|
|
|
2016-07-22 11:59:06, péntek
|
| |
| |
III.9. Az egyház és az erőszak (Tertullianustól Nagy Gergelyig); A keresztes háborúk (1096-1270) és következményei
Az invesztitúra-harc az egyház győzelmével fejeződött be. Az egyháznak ezzel nagy tekintélye lett az egész társadalomban. Ha Kelettel kapcsolatban az államegyház létrejöttét szoktuk emlegetni, akkor Nyugaton ebben az időben majdnem egyházállamról lehet beszélni. Ahogy láttuk, a Frank Birodalommal együtt összeomlott a központi világi hatalom is, amely a közbiztonságot is veszélyeztette. Az emberek felfegyverezték magukat a kül- és belföldi támadók ellen (pl. vikingek, magyarok). Még a papok és a szerzetesek is fegyveresen jártak.
Az egyház véleménye az idők folyamán megváltozott az erőszakról és a fegyver használatáról. A Krisztus utáni első évszázadokban az egyház visszautasította a háborút és az erőszakot. Tertullianus egyházatya (200 körül) pl. úgy vélekedett, hogy a hadseregben szolgáló keresztyén a sötétség birodalmába lépett be. Origenes (253/254) szintén azon az állásponton volt, hogy világi háborúban a keresztyénnek nem szabad részt vennie. Bizonyítékok is vannak arra, hogy több keresztyén vállalta inkább a mártír sorsot, minthogy katonáskodjék. Természetesen hozzá kell tenni, hogy a katonáknak annak idején kötelező volt a császárt istenként tisztelni, ami a tiszti állományra különösen is vonatkozott.
Amikor Nagy Constantinus idején (312/313) a keresztyének is részt vehettek a társadalmi életben, az egyház megengedte, hogy keresztyének vállalhassanak katonai szolgálatot. Sőt, az V. században csak az lehetett katona, aki keresztyén volt. Ambrosius (379) és Augustinus (354-430) már írnak az ,,igazságos háború"-ról: ha ,,pogányok" támadják meg a birodalmat, ha ,,eretnekek" ellen kell fellépni, vagy ha az egyház egységét kell megvédeni. Nagy Gergely pápa (560-604) már azt is megengedte, hogy birodalmon kívüli pogány területeket erőszakkal megszálljanak és így nyissanak utat a missziónak. Ez sokakban visszatetszést szült. A szerzetesek és a papok számára továbbra is tiltott maradt a fegyverhasználat, ami szintén mutatja az egész kérdés nehézségét. Amint láttuk, Nagy Károly szintén összekapcsolta a missziót a hódítással, s a szászok elleni harc jelszavává tette a Lk 14,23-at: ,,kényszeríts bejönni mindenkit".
Az isteni békesség mozgalom nyomán, amely a X-XI. században keletkezett, megint megváltozott az egyház felfogása a fegyverekről és a háborúról. Az egyház ui. nemcsak hirdette az isteni békét, hanem azt végre is akarta hajtani. Bár a klérus akkor sem fogott fegyvert, de az egyház zászlaja vonult a világi hadsereg élén, hogy betartassák a békét! Az egyház megáldotta a fegyvereket.
A királyok és császárok a pápától megkapták az egyházi áldást és felkenést. Ebben Isten kegyelmét kérték munkájára, amelybe beletartozott az egyház ellenségeinek kiirtása, a hívők, az özvegyek és árvák védelmezése. Amikor a királyok hatalma csökkent, ezt a felkenést megadták a nemeseknek és később a lovagoknak is. Felkenték a fegyvereket is. (Ez különösen Franciaországban történt így, mert Németországban a X. századra ismét megerősödött a központi hatalom.)
Cluny-ről már beszéltünk. Az egyházi reformot ki akarták terjeszteni a világi életre is, hogy az egész világ keresztyén értelemben újuljon meg. Ebbe a törekvésbe illeszkedett bele a szent háború gondolata is. Így a pápai zászlók alatt meghódították 1066-ban Angliát. VII. Gergely (1073-1085) több hadjáratot indított keresztyén célok megvalósítására.
Ez az új gondolkodás visszatükröződik a keresztes háborúk történetében. A Bizánci Birodalom nehéz helyzetbe került az iszlám népek támadásai miatt, ezért a császár segítséget kért a római pápától. (1054 után!) A pápának kétszeresen is jól esett ez a hívás: egyrészt azért, mert ezt a keleti egyházvezetés részéről megbecsülésnek érezte, másrészt azért, mert Nyugaton állandóan támadták a különböző világi uralkodók. A figyelmet most a közös ellenfélre lehetett irányítani.
Nyugatról régóta rendszeresen mentek zarándokok Jeruzsálembe. Az iszlám ellenállás miatt ez egyre nehezebbé vált, különösen 1076 óta, amikor egész Palesztina iszlám kézre került. Ezért Nyugaton szívesen vettek részt a ,,keresztes háborúban" a pogány, iszlám ellenfelekkel szemben. A keresztes háborúk az egész keresztyénséget mozgósították, hogy a Sátán kezéből megszabadítsák a szent helyeket, a relikviákat és ereklyéket.
Így jöttek létre a keresztyén lovagrendek. Céljuk elsősorban az volt, hogy a Jeruzsálembe menő zarándokokat segítsék a veszélyes úton. Az első lovagrendeket Jeruzsálemben hozták létre. Egyházi áldást és felszentelést kaptak. A védelmezés mellett aztán egyre gyakrabban harcba bocsátkoztak a pogányok ellen. A német lovagrendek pedig pl. nagy területeket hódítottak meg Európa keleti részén, a későbbi Lengyelország és Poroszország területén.
A keresztes hadjáratok háttere egyrészt az volt, hogy a szent helyeket a pogányok kezéből meg akarták szabadítani. Ahogyan vannak földi hűbérurak, úgy Krisztus a mennyei hűbérúr, akinek a keresztyén lovagok voltak a hűbéresei; az egész világot és az egész keresztyénséget a pápának mint Krisztus helytartójának szerették volna alávetni.
Másrészt, a résztvevők személyes lelki meggyőződés alapján vettek részt, mert teljes bűnbocsánatot és örök boldogságot ígértek nekik. Azt mondták: ahogyan Krisztus szenvedett értük, ők is úgy fognak szenvedni érte és ezzel megszerezhetik a bűnbocsánatot. Természetesen ez a gondolat nagyon távol állt a bibliai ,,ingyen kegyelem" tanítástól: az ember jó cselekedetekkel akarta megszerezni magának az üdvösséget.
Harmadszor, sok világi oka is volt a történteknek. A pápát nem csak Palesztina érdekelte, hanem az egész keleti keresztyénség, hiszen Palesztina csak a keleti birodalmon át volt elérhető. Bizánc az iszlám területeket akarta visszanyerni, és azért hívta segítségül a nyugatiakat. Ez nagy tévedés volt, mert azok nem a bizánci császárt, hanem - ahogy mondták - Krisztusért harcoltak, és ha mégis emberekért harcoltak, akkor első-sorban magukra néztek. Sok nyugati fejedelem azért vett részt a harcokban, hogy a meghódított területeken majd saját birodalmat hozzon létre. Még az egyszerű emberek is fejedelmi rangra vágytak. Voltak, akik így tudtak megszabadulni a hitelezőktől, börtöntől, üldözéstől, s voltak, szegények, akik a varázslatos keleti kincsek megszerzéséről álmodtak.
Tulajdonképpen csak az első keresztes hadjárat volt mentes a hamis motívumoktól. Amiensi Péter prédikációi segítségével tízezrek vettek részt lelkesen ,,Isten akarja" kiáltással az első keresztes hadjáratban (1096-1099). Ekkor egy rövid időre sikerült Jeruzsálemet meghódítani. Útközben Németországban nemcsak szörnyű módon üldözték a zsidókat, hanem Magyarországon és Bulgáriában is fosztogattak. A 4. keresztes hadjárat során (1202-1204) Konstantinápolyt is meghódították és 60 évig latin (nyugati) császárságot tudtak fenntartani. Végül eredménytelenek maradtak a keresztes hadjáratok: Jeruzsálem és más ún. ,,szent helyek" iszlám ill. török kézen maradtak, egészen 1918-ig.
Mégis, az eseményeknek komoly következményei voltak. A bizánci birodalom nyugati ,,segítség"-gel teljesen összeomlott. Addig egyfajta ,,lökhárító" szerepét töltötte be az iszlám és a nyugati világ között, most már nem. Sőt, a törökök eltanulták a nyugati haditechnikát, és a tanultakat hasznosítva, később meghódították Európának jelentős részeit, így pl. Magyarországot is.
A pozitív következmények közé tartozott, hogy a görög nyelv addig majdnem ismeretlen volt Nyugaton; de a XIII. századtól megint ismertté vált. Ez nemcsak azt jelentette, hogy az aristotelesi filozófiát ismét elkezdték használni, hanem azt is, hogy az Újszövetséget eredeti nyelvén tudták olvasni, hiszen addig csak annak latin fordítását, a Vulgatát használták. Ekkor vették át Nyugaton a komplikált római számok helyett az arab számokat, amely elősegítette a matematika fejlődését.
[iAz egyházi következmények] közül fontos volt, hogy a pápaság ereje megmutatkozott, ami növelte politikai hatalmát Nyugaton is. Továbbá, divattá vált a relikvia, ill. ereklye használata. Mindenki, aki visszatért a keresztes háborúból, hozott legalább egy darabkát a Krisztus keresztfájából, de előfordult, hogy valaki ,,kereskedelmi mennyiségben" is árusította az ilyesmit. Mivel a keresztes hadjárat résztvevői teljes bűnbocsánatot (búcsút) kaptak, a búcsúgyakorlat nagy szerepet kapott az egyházban.
Fontos az is, hogy a keresztes hadjáratokban sok laikus vett részt; már említettük a lovagrendeket. A lovagok, habár laikusok voltak, mégis ,,szent feladatot" végeztek. Az emberek tehát rájöttek, hogy a templom és a kolostor mellett ez is egy lehetőség, hogy életükkel Krisztusnak szolgáljanak.
Végül: fejlődésnek indultak a városok nyugaton. A társadalmi élet addig nagyrészt falun zajlott és a mezőgazdaság volt a legfontosabb, mert a legtöbben azzal foglalkoztak. Az emberek rájöttek, hogy a világ sokkal nagyobb, mint ahogy azt ők gondolták. Felfedezték a keleti piac és kereskedelem lehetőségeit.
Új társadalmi rétegek jöttek létre: lovagok és polgárok, akiknek a megjelenése elősegítette, hogy az egyházon kívül is létrejöjjön a kultúra. A polgárok elkezdtek saját pénzből maguknak építeni templomokat (gótika!). A polgárságnak beleszólása lett az egyházi dolgokba is (pl. a papok kinevezésébe). Ledőlt az Augustinus után felépült magas fal a szent élet és a mindennapok között. Nagy változást jelentett, hogy a polgári élet is részesülhetett a szent dolgokban. A lelki élet átáramlott a társadalmi élet egészére. Lassan kialakult az a kép, hogy a nyugati világ Isten országa.
A Sátánt kidobták - a társadalom, úgy, ahogy van, Isten akarata szerint való! (folyt. köv.)
Jos Colijn |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egyetemes egyháztörténet |
|
|
|
Címkék: franciaországban, visszatükröződik, visszautasította, konstantinápolyt, fegyverhasználat, keresztyénséget, eredménytelenek, megvalósítására, cselekedetekkel, felfegyverezték, tertullianustól, tulajdonképpen, magyarországot, következmények, visszatetszést, helytartójának, németországban, megszabadítsák, következményei, veszélyeztette, közbiztonságot, megszerzéséről, búcsúgyakorlat, egyházállamról, keresztfájából, összekapcsolta, részesülhetett, megbecsülésnek, magyarországon, vállalhassanak, megszerezhetik, megmutatkozott, természetesen, bűnbocsánatot, hadjáratokban, lengyelország, keresztes háborúk, egyház győzelmével, egyháznak ezzel, egész társadalomban, államegyház létrejöttét, időben majdnem, központi világi, emberek felfegyverezték, egyház véleménye, idők folyamán, fegyver használatáról, egyház visszautasította, hadseregben szolgáló, sötétség birodalmába, állásponton volt, mártír sorsot, Tertullianustól Nagy Gergelyig, Frank Birodalommal, Amikor Nagy Constantinus, Nagy Gergely, Nagy Károly, Ebben Isten, Bizánci Birodalom, Ezért Nyugaton, Amiensi Péter, Útközben Németországban,
|
|
|
|
|
|
| keresztes háborúk, egyház győzelmével, egyháznak ezzel, egész társadalomban, államegyház létrejöttét, időben majdnem, központi világi, emberek felfegyverezték, egyház véleménye, idők folyamán, fegyver használatáról, egyház visszautasította, hadseregben szolgáló, sötétség birodalmába, állásponton volt, mártír sorsot, katonáknak annak, császárt istenként, tiszti állományra, társadalmi életben, egyház megengedte, lehetett katona, egyház egységét, papok számára, egész kérdés, szászok elleni, isteni békesség, egyház felfogása, isteni békét, klérus akkor, egyház zászlaja, világi hadsereg, egyház megáldotta, pápától megkapták, egyházi áldást, egyház ellenségeinek, királyok hatalma, felkenést megadták, központi hatalom, egyházi reformot, világi életre, egész világ, törekvésbe illeszkedett, szent háború, pápai zászlók, iszlám népek, császár segítséget, római pápától, pápának kétszeresen, keleti egyházvezetés, különböző világi, figyelmet most, közös ellenfélre, iszlám ellenállás, egész keresztyénséget, szent helyeket, keresztyén lovagrendek, veszélyes úton, első lovagrendeket, védelmezés mellett, pogányok ellen, német lovagrendek, későbbi Lengyelország, keresztes hadjáratok, pogányok kezéből, mennyei hűbérúr, keresztyén lovagok, egész világot, pápának mint, résztvevők személyes, gondolat nagyon, bibliai „, egész keleti, keleti birodalmon, iszlám területeket, bizánci császárt, meghódított területeken, egyszerű emberek, varázslatos keleti, első keresztes, hamis motívumoktól, rövid időre, eseményeknek komoly, bizánci birodalom, nyugati világ, törökök eltanulták, nyugati haditechnikát, tanultakat hasznosítva, pozitív következmények, görög nyelv, aristotelesi filozófiát, komplikált római, arab számokat, matematika fejlődését, pápaság ereje, keresztes háborúból, keresztes hadjárat, búcsúgyakorlat nagy, keresztes hadjáratokban, emberek tehát, kolostor mellett, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
375 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1009
- e Hét: 34785
- e Hónap: 64097
- e Év: 251899
|
|
|
Offline
