Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Litánia és szentmise közvetítés a Szent Mihály Bazilikából
  2020-05-16 13:05:04, szombat
 
  Litánia és szentmise közvetítés a Szent Mihály Bazilikából Veszprém 05.15
A litániát vezeti és a szentmisét bemutatja Darnai János atya

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Kegyhelyek   
Hittanóra Csaba testvérrel-2020.05.16
  2020-05-16 12:56:01, szombat
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
Mária Kert: Tizenötödik udvar
  2020-05-16 12:52:26, szombat
 
  ...... ........... .....



Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
Imádkozzunk együtt a járvány megszűnéséért szombaton délben!
  2020-05-16 12:47:00, szombat
 
  Pest Szentlőrinci Főplébánia 05.16

Videó Link

-- Szentségimádás 2020.05.16.
Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Szentségimádás  
Nepomuki Szent János áldozópap és vértanú
  2020-05-16 08:27:45, szombat
 
  - Igenaptár oldalon
OLVASMÁNY Sirák fiának könyvéből
A bölcs ember tud hallgatni; a fecsegő gyűlöletessé válik.
A balga az ablakon át nézeget a házba, a jól nevelt ember azonban megáll kívül. Neveletlenség, ha az ember az ajtónál hallgatózik; a bölcs embert feszélyezi, ha másról rosszat hall.
Oktalanságot beszél a balgák ajka, a bölcs ember viszont mérlegre teszi minden szavát. A balgák a szájukon hordozzák szívüket, a bölcsek pedig szájukat szívükbe rejtik. Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, önnön fejére szórja átkait.
Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, csak gyűlölik az ilyet, meggyűlölik azt is, aki vele tart.
A hallgatag és okos pedig tiszteletet arat.
Ez az Isten igéje. Sir 21,26-31

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Isten a szilárd jellemű embert választja szószólójának, és teszi az embertársak üdvösségének szolgájává.
Abban az időben amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: ,,Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?" Jézus így válaszolt nekik: ,,Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem!"
Mikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: ,,Mit akartatok látni, amikor kimentetek a pusztába? Talán széltől lengetett nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak, azok királyi palotában laknak! Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok?
Igen, mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről ezt írták:
Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse az utat teelőtted."
Ezek az evangélium igéi. Mt 11,2-40

*
- Magyar kurír oldalon Link
Hidakon, vizek mellett gyakran látható az a barokk szobor, amely egy ujját ajkára tévő vagy kezében keresztet tartó papot ábrázol. Nepomuki Szent János nemcsak saját magát inti csendre, hanem minket is. Rá emlékezünk liturgikus emléknapján, május 16-án.
...... ........... ........


IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, azonban János nem volt hajlandó megmondani, ezért a király megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Ez 1393-ban történhetett.
Képen: Nepomuki Szent János szarkofágja Szent Vitus-székesegyházban
...... ..............


Istenünk, te megerősítetted Nepomuki Szent János áldozópapot, hogy az Egyház jogait élete árán is védelmezze. Példájára és közbenjárására add, hogy mi is helytálljunk a jog és az igazság védelmében, és vele együtt szentjeid sorába jussunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

*
- Wikipedia oldalon Link

- Jeles napok oldalon Link
Nepomuki Szent János ereklye ...... .....



- Katolikus oldalon Link

- Böjte Csaba testvér gondolata videón Link
 
 
0 komment , kategória:  Férfi szentek  
CENTENÁRIUM – Piero Marini érsek: „Isten titkain
  2020-05-16 08:06:17, szombat
 
  ...... ..............



...... .............


Piero Marini érsek 1978-tól II. János Pál haláláig volt a pápa szertartásmestere, majd két éven keresztül XVI. Benedek mellett is szolgált ebben a pozícióban. 2007-től a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke. A szent életű pápa mellett betöltött szolgálatáról, a szertartásokról, az apostoli utakról és a Mária-tiszteletről kérdeztük.
Hogyan találkozott először II. János Pállal?
1973 májusában Szent Szaniszló ünnepén néhány napot a krakkói érseki palotában töltöttem Karol Wojtyła vendégeként. Akkor alkalmam nyílt közelebbről megismerni az egyházmegye püspökét, aki ,,Isten titkainak gondnoka" volt ebben a különleges egyházmegyében. Két kivételes szertartásra emlékszem vissza: körmenetet tartott és szabadtéri szentmisét mutatott be Lengyelország védőszentjének ünnepén, és szentmisét mutatott be Nowa Hutában az épülő templom állványzatai között. Láttam a bíborost, ahogyan a szent titkokat ünnepli, a Szentlélek erejével hirdeti az evangéliumot, erősíti a hitben a rábízott nyájat. És láttam, hogy a végén mindig elidőzik a hívekkel.
Már akkor fontosnak tartotta, hogy a szertartásokon a hívek aktívan vegyenek részt?
Már tizenöt évvel korábban fény derült arra, milyen nagy odafigyeléssel folytatja a lelkipásztorkodást: 1958. szeptember 28-i püspökszentelése előtt azt kérte, hogy a hosszú és bonyolult szertartást magyarázzák el a népnek, ám akkor Eugeniusz Baziak érsek, a krakkói egyházmegye apostoli adminisztrátora elutasította a kérését. Wojtyła lefordíttatta a szertartás szövegét lengyelre, és asszonyok egy csoportja segítségével készítettek egy füzetet, amit kiosztottak a híveknek.
Az a benyomás, amit Krakkóban szereztem róla, csak megerősödött bennem, amikor később Róma püspökeként megismerhettem: pápaként is ,,Isten titkainak gondnoka" volt az egyetemes Egyházban.

Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Szent II. János Pál pápa  
XVI. Benedek: II. János Pál nem erkölcsi rigorista, az Isten
  2020-05-16 07:59:24, szombat
 
  XVI. Benedek: II. János Pál nem erkölcsi rigorista, az Isteni Irgalmat állította középpontba
...... .........


XVI. Benedek emeritus pápa levelének teljes szövegét közreadjuk magyar nyelven, melyet Szent II. János Pál pápa születésének századik évfordulójára írt. A május 4-re dátumozott levél angol fordítását a lengyel püspöki konferencia május 15-én hozta nyilvánosságra.
II. János Pál pápa száz évvel ezelőtt, 1920. május 18-án született a lengyel kisvárosban, Wadowicében.
Miután a három szomszédos nagyhatalom, Poroszország, Oroszország és Ausztria több mint száz évig osztozott a területén, Lengyelország az első világháború végén visszanyerte függetlenségét. Ez a történelmi esemény nagy reményt adott, de sok nehézséggel is járt, mivel az új állam átalakításának folyamatában továbbra is érezte a két hatalom, Németország és Oroszország nyomását. A fiatal Karol Wojtyła ebben a helyzetben nőtt fel, az elnyomás helyzetében, ami ugyanakkor reményteli helyzet is volt. Nagyon korán elvesztette édesanyját és testvérét, végül pedig édesapját is, akiktől mély és hűséges istenhitet örökölt. A fiatal Karolt különösen az irodalom és a színház vonzotta. A középiskolai záróvizsga elvégzése után ezeket tanulmányozta.
,,A deportálás elkerülése érdekében 1940 őszén a Solvay vegyi üzem kőbányájába ment" (vö. Ajándék és titok). ,,1942 őszén döntött úgy, hogy belép a krakkói szemináriumba, és mivel a régi tankönyvekből a teológia tanulmányozását már jóval előbb elkezdte, így 1946. november 1-jén pappá is szentelhették" (vö. ugyanott). Természetesen Karol a teológiát nemcsak könyvekből, hanem saját maga és országa nehéz helyzetben szerzett tapasztalatain keresztül is tanulmányozta. Ez bizonyos mértékben jellemezte egész életét és munkáját. Tanulmányozta a könyveket, de az általuk feltett kérdések valósággá is váltak számára, amelyet mélyen megtapasztalt és átélt. Fiatal püspökként - 1958 óta segédpüspökként, majd 1964-től krakkói érsekként - a II. vatikáni zsinat vált egész életének és munkájának iskolájává. A felmerült fontos kérdések, különösen az úgynevezett 13. scemával kapcsolatosak, amelyből később a Gaudium et spes konstitúció született, egyben a saját kérdései voltak. A zsinat által kidolgozott válaszok előkészítették a későbbi püspök, majd pápa küldetését is.
- Amikor Wojtyła bíborost 1978. október 16-án megválasztották Szent Péter utódjának, az Egyház drámai helyzetben volt. A zsinat tanácskozásait sokan magának a hitnek a vitájaként mutatták be, azt sugallva, hogy a zsinat elveszítette tévedhetetlen és rendíthetetlen jellegét. Egy bajor plébános például így értékelte a helyzetet: ,,Végül rossz hitre tértünk". Ezt az érzést, hogy már semmi sem biztos, és hogy minden megkérdőjeleződött, csak fokozta a liturgikus reform végrehajtásának módszere. Végül szinte úgy tűnt, hogy a liturgia önjáró lett, és önmagát alkotja. VI. Pál nagy erővel és elszántsággal zárta le a zsinatot, de annak lezárása után egyre sürgetőbb problémákkal szembesült, amelyek végül megkérdőjelezték az Egyház lényegét. A szociológusok az Egyház akkori helyzetét a Szovjetunió helyzetéhez hasonlították Gorbacsov alatt, amikor a szovjet állam hatalmas struktúrája összeomlott a saját megreformálása során.
Ezért voltaképpen szinte lehetetlen feladat várt az új pápára. Mindazonáltal II. János Pál az első pillanattól kezdve új lelkesedést váltott ki Krisztus és Egyháza iránt. Pápai beiktatásakor mondott prédikációjának szavai a következők voltak:
,,Ne féljetek! Tárjátok ki a kapukat Krisztus előtt!" Ez a felhívás, ez a hang jellemezte egész pápaságát, és az Egyház felszabadító helyreállítójává tette őt.
Ezt az a tény határozta meg, hogy az új pápa olyan országból jött, ahol a zsinat fogadtatása pozitív volt: mindent örömmel megújítottak, ahelyett, hogy a kétségeknek és a bizonytalanságnak adtak volna helyet.
- A pápa 104 lelkipásztori útja során szerte a világon hirdette az evangéliumot, az öröm üzenetét, elmagyarázva, hogy mit kell tennünk Krisztusért, és hogy megvédjük a jót.
Tizennégy enciklikájában átfogóan, ugyanakkor emberi módon mutatta be az Egyház hitét és tanítását. Ezzel pedig elkerülhetetlenül ellenállást váltott ki a nyugati egyházban, amelyet hatalmába kerített a kétség és a bizonytalanság.
Ma fontosnak tűnik meghatározni azt az igazi középpontot, amelynek szempontjából elolvashatjuk a különféle szövegekben szereplő üzenetet. Az ő halálának órájában bizony észrevehettük volna ezt. II. János Pál pápa az általa alapított Isteni Irgalmasság ünnepén halt meg. Először hadd tegyek egy rövid személyes megjegyzést, amely fontos szempontnak tűnhet ahhoz, hogy megértsük a pápa személyét és munkáját. II. János Pált kezdettől mélyen megérintette Faustina Kowalska, a krakkói apáca üzenete, aki hangsúlyozta az isteni irgalmat mint a keresztény hit lényegi központját. Faustina nővér bízott abban, hogy idővel bevezetik ezt az ünnepet. A konzultációkat követően erre a pápa húsvét második vasárnapját választotta. A végső döntés meghozatala előtt azonban felkérte a Hittani Kongregációt, hogy véleményezze ezt a dátumot. Negatív választ adtunk, mert úgy gondoltuk, hogy egy olyan ősi és hagyományos időpontot, mint a húsvét nyolcadát lezáró fehér vasárnap, nem kellene megterhelni a modern ötletekkel. A Szentatyának természetesen nem volt könnyű elfogadni a válaszunkat. Ennek ellenére nagy alázattal tette ezt, és másodjára elfogadta a negatív válaszunkat. Végül egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amely meghagyta a húsvét második vasárnapját történelmi formájában, de az eredeti üzenetbe belefoglalta az isteni irgalmat is. Gyakran voltak hasonló esetek, amelyekben lenyűgözött a nagy pápa alázatossága, aki feladta az általa kedvelt ötleteket, mert azok nem találtak jóváhagyásra az egyes hivatalokban, amikor azt a megállapított normák szerint kérte.
-Amikor II. János Pál az utolsó lélegzetet vette ezen a világon, éppen véget ért az Isteni Irgalmasság ünnepe első esti dicsérete. Ez megvilágította halálának óráját: Isten Irgalmának fénye megnyugtató üzenetként jelent meg halála felett. Az Emlékezet és azonosság című utolsó könyvében, amelyet halálának előestéjén tettek közzé, a pápa ismét összefoglalta az Isteni Irgalmasság üzenetét. Rámutatott arra, hogy Faustina nővér ugyan meghalt a második világháború szörnyűségei előtt, de már megmutatta az Úr válaszát, amelyet Ő erre az őrült küzdelemre adni akart. Olyan volt, mintha Krisztus Faustinán keresztül akarta volna mondani: ,,A gonosz nem fogja megkapni a végső győzelmet. A húsvét titka megerősíti, hogy a jó végül győzedelmeskedik, hogy az élet diadalmaskodik a halál felett, és hogy a szeretet legyőzi a gyűlöletet".
A pápa egész életében arra törekedett, hogy a keresztény hit objektív központját, az üdvösség tárgyát szubjektíven elérhetővé tegye, és segítsen másoknak, hogy az a sajátukká váljon. A feltámadt Krisztuson keresztül Isten kegyelme mindenkié lett. Noha a keresztény lét e központját csak a hit adhatja nekünk, filozófiai szempontból is jelentős, mert ha Isten kegyelme nem lenne tény, akkor egy olyan világban kellene keresnünk az utat, ahol a jó végső hatalma a gonosz ellen nem felismerhető. Végül, ezen objektív történelmi jelentőségen túl mindenki számára nélkülözhetetlen tudni, hogy Isten kegyelme erősebb, mint a mi gyengeségünk. Ezen a ponton megtalálható II. János Pál és Ferenc pápa üzenetének belső egysége és alapvető szándéka is:
- II. János Pál nem erkölcsi rigorista, ahogy néhányan ábrázolni akarták őt. Az Isteni Irgalom középpontba állításával lehetőséget adott ugyanis nekünk, hogy elfogadjuk az ember iránti erkölcsi követelményeket, még akkor is, ha soha nem tudjuk teljes mértékben teljesíteni azokat.
Erkölcsi erőfeszítéseinket pedig az Isteni Irgalom fényében tesszük, amely erősnek bizonyul, és begyógyítja gyengeségeinket.
- Amíg II. János Pál pápa haldoklott, a Szent Péter tér tele volt emberekkel, különösen sok fiatallal, akik utoljára akartak találkozni pápájukkal. Nem felejtem el azt a pillanatot sem, amikor Sandri érsek bejelentette a pápa távozásának hírét. Mindenekelőtt felejthetetlen marad az a pillanat, amikor a Szent Péter nagyharangja kihirdette ezt az üzenetet. A temetés napján sok molinót láthattunk ,,Santo subito!" felirattal. Mindenünnen ezt a felkiáltást lehetett hallani, amely a II. János Pállal való találkozásból fakadt. Nemcsak a téren, hanem a különféle intellektuális körökben is arról beszéltek, hogy II. János Pálnak a ,,nagy" címet adják.
A ,,szent" szó Isten szféráját jelzi, a ,,nagy" pedig az emberi dimenziót. Az Egyház normái szerint a szentséget két kritérium alapján lehet felismerni: hős erények gyakorlása és a csoda alapján. Ez a két kritérium szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mivel a ,,hősi erény" nem egyfajta olimpiai eredményt jelent, hanem azt, hogy valami láthatóvá válik egy személyben és egy személyen keresztül, amely nem a sajátja, hanem Isten munkája, amely felismerhetővé válik benne és rajta keresztül. Ez nem egyfajta erkölcsi verseny, hanem a saját nagyságáról való lemondás eredménye. A lényeg az, hogy egy ember hagyja, hogy Isten dolgozzon rajta, és így Isten munkája és ereje rajta keresztül láthatóvá válik.
Ugyanez vonatkozik a csoda kritériumára is. Itt sem az számít, hogy valami szenzációs történik, hanem Isten gyógyító jóságának látható kinyilatkoztatása, amely meghaladja az összes pusztán emberi lehetőséget. A szent az az ember, aki nyitott Isten előtt, és akit áthat az Isten. A szent ember az, aki elvonul önmagától, és lehetővé teszi, hogy lássuk és felismerjük Istent. Ennek a lehető leghatékonyabb ellenőrzése a boldoggá- és szenttéavatási folyamat célja. II. János Pál esetében mindkettőt szigorúan az alkalmazandó szabályok szerint hajtották végre. Tehát most úgy áll előttünk, mint Atyánk, aki Isten kegyelmét láthatóvá teszi számunkra.
Nehezebb helyesen meghatározni a ,,nagy" kifejezést. A pápaság közel 2000 éves hosszú története során a ,,nagy" címet csak két pápának tartották fenn: I. Leó (440-461) és I. Gergely (590-604) pápáknak. Mindkét esetben a ,,nagy" szó politikai konnotációval rendelkezett, de éppen azért, mert maga Isten titka vált láthatóvá az ő politikai sikerük révén. A párbeszéd útján Nagy Szent Leó képes volt meggyőzni Attilát, a hunok fejedelmét, hogy megkímélje Rómát, Péter és Pál apostolfejedelmek városát. Fegyverek nélkül, katonai vagy politikai hatalom nélkül, a hit iránti meggyőződés hatalma révén képes volt meggyőzni a rettegett zsarnokot Róma megkíméléséről. A szellem és az erő közötti harcban a szellem erősebbnek bizonyult.
-I. Gergely sikere nem volt ilyen látványos, ám többször is képes volt megvédeni Rómát a lombardoktól. Itt is a lélek ereje állt szemben a hatalommal, és a lélek győzedelmeskedett.
Ha összehasonlítjuk mindkét történetet II. János Pál történetével, akkor a hasonlóság egyértelmű. II. János Pálnak sem katonai, sem politikai hatalma nem volt. Az Európa és Németország jövőbeli jellegéről 1945 februárjában folytatott vita során azt mondták, hogy a pápa reakcióját is figyelembe kell venni. Ezután Sztálin megkérdezte: ,,Hány hadosztálya van a pápának?" Nos, nem volt hadserege. A hit hatalma azonban olyan erőnek bizonyult, amely 1989-ben végül megszabadított a szovjet hatalom rendszerétől, és lehetővé tette új kezdetet. Vitathatatlan, hogy a pápa hitének alapvető szerepe volt e hatalom összeomlásában. Az I. Leó és I. Gergely pápák személyében megmutatkozó nagyszerűség tehát itt is láthatóvá vált.
Javaslom, hogy hagyjuk nyitva azt a kérdést, hogy a ,,nagy" jelző győzedelmeskedik-e, vagy sem. Isten hatalma és jósága mindannyiunk számára láthatóvá vált II. János Pálban. Most, amikor az Egyház ismét a gonosz elnyomásától szenved, ő a remény és a bizalom jele számunkra.
Kedves Szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!
XVI. Benedek

Fordította: Gájer László
Forrás: Konferencji Episkopatu Polski
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír 2020.05.15
 
 
0 komment , kategória:  Szent II. János Pál pápa  
Útravaló – 2020. május 16.
  2020-05-16 07:54:45, szombat
 
  A búcsúbeszédet átszövi a világ és a tanítványok közötti szakadék hangsúlyozása. Miközben Jézus kimondja ezt, nem ítéli el vagy sajnálja le a világot, hanem úgy beszél arról, mint aminek kiszolgáltatottsága szeretetre serkenti őt. Nem mossa össze a határokat, nem méricskél: mi az, ami még belefér, hogy ide és oda is tartozzak, hanem kérdés elé állítja a tanítványokat: hova akartok tartozni? De Jézus számára is ,,identitástisztázó" ez a folyamat, hisz ennél többször már csak az Atyával való egységének - mint léte alapjának - hangsúlyozása szerepel a búcsúbeszédben. A világ gyűlöletével való találkozás tehát számunkra sem elsősorban konfliktus, hanem kérdés: te hol vagy otthon, a világban vagy az Atyában?

Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Útravaló_Adoremus  
húsvét 5. hét szombat 05.16
  2020-05-16 07:53:40, szombat
 
  SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Pál apostolt egy látomás Macedóniába hívja.
Második apostoli útja során Pál eljutott Derbébe és Lisztrába is. Itt találkozott egy Timóteus nevű tanítvánnyal, egy hívő zsidó anyának, és egy görög apának fiával. A lisztrai és ikóniumi testvérek dicséröleg nyilatkoztak róla.
Pál magával akarta vinni útitársul, és ezért a környékbeli zsidókra való tekintettel körülmetéltette, mert mindenki tudta, hogy az apja görög volt. Amikor aztán sorra járták a városokat, (az ott lakó testvéreknek) lelkükre kötötték, hogy tartsák meg az apostolok és a jeruzsálemi presbiterek által hozott végzéseket. Így az egyházak megerősödtek a hitben, és a hívek száma napról napra gyarapodott.
Mivel a Szentlélek megtiltotta, hogy Ázsia-tartományban prédikáljanak, Frígián és a galaták földjén utaztak keresztül. Mízia határához érve megkísérelték ugyan, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus Lelke nem engedte meg nekik. Ezért keresztülvágtak Mízián és lementek Troászba. Itt egy éjszaka Pálnak látomása volt. Egy macedón férfi állt eléje ezzel a kéréssel: ,,Jöjj át Macedóniába, és segíts rajtunk!"
E jelenés után azonnal készen voltunk, hogy elinduljunk Macedónia felé abban a biztos tudatban, hogy Isten rendelt minket oda az evangélium hirdetésére.
Ez az Isten igéje. ApCsel 16,1-10

EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus kiválasztotta övéit a világból, ezért gyűlöli őket a bűnös világ.
Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez:
,,Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ.
Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem."
Ezek az evangélium igéi. Jn 15,18-21
...... ...........



Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Hisszük, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben. Hisszük, hogy valóságosan és maradandóan jelen vagy az átváltoztatott kenyérben és borban. Hisszük, hogy testedet és véredet adod nekünk, amikor szentáldozáshoz járulunk. Hisszük, hogy bennünk való jelenléted átalakít minket, hogy hozzád hasonlóvá váljunk. Hisszük, hogy a szentáldozás egyesülés veled. Hisszük, hogy a szentáldozás összeköt minket egymással is. Egységet teremtő szentség ez. Azáltal, hogy te bemutatod áldozatodat és önmagadat az örök élet kenyereként adod nekünk, egy új közösséget, az Egyház élő közösségét hozod létre belőlünk

Elmélkedés
Eddig a szeretetről beszélt Jézus. Az Atya és közte lévő szeretetről. Aztán az ő irántunk való szeretetéről, majd pedig arra bátorított minket, hogy az ő szeretetével szeressük felebarátainkat. A mai evangélium éles fordulatot hoz. A szeretet után a gyűlölet a téma. Ezt mondja az Úr: ,,Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt."
Ha Jézus tanítványai vagyunk és komolyan gondoljuk, hogy életünket összekapcsoljuk az övével, akkor ugyanaz a sors jut nekünk is a világ részéről, mint neki. Az evangélisták nem titkolják el olvasóik elől azt a tényt, hogy nem mindenki hallgatja őt szívesen, nem mindenki fogadja el az ő személyét, mint Megváltót. János evangéliumának mindjárt a bevezetése is megemlíti a világosság és a sötétség titkát, s az utóbbin keresztül mutatja be Isten Fiának elutasítását. Egyesek inkább a sötétséget, a bűnt, a hitetlenséget választják, elfordulnak Jézustól, nem hallgatják őt. A szembenállás akkor éri el tetőpontját, amikor halálra ítélik és keresztre feszítik.
Az Úr sorsának vállalása azt jelenti, hogy elfogadjuk az elutasítást, nem esünk kétségbe, ha meg nem értéssel találkozunk és tűrjük a bántalmazásokat is. Ha olykor kigúnyolnak minket vallásosságunk, Krisztushoz tartozásunk miatt, az nem is feltétlenül nekünk szól, hanem rajtunk keresztül Jézusnak. Viseljük el szelíden, hogy az ő elutasítása miatt rajtunk csattan az ostor. Kész vagyok-e vállalni Jézus sorsát?
C. Horváth István Sándor

Hanganyag Link
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2020.05 2020. Május 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 572 db bejegyzés
e év: 3003 db bejegyzés
Összes: 43497 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 200
  • e Hét: 200
  • e Hónap: 203712
  • e Év: 931273
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.