Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 191 
Kalászok
  2019-07-30 19:22:29, kedd
 
  Kalászok


Érettek már. Aranysárga tenger,
a mesgyéken pipacs, búzavirág,
ilyenek mellett haladt a Mester!
Ó, az ember nemcsak szemével lát:
mindenfelé ott vannak a léptek...
- Nyújtom a kezem is, hogy letépjek,
és kimorzsoljak egy érett kalászt,
ahogyan a tanítványok tették,
amikor a mi Urunk arra járt,
mert az jár a szegénynek, jövevénynek
az irgalom törvénye szerint!

... az ég alján remegnek a fények...

Mást látok, mint az, amit nézek,
míg a búza lágy szellőre ring...

Lukátsi Vilma
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Egyformán fontos minden szolgálat
  2019-07-30 18:58:00, kedd
 
  "Amekkora annak a része, aki elment a harcba, akkora legyen annak a része is, aki a felszerelésnél maradt. Egyforma részt kapjanak!" 1Sámuel 30,24

Amikor Dávid Ciklágot visszafoglalta az amálekitáktól, emberei közül némelyek nem akarták megosztani a zsákmányt azzal a 200 férfival, akik visszamaradtak Beszór patakjánál. Dávid azonban úgy rendelkezett, hogy azok is ugyanolyan részt kapjanak belőle, mint akik részt vettek a harcban.

Minden harcban részt vevő katonára több olyan katona jut, akik a front mögött dolgoznak. A második világháborúban az amerikai csapatoknak csak mintegy 30%-a tartozott a harcoló egységekhez. A többiek segítő szolgálatot végeztek, mint hadmérnökök, szálláscsinálók, küldöncök, rádiósok, vegyészek, szállítók és a katonai közigazgatás munkatársai.

Így van ez az Úrért való munkában is. Noha valamennyi keresztyén ember katona, nem mindegyikük harcol a frontvonalban. Nem mindnyájan prédikátorok, evangélisták, pásztorok vagy tanítók. Nem mindnyájan misszionáriusok, akik a világ különböző lelki hadszínterein bevetésben vannak.

Isten hadseregében is van segítőszemélyzet. Itt vannak az Ő hűséges imaharcosai, akik naponta imádkoznak és könyörögnek mindaddig, amíg a harc jóra nem fordul. Vagy a hűséges sáfárok, akik állandóan áldozatos és lemondó életet élnek, hogy a frontra minél több pénz jusson. Azután azok, akik élelemről és szállásról gondoskodnak azok számára, akik az ellenséggel közelharcot folytatnak. Gondoljunk azokra is, akik kéziratokat gépelnek, amelyek azután az üzenetet távoli országokba viszik. Gondoljunk azokra a kiváló asszonyokra, akik otthon végzik szolgálatukat azzal, hogy fiakat és leányokat nevelnek a Király szolgálatára. Mindenkire, aki harcban áll, többen jutnak olyanok, akik segédszemélyzetként dolgoznak.

És amikor majd a jutalmat osztják, akkor ezek a segítők ugyanazt a részt kapják, mint azok, akiket hős harcosokként ünnepelnek. Akik csöndben és szerényen szolgáltak az arcvonalak mögött, azok ugyanabban a tisztességben részesülnek, mint akik a frontharcokban szereztek nevet maguknak.

Isten pontosan meg tud ítélni mindent. Minden szolgálat jelentőségét pontosan fel tudja mérni. Ezért lesz majd sok meglepetésben részünk. Azt látjuk esetleg, hogy olyanok, akiket mi jelentéktelennek tartottunk, valójában igen fontos szolgálatot végeztek. Nélkülük mi magunk is erőtlenek lettünk volna.

William MacDonald
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Istentől való
  2019-07-30 18:50:14, kedd
 
  ,,Aki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók." (Jn 8,47)


Mivel Krisztus oly egyszerűen beszél itt, nem gondolnánk, hogy nagy dolgokat mond; de aki igazán odafigyel, és kitartóan végiggondolja, ki is az, aki Istentől való, és ki nem az, annak be kell vallania, hogy nagy és rendkívüli dolog az, amiről Krisztus beszél. Mert igaz és bizonyos, hogy senkit sem lehet szigorúbban elítélni és hevesebben megtámadni, mint ha azt mondjuk róla, hogy nem Istentől való. Ha valaki engem gazembernek vagy gonosztevőnek nevez, vagy akár a nyakamat levágja is, semmi az ezzel a váddal szemben, amelyet az Úr röviden megfogalmazva a zsidókhoz intéz: Ti nem Istentől vagytok. Azért ez a részlet mindent magában foglal, amit Isten Igéjéből szívesen kell vennünk és serényen meg kell tartanunk. Gondoljátok meg, kedves gyermekek, mily nagy előnyötök származik ebből. Mert megtudhatjátok, hogy ti Istentől valók vagytok, az ördögöt és a poklot legyőztétek, nem árthat nektek sem bűn, sem Isten ítélete. Bármilyen szenny is illessen titeket, megszabadultok tőle, míg a világ a legkisebb teher miatt is türelmét veszíti és elcsügged. A keresztyéneknek sokat kell ugyan szenvedniük, s mivel az ördög és a világ elszánt ellenségük, testüket és életüket, vagyonukat és jó hírüket is kockára kell tenniük. De hogy szenvedhetik el mindezt, s mi több, hogy maradhatnak közben türelmesek? Csakis úgy, ha ragaszkodnak az Igéhez, és azt mondják, legyen meg, aminek meg kell lennie. Én nem e világtól, hanem Istentől vagyok, kölönben másként bánna velem a világ. De inkább gyűlöljön engem, és zúdítson rám mindenféle szenvedéseket, mintsem hogy kedveljen, s én ne lennék Istentől való.

Luther Márton
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Csak rajtuk múlt
  2019-07-29 20:12:30, hétfő
 
  Csak rajtuk múlt


Látjátok a messzi utakat?
Látjátok milyen nagy titok fedi?
Én sem tudom, kinek hová vezet,
a jövendőt senki sem ismeri.

Az elme kutat nyugtalanul,
de csak az óra mienk, a perc csupán.
Porszemek vagyunk e lüktető világban,
és hogy mi leszünk majd azután?

Ki mondja meg végét a sorsnak?
Nem lehet, hogy az élet véget ér.
Én láttam már exhumálni holtat:
- az anyag volt a síri csend ölén.

A Lélek él! Az istenit nem lehet megölni!
Én tudom, hogy e bolygó csillagon,
majd találkoznak mind, akik itt éltek,
s a titkok felbomlanak: borzalom!

A gyilkos, a meggyikolttal szembenéz.
A szeretet, szeretetet ölel.
Akik összetartoztak: mégis távol éltek,
megnézik egymást jól, közel.

És siratják azt, hogy csak most látják,
amit akkor kellett volna látniuk,
mennyi szépet kínált az élet itt:
Csak rajtuk múlt, hogy nem voltak boldogok.

Páskulyné Kovács Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Dávid
  2019-07-29 19:56:45, hétfő
 
  Dávid

Róla mondta az Úr Isten:
Találtam szívem szerint való férfiút.
Filiszteust vert, Góliátot,
de ha a menny szívébe vonult,
olyan volt mégis, mint egy kis gyermek,
aki mindenen elcsodálkozik.
Kutatta, kereste, a szívében hordta
a mennynek és földnek törvényeit.
Tengerfenékre szállt keresni Téged,
s a Neved ott is írva találta.
Ha bősz hullámok hátán mutattad hatalmad,
alázatosan imára nyílt a szája.
- Gondolata, ha messze felröppent
a csillagsereg közt kutatni Téged,
magasztalta hatalmad erejét,
amivel fenntartod a mindenséget.
Gyönyörűség volt neki az ég mezője,
a villámoknak fényes ostora.
Nagy király volt, de nem feledte,
hogy az Isten az ég és föld Ura.
- Hadak útját járta véres harcmezőkön,
de a nyomorultnak megkegyelmezett.
És megalázta magát Isten előtt,
mikor egyszer, mégis vétkezett!
Tudott sírni a szíve nagy baján,
és nem rejtette el a könnyeit.
Megvívta a bűnbánat nagy harcát,
amikor az útja arra vitt.
Mély szívében az érzéseknek
oly széles országútja volt,
ha kellett fellázadt Istenért,
ha kellett, akkor porbahullt.
- Uram! Az én utam mindig csak mélyben jár.
Királynak lenni nem adatott nekem.
De láttam hatalmad félelmes erejét,
mikor viharban jártál a tengeren.
Láttam hatalmad szerelmes karjait,
amin a végtelent ringatod, s pihen.
S az égboltozaton aranyló betűkkel
soha meg nem szűnő szerelmed üzen.
- Ha megállok csodálni nagyságod,
előtted elfog a félelem!
S én boldog lennék, ha úgy, mint Dávid,
csak egyszer lennék Hozzád hűtelen.

Páskulyné Kovács Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Maradj elkülönülve!
  2019-07-29 18:51:27, hétfő
 
  ,,A bűnöst kellett segítened, és az Úr gyűlölőit szeretned? Ezért szállt rád az Úr haragja." 2Krónika 19,2

Jósáfát király az istentelen Aháb királlyal szövetkezett a Szíria elleni háborúban. Szentségtelen volt ez a szövetség, amely csaknem a király életébe került. A szírek azt hitték Jósáfátról, hogy ő Aháb, és már csaknem megölték, amikor észrevették tévedésüket.

Noha Jósáfát megmenekült a haláltól, nem kerülte el a szigorú megrovást Jéhu próféta részéről. Isten haragszik, ha az övéi az istentelenekkel működnek együtt, és azokat szeretik, akik Őt gyűlölik.

Mikor történik ilyesmi napjainkban? Például akkor, amikor a hitvalló evangéliumi keresztyének közismert liberálisokkal szövetkeznek nagy vallásos mozgalmakban. Ezek a liberálisok tagadják a keresztyén hit alapvető tanításait. Megpróbálják aláásni a Biblia tekintélyét kételyeikkel és tagadásaikkal. Ezek, noha keresztyénnek mondják magukat, valójában Krisztus keresztjének az ellenségei. Azzal dicsekednek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek (lásd Fil 3,18-19). Támogatásukból semmi haszna nincs Krisztus ügyének, csak kárára lehet annak.

Minél befolyásosabb lesz az ökumenikus mozgalom, annál erősebb nyomás nehezedik a bibliahívő keresztyénekre, hogy csatlakozzanak a keresztyénségben levő istentelen elemekhez. S ha erre nem hajlandók, gúnyolják és támadják őket, és megnyirbálják szabadságukat. A Krisztushoz való hűség azonban azt kívánja tőlük, hogy maradjanak meg az elkülönülés keskeny ösvényén.

Egyik legfájdalmasabb csapás az, amikor valódi keresztyének is megvetik azokat a testvéreiket, akik nem hajlandók az istentelenekkel együtt munkálkodni. Ismeretes, hogy vezető keresztyén személyiségek elismeréssel szólnak a modernistákról, miközben támadják a fundamentalistákat (bibliahívőket). A liberális tudományosságot fontosabbnak tartják a keresztnél, jóakaratúlag idézik a liberális szerzőket, és szeretetteljes megértést hirdetnek a liberális tévtanokkal szemben. Fundamentalista testvéreik számára pedig lesújtó megjegyzéseik maradnak, csak azért, mert azok világosan meg akarják húzni a határvonalat az igazak és istentelenek között.

Isten ellenségeinek a kegyeibe behízelkedni vagy segítségüket keresni, a hűtlenség vonalát jelenti. A Krisztushoz való hűség megkívánja, hogy megalkuvás nélkül kövessük Őt, és szembeszálljunk ellenségeivel.

William MacDonald
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Az Úr akit szeret, megdorgálja
  2019-07-29 18:48:10, hétfő
 
  ,,Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad." (Zsid 12,8)


Isten az őt félőkkel és a keresztyénekkel majdnem úgy bánik, mint az istentelenekkel és a pogányokkal, sőt olykor még tán rosszabbul. Úgy cselekszik, mint ahogy egy családapa a fiával és a szolgájával. A fiát jobban és gyakrabban megfenyíti és megvesszőzi, mint szolgáját, de örökségül kincset gyűjt neki. Ám a gonosz szolgát engedetlenségéért nem pálcázza meg, hanem elbocsátja a háztól, az örökségből pedig semmit sem juttat neki. Másként nem tudom ezt az érvet megfejteni, miért is engedi Isten, hogy szeretett gyermekei szorongattassanak és kínoztassanak, ezzel szemben az istenteleneknek miért ad meg mindent bőséggel, hogy mindenféle kellemetlenség híján kedvük szerint dáridózzanak.

Luther Márton
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Nyíl akarok lenni
  2019-07-28 20:44:10, vasárnap
 
  Nyíl akarok lenni


Úgy akarok a cél felé röpülni
mint nyíl a megfeszített húrról. Huj csak!
Meg ne lankadjak, sehol le ne hulljak.
Huj, huj, előre!
Nincs idő vesztegelő pihenőre,
semmire másra,
csak sebes, sietős, süvítő suhanásra
a cél felé.

Egy pillanat
a nyíl útja az íjtól a célig...
a sáros földtől egész föl az égig...
az ember útja az Isten szívéig,
S ha pillanat,
pihenni, célt feledni nem szabad.

Emberi nyíl vagyok én.
Sebes íj, megfeszített húr repít:
élet... halál...
Isten a cél!
Eget és földet és lelket betölt.
Sebesen Őfeléje! Húz a föld...
lassuljon a röptöm és visszaölel.
Előre, huj!
Előre, fel!
Repít az íj:
élet... halál...
Egy pillanat,
amíg a nyíl a célig eltalál.
Szelve borút, ködöt
Isten felé süvítő tiszta nyíl
akarok lenni a világ fölött!

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Imádság új rügyekér'
  2019-07-28 20:23:00, vasárnap
 
  Imádság új rügyekér'


Barka, rügy, bimbó,
ki se nyílt élet,
szelíden ringó,
csöndes ígéret:
leveles, lombos,
illatos ágnál,
jobban szeretlek
kinyílt virágnál.

Nyílj ki a nyárra!
Érj meg az őszre!
Ne hullj a porba
vihartól győzve!
Fagyok a nyíltod
meg ne előzzék!
Válj te valóra,
szent lehetőség!
De amíg az vagy,
amíg tavasz vagy,
Istent sejtető
égi vigasz vagy.

Közeledő nyár
hívogat engem.
Itt az idő már
virággá lennem,
szirmokat tárnom
illatosabban,
s drága gyümölccsé
érnem a napban.

Napom, Istenem,
bontsd ki virágom!
De új bimbót is
élessz az ágon!
Érleljen erőd
gyümölcsöt rajta,
de selymesedjék
újból a barka!
Átok az, Uram,
hogyha az érett
gyümölcs lehulltán
nincs új ígéret.

Míg nem elégled
földi fa voltom,
ragyogj be mindig
új rügyet bontón!
Gyümölcs ha érik,
virág ha nyílik,
barka, rügy, bimbó
maradjon mindig!

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Szenvedés
  2019-07-28 20:16:21, vasárnap
 
  "Az Isten Fia nem azért szenvedett egészen a halálig, hogy az embereknek ne kelljen szenvedniük, hanem azért, hogy szenvedéseik olyanok lehessenek, mint az övé."

- George MacDonald -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 191 
2019.06 2019. Július 2019.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 191 db bejegyzés
e év: 7854 db bejegyzés
Összes: 35938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2323
  • e Hét: 24967
  • e Hónap: 54279
  • e Év: 242081
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.