|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 23:30:50, hétfő
|
| |
| |
Mindenkiért, akik át léptek az örökké valóságba, a mennyek országába
...... ........... ........... .......
Mindenszentek és Halottak napja
Videó link Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 22:34:01, hétfő
|
| |
| |
Györkös Ferenc: Nyugodj békében
Íme, eljött az idő, hogy emlékezzünk rád,
Reszkető kezekkel gyújtjuk a gyertyát.
Leborult fejekkel, örök ágyad mellet,
Egyetlen szó nélkül idézzük emléked.
Könnyes szemekkel díszítjük takaród,
Mosolygó szád helyett, hideg kő az arcod,
Ráncok helyett, a neved van bevésve,
De te itt vagy velünk és itt leszel örökre.
A gyertya elfogy egyszer, és majd kialszik,
De ezer csillag világítja be a sötét napjaid.
A virág is elhervad és elveszti illatát,
Ezert küldi örömmel a nap rád sugarát.
Nyugodj hát békében, te már éled álmod,
Fáj, hogy elmentél, és más lett a világod.
Mi éljük életünk, de feledni nem bírunk,
És itt ez a nap, mikor csak rád gondolunk |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 22:31:21, hétfő
|
| |
| |
Sima István: Mindenszentek napján
Mindenszentek hajnalán beszökött a tél,
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér.
A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél,
Megfeszítve erejét a végsőkig remél,
Bár tudja, már csak néhány percig él,
S mint a többi, Ő is földet ér.
A temetőkert fagyos útján fázós emberek,
A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett
Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet,
S ma minden síron gyúlnak mécsesek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 22:29:44, hétfő
|
| |
| |
Magosi csongor: Emlékezzünk
Emlékezés napja vagyon
Emlékezzünk kik szívünkben,
Máig élnek
De többé nem lehetnek velünk.
Értük gyújtjuk a kegyelet gyertyáját
Hogy meglássák "fentről" az ég fáklyáját
Tudják, bár sírhalom rejti testüket
Mi szívünkbe zártuk létüket.
Sírotok előtt állunk
Néma csendben emlékezünk tirátok
S értetek mondunk imát;
"Mi atyánk, aki a mennyekben vagy..."
Virágdíszbe borult a temető
Illatozván beborítja e búskomor tájat
Mely ma gyertyafényben ragyog
A kegyelet lángja pislákol érettük.
Őseim sírja előtt
Könnyes szemmel állok
S visszaemlékezve reátok
Csak azt kívánom;
Nyugodjatok békében.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 22:24:15, hétfő
|
| |
| |
Mindenszenteki fények
Vers írója nem lett megadva
A mai nap teljesen más,
lelkünket mélyen megérinti a gyász.
Szeretteink a földben nyugszanak,
nekünk pedig könnyeink hullanak.
Kiket éveken át annyira szerettünk,
nem lehetnek többé soha már mellettünk.
Testük a földben, lelkük az égbe szállt.
Minket egy életen át elkísér a gyász.
Emlék maradt csupán minden mozdulat,
melyet naponta láttunk életük alatt.
Elhagytak minket mindörökre már,
s helyettük ránk csak egy sírhalom vár.
Kőbe vésett név, mi utánuk maradt,
s vele egy szomorú, gyászos hangulat.
Tudjuk, hogy születtünk, élünk s meghalunk,
felfogni oly nehéz, hogy halandók vagyunk.
Halandók e Földön, vendégek csupán,
más világba lépünk a földi lét után.
Oda, hol ők vannak, kik elhagytak minket,
fájdalmat és gyászt a lelkünkre hintve.
Ezer mécses lángja lobban most a szélben,
így emlékszünk rájuk fájón minden évben.
Tegyük össze kezünk gyertyák fénye mellett,
kérjünk nyugodalmat nékik, s békességet.
Emlékezzünk rájuk örök szeretettel,
emlékük él bennünk most és mindörökre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 22:17:51, hétfő
|
| |
| |
Szuhanics Albert: Béke poraikra!
Őszirózsa-szálak
milliónyi szirma,
Olyan, mintha némán,
könnyek nélkül sírna.
Vén hantok szépülnek,
Holtak napja közel.
Felsóhajt egy szellő,
talán lelkük jön el...
Szívünkben őrizzük
emlékeink által,
Szeretteink lényét
ki nem hunyó lánggal.
Őket már a mennyben
angyalok vezetik.
Örök világosság
fényeskedjék nekik!
Puha csend vigyázza
poraikat, s álom.
Lehunyt szemeikre
örök béke szálljon!
Táncolnak a fények,
viasz s könnyek folynak,
Mécsláng az emlékük,
pedig köztünk voltak!
Sorsunk a körforgás,
Krisztus a kereszten -
Megszülettünk, élünk,
és elmegyünk csendben...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 21:26:22, hétfő
|
| |
| |
Drága kis Angyalkáim!
Kegyelettel emlékezzünk az elkövetkező napokban, eltávozott szereteteinkre.
Tudjuk, hogy szeretteinké már az örök boldogság érzése, és jó helyen vannak, nincs már sem fizikai, sem lelki fájdalmuk, szenvedésük. Csak nekünk fáj, / akik itt maradtunk / , szívünk, lelkünk szeretteink hiánya miatt.
Tudjuk elengedni őket, hiszen úgyis velünk vannak szívünkben, lelkünkben örökké.
Fentről az Angyalkáktól lenéznek a Földre, vigyáznak Ránk és velünk vannak minden percben.
Mindegyikünknek megvan a feladatunk ebben az életben, amit meg kell tennünk.
Eltávozottaink ennyit terveztek maguknak erre az életre, amit befejeztettek, és örök nyugalomra szenderültek.
Higgyétek el amit célul tűztek ki maguknak, azt meg is tették az Ő, és a Mi lelkünk fejlődése érdekében.
De ne fojtsuk vissza könnyeinket sem, mert ez hozzátartozik a szomorúságunkhoz, bánatunk feldolgozásához. Megkönnyebbülünk egy kicsit. Közben mondjunk egy imát lelki üdvükért!
Uram, fogadd be őket, kik megtérni kívánnak a Fénybe!
Tisztítsd meg lelküket, engedd, hogy magasan szárnyaljanak, és a Fénybe HAZA találjanak!
Fogadd be őket Szent Fényeddel, hogy az Örökkévalóságban, Veled egyet alkothassanak!
Vess véget az ő földi kötődésüknek, segítsd őket, hogy Hozzád megtérjenek!?
Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-01 21:16:33, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis November 1.
Száll a füst, kicsinyke tüzek égnek,
Ma tűnik csak a temető szépnek.
E napon, mikor árvák odalépnek,
Hol szüleiktől búcsúztak el végleg.
Mikor anyák szíve egy hatalmasat roppan,
Mert kicsikéjük szíve már sohasem dobban.
Testvérek, rokonok, régi cimborák,
Hozzátok is eljött oly sok jó barát.
"Bárcsak itt lennél!" - Hangzik fel ezer szájból,
Gyötrő fájdalom tör ki a némaságból.
Sok boldog lélek, mely ki tudja, merre jár,
Odatérő embert mindig örömmel vár.
Ők tudják csak a titkot: mit ér a halál,
És hogy a sok elhunyt egyszer hazatalál.
Sóhajok ezrei jutnak el a mennybe,
Repítik imáinkat a fellegekbe.
S ti, kik elmentetek, örökké velünk lesztek,
Mert szívünk zegzugaiban soha el nem vesztek.
Álmainkba jöttök, mi boldog könnyek közt ébredünk,
Mert tudjuk, ti mindig itt vagytok és lesztek is velünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2010. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
300 db bejegyzés |
| e év: |
3087 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7965
- e Hét: 31025
- e Hónap: 64179
- e Év: 297926
|
|
|
Offline
