|
2018-10-12 14:55:30, péntek
|
| |
| |
Ha majd jön az ősz
összegyűjt minden bánatot, s vele
a lelkemet behinti csendesen:
eljössz-e vigasztalni, kedvesem?
Eljössz-e akkor simogató szóval,
amikor a lelkem többé nem nevet,
s mesélsz-e majd, mikor a könnyem éget,
hajnal-fényből szőtt, színes-szép meséket,
amikor egyszer én mondtam neked?
Ha akkor eljössz:
áldni fogom a lábaid nyomát,
s áldott legyen a rózsaszínű út,
az út, melyen menni fogsz tovább,
áldott legyen a szív mely erre kerget,
s áldott legyen, áldott legyen a lelked,
legyen a boldog álmok temploma.
hanem azért
áldani foglak téged akkor is,
ha nem gondolnál rám többet soha. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
Offline
