|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:52:52, vasárnap
|
| |
| |
Most igazán formában lehet Szent Rita - Beszélgetés egy olasz apátnővel
A járvány okozta szükséghelyzet nem akadályozza a hitet, sőt a hit kifejezésének újabb módjaira tanított meg. A hitet ugyanis nem lehetett megakadályozni, mert a hit ugrás, mely túllép minden akadályon...
...... ........
Az Egyház május 22-én, pénteken ünnepli az olasz szent emléknapját, méghozzá egészen lehetetlen körülmények között - ám éppen ezek a ,,lehetetlen körülmények hozzák formába őt". Erről a különleges ünnepről kérdezte a Vatikáni Rádió a casciai Szent Rita ágostonrendi monostor apátnőjét.
hirdetés
XIII. Leó pápa ,,Umbria gyöngyének" nevezte Szent Ritát, amikor 1900-ban szentté avatta. A pápai és ez egyházi elismerés bőven megkésett, mert ekkor már közel hatszáz éve Isten különleges szentjeként tisztelték nemcsak Umbriában, hanem Itália- és Európa-szerte is. Türelmes szeretetével élete egyik fő műveként Istenhez szelídítette durva, erőszakos férjét, majd megözvegyülvén a casciai ágostonrendi szerzetesnővérek közé lépett, akiket szintén meg kellett győznie hivatása komolyságáról. A Szent Ágoston szellemi örökségét ápoló tanult nővérek ezt nagy nehézségek árán ismerték el, mert Rita olvasni is alig tudott. Ám olyan karizmát kapott, mely Gábor angyal Szűz Máriához intézett zárszavának megvalósulása: ,,Istennél semmi sem lehetetlen". Ennek a hitbeli meggyőződésnek a hitelesítéséhez azonban sok türelem kellett, és még több szenvedés kiállása. Isten népe ma hálából a ,,lehetetlen dolgok szentjének" tekinti, aki hűségesen közbenjár. El tudjuk képzelni, mennyi a tennivalója a mostani lehetetlen, világjárvány okozta helyzetben!
Jóllehet csak korlátozott számban érkezhetnek zarándokok a kegyhelyre, mégis gazdag programot kínálnak az ágostonos nővérek az érdeklődőknek. Délelőtt Renato Boccardo spoleto-norciai érsek mutatott be szentmisét, majd megtartották a hagyományos rózsaáldást. Ennek eredete a szent életének betegséggel sújtott utolsó éveihez kapcsolódik. Szent Rita az őt meglátogató unokahúgától 1457 januárjában egy rózsaszálat kért szülőháza kertjéből, korántsem véletlenül: élete sok szenvedésének külső jele lett egy tövisszúrás okozta homloksebe, mely ráadásul rossz szagot árasztott. Ennek emlékére szentelnek illatos rózsát halála napján, május 22-én.
Maria Rosa Bernardinis, a casciai Szent Rita ágostonrendi monostor apátnője erről így számolt be a rádiónak:
A megszentelt piros rózsák töviseikkel együtt az egész világot megváltó Jézus szerető szenvedésének a jelei. Ezért öt szál rózsát küldünk a Szentatyának, aki a keresztény nép őrzője az egész földön, amit az öt földrész jelképez."
45 szál rózsát Rita hazája, Itália számára áldanak meg, ebből húszat az egyes régiók vezetői kapnak, 16 szál rózsa jut a 16 olasz regionális püspöki konferencia elnökeinek, és külön megszentelt rózsaszálat kap az ország állam- és kormányfője.
,,A járvány okozta szükséghelyzet nem akadályozza a hitet, sőt a hit kifejezésének újabb módjaira tanított meg. A hitet ugyanis nem lehetett megakadályozni, mert a hit ugrás, mely túllép minden akadályon. Ezt éppen Szent Rita életében lehet nagyon jól látni. Ahhoz, hogy cselekedni tudjon, mindig a megrendíthetetlen hite segített neki. A keresztre feszített, de feltámadt Krisztusba vetett hit.
Ő ugyanis Krisztus hűséges tanítványa volt. Jézus azt mondja nekünk, hogy csak egyetlen dolgot kell megtanulnunk tőle, hogy ő szelíd és alázatos szívű. Ma is szükségünk van alázatra és szelídségre. Hiszen azokkal a provokációkkal szemben, melyek bennünket elérnek, úgy kell viselkednünk, hogy a rosszat jóval viszonozzuk. Ezt mutatta meg Szent Rita életében. Ha le akarjuk győzni a rosszat, az Úr adott hozzá eszközt. Ő először is példává lett, akit követnünk kell. Ezt mondja nekünk ma Szent Rita, ahogy eddig is mindig ezt üzente: ha erősek akarunk lenni, akkor erősekké kell tenni magunkat a Jézus Krisztusba vetett hittel" - fogalmazott az apátnő.
Arra a kérdésre, hogy a mostani járványveszélyes időszakban másfajta kérések érkeznek-e hozzájuk, az apátnő így válaszolt: ,,Sokféle és változatos kérés érkezik hozzánk. Köztük vannak lelki, családi vagy anyagi jellegű kérések. Sokan írnak a magányról, különösen most, a pandémia idején, elsősorban akik kórházba kerültek, vagy akik otthoni karanténban vannak. Sokan írták, hogy Szent Ritához folyamodva erőt kaptak tőle a hitben, sokszor egyszerűen csak úgy, hogy a kis szentképét tartották a kezükben."
,,Szent Rita üzenete mindig időszerű: Isten szeretet. Aki ebben a szeretetben van, Istenben lakik, és Isten őbenne. Mi minden erőnkkel arra törekszünk, hogy kitágítsuk a monostorunk falait, abban az értelemben, hogy megosztjuk minden pillanatban az imádságainkat a zarándokokkal. Egész május folyamán mindennap együtt imádkozzuk a rózsafüzért a hívekkel a Facebook-oldalunkon. Aztán majd meglátjuk, hogy mindezt miként folytathatjuk. Mindenesetre minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a lehető legközelebb legyünk azokhoz, akik Szent Ritát keresik. Nagyon szép dolog megosztani egymással annak a tapasztalatát, hogy az Isten velünk van a mostani nehéz időszakban is. Jó lenne visszaszerezni olyan erőket, amikről talán korábban már nem is mertünk álmodni, hogy visszatérnek" - mondta Maria Rosa Bernardinis.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír 2020.05.22 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Női szentek bemutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:50:27, vasárnap
|
| |
| |
Imádkozzunk együtt délben Urunk mennybemenetele ünnepén!
11:55-kor Mohos Gábor püspök, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Titkárságának vezetője tart buzdítást!
Videó Link
*
- Több mint két hónapja, március 17-én a Magyar Kurír és az Új Ember szerkesztősége közös imádságra hívott mindenkit a koronavírus-járvány megszűnéséért. Urunk mennybemenete ünnepén, május 24-én a vasárnapi imádságot Mohos Gábor püspök, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Titkárságának vezetője tartotta az angyalföldi Szent Mihály-templomban.
A március 17-én indult kezdeményezéshez a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Titkársága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint Böjte Csaba, Csókay András és Szikora Róbert, a világesemény hírnökei is csatlakoztak. A déli imádságba naponta a helyszínen maroknyian, az élő online közvetítés segítségével pedig több százan kapcsolódnak be.
A kezdeményezés célja, hogy közösségben maradjunk, kifejezzük együttérzésünket és közelségünket a koronavírus-fertőzésben szenvedőkkel hazánkban és a határainkon túl. Mindenkit arra hívunk, hogy szólítsuk meg együtt Istent, aki életünknek és hitünknek forrása. Aki mindig többet ad nekünk, mint amit megérdemlünk és kívánhatunk. Árassza ránk irgalmát, bocsássa meg nekünk, amivel lelkiismeretünk vádol; és amit szinte már kérni sem merünk, adja meg nekünk atyai jóságából.
A veszélyhelyzet megszűnéséig hívunk mindenkit, hogy a kihelyezett Oltáriszentség előtt a déli imádságot követően naponta fohászkodjunk együtt Istenhez Erdő Péter bíboros, prímás imádságával, és kérjük a Szűzanya oltalmát Ferenc pápa felajánló imája segítségével. Az imádságot Kuzmányi István diakónus, főszerkesztő vezeti. Urunk mennybemenetele ünnepén Mohos Gábor az imádság előtt buzdítást mondott, melyet az alábbiakban közreadunk.
A mai napon itt Magyarországon az Egyház Jézus mennybemenetelét ünnepli, és különös hangsúlyt kap ez az ünnep a most már reményeink szerint - ahogy szakemberek fogalmaznak - éppen lecsengőben levő járványidőszakban. Az embert nagyon sokféle dolog köti ide a földhöz, és ezek sokszor akadályoznak is bennünket.
Ma azt ünnepeljük, hogy Jézus, aki lejött ide a földre, és megosztotta velünk ezt a sorsot, a föltámadása után fölmegy a mennybe. Ennek az ünnepnek az egyik fő üzenete az, hogy sok lefelé húzó erő van, de van felfelé húzó erő is.
Jézus testét, a feltámadt, megdicsőült testét már nem tartják fogva ezek a lefelé húzó erők, hanem föl tud emelkedni a mennybe, és ezzel megmutatja az utat számunkra is, a jövőnket, hogy Isten milyen jövőt szánt nekünk, mi az életünknek az igazi beteljesedése. Csak hát sokszor annyira lekötnek a földi dolgok, hogy erre nem figyelünk. Meggyengülhet a kapcsolatunk Istennel, és akkor jön egy-egy ilyen esemény, mint ez a vírus, és akkor rádöbbenünk, hogy azért mégiscsak szükségünk van az ő segítségére, sőt, sokkal inkább szükségünk van rá, mint azt eddig gondoltuk.
Annak idején, a Teremtés könyve szerint, még a történelem legelején a kígyó képében a gonosz azt mondta Évának, hogy ha nem azt teszed, amit Isten mond, hanem azt, amit én mondok neked, akkor olyan leszel, mint az Isten, vagyis te döntöd el, hogy mi a jó, és mi a rossz. De ez sosem működik, sosem működött a történelemben, ennek mindig nagyon szomorú következményei lettek. De aztán Isten eljött, emberré lett, és azt mondta, hogy tegyétek azt, amit én teszek, kövessetek engem. Én vagyok az út, és ez az út a mennybe vezet. Igaz ugyan, hogy a keresztúton és a kereszthalálon keresztül, majd a feltámadásba torkollva vezet a mennybe. Jézus erre az útra hív meg bennünket, és erre az útra vonz bennünket. Nemcsak lefelé, hanem felfelé húzó erők is vannak. Jézus azt mondja, hogy amikor majd felemelik az Emberfiát, vagyis amikor a keresztre szegezik, és ott felemelik, akkor mindenkit magához vonz.
Hagyjuk, hogy Isten vonzzon bennünket, ugyanis ez egy olyan vonzás, aminek ellen lehet állni.
Isten vonzása akkor tud kibontakozni bennünk -, a szeretetnek ez a nagyon gyengéd vonzása, ami soha nem adja fel azt, hogy minket vonzzon, kitartóan, újból és újból hív bennünket, ha engedünk neki. Engedjünk ennek a vonzásnak, engedjük, hogy fölfelé emelje a szívünket, a lelkünket, és tekintsünk arra az örök célra, amit elénk állít, a mi végtelen életünket. A földi életünkben minden véges; odaát, az ő országának nincs vége. Annak az országnak, ahová ő előrement, ahol helyet készített számunkra, ahol ott ül az Atyának jobbján.
A déli harangszó után, a kihelyezett Oltáriszentség előtt a résztvevők rövid csendben szemlélődtek. Az Egyház húsvéti antifónáját követően Mohos Gábor imádkozta el az Erdő Péter bíboros által írt imádságot és Ferenc pápa felajánló imáját, melyeket a járvány idejére írtak. Ezt követően a loretói litániával köszöntötték a Szűzanyát. A déli imádság szentségi áldással zárult.
...... ...........
A déli imádságok várhatóan a veszélyhelyzet fennálltáig, legkésőbb pünkösd ünnepéig folytatódnak.
Fotó: Ambrus Marcsi/NEK
Magyar Kurír 2020.05.24 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szentségimádás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:45:37, vasárnap
|
| |
| |
Abban az időben: A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: ,,Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!" Mt 28,16-20
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Száz kérdés Jézus Krisztusról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:38:28, vasárnap
|
| |
| |
...... .......
1987-es San Giovanni Rotondóban tett látogatása végén a pápa felkeresi a Pio atya által alapított kórházat, és hangsúlyozza a szentéletű kapucinus szerzetes érdemét, mely szerint a szenvedések enyhítése érdekében összekapcsolta az orvostudományt a hittel és az imádsággal, amelyek képesek a fizikai fájdalmat átlényegíteni, amely pedig, minden orvosi erőfeszítés ellenére, földi életünk és emberi mivoltunk elválaszthatatlan öröksége marad. Amikor a pápa elhagyni készül San Giovanni Rotondót, hogy továbbinduljon Foggia városába, a polgármester nyíltan megkérdezi tőle: ,,Szentatyám, akkor hát mikor avatja szentté a mi Pio atyánkat?" A pápa erre állítólag e szavakkal válaszolt: ,,Hát mi másért jöttem én ide?" Más szóval személyes látogatása és imája Pio atya sírjánál, miközben a boldoggá avatási eljárás még éppen csak megkezdődött, félreérthetetlen jele volt a pápa szándékának.
1990 januárjában a boldoggá avatási eljárás előkészítő szakasza lezárult: a posztulátor, vagyis az eljárást kezdeményező érsek mintegy 104 kötetnyi dokumentumot és tanúvallomást gyűjtött össze, amelyet elküldenek a szentek ügyeivel foglalkozó kongregációhoz. Ez alkalommal a Szentszék illetékesei különösen gyors munkát végeznek: a kongregáció ugyanis az iratok kézhezvételét követően azonnali hatállyal felhatalmazza Angelo Felici bíborost, hogy kezdje meg a boldoggá avatás tényleges eljárását. Az eljárás 1990. február 12-én veszi kezdetét.
II. János Pál pápa eközben nyilvános beszédei alkalmával immár rendszeresen említi Pio atya nevét és munkásságát, méltatva a stigmákat viselő kapucinus atya érdemeit. Ugyanezen év júliusában a pápa Beneventóba utazik, a város székesegyházában mutat be szentmisét és tart szentbeszédet, ott, ahol Pio atyát pappá szentelték. A pápa Pio atyát a szent élethivatást választók elé állítja példaképként, kijelentvén, hogy ,,Pio atya alázatos és buzgó, saját egyházközségével egységben megélt szerzetesi életének példájához mindig bátran fordulhatnak útmutatásért azok, akik életüket Krisztus szolgálatának szentelik..."
1990 decemberére a szentek ügyeiért felelős kongregáció áttanulmányozza Pio atya boldoggá avatási eljárásának dokumentumait és a hozzájuk kapcsolódó tanúvallomásokat, és határozathozatalra készül. Ezzel egyidejűleg Pio atya személye és élete a tömegkommunikációs csatornák figyelmének középpontjába kerül, amely nem feltétlenül hat pozitívan az eljárás ezen igen kényes szakaszára. Nyilvánosságra kerülnek ugyanis azok az eljárások, vagy ahogyan a sajtóban illetik, ,,üldöztetések", melyeket Pio atyának el kellett viselnie a Szent Hivatal részéről. A sajtó, a televízió és a rádió, miközben Pio atya életszentségét nyomatékosan hangsúlyozzák, éles kritikával illetik a Szent Hivatal egykori munkáját és működését, amely híradásaik szerint mindent elkövetett, hogy akadályozza Pio atya szent küldetésének beteljesítését. Közben mindenféle hírek kerülnek napvilágra a boldoggá avatás dátumáról, ám ezek természetesen minden hivatalos alapot nélkülöznek. 2004-ben Edward Nowak érsek, a szentek ügyeiért felelős kongregáció titkára San Giovanni Rotondóban tartott szentbeszédében így számol be a híveknek: ,,A Szentatya nem csupán megbízott engem Pio atya boldoggá avatási eljárásának lefolytatásával, hanem amikor csak teheti, személyes érdeklődésének és várakozásának is hangot ad beszélgetéseink során. Egy alkalommal például amikor együtt ebédeltünk, a pápa első kérdése ez volt hozzám: ,,Hogy állunk Pio atya ügyével?" Mire én a következőt válaszoltam: ,,Szentatyám, San Giovanni Rotondo és Manfredonia egyházközségei két egész polcnyi, 104 kötetre való dokumentumot juttattak el hozzánk. Ha Szentatyám felhatalmaz rá, én elégetem ennek a háromnegyedét, és holnap megtarthatjuk nemcsak a boldoggá, hanem a szentté avatást is." Erre a pápa így válaszolt: ,,"Nem, nem. Tanulmányozzátok csak át alaposan ezeket az iratokat."
A pápa tehát, bár Pio atyát személyesen is ismerte, csodatételért imádkozott hozzá és vele, amelyet meg is kapott, és bár éveken át misztikus kapcsolatban álltak egymással, nem befolyásolja az ügy hivatalos menetét és nem avatkozik bele a kongregáció munkájába...
Azt is tudjuk, hogy II. János Pál pápa már ekkor minden nap imádkozik Pio atyához, szívében tehát úgy fordul hozzá, mint a Paradicsom egyik szentjéhez, és lelkiatyjának tekinti őt. Rejtélyes módon igen közel érzi magához a kapucinus barát személyét. Karol Wojtyła átéli az ellene elkövetett merénylet és a betegség különféle szenvedéseit, és ugyanazzal a lelkülettel éli meg pápaságának nehéz pillanatait, amelyet Pio atya is vallott. 1996 októberében a pápa nyilvánosan is említést tesz arról, hogy a stigmákat viselő kapucinus atyának mennyi félreértésben volt része, és a meg nem értettség borzalmas terhével kellett éveken át együtt élnie. Mindezek ellenére ,,Pio atya hű maradt az egyházi hatóságokhoz fűződő engedelmességi fogadalmához, még a próbatételek és az elhagyatottság idején is". Egy hónappal később a pápai államtitkárság hivatalosan is közli a szentek ügyeiért felelős kongregációval, hogy a Szentatya azt kéri, az ügy a lehető leggyorsabban haladjon előre.
Forrás: Facebook - Szent Pio atya emlékoldal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pio atya és szent Charber |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:33:51, vasárnap
|
| |
| |
Virtuális látogatást tehetünk Szent II. János Pál pápa wadowicei szülőházában
Évente mintegy 250 ezer látogató keresi fel személyesen a világ minden tájáról, így a környék egyik leglátogatottabb múzeuma a szent pápa egykori szülőháza.
...... .........
Szent II. János Pál pápa születésének 100. évfordulója alkalmából a Krakkótól 50 kilométerre fekvő Wadowice városában, a Ko¶cielna utca 7. szám alatt található emlékmúzeum teljes állandó kiállítási anyagát elérhetővé tette online formában.
hirdetés
Évente mintegy 250 ezer látogató keresi fel személyesen a világ minden tájáról, így a környék egyik leglátogatottabb múzeuma a szent pápa egykori szülőháza.
A modern narratív kiállítás 16 részre osztva ismerteti meg a látogatókat II. János Pál pápa életével és munkásságával. A múzeum középpontjában az a kétszobás-konyhás lakrész található, ahol a család 1938-ig élt, és amelyben sikerült visszaállítani a berendezés eredeti állapotát.
Ha kinéztem az ablakon, a templomfalon láttam a napórát és a feliratot: Az idő szalad, az öröklét marad.
A helyiségekben fellelhetőek Karol Wojtyła és családja egykori személyes tárgyai, kéziratai. A falakon fényképek láthatók a helyekről, ahol gyakran megfordult, de meg lett örökítve életének számtalan pillanata, iskolás évei egészen az egyetemig, papi, püspöki, bíborosi szolgálata és pápaságának évei.
A látogatók megismerkedhetnek a két világháború közti Wadowicével, az itteni zsidók sorsával; ismereteket szerezhetnek a közeli Kalwaria Zebrzydowskáról, a pápa krakkói tanulmányairól, a háborús, majd a kemény fizikai munkával töltött évekről, illetve arról, hogy a papi hivatást választó Karol Wojtyła mennyire szerette a hegyeket.
A virtuális bemutató IDE kattintva közvetlenül elérhető és bejárható. Link
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír 2020.05.23
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent II. János Pál pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:27:31, vasárnap
|
| |
| |
Mindenható és irgalmas Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária anyai pártfogásában hathatós segítséget rendeltél a keresztény nép védelmére. Engedd jóságosan, hogy a Szent Szűz oltalma alatt megerősödve küzdjünk az életben, és lelkünk gonosz ellensége felett győzelmet arathassunk a halálban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
...... ...........
Az Egyház gyakran megtapasztalta égi édesanyánk, az Istenszülő hathatós segítségét, a keresztény hit ellenségei által támasztott üldözések közepette is. Már a kereszténység első századaiban elterjedt az a szokás, hogy az üldözések viharában a Boldogságos Szűz Máriát hívják segítségül.
A török hódítással fenyegetett Európában hadvezérek és uralkodók fohászkodtak a Szűzanyához oltalomért egy-egy ütközet előtt. A magyar történelemnek egy ilyen pillanatát örökíti meg a pécsi székesegyház Mária-kápolnájában látható festményén Székely Bertalan. Az oltár előtt Carvajal pápai követ és Hunyadi János térdel. A kép előterébe festett oszlopok felett kiterjesztett szárnyú angyal, az ívek szögletének medalionjában pedig Mária-betűábra látható koronával. A latin nyelvű felirat így írja le a jelenetet: Nándorfehérvárnál a győzelem előtt a mennyei Patróna segítségét kérik.
Szent V. Piusz pápa is mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe sodró török birodalom ellen. Mohács után, 1526-ban minden elveszni látszott; 1541-ben elesett Buda. A pápa 1568-ban adott Miksa magyar királynak harmincezer aranyat a végvárak védelmére, de a török előrenyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Ekkor a Szentatya szövetséget hozott létre az oszmán tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal; ám az imádságban bízott a legjobban.
A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, melyet környezetével maga is kitartóan imádkozott. Az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepanto melletti összecsapására 1571. október 7-én került sor. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről. Elrendelte, hogy október 7-e Mária, a Rózsafüzér Királynője ünnepe legyen, és a keresztények segítsége megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta e megszólítás a loretói litánia fohászai között szerepel.
Képen: Mária, keresztények segítsége templom (Basilica Santa Maria Ausiliatrice), Róma
...
Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepét VII. Piusz rendelte el szabadulása emlékére: amikor Napóleon elűzte a pápát Szent Péter székéből, és fogságban tartotta Franciaországban, a pápai államot pedig birodalmához csatolta, az egész Egyház buzgón imádkozott, a Boldogságos Szűz oltalmát kérve.
VII. Piusz a Lorettói litánia fohászai között szereplő megnevezéssel fordult védelemért Máriához, a keresztények segítségéhez. Napóleon Moszkva alatt vereséget szenvedett, a pápa 1812-ben kiszabadult. 1814. május 24-én magyar huszárok díszkíséretével és védelmével vonult be Rómába. 1815-ben a pápai állam is visszakerült fennhatósága alá.
VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére - Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel.
E napon ünnepli az Egyház a népét megmentő Eszter királynőt, Mária előképét is.
Forrás: Magyar katolikus lexikon; Katolikus.hu; Pécsi Egyházmegye
Fotó: Diocesi di Torino; Agenzia Info Salesiana; Pécsi Egyházmegye
.....
Magyar kurír 05.24 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 08:00:05, vasárnap
|
| |
| |
Nagycsütörtök estéjétől Jézus állandó mozgásban van. Fölkelt a vacsorától (surrexit), leereszkedett, majd ismét fölkelt (resurrexit), és fölment a mennybe. Az ő megaláztatása és felemeltetése a mi felemelkedésünk. Talán éppen ezt érthették meg az apostolok az utolsó találkozásban, hiszen leborulva imádták, majd nem azon keseregtek, hogy elment, hanem nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe, mert megígérte, hogy visszajön, ők pedig várták.
Több szerzetesrendben a szentmise és a zsolozsma kiemelt pontjainál a közösség tagjai, kilépve ülőhelyükről, egyenesen állva, a szentély - vagyis kelet - felé fordulnak. Az Olajfák hegyének tanítványi állapotát, a feszült figyelmet idézi föl ez a mozdulat, a bizalomteljes odafordulást ,,a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk" (Zsid 4,16); annak testünk-lelkünk átirányításával való várását, aki az elmenetel és a végső visszatérés közötti időben újból és újból visszatér az Eucharisztiában. Ezért is imádkozták az első keresztények a szentmise zárásakor: ,,Marana tha" (jöjj el, Uram) vagy ,,Maran atha" (az Úr eljött). Fontos tehát tudatosítanunk, hogy a szentmise nem baráti lakoma, hanem feszült figyelem, Istenre irányultság Krisztus felajánlásában és befogadásában.
A középkori liturgikus könyvek iniciáléin e nap jeleneténél gyakran ábrázolják Jézust úgy, mint akinek már csak két lábfejét nem takarják az ég felhői, a hegy tetején pedig, ahonnan felemelkedett, két lábnyom marad, ami egyszerre jelzi fölemelkedésének helyét és valamiképpen itt maradását. Ezt a képi motívumot nyugodtan azonosíthatjuk a tanítvánnyá formálásnak a mai evangéliumban hallott két feladatával: kereszteljetek és tanítsatok, hogy hatalmam megnyilvánuljon a világban. A mennybe menő Krisztus végső parancsa tehát tanítványai számára: tanítás és szentségkiszolgáltatás.
Szent Máté evangéliumában a tanítás foglalata a hegyi beszéd, ami alapján az Egyház tanítómunkájának legfontosabb elemeit a következőkben határozhatjuk meg: elvezetni a világot arra, hogy Isten nem ellenség, szemben álló fél, hanem Atya, barát, akinek elsajátíthatjuk szíve gondolatát. Megmutatni a nyolc boldogság erényeit mint értelmes életformát; úgy végezni a szeretet cselekedeteit, hogy azok, akik abban részesednek, valóban boldoggá váljanak; és elfogad(tat)ni: részt kapunk az Úr sorsából. Ahol ezek valósággá lesznek, ott bár az érzékek számára távoli marad, ezekben a jelekben mégis egészen reális lesz a Krisztussal való találkozás.
Evangéliumának első fejezetében Szent Máté a megtestesülést úgy mutatta be, mint ami beteljesíti a ,,Velünk az Isten" próféciát, Jézus utolsó szavaként pedig ez hangzik el a mű zárómondatában: ,,Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig" (Mt 28,20). Valahányszor kiszolgáltatom a keresztség, a gyónás szentségét, papként mindig ki kell mondanom: én téged megkeresztellek, én téged feloldozlak. S hogy ez az ,,én" elsősorban nem én vagyok, hanem a szolgálatomon keresztül cselekvő Krisztus, az az átváltoztatás szavaiban válik egészen világossá, mert ott, miközben azt mondom, ,,az én testem" és ,,az én vérem", e szavak által nyilvánvalóan nem az enyém az a test és vér, hanem Krisztusé, akinek velünk együtt munkálkodó hatalma nyilvánvaló lesz szolgálatom által.
Isten nem mozdulatlan mozgató, hanem szüntelen mozgásban van, fölemelkedik és alászáll. A tanítványoknak ezt az Olajfák hegyi tapasztalatát éli meg minden vasárnap az Egyház, és ennek kell formálnia minden egyéb megnyilvánulását. Ahogy már az első századokban vallották: ,,Gondolkodásunk megegyezik az Eucharisztiával, az Eucharisztia viszont megerősíti gondolkodásunkat." Az Eucharisztiáról szóló szinódusi buzdításban pedig ennek kifejtéseként olvassuk: ,,A vasárnap szerint élni" azt jelenti: a Krisztustól nyert szabadulás tudatában élni, és úgy kibontakoztatni az életet, mint Istennek fölajánlott áldozatot, mert Krisztus győzelme minden ember belsőleg megújított életvitelében mutatkozik meg teljesen.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-24 07:54:33, vasárnap
|
| |
| |
...... ........
Elmélkedés
Egyetlen ajtó
A mester egyszer egy nagy terembe vitte tanítványát, amelyen hét ajtó volt. Ezt mondta neki: ,,Ha a hét ajtó közül valamelyiken átlépsz, megtalálod életed örömét és boldogságát." Ezzel magára hagyta őt. A tanítvány nem tudta, hogy melyik ajtót válassza. Alaposan szemügyre vette valamennyi ajtót sorban. Próbált rajtuk valamilyen jelet vagy feliratot keresni, de egyiken sem talált. Aztán különbségeket keresett, melyik szélesebb vagy keskenyebb, magasabb vagy alacsonyabb, melyiknek más a színe, de ezek a különbségek nem vitték előre. Hiába tanulmányozta órákig az ajtókat, nem tudott választani. Amikor visszatért a mestere, el is mondta neki őszintén, hogy nem tudja eldönteni, melyik ajtó vezet a boldogsághoz. A mester ezt felelte: ,,Nem mondtam, hogy csak az egyik ajtó vezet a boldogsághoz! Azt mondtam neked, hogy ha valamelyiken átlépsz, megtalálod életed örömét és boldogságát. Bármelyiken átléphetsz, de ezt a lépést meg kell tenned."
Ezzel a kis tanító történettel arra szeretnék rámutatni, hogy sokszor félreértjük és leszűkítjük Jézus szavait, aki megmondja nekünk, hogy miként juthatunk a mennybe. Sokszor lekicsinyítjük annak jelentőségét, hogy ő földi küldetésének teljesítése után felment a mennybe. Jézus mennybemenetelének ugyanis csak az egyik mondanivalója az, hogy megdicsőülten tért vissza a mennyei Atyához, aki elküldte őt a világba. Az eseménynek van egy másik üzenete is. Mégpedig az, hogy meghívást kapunk a mennybe és Jézus mutatja meg nekünk az oda vezető utat. Miközben tekintetünkkel az égbe emelkedő Jézust figyeljük, felébred szívünkben a vágy, hogy mi is eljussunk a mennyországba.
Az apostolok és a tanítványok számára csodálatos volt az a 40 napos időszak, ami az Úr feltámadásától mennybemeneteléig eltelt. Ez idő alatt számos alkalommal megjelent nekik. Amikor Jézus szenvedése és halála előtt megérkezik Jeruzsálembe, akkor már bizonyára a végső célra irányult a figyelme, az égre, a mennyre. Tudta, hogy az oda vezető út állomásai a szenvedés és a kereszt, s ezeket az állomásokat nem lehet megkerülni. Ismerte a mennyei Atya akaratát, aki engedelmességet várt tőle, s később a feltámadásban ezt a feltétlen engedelmességet, az önfeláldozást jutalmazta meg. A Golgota hegyén az ég felé magasodó kereszt már Jézus égbe vezető útját mutatja. Keresztény életünk számára lényeges, hogy mi is akkor juthatunk a mennybe, ha minden nap meghozzuk a magunk kis áldozatát, amit Isten kér tőlünk. Akkor juthatunk az üdvösségre, ha hűségesek maradunk Isten akaratához és készek vagyunk minden nap engedelmeskedni neki. Akkor juthatunk az örök életre, ha készek vagyunk megváltoztatni saját terveinket és elképzeléseinket és nap mint nap megtesszük lépéseinket Jézus útján.
Jézus meghív minket a mennybe. Ez a meghívás olyan, mintha ő, a mi Mesterünk bevezetne minket, az ő tanítványait egy terembe, amelyen nem hét, hanem csak egyetlen ajtó van. Azt mondja nekünk, hogy ha átlépünk ezen az ajtón, akkor megtaláljuk életünk teljességét, a tökéletes boldogságot. Aztán távozik, magunkra hagy minket. De ezen az ajtón keresztül távozik, sőt, még nyitva is hagyja. Hát nem ostobaság volna részünkről, ha leülnénk és tétovázva gondolkodnánk, hogy most mit tegyünk? Jézus ugyanis nem egy megoldhatatlan rejtvényt ad nekünk és nem egy találós kérdést tesz fel, hanem a szemünk láttára átlép ezen az ajtón. Legyen bátorságunk átlépni az ajtón, kövessük őt a mennybe!
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésed teljesítése után visszatértél Atyádhoz a mennybe. Tőle jöttél és most hozzá térsz vissza. A mennybemenetel számodra megdicsőülést jelent. Te minden embert a mennybe hívsz és megmutatod nekünk az üdvösségre vezető utat. Segíts, hogy szüntelenül vágyakozzunk az üdvösségre és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy halálunk és feltámadásunk után elnyerjük azt! Mutass nekünk utat a menny felé! Vezess minket az örök életre!
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Száz kérdés Jézus Krisztusról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2020. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
598 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2760
- e Hét: 37746
- e Hónap: 70900
- e Év: 304647
|
|
|
Offline
