|
2021-03-09 22:36:31, kedd
|
| |
| |
Mit elvettél
Én most azért dicsérlek hálatelten,
mit elvettél, Uram, kegyelmesen,
megüresítve szívem és a lelkem,
hogy Tőled így mennél többet vegyen.
Elvetted, ó, a Bárány vére árán
a Sátán adta vad természetet,
a kárörömet más bajának láttán,
a vak ösztönöm, mely annyit vétkezett.
A bosszúállást, mely parázslott bennem,
s amelyet táplált titkos gyűlölet,
elvetted azt, mit legjobban szerettem,
magam szerelmét, titkos bűnömet.
Önigazságom, mely sohasem várt Rád,
az "én"-szerezte kétes érdemet,
elvetted rólam, ó, a törvény átkát,
s érezni hagytad, szíved hogy szeret.
Elvetted azt, mi némán tett hazuggá,
álarcomat, a rút képmutatást,
közömbösségem, mely alig vált múlttá,
hamisságom, hogy többé már ne lásd,
mert fájt Neked mindig büntetned engem.
S hogy emléked tisztult szívembe vésd,
elvetted, nagy csodát művelve bennem,
a bűn-okozta lelki szenvedést.
A hályogot szememről: kétkedésem,
mely mételyezte Igéd igazát,
bálványaim, miket szívembe véstem,
s elvettél mindent, mi káromra vált.
Így most azért dicsérlek hálatelten,
mit elvettél, Uram, kegyelmesen,
megüresítve szívem és lelkem,
hogy Tőled így mennél többet vegyen!
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: közömbösségem, bosszúállást, megüresítve, önigazságom, képmutatást, természetet, kegyelmesen, kétkedésem, mételyezte, hálatelten, bálványaim, parázslott, szenvedést, hamisságom, szerettem, büntetned, legjobban, szerelmét, vétkezett, dicsérlek, kárörömet, szememről, álarcomat, elvettél, szívembe, szerezte, elvetted, tisztult, hályogot, ösztönöm, gyűlölet, táplált, hagytad, bűnömet, hazuggá, törvény, törvény átkát, bűn-okozta lelki, hályogot szememről, Balog Miklós,
|
|
Offline
