|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2012-02-18 22:59:50, szombat
|
| |
| |
Szia Maroka!
Köszönöm a saját fotózású képeidet!
Nálunk is nagyon enyhe volt ma az idő 12 fok volt, rengeteg hó elolvadt!
Egy kis velencei karneváli hangulattal kívánok nagyon kellemes hétvégét, jó időtöltést!!
Szeretettel: Czakóné Ági 
.........
.......
.......
Köszi szépen, neked is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-02-18 21:41:16, szombat
|
| |
| |
Farkas (Canis lupus). Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint
....
A 20. század elejére a farkasokat hazánkban nagyrészt kiirtották, majd az 1910-es évektől a jelenlegi határokat figyelembe véve több helyen (Somogy megye, Heves megye-Bükk és a Mátra, Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Szabolcs-Szatmár megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) voltak alkalmi előfordulásai a fajnak. Az 1960-as években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már egyfajta folyamatos jelenlétet feltételeztek, ez annak a következménye, hogy az 1950-es években a farkas jelentősebb állománya jelent meg a Kárpátok térségében (Lengyelország és Szlovákia keleti területein, valamint Ukrajnában) a hidegebb teleken. E falkák keletről, Oroszország irányából érkeztek, és a természetes vándorlás hatásaként több egyed is a területen maradt, és sikeresen szaporodtak. A következő fázisban, az 1960-as években már megjelentek a Kárpát-medencében, Magyarországon is.
Az élőhelyi adottságok, a lakott települések sűrűsége teljesen más élőhelystruktúrát mutat hazánkban, mint a Kárpátokban, így a faj nagyobb egyedszámban és tartósan nem volt képes megtelepedni, mondta a szakember. Vannak azonban olyan területek, ahol az élőhelyi feltételek néhány egyed, család előfordulását, huzamosabb jelenlétét lehetővé teszik. Ilyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi része, Bács-Kiskun megye déli része, akár Somogy, Zala megyék, Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, pontosabban a Mátra, Bükk-hegységek, Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység. Az Északi-középhegységben előforduló farkasok északi szomszédunktól, Szlovákiából érkeznek hazánkba. Az Aggteleki-karszt a faj elterjedési területének szerves része, bár igaz, hogy csak a pereme. A többi hely is az elterjedési terület peremének tekinthető, de ezeknél nem folytonos a kapcsolat, így inkább alkalomszerű az állatok megjelenése
A farkasok táplálkozása, fő tápláléka évszakonként változó, egértől a gímszarvasig terjedhet, elsősorban a vadakat (vaddisznó, őz, muflon, szarvas) fogyasztja. Firmánszky elmondta, hogy a kis egyedszám miatt a farkasok nem jelentenek veszélyt a háziállatokra. Azokon a területeken, ahol jelentős külterjes állattartás folyik, és éjszakára csak karámban tartják a háziállatokat, előfordulhat, hogy alkalomszerűen a könnyű préda reményében megtámadják azokat, de ez nem napi és nem rendszeres. A sérült, vagy nem normális viselkedési mintát követő állat, mivel nem tud rendesen vadászni, inkább rászorul a háziállatokra.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: érdekes képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-02-18 21:21:46, szombat
|
| |
| |
Aranysakál (Canis aureus)
...... .............
Emlősök - ragadozók- kutyafélék családjához tartozik
Egy aranysakál attól aranysakál, hogy a zsemlesárga és a vörös között választotta ki bundája színét, amelyet a gereznán és a bordákon fekete csík oszt csíkokra. Egy-egy példány súlya 12-16 kiló lehet, de mivel a füle folyamatosan az égre mered, és a teste hátrafelé lejt, robusztus ragadozónak tűnik. Élettani jellemzői közül ki kell még emelni, a falka könyörtelenül kiveri az ivarérett kanokat.
Az aranysakál testmérete a rókához és a farkashoz viszonyítva
.........
Előfordulása:
Európa délkeleti részén, Észak-Afrikában és Ázsia mediterrán jellegű vidékein él. Bár kevesen tudják, de Közép-Európában, többek között Magyarországon is igen gyakori volt a 19-20. század-ban, 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még mint Magyarországon kihalt faj szerepelt, de a '90-es években a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt fokozatosan újra megjelent a déli megyékben. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. A sztyeppék, fákkal tarkított puszták, bokorerdők és félsivatagok lakója. Az aranysakál a farkas szubtrópusi - trópusi megfelelője. Kerüli a trópusi esőerdőket, ami elsősorban az ottani kevés táplálékkal függ össze.
Megjelenése:
Egy kifejlett állat teste 70-105 centiméter, farka körülbelül 25 centiméter, marmagassága 38-50 centiméter, súlya 7-15 kilogramm körüli, a kanok körülbelül. 15%-kal nehezebbek. Izmos lába a farkasokéhoz hasonlóan igen alkalmas hosszan tartó üldözésre, így a 40 km/h sebességet akár egy órán át is képes tartani. Bundája világosabb és barnásabb színezetű nagyobb rokonáénál, farka és hasi oldala szürkésfehér. Füle a rövid szőrzet közt nagyobbnak hat, mint a farkasé, amely különösen télen, illetve az északi állományoknál alig áll ki a bundából. Hangja: elnyújtott üvöltés, rövid, vonyító és ugató hangok. Állkapcsa sokkal finomabb és gyengébb, mint a farkasé.
...... ..........
Életmódja
Kisebb állatokat önállóan is képes elejteni, magyarországi körülmények között rágcsálóspecialistának mondható, de nem veti meg az őz, szarvas vagy vaddisznó tetemeket sem. Trópusi területeken fordulhat elő, hogy csapatokba verődik és antilopokat, gazellákat zsákmányol. Ha nem jut táplálékhoz, a dögökre is ráfanyalodik, olykor az emberi települések közelébe is merészkedik némi hús reményében. Az emberi üldöztetéstől eltekintve az aranysakál legnagyobb ellensége a farkas. Ahol mindkettő előfordul, a sakál csak nagyon szórványosan és visszavonultan marad fenn.
Elszaporodásuk a vadgazdálkodásban nagy károkat okozhat!
Szaporodása:
A Balkánon élő állományok téli falkáiban január-februárban alakulnak ki a párok, amelyek tagjai nagyon szorosan, nemritkán életre szólóan összetartanak. A nőstények 9 hónaposan, a hímek 2 évesen ivarérettek. Csak a domináns hím és nőstény szaporodik. A 62 napos vemhesség végén a nőstény 3-6, de kivételesen akár 8 kölyköt hoz a világra. Ezek erősen emlékeztetnek a házikutyakölykökre, és mint azok, sok gondoskodásban részesülnek. Életük első két hetét a vackon töltik, ami gyakran egy föld alatti járat. Itt először tejet kapnak, de a második hét után már az anyjuk által visszaöklendezett, előemésztett táplálékot is. A kan egyre nagyobb részt vállal a fiatalok felneveléséből. Azok néhány hetes korukban már a vacok előtt játszanak. Puha, szürke-szürkésbarna bundájukról ismerhetők fel, amit egy hónaposan már az öregkori szőrzetre váltanak le. Állatkertekben gyakran látható.
.....
Aranysakál-invázió a Dunántúlon
Átrendeződés várható a hazai kisragadozó-piacon, ugyanis egyre nagyobb területen, egyre nagyobb létszámban aranysakálok rémítik mostanában a dunántúli prédaállatok mindennapjait. A valamikor őshonos állat szakirodalma a görénynél is szegényesebb, pedig Toldi vélhetően eleiket pörgette a légben, és "nádi farkas" álnéven állandó vendége volt kicsiny hazánknak. Aztán eltűnt nyomtalan, hogy most 12-16 kilójával, hátrafelé lejtő, kissé csíkos testével visszaszivárogjon, és apró falkákban az őzgidák mellett a rókákat is megeméssze a gyomrában.
- Az aranysakál ugyanis falkában vadászik. Ez pedig nálunk szokatlan vadászati módszer, de mindenképpen hatékonyabb, mint a rókáé - magyarázza az erőfölényt Török Gábor, majd hozzáteszi, hogy ennek ellenére várhatóan hamarosan beáll az ökológiai egyensúly. Ez annak köszönhető, hogy a róka visszavonul az erősen erdős területekre, a sakálnak meg megmarad a mozaikos mezőgazdasági zöld, ahol eredeti, sztyeppés őseinek tapasztalatait kamatoztatja. Óvatos becslések szerint két-, háromezer sakál élhet a területen, erősen megosztva, hiszen a Balaton déli partjának területén csupán kanok felbukkanását jelentették, amely inkább kicsapongásnak számít, mint honosodásnak.
- A szaporodási időszakát kivéve korlátlanul vadászható. A hirtelen felbukkanás óta már hatvan példányt nálunk is lelőttek, ehhez jön ugye Sáfrány Lajos, plusz Toldi, és ott vagyunk, hogy hatvanhárom, ami híres vadásznemzetre vall.
- A nagyüzemi gazdálkodás megszűnésével az 1990-es éveket követően sok terület parlagon maradt, amelyek megfelelő élőhelyévé váltak a toportyánnak azért is, mert természetes ellensége nincsen, s a tapasztalatok szerint ahol az aranysakál megjelenik, ott a rókaállomány csökken - állapította meg az osztályvezető.Véleménye szerint a ragadozó faj veszélyezteti az apróvad- és őzállományt, elfogja a gidákat és a sutákat, mivel falkában való vadászatot is folytat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: érdekes képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-02-18 15:19:45, szombat
|
| |
| |
Liszt-majom (Saguinus oedipus)
...... .......
A Liszt-majom nevét a nem lisztfehér frizurájáról kapta, hanem a német tudósokat elbűvölte a Liszt Ferencére emlékeztető ,,hajviselete". Akkoriban a tudomány nyelve a német volt, de a magyarok amúgy is büszkén vették volna át ezt az elnevezést, amely annak ellenére megmaradt, hogy a tudomány ma a kevésbé fantáziadús, angolból átvett gyapjasfejű tamarinként is ismeri.
Az egyik legveszélyeztetettebb főemlős élőhelyén, az észak-kolumbiai esőerdőkben a feltételezések szerint mindössze kétezer ivarérett egyede él, és számuk folyamatosan csökken. Szomorú tény, hogy a pusztulásokhoz nemcsak a hagyományos okok, mint az élőhely pusztulása és az illegális állatcsempészet, hanem maga a tudomány is hozzájárult. Az 1960-as és 1970-es években ugyanis tömegesen exportálták az Egyesült Államokba, az ottani egészségügyi-gyógyszerészeti kutatóintézetekbe.
A feltételezések szerint 20-30 ezer egyed hagyta el így Kolumbiát. Ma már szigorú védelmet élveznek, a Szegedi Vadaspark is nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja és szaporítja.
A másodlagos erdőkben, erdőszéleken élő Liszt-majmocskák nappal aktívak, 2-13 tagból álló, nemek szerint elkülönülő rangsorú csoportokban élnek, több mint 10 hektáros területen. Gyümölcsökkel, fanedvekkel, rügyekkel, virágokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a rovarokat és az apróbb emlősöket sem. 350-450 gramm közötti tömegű testüket és hosszú farkukat barnás szőr borítja, hasuk, lábaik és fejszőrzetük fehér.
Az emberi beavatkozás és élőhelyük csökkenése miatt veszélyeztetett faj nőstényei 140-150 napig vemhesek, s egyszerre általában egy-kettő, ritkán három, csupán 40 grammos utódnak adnak életet.
Jellegzetes viselkedésformájuk a heccelés. A kihívó fél rámered ellenfelére és elnyúló, dallamos hangsorozatot ad ki. Ezt addig műveli, míg a másik egyed hasonlóképpen válaszol. A majmocskák a sajátos duett közben felborzolják bundájukat. Ezután peckes járással megközelítik egymást, majd nyitott szájjal összeérintik ajkaikat. Addig maradnak így, míg a gyengébb állat már nem bírja tovább a fezültséget és távozik
Liszt-majom született a Szegedi Vadasparkban
...... ...........
A néhányhetes apróság - melyet már a közönség is láthat - más karmosmajom-kicsinyekhez hasonlóan ideje nagy részét szülei szőrébe kapaszkodva tölti.
A Tisza-parti város állatkertjének egyik első idei újszülöttjeként napvilágra jött kismajom úgy tűnik, átvészelte a legnehezebb első heteket, s szépen cseperedik — mondta Veprik Róbert igazgató.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: érdekes képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2012. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
377 db bejegyzés |
| e év: |
3554 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3341
- e Hét: 38327
- e Hónap: 71481
- e Év: 305228
|
|
|
Offline
