|
|
|
2016-10-30 13:33:10, vasárnap
|
| |
| |
...A szóban forgó nap a családom életében egy rossz reggel volt. Gyerekeink mindent rosszul csináltak. Ott álltunk a családi vakáció kellős közepén, hogy egy kis időt együtt töltsünk el, de egyik gyerekemet sem tudtam elviselni. Panaszkodtak, elkószáltak, és egész Mammoth tele volt az elhagyott ruhadarabjaikkal. Talán más családok is jobban érzik magukat, ha megtudják, hogy Dobsonéknak is vannak ilyen idegőrlő napjaik. Mire elvittem a családomat a sípályához, az ideg-összeroppanás szélén jártam. Danae és Ryan zsémbesen kimásztak az autóból, én pedig egy kb. egy mérföldnyire levő parkoló felé vettem az utam. A hegyről lefelé jövet elmormoltam egy rövid imádságot - bár ez inkább a végső elkeseredés kifejeződésére hasonlított.
,,Mit tegyek ezekkel a gyerekekkel, akiket Te adtál nekem?" - kérdeztem az Urat, mintha az ő hibája lett volna. Nem válaszolt.
Leparkoltam az autót, és visszasétáltam a találkozóhelyre, ahol minden tíz percben jön egy személyszállító teherautó, hogy kivigye az embereket a pályára. Kb. tizenöt síelő várta, hogy felvigyék a hegyre, és csendben csatlakoztam hozzájuk. Aztán észrevettem, hogy egy 'eltérően viselkedő' lány is ott áll a többiek között. Rám nézett, és egyből megláttam az értelmi fogyatékosság jeleit a szemében. Ez a tizenéves évei végén járó lány nagyon furcsán viselkedett. A hegy felé fordult, és újból és újból egy szót ismételgetett: ,,Bárki. Bárki!" - mondta hangosan. Egy kis idő múlva ismét megismételte a szót, anélkül hogy bármilyen értelmet is tulajdonított volna neki.
Mivel éveken át dolgoztam fogyatékos emberekkel, azonnal átéreztem a lány helyzetét. Azonban látható volt, hogy a többi síelő nem osztozott az érzéseimben. Fiatalok, vonzók és gyönyörűen öltözött emberek voltak. Láttam, ahogy rápillantanak a lányra, és aztán visszahúzodnak egy vagy két lépést. Kérdően néztek egymásra, mintha azt mondanák: ,,Ki ez a bolond itt velünk?"
Megérkezett a teherautó, és mindannyian megkezdtük a beszállást. Miközben a vezető a pálya felé vitt minket, a fogyatékos lány folyamatosan a hegyet nézte, és a ,,bárki" szót ismételgette. Eddigre már teljesen egyedül állt a teherautó platójának közepén, mivel a tömegből mindenki elhúzódott tőle. Egyedül volt, azaz, kivéve egy embert, aki a közelében állt. Hirtelen rájöttem, hogy ő az édesapja.
Ez volt az a pont, amikor ez a kedves arcú férfi valami olyasmit tett, amit sohasem fogok elfelejteni. Odament a lányához és átölelte. A nagy kezével a lánya fejét simogatta, és lágyan a mellkasához szorította. Aztán szeretettel lenézett rá, és ezt mondta: ,,Igen, kislányom. Bárki."
Be kell vallanom, hogy el kellett fordítanom a fejemet, hogy vissza tudjam tartani a könnyeimet. Ez az édesapa látta ugyanazt az elutasítást a gyönyörű emberek részéről, amit én is észrevettem. Látta a gúnyos mosolyukat, a megvetésüket. A lány felé kifejezett szeretete csak részben volt a gyermeke érdekében. Az édesapa mindannyiunkhoz szólt.
Ezt mondta: ,,Igen, igaz. A lányom fogyatékos. Nem rejthetjük el ezt a tényt. Nagyon korlátozottak a képességei. Nem fog énekelni. Nem fog könyveket írni. Sőt, már iskolába sem tud járni. Megtettük a legtöbbet, amit tudtunk érte. De azt szeretném, hogy mindannyian tudjatok valamit: Ez a lány az én lányom, és én nagyon szeretem őt. Ő az egész világot jelenti számomra, és nem szégyellem, hogy vele azonosuljak. Igen, kislányom. Bárki."
Az édesapa önzetlen szeretete és gyengédsége kiáradt a lelkéből, és az én lelkemet is átfogta. Rögtön megszántam két gyerekünket, és még jobban szerettem őket.
,,Rendben, Uram! - mondtam - Megértettem az üzenetet!"
Két héttel később meghívtak egy országszerte sugárzott műsorba, és a szerkesztő négy és fél percet adott arra, hogy megválaszoljam azt a két kérdést: ,,A család intézménye hogyan süllyedt ilyen mélyre?" és ,,Hogyan segíthetnénk ezen a problémán?"
Négy és fél óra alatt nem tudtam volna megválaszolni e kérdéseket, de bátran állíthatom: a családok szétesése egyik megoldása az, ahogy ez az édesapa érzett a csökkent képességű kislánya iránt, ott, annak a teherautónak a hátuljában. Ez a fajta feltétel nélküli szeretet meggyógyítja a bajba került otthonokat. Megoldja a szülő és a gyerek közötti konfliktusokat. Még abban is segít nekünk, hogy megküzdjünk az olyan tragédiával is, mint a szellemi fogyatékosság.
Amire múlhatatlanul szükségünk van, mint egy vázra, amelyre újra ráépíthető az ingadozó család, az a férfiak egy olyan nemzedéke, akik képesek úgy szeretni, mint a fogyatékos lány édesapja:
* Férfiak, akik tudják, hogy kicsodák.
* Férfiak, akik tudják, hogy merre tartanak.
* Férfiak, akik tudják, Kiben hisznek.
* Férfiak, akik feleségeik és gyerekeik szükségeit saját önző vágyaik és törekvéseik elé helyezik.
* Férfiak, akik harcolnak azért, amit hisznek.
* Férfiak, mint édesapám és nagyapám, akik fogékony éveim alatt előttem élték ezeket a tulajdonságokat.
James Dobson |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
Címkék: ruhadarabjaikkal, személyszállító, találkozóhelyre, tulajdonságokat, mindannyiunkhoz, visszasétáltam, megválaszoljam, kifejeződésére, visszahúzodnak, konfliktusokat, korlátozottak, tulajdonított, összeroppanás, rápillantanak, múlhatatlanul, megválaszolni, fogyatékosság, ismételgetett, panaszkodtak, meggyógyítja, megvetésüket, folyamatosan, teherautónak, ismételgette, csatlakoztam, megismételte, országszerte, mérföldnyire, segíthetnénk, dobsonéknak, elkeseredés, hasonlított, elmormoltam, mindannyian, gyerekekkel, elfelejteni, szóban forgó, családom életében, rossz reggel, családi vakáció, elhagyott ruhadarabjaikkal, mérföldnyire levő, hegyről lefelé, rövid imádságot, végső elkeseredés, személyszállító teherautó, többiek között, értelmi fogyatékosság, tizenéves évei, hegy felé, szót ismételgetett, lány helyzetét, James Dobson,
|
|
|
|
|
|
| szóban forgó, családom életében, rossz reggel, családi vakáció, elhagyott ruhadarabjaikkal, mérföldnyire levő, hegyről lefelé, rövid imádságot, végső elkeseredés, személyszállító teherautó, többiek között, értelmi fogyatékosság, tizenéves évei, hegy felé, szót ismételgetett, lány helyzetét, többi síelő, pálya felé, fogyatékos lány, hegyet nézte, teherautó platójának, tömegből mindenki, közelében állt, kedves arcú, nagy kezével, lánya fejét, mellkasához szorította, édesapa látta, gyönyörű emberek, gúnyos mosolyukat, lány felé, gyermeke érdekében, édesapa mindannyiunkhoz, lányom fogyatékos, egész világot, édesapa önzetlen, országszerte sugárzott, szerkesztő négy, család intézménye, családok szétesése, édesapa érzett, csökkent képességű, fajta feltétel, bajba került, gyerek közötti, olyan tragédiával, szellemi fogyatékosság, ingadozó család, olyan nemzedéke, ruhadarabjaikkal, személyszállító, találkozóhelyre, tulajdonságokat, mindannyiunkhoz, visszasétáltam, megválaszoljam, kifejeződésére, visszahúzodnak, konfliktusokat, korlátozottak, tulajdonított, összeroppanás, rápillantanak, múlhatatlanul, megválaszolni, fogyatékosság, ismételgetett, panaszkodtak, meggyógyítja, megvetésüket, folyamatosan, teherautónak, ismételgette, csatlakoztam, megismételte, országszerte, mérföldnyire, segíthetnénk, dobsonéknak, elkeseredés, hasonlított, elmormoltam, mindannyian, gyerekekkel, elfelejteni, mellkasához, leparkoltam, elutasítást, észrevettem, megküzdjünk, tragédiával, törekvéseik, szeretettel, megérkezett, gyengédsége, érzéseimben, viselkedett, elkószáltak, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5944
- e Hét: 28588
- e Hónap: 57900
- e Év: 245702
|
|
|
Offline
