|
2021-06-25 22:41:44, péntek
|
| |
| |
Jézus Krisztus viszonya a gonosz és a jó emberekhez
Amikor az egyház a Szentírásra támaszkodott, sokat elmélkedett Jézus Krisztus viszonyáról a gonoszokhoz és az ördöghöz. A reformáció egyházaiban ez meghatározó kérdés volt, sőt a reformáció döntő felismerései közé tartozott, hogy erre vonatkozóan az evangéliumi igét újszövetségi mélységében és teljességében hirdette. Ezzel ellentétben a kérdés, hogy a jó hogyan viszonyul Jézus Krisztushoz, különös módon érintetlen maradt. A jó ember vagy farizeus, képmutató volt, akit meg kellett győzni gonoszságáról, vagy az az ember, aki a gonoszságából megtért Krisztushoz, és őáltala most már képessé vált jó tettekre. A jóság ennek megfelelően vagy a pogányok ,,tündöklő bűne", vagy a Szentlélek gyümölcse volt. Ez azonban természetesen nem fedte le teljesen Jézus Krisztusnak a jóhoz való viszonyát; ennek a kérdésnek az elhanyagolása sokkal inkább oda vezetett, hogy az evangélium már csak az iszákosok, a házasságtörők és a züllött emberek megtérésre való felhívásává, bűnvigaszává vált, s az evangélium elveszítette erejét a jó emberek számára. A jó ember Krisztushoz való megtéréséről csak keveset lehetett mondani.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
Offline
