenyhébb változatban is azt kell mondanunk, hogy minimum ellentmondást vélünk felfedezni a nemzet megmentéséért fáradozó baloldal képe és a valóság között, hiszen ma már világosan látszik, a hatalomátmentésen túl azért tudtak, azért tudnak visszajönni újból és újból a hatalomba, azért tudják olyan feltétlen hatékonysággal és odaadással nyalni a birodalmi ülepet (mindig az éppen aktuálisat) mert a haza érdekei helyett mindig valaki másét tartották szem előtt. És akkor még csak azt se mondjuk, hogy nemzetrontók?
Érdekes a cikk bevezetőjében olvasható mondat:

,,Túl jól sikerült a Kádár-rendszer, most fizetjük meg a vívmányait."

Tölgyessy így válaszol:

,,A kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része keserves újraproletarizálódásként élte meg a piaci viszonyok térhódítását."

Tegyük fel magunknak a kérdést: A kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része ugyan vajon miért élte meg keserves újraproletarizálódásként a piaci viszonyok térhódítását?
Akkor, az átkosban, így vagy úgy, de lehetett gyarapodni. Ha még oly csekély mértékben is, de lehetett. Ezzel szemben most, nem hagyják lélegzethez jutni az ún. ,,kisembert". Nemzetközi jelentések beszélnek arról, hogy túl vagyunk adóztatva, ráadásul, hogy tetézzük a bajt, például az OECD-országok közül, mi keressük a legkevesebb lóvét!
(Ja! Ha már nosztalgiázni támad kedve a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjasnak, a korrektség kedvéért biggyesszünk ide még egy kérdést, elfér a többi mellé: Tessenek megmondani, az átkos szocializmusban emlékeznek olyanra, hogy adórendszer?)
Csodálkozunk hát azon, ha az a borzasztónak és feldolgozhatatlannak tűnő ellentmondás, miszerint a népelnyomó diktatúrában sokkal, de sokkal jobb volt, mint most, ebben a fene nagy szabadságban, ,,jólétben" és demokráciában, hihetetlen mértékű elkeseredettséget és tehetetlenséget szül a kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora részében, akik keserves újraproletarizálódásként élték meg a piaci viszonyok térhódítását? Hát ne csodálkozzunk!
Ugyan vajon hogyan másként élhették volna meg, amikor komplett iparágak - ezt a szóhasználatot maga Francisco eszközölte - gyakorlatilag játékpénzért cseréltek gazdát? Tegyünk rá még egy lapáttal! Sok esetben külföldi kézbe kerülve, akik, mint azóta számos esetben bebizonyosodott, egyszerűen piacot vásároltak, azaz rögtön bezárták a gyárat, üzemet, és beözönlött a rengeteg külföldi termék. Vagyis a piaci viszonyok (értsd: a maximális profit) térhódításának útjába semmiféle korlátot, de legalábbis hatékony korlátozó tényezőt nem emeltek, így történhetett meg aztán, hogy mára már csak a termőföld az, amely még többé-kevésbé nemzeti tulajdonban van, és példának okáért az egekbe szökött a munkanélküliség is. És akkor a butapesti elefántcsonttorony think-tank-jéban morfondírozgató egykori SZDSZ-es bölcselgő arról morfondírozik nekünk, hogy a ,,kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része keserves újraproletarizálódásként élte meg a piaci viszonyok térhódítását." Hát, hogy a rossebbe élte volna meg, ha nem így? Hát, hogy a rossebbe ne nosztalgiázna azon időszak után? Hát, hogy a rossebbe ne mondaná a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjas a majálison, hogy mink imádjuk a Ferit, aki az életét is feláldozná a hazáért? Mondja. Hát, hogy a rossebbe ne imádnák ezt az egykori KISZ-gyereket, aki 42-fogas amerikai fogpaszta mosollyal hiteti el velük, hogy milliárdos létére - csak azért, mert azt állítja magáról, ő az igazi szocialista. Az igazi szocialista pedig tudja, mi az, korán reggel felkelni és nap mint nap a gyomortájékon remegő érzéssel munkába indulni azon tépelődve, vajon holnap is megmarad-e az állásom.
Nos, ha akad valaki széles e hazában, aki valóban át tudja érezni ezt az aggodalmat, mármint, hogy holnap vajon meglesz-e még az állásom, az valószínűleg a műminiszterelnök lehet, gondolná a népi naivitás állapotában leledző kádári ,,kisember", aki mindenért a fejlődés útjába rendszeresen fékeket elhelyező ellenzéket és annak ördögi vezérét Viktor királyt okolja. (A Célpont felvételein láthattuk, hallhattuk, az ellenzék fékezi a fejlődés útjára terelt országot!)
Pedig mekkorát tévednek! Egy apró, ám annál fontosabb momentumról mindenki elfelejtkezni látszik. Francisco nem Megyó! Ez az ember nem fog felállni csakúgy az első szóra, amikor megköszönik neki, hogy hát ,,Papa, ennyi vót". Nem. Ez ott marad, ha a fene fenét eszik, akkor is.
Újra csak visszautalnék a közelmúltra, és mindenkinek nyomatékosan felhívnám a figyelmét arra, mennyire fontos, hogy tanuljunk a múltunkból. Ha ugyanis nem tesszük ezt, akkor arra ítéltetünk, vagy talán korrektebb, ha úgy fejezem ki magamat, hogy arra kárhoztatunk, hogy a múltbéli hibáinkat ismételten elkövessük. Emlékeznek még a 2002-es választások után tett narancsos párti kijelentésekre? Csekély ez a többség, mindig bent kell lenni a parlamentben, ott leszünk mindenütt, nem lesz leányálom ez a kormányzás satöbbi. Megvalósult ebből bármi is? Praktice semmi az égvilágon! Úgy cseréltek menetközben miniszterelnököt a posztkommunisták, mint a bakák a kapcájukat, mintha az ellenzék ott se lett vóna. Már akkor megmondták, ha a kormányfő aszongya, hogy márpedig én nem állok föl, jó nekem ez a bársonyszék, nem kapja meg más a fotöjt, akkó' bizony marad. Most meg, hogy a saját embereivel levédte a hátát, pláne marad. Annak idején a csekély többséggel sem tudott (de az is lehet, hogy nem is akart) mit kezdeni az ellenzék, a dolgok jelen állása szerint ez a kisebbségi kormányzás dolog is menni fog. Az SZDSZ formailag ugyan leszállt a közös lóról, merthogy turós lett a háta, lényegét tekintve azonban a tettei beszélnek helyettük, eddigi szavazataiból mindenki számára világossá válhatott, mit is értenek ők konstruktív ellenzékiség alatt.
Idézzük csak vissza még egyszer, hogy mit is válaszolt Tölgyessy az Indexnek a "Túl jól sikerült a Kádár-rendszer?" Kérdésére!

,,Alighanem most fizetjük meg a Kádár-korszak vívmányainak az árát."

Alighanem másról van itten szó. Nyugaton is fizetik a cehhet, mégpedig egyre többet. Itt a szocializmus néven elhíresült proletárdiktatúrát, ott pedig a jóléti állam néven elhíresült vívmányt bontotta le hihetetlen hatékonysággal a neoliberális - azaz a tőke szabadságát mindenek felett fontosnak tartó - újfajta ideológia, feláldozva Mammon oltárán az emberközpontú világot. Nem a Kádár-rendszer sikerült túl jól, hanem annak a lebontása. A gigászi méreteket öltött vagyoni különbségek pont abból kifolyólag jöhettek létre, hogy az állampárti szocializmus átalakítását hihetetlen hatékonysággal és találékonysággal zsírozták le előre a hatalom akkori és mai birtokosai, akik többé-kevésbé, de inkább többé, mint kevésbé, ugyanazok ma is.
És ahogyan az Kalányos Winnetou, kisebbségi brácsaművész bizniszmen családtagjainak maroktelefonjaikon ügyvédeikkel lefolytatott beszélgetéseinek második részében szokott elhangozni, a tényvalóság pedig az, hogy nem a túl jól sikerült Kádár-rendszer árát, hanem a világra felülről ráerőszakolt neoliberalizmus árát fizetjük ma meg, mindenki másnál jobban. Ennek oka pedig - egyéb más tényezők mellett - abból fakad, hogy az előző rendszer haszonélvezői senkitől és semmitől sem zavartatva átmenthették a hatalmukat ebbe az új rendszerbe, ami tulajdonképpen nem is annyira új, hiszen a gyarmati létezés, a függőség, s vele együtt a hatalmas központi ülep feltétlen és odaadó nyalása ugyanúgy megmaradt, csak a gyarmattartó birodalom és annak központja változott.
Tölgyessy használ egy nagyon jó kifejezést, azt mondja Köztes-Európa. És milyen igaza van. Se ilyen, se olyan. Már nem is szocializmus, de nem az ,,emberarcú" kapitalizmus által létrehozott ún. jóléti állam. Félúton, a semmi közepén. Tudják, a neoliberális értéksemlegesség jegyében, az OH, OHA, OHO hármasból, nekünk az OHO, a semleges nem jutott. Mindenre, ami szép és jó, no pláne hasznos, nemet mondanak. Most jut eszembe, mekkora nagy marha vagyok, hiszen jóléti állam, mint olyan, már nem is létezik! Hiszen maga Megyó adta a tudtunkra, hogy a jóléti államok kora réges-rég lejárt!
Mintha valamiféle gigantikus fáziskésésnek lennénk a tanúi. A gyarmatbirodalmat feltétlen odaadással kiszolgáló hazai komprádor politikai osztály a szent és sérthetetlen (tehát korlátlan) magántulajdonban, s ezzel együtt a kapitalizmusban látja az egyedüliként üdvözítő megoldást. (Pedig minden józanul gondolkodó ember látja, tudja, érzi, hogy eljárt az idő felette, s ha nem szabunk észszerű korlátokat a profit mindent felzabáló és rákos burjánzásként terjedő térhódítása előtt, a bolygó is rámehet!) Még pontosabban, az egykori nyugati jóléti államokat szeretnék megvalósítani! Legalábbis papíron! Nem veszik észre, hogy azok már sehol sem léteznek, már rég lebontotta őket a Mammon világával a Földet szellemi sötétségbe borító globalizáció és annak neoliberális atyamesterei.
Tölgyessy:

,,Ha ténylegesen döntési helyzetbe kerülnek a választók, sokan megijedhetnek az Orbán Viktornak szinte teljhatalmat adó alkotmányozó többségtől, és számosan visszafuthatnak régi pártjukhoz."

Tán csak nem fennáll annak a veszélye, hogy hirtelen felindulásból megmenthetik a magyar nemzetet?
De vajon ki fogja megmenteni a magyar nemzetet? A parlamenti pártok? A mára végletekig erodálódott és hiteltelenné vált politikai osztály?

Kedves Olvasó...
Bizony, Ön kedves Olvasó, Ön fogja megmenteni a magyar nemzetet! Senki más nem teszi meg ezt Ön helyett! Éppen ezért fontos, hogy nyitott szemmel és füllel járjon az országban, s ahogyan azt Juszt László szokta volt mondani: ,,Ne hagyják magukat becsapni, félrevezetni!"
Isten áldja Magyarországot!

A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
FÚSZ

http://fusz.hu/node/8403
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2008.04 2008. Május 2008.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 831 db bejegyzés
e év: 10632 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2090
  • e Hét: 12357
  • e Hónap: 23468
  • e Év: 176964
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.